Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-01 / 302. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek f SZLOYAKJA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. november 1. Péntek XXI. évfolyam, 302. szám Ara 40 fillér Ludvík Svoboda köztársasági elnök fogadta a csehszlovák olimpikonokat. Jobbról az arany­érmesek: Milena Rezková, Milena Duchková és Véra Cáslavská-Odložilová. (CSTK-felv.) Fog adás a prágai várban Magas állami kitüntetések az olimpikonoknak KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND VÉRA CÁSLAVSKA-ODLOŽILOVÁNAK (CSTK) — A köztársasági elnök Vera Cáslavská-Od­1 o ž i 1 o v á t a mexikói XIX. nyári olimpiai játékokon elért sikereiért, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság példás kép­viseletéért tegnap Köztársasági Érdemrenddel tüntette ki. A legjobb csehszlovák női sportoló így olyan elismeréssel fejezi be sportkarrierjét, amilyenben csak része lehet. Ludvík Danéknak a köztársasági elnök „Az ország­építésben szerzett érdemekért" kitüntetést, Bohumila Ŕ i m ­náčovának, Márie Kraj čirovának, Petr Kmeni n e k, P e t r Kopnak és Pavel Schenknek a „Kiváló munkáért" kitüntetést adományozta. A csehszlovák olimpiai keret E r b a n, a Nemzeti Front Köz­tagjait tegnap délelőtt a prágai várban fogadta Ludvík Svo­boda, hadseregtábornok, köz­társasági elnök. A köztársasági elnök társaságában voltak: Alexander Dubček, a CSKP KB első titkára, Old­fich Cerník miniszterelnök, Josef Smrkovský, a Nemzetgyűlés elnöke, Evžen ponti Bizottságának elnöke, to­vábbá több miniszter, Ludvík C e r n ý, Prága főpolgármeste­re és a csehszlovák közélet több vezető képviselője. A prá­gai vár termei megteltek a vendégekkel ős a vendéglátók­kal. Az őszi napfényben tün­döklő vár udvarán több ezer ember, főképp fiatal gyüleke­zett, hogy üdvözölje a csehszlo­vák olimpikonokat és autogra­mot kérjen tőlük. A köztársasági elnöknek, Dubček, Smrkovský, Cerník és Erban elvtársnak dr. Ema­nuel Bosá k, a Csehszlovák Testnevelési és Sportszövetség Központi Bizottságának elnöke mutatta be a csehszlovák spor­tolókat. Röviden értékelte a csehszlovák olimpiai keret Me­xikóban elért eredményeit, és megköszönte azt a gondosko­dást, amelyben az állam, a pórt képviselői s az egész csehszlo­vák nép részesítette az olimpiai keret tagjait. „Meggyőződésem — mondot­ta —, hogy olimpiai csapatunk­nak a XIX. nyári olimpiai játé­kokon elért eredményei buzdító­lag hatnak majd az élsportolók (Folytatás a 2. oldalon) O ZOV JETU NIÓ ] Hatvannégy ferdül est a Föld körül A TAS TSZ hivatalos közle­ményt adott ki a Szojuz 3. űr­hajó útjának befejezéséről. A Szojuz 3. 64 fordulatot tett a Föld körül. Ezen idő alatt számos manővert hajtott végre pályáján különféle tájolási módszerek alkalmazásával, két alkalommal megközelítette a Szojuz 2. űrhajót. Elvégezték az űrhajó rendszereinek kipróbálá­sát célzó vizsgálatok teljes komplexumát. Az űrhajós útja során fontos tudományos kuta­tó- és megfigyelő munkát vég­zett. Egyebek között megfigye­léseket tett az égbolton, vizs­gálta a Földet és a csillagokat, fényképeket készített a felhő­zetről és a hótakaróröl. A Föld nappali és éjszakai horizontjá­ról észlelte a tlijfunokat és a ciklonokat, a Föld fénykisugár­zásait, pszichofiziológiai alapon vizsgálta a látási analizátor munkaképességét az űrrepülés körülményei között. A TASZSZ jelentése ezután rámutat, hogy az űrhajós piló­ta egészségi állapota az egész út folyamán jó volt, munkaké­pessége végig magas színvona­lon maradt. Az űrhajó életkö­rülményeket biztosító berende­zései normálisan működtek, s kényelmes viszonyokat terem­tettek az űrhajó kabinjában végzett munkához. A Szojuz 3. űrhajó útjának legfontosabb eredménye a ma­nőverezési és közelítési folya­matok kidolgozása volt, külön­féle orientációs és repülésirá­nyító rendszerek segítségével. Fontos műszaki adatokat sze­reztek az űrhajó valamennyi berendezésének működéséről a Föld körüli pályán, a manőve­rezés és a Földre való vissza­érkezés idején. A Beregovoj ál­tal végzett kísérleti kutatások nagy jelentőségűek az irányított űrrepülések technikájának, az űrhajósok repülése közbeni tu­dományos tevékenységének fej­lesztése, Föld körüli pílyán mozgó tudományos és rtépgaz­dasági rendeltetésű űrállomá­sok tökéletesítése szempontjá­ból. A Szojuz 3. űrhajó útja so­rán szerzett adatok feldolgozá­sa és tanulmányozása megkez­dődött. Georgij Beregovoj szovjet űrha­jós, a Szojuz 3. pilótája sikeres leszállása után. (TASZSZ felvételei Az amerikai űrkutatás texasi fellegvárában tartózkodó szov­jet tudósok csoportja sajtóérte­kezletet rendezett. Szedov aka­démikus elmondotta, hogy a Szovjetunió a közeljövőben nem fog embert küldeni a Holdra. A Szojuz 3. űrrepülése is része annak a szovjet programnak, amely a Föld körüli pályára bo­csátott űrhajók fejlesztését irá­nyozza elő. Talán ogy évre vagy többre is szükség lesz, amíg megvalósul az ember Holdra küldése. U Thant ENSZ-főtitkár táv­iratban üdvözölte Koszigin szov­jet miniszterelnököt Beregovoj ezredes négynapos űrutazása al­kalmából. A Kozmosz 250. és 251. A Szovjetunióban tegnap Föld körüli pályára bocsátották a 250. és 251. Kozmosz mestersé­ges holdat, hogy tudományos kutatásokat folytasson a világ­űrben a korábban bejelentett programmal összhangban. A mesterséges holdakon elhelye­zett berendezések kifogástala* nul működnek. USA ] Elnökválasztási finis New York — Hat nappal az amerikai elnökválasztás előtt — a közvéleménykutatás sze­rint — még mindig Nixon az esélyes, de Humphrey egyre jobban felzárkózik melléje. Egyidejűleg folytatják válasz­tási kampányukat a kisebb pártok jelöltjei is. Először in­dul az elnökválasztáson az Egyesült Államok Kommunista Pártjának jelöltje, és különje­löltet állított a Fekete Párduc nevű néger szervezet is. Humphrey propaganda-kör­utat tett New York egyik híres S okszor leírtuk mór a fogalmat: törté­nelmi jelan'.ősísű, óm kevés kivétel­től elteki.-i'..e, rkkán éreztük olyan életes valóságnak, mint amilyennek most érezzük az elmú.i napok történéseivel, ese­ményeivel kapcso.aiban. Csehszlovákia meg­alakulásának fél évszázados jubileumi év­fordulóján a Nemzetgyűlés elfogadta a fö­derációról szóló és a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvényt. Olyan törté­nelmi jelentőségű aktus ez hazánk életében, melynek hatását ma még nehezen lehetne felmérni. A föderációról szóló alkotmánytörvény a szlovák nemzet több évtizedes harcának eredménye: törvényes módot és kereteket kapott saját államiságának megvalósításá­ra. Mi, csehszlovákiai magyarok nemcsak a legőszintébben örülünk ennek a ténynek, hanem a szlovák nemzetet mindenkor támo­gattuk eme jogos harcában. Támogattuk nem utolsó sorban attól indíttatva, hogy ha valaki megértette és mélyen átérezte ennek a harcnak a jogosságát, akkor mi éppen ki­sebbségi létünknél és sorsunknál fogva megértettük. v A nemzetiségek helyzetét szabályozó al­kotmánytörvény a Csehszlovákiában élő nemzetiségek életében új fejezetet nyit. Bár a magyar nemzetiség mindenkor hazájának tekintette a köztársaságot és azonosult an­nak sorsával, helyzetének megnyugtató ren­dezését nem tudta elérni sem a polgári köztársaságban, sem a szocialista társadalmi viszonyok között, annak ellenére, hogy az utóbbi években több intézkedés történt a nemzetiségi kérdés megoldására. A nemze­tiségi kérdés megnyugtató rendezésére reá­lis lehetőséget a párt január utáni politiká­üj szakasz kezdődik ja adta, mely a múlt deformációinak, köz­tük a nemzetiségi kérdésben beállott torzu­lások * felszámolását tűzte ki célul. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a föderáció­ról és a nemzetiségekről szóló alkotmánytör­vény a párt január utáni politikájának egyik legjelentősebb győzelme, a CSKP akció­programja egyik lényeges pontjának a meg­valósítása. Köztudott, hogy a magyar nem­zetiség egy emberként támogatta a párt január utáni politikáját, magáénak vallotta akcióprogramját, és most megnyugvással konstatálhatjuk, hogy számunkra ez a po­litika meghozta gyümölcsét. Miben látjuk a nemzetiségekről szóló al­kotmánytörvény oly nagy jelentőségét? Leg­főképp abban, hogy jogilag, tehát minden állami szervre kötelezően kimondja a nem­zetiségek jogait. Elismeri, hogy a cseh és a szlovák nemzettel együtt a nemzetiségek is államalkotók. Kimondja a nemzetiségek egyenjogúságát és biztosítja a nemzetisé­geknek nemcsak a saját nyelven való mű­velődési jogot, hanem annak a hivatalok­kal szembeni használatának jogát is. Ezek mind olyan jogok, amelyekért a magyar nemzetiség évtizedekig harcolt, és fokozott intenzitással és következetességgel január után. Az alkotmánytörvény 5. cikkelye kimond­ja: „Ezt az alkotmánytörvényt szövetségi és nemzeti törvényekkel hajtják végre." Ez a rendelkezés a magyar nemzetiség esetében azt jelenti, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei konkretizálják az alkotmánytör­vény egyes tételeit és határozzák meg azok végrehajtását. Bízunk benne, hogy ezek a törvények messzemenően figyelembe veszik a magyar nemzetiség helyzetét és jogos igényeit, s ennél fogva méltó folytatásai lesznek az alkotmánytörvénynek. Tudjuk, hogy a nemzetiségekről szóló al­kotmánytörvény és az ezt követő többi tör­vény nem old meg egyszeriben mindent, s nem oszlat el, egyik napról a másikra min­den félreértést és meg nem értést. Azt is tudjuk, hogy e törvények gyakorlati megvaló­sításának lesznek buktatói, ám ennek elle­nére mély meggyőződéssel valljuk, hogy e törvényekkel a magyar nemzetiség életében reményteljes, új szakasz kezdődik. BÁTKY LÁSZLÓ üzletnegyedében. Nyitott gép­kocsin hajtatott végig az utcá­kon, minden tíz percben meg­állt és rövid beszédet mondott. „Ma nagyobb segítséget kérek, mint bármikor azelőtt. Szüksé­gem van minden szavazatra — jelentette ki az egyik beszédé­ben. Nixon az Illinois államban le­tJő Marionban tartott választási beszédében azzal vádolta ve­télytársát, Humphreyt, hogy „a hátsó ajtón" akar bejutni a Fe­hiér Házba. Szerdán este Philadelphiában ötezer főnyi tömeg előtt beszélt George Wallace, a harmadik, úgynevezett Független Párt jelöltje. A gyűlés verekedéssel ért véget, amikor Wallace hívei (Folytatás a 2. oldalon) TASZSZ • HSJI2B ÍTÉLETEK HATÁLYTALANÍTÁSA Bukarest — Az RKP Központi Bizottságának 1968. áprilisi ha­tározata alapján a Román Szo­cialista Köztársaság főügyésze hatálytalanította a bukaresti ka­tonai bíróság 1951. évi ítéletét, mely szerint Bodor Bertalant és Gyárfás Kurtot hazaárulás és összeesküvés miatt ítél­ték el. A legfelsőbb bíróság katonai kollégiuma megállapí­totta, hogy az elítéltek ártatla­nok voltak, és ezért rehabilitál­ta őket. A bíróság további öt személyt is rehabilitált, akiket 1959—1962-ben szintén katonai bíróságok ítéltek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom