Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-05 / 275. szám, szombat

A Szlovák Nemzeti Tanács • •• | # I • • I • rr r r r m • B m tortenelmi lelentosequ ulese (Folytatás az 1. oldalról) kalandorságnak is. Helytelenül lennénk, ha az augusztusban történteket csak másnak számláidra írnánk és nem látnánk a saját felelősségünket is. Minél gyorsaban ráébredünk erre, annál gyorsabban folytathattuk annak a nagyszerű és nemes műnek fejlesztését, amelyhez a CSKP tdet januári központi bizottsági ülése után láttunk hozzá." ... Az államszövetség létrehozása megnyitja az egész ország dinamikusabb fejlődésének útját. Valóraváltása alkotó munkát követel, s ehhez egység szükséges. Mi egységesek vagyunk, de nincs szükségünk bármiféle egységre. A nem differenciált egység - mondotta Klokoč elvtárs — nem egység, hanem ábránd, önhittetés. Aláhúzta azt a gondolatot, hogy nekünk a tettek eguségére van szükségünk a szocializmus megszilárdításának és elmélyítésének folyamatában. Végül Klokoö elvtárs szólt arról, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács tevékenységének súlypontját továbbra is Szlovákia gazdasági fellendítesében látja a szlovák és a cseh országrészek közti különbségek kiküszöbölésében. Szlovákia és az egész állam fejlesztése érdekében jobban kl kell aknázni minden tartalékot, fejlesztenünk kell a szocialista vállalkozó, szellemet és a köznapok munkájában a hazafiság érzetét. Antonín Rusek, a Cseh Nemzeti Tanács és a Nemzetgyűlés megbízásából szintén hangsúlyozta, hogy a napirenden szereplő törvényjavaslat várható elfogadása a Nemzetgyűlés által, új szakaszt nyit nemzeteink és nemzetiségeink együttélésében. Ugyanakkor nyíltan figyelmeztetett arra, hogy ez a törvény önmagában nem oldhatja meg problémáinkat. Nem kétséges az sem — mondotta —, hogy a föderatív államszerveknek majd rendezniük kell a törvényszerűen felmerülő ellentmondásokat is. A föderalizálás alapelvei Ezután dr. Karol Laco, egyetemi tanár, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Pontos okfejtéssel és meggyőző érvekkel kifejtette, hogy az eddigi aszimmetrikus államjogi elrendezés elavult és hátráltató tényező lett. Részletesen felsorolta ezután azokat az alapelveket, amelyekre az államszövetségi alkotmányerejű törvényjavaslat épül. A többi között hangsúlyozta, hogy ez a törvény kifejezésre futtat ja a cseh és a szlovák államiság gondolatát. Tekintetbe veszi, hogy államunk alapvető érdekei közé tartozik a gazdasági különbségek kiegyenlítése a két országrész között. Nem kevésbé fontos, hogy nem akármilyen, hanem szocialista föderációt hozunk létre, amelyben a nemzeti szervek teljesen azonos helyzetben lesznek. Államszövetségünk a nemzeti alapelvre épül, ami annyit jelent, hogy két részes. Nincs benne szó a nemzetiségekről, mivel ezeknek egyenjogú helyzetét külön alkotmányerejű törvény szabályozza. A hatáskör hordozói a nemzeti államok, vagyis a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság, amelyeknek nemzeti szervei kompetenciájuk egy részét átruházzák a szövetségi szervekre. A föderatív szervek hatáskörét a törvényjavaslat taxatíve felsorolja. A hatáskör gyakorlásában a szövetségi szervek nem függnek a nemzett szervektől és megfordítva. Más szóval, egymás mellett érvényesül a szövetségi és a cseh, valamint a szlovák nemzeti szuverenitás. A napirendi pont vitája Az első napirendi pont megvitatása következett ezután. J. L e c o, E. C h 1 e b e c és J. 6 a j d o S i k hozzászólása után J. Kríž, az SZNT alelnöke adott részletesebb tájékoztatást a Szlovák Nemzeti Tanács és a Cseh Nemzeti Tanács elnökségének minapi brnói tárgyalásáról, amelyen az államszövetségi alkotmányerejű törvényjavaslat egyes nyílt kérdéseit vitatták meg. Kiemelte, hogy a megbeszélés testvéri, elvtársi légkörben folyt. Érdekes volt H. Koőtúch képviselő hozzászólása is, amelyben az államszövetség közgazdasági vonatkozásaival foglalkozott. A tflbbi között Javasolta, hogy a Statisztikai Hivatal mélyrehatóan elemezze Szlovákia gazdaságának jelenlegi helyzetét. Ezt a helyzetet konfrontálja azzal a gazdasági bázissal, amellyel Szlovákia 1918-ban, illetve 1945ben rendelkezett. Nem kevésbé fontos kidolgozni azokat a kritériumokat, amelynek alapján kiválasztják a szlováktat gazdasági tényezőket a szövetségi és a nemzeti csúcsszervekbe. Néhány módosító javaslattal és észrevétellel gazdagította a vitát L. KompiS, /. Ferianc, V. Mráz, O. Ševčíková, T. Demmer, J. Marejka, A. Horák, E. Píš, J. KaptSovskp és A. Faglic, akl javasolta, hogy az alkotmányerejű törvényben a cseh és a szlovák nyelv államnyelvként szerepeljen. Az SZNT soron levő feladatai A Szlovák Nemzeti Tanács legfontosabb soron levő feladatairól F. B a r b í r e k, az SZNT alelnöke tartott beszámolót. Rámutatott arra, hogy az augusztus 21-e után kialakult új helyzetben az SZNT a legfontosabb problémák megoldására összpontosítja figyelmét. A képviselők jóváhagyták a feladatokat pontosan meghatározó írásbeli anyagot s a teljesítésük ütemtervét. Ezt követően rátértek a további napirendi pontnak, a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi bizottsága létesítését előirányzó Javaslatnak megtárgyalására. A zsúfolt program miatt nem került sor részletesebb vitára. A. Faglic kifejtette azt a nézetét, hogy nem szavazhat erre a javaslatra, mivel indokoltnak tartotta volna a nemzetiségi bizottság munkastatútumának előterjesztését is. V. Mihálik teljesen indokoltnak és logikusnak minősítette ennek a kérdésnek érdemleges rendezését. Kifogásolta viszont, hogy ez a nemzetiségi bizottság öszszetételét tekintve mechanikusan )ön létre. Az ellenvetések ellenére Szabó R., a Csemadok főtitkára javasolta a nemzetiségi bizottság magalakitását. A Jelenlevő képviselők szavazattöbbséggel elfogadták az előterjesztett — és az alábbiakban teljes egészében közölt — anyagot. Végül dr. K. L a c o, az első napirendi pontnak, az államszövetségi alkotmányerejű törvényjavaslatnak előadója megválaszolta a vitában elhangzott észrevételeket. A Szlovák Nemzeti Tanács plénuma jóváhagyta a részleteiben kiigazított törvényjavaslatot és megbízta elnökét azzal, hogy ily formában terjessze a Nemzetgyűlés elé. Ezzel véget ért a Szlovák Nemzeti Tanács 21. ülésszaka. (g. t.) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó alkotmányerejű törvényjavaslat (Folytatás az 1. oldalról) 2. CIKKELY *(1) A nemzetiségek létszámuk arányában legyenek képviselve a politikai,, gazdasági ós kulturális életben, a választott és végrehajtott állami szervekben. (2) A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvényei szabályozzák, mely képviseleti testületek és végrehajtó szervek mellett létesülnek külön szervek, amelyek biztosítják a nemzetiségi jogok érvényesítését és a törvények keretei között sajátos érdekeik önálló eldöntését. 3. CIKKELY A magyar, a német, a lengyel és a ruszin-ukrán nemzetiségű polgároknak a törvények és az általuk megszabott feltételek keretei között biztosítják: — az anyanyelvi művelődés jogát; — a kulturális és tudományos élet fejlesztésének jogát; — a hivatalos kapcsolatban az anyanyelv használatának jogát; — a nemzetiségi társadalmi-kulturális szervezetekben való társulás jogát; — az időszaki és a nem időszaki sajtótermékek kiadásának és a tömegtájékoztatási eszközök használatának Jogát. 4. CIKKELY (1) A polgár saját meggyőződése szerint szabadon dönti el nemzetiségét. (2) Tilos az elnemzetesltés minden formája. (3) A bármelyik nemzetiséghez való hozzátartozás miatt egy polgár sem károsodhat. 5. CIKKELY Ezt az alkotmányerejű törvényt a szövetségi és a nemzeti törvények érvényesítik. B. CIKKELY Ezzel az alkotmányerejű törvénnyel hatályát veszti a Tt. 100/ /1960 sz. alkotmány 25. cikkelye. 7. CIKKELY Ez az alkotmányerejű törvény , . , -én lép érvénybe. i A Közlemény a CSKP és az SZKP VEZETŐINEK MOSZKVAI MEGBESZÉLÉSEIRŐL (Folytatás az 1. oldalról) lamint más szocialista országok közötti baráti kapcsolatok fejlesztésére. A csehszlovák küldöttség tájékoztatta az SZKP KB küldöttségét azokról a konkrét intézkedésekről, amelyeket Csehszlovákiában e megállapodások teljesítése érdekében hoztak, s ugyancsak tájékoztatott az ezirányú további lépésekről alkotott nézeteiről. A csehszlovák küldöttség kijelentette, hogy a CSKP KB ás a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya minden lépést megtesz a moszkvai megállapodások teljesítésének bizAz SZNT nemzetiségi bizottságának és titkárságának felépítése s hatásköre i. A Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi bizottsága 1. CIKKELY A Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi bizottságát (a továbbiakban — bizottság) a Szlovák Nemzeti Tanács létesíti az SZNT elnökségének javaslatára. A bizottság tagjai a Szlovák Nemzeti Tanács szlovák, magyar és ukrán nemzetiségű képviselői; továbbá a vegyes nemzetiségű választókerületek képviselői és az SZNl'-nek olyan magyar és ukrán nemzetiségű tagjai, akik nem képviselők. 2. CIKKELY A bizottság tagjai közül haltagú elnökséget választ, amelyben azonos arányban lesznek képviselve a szlovák, magyar és ukrán nemzetiségű tagok. A bizottság elnöke az SZNT képviselője, s az egyik nemzetiség tagja. Amennyiben az elnök az egyik nemzetiség tagja, akkor az alelnök a másik nemzetiség tagja. 3. CIKKELY A bizottság a Szlovák Nemzeti Tanács kezdeményező és ellenőrző szerve a szlovákiai nemzetiségek életének kérdéseiben. Kifejezésre juttatja a nemzetiségek érdekeit és biztosítja fogaik gyakorlását. Gondoskodik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségi politikája alapelveinek betartásáról Szlovákia területén főleg azáltal, hogy a) az SZNT elnöksége elé kezdeményező javaslatokat terjeszt a nemzetiségek gazdasági, politikai, társadalmi ás kulturális élete kérdéseinek megoldására; b) véleményt mond az SZNT szerveinek javasolt intézkedéseiről, amelyek kapcsolatban állnak vagy érintik Szlovákiának azokat a területeit, amelyeken nagy mértékben élnek magyar vagy ukrán nemzetiségű polgárok; c) felülvizsgálja az országos törvényeknek, a Szlovák Nemzeti Tanács törvényeinek és határozatainak s a nemzetiségek vagy az olyan területek életét érintő más intézkedések gyakorlati végrehajtását, ame'yeken túlsúlyban élnek a nemzetiségek. 4. CIKKELY A bizottság tevékenyságében igazodik a Szlovák Nemzeti Tanács tárgyalási és munkarendjéhez és az SZNT elnöksége által jóváhagyott statútumhoz. II. Az SZNT elnökségének nemzetiségi titkársága 1. CIKKELY Az SZNT elnökségének nemzetiségi titkársága az SZNT elnökségének és az SZNT nemzetiségi bizottságának segéd-szakszerve. Az SZNT elnöksége nemzetiségi titkárságának nincs végrehajtó hatásköre. A Szlovák Nemzeti Tanács illetékes szerveivel együttműködésben a) szakmai és módszertani vonatkozásban kidolgozza az SZNT nemzetiségi bizottságának vagy elnökségének javaslatait; b) előkészíti az SZNT illetékes törvénycinek, a Szlovák Nemzeti Tanács vagy az SZNT elnöksége határozatainak javaslatait. Ezeket a javaslatokat az SZNT elnökségének megbízott tagja vagy a bizottság elnöke terjeszti fel az SZNT elnökségének; c j a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét figyelmezteti a törvények vagy a határozatok végrehajtásának hiányosságaira olyan területeket illetően, amelyeken túlnyomórészt a nemzetiségek élnek; d) alapanyagokat készít a bizottság tárgyalásaira; e) tevékenységéről negyedévenkánt jelentest terjeszt az SZNT elnöksége elé. 2. CIKKELY Szlovákiában minden állami és gazdasági szerv valamint szervezet köteles az SZNT elnöksége nemzetiségi titkárságínak rendelkezésére bocsájtani a szükséges alapanyagot, hogy a titkárság teljesíthesse feladatait. 3. CIKKELY Az SZNT elnökségének nemzetiségi titkársága a szakemberek köréből ideiglenes munkacsoportokat létesíthet az rgyes feladatok előkészítésére és ellátására. 4. CIKKELY Az SZNT elnökségének nemzetiségi titkársága szervezetileg a Szlovák Nemzeti Tanács irodájának része. 5. CIKKELY z SZNT elnöksége nemzetiségi titkárságának szervezeti felépítését a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége hagyja jóvá ás az nevezi ki a titkárság • —, ,

Bt. / tosftására. Fokozott erőfeszítéssel törekszik a kommunista párt vezető szerepének növelésére, fokozza a harcot az anttsxocialista erők ellen, megteszi a szükséges intézkedéseket, bogy a tömegtájékoztató eszközök teljes mértékben a szocializmus szolgálatában álljanak, a párt és az állami szerveket szilárdan a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus pozícióin álló emberekkel erősítik meg. Az SZKP KB küldöttség készségét nyilvánította arra? hogy a csehszlovák elvtársaknak minden téren segítséget nyújtson az ország és a párt helyzetének a moszkvai megállapodások szellemében való normalizálására irányuló terveik megvalósításában. A tárgyalások folyamán elbírálták a szövetséges csapatok Csehsz'ovákia terUletén való tartózkodásának kérdését. A felek megegyeztek abban, hogy a kormányok szerződést dolgoznak ki és irnak alá a szövetséges csapatok ideiglenes csehszlovákiai elhelyezéséről. A többi katonai egység távozása szakaszokban valósul meg az e-! év augusztus 23—26 közötti moszkvai tárgyalásokon elfogadott dokumentumok alapján. A Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttsége elbírálta a két ország népei kölcsönös testvéri szövetsé ge és megbonthatatlan barátsága megvalósításának, valamint dasági politikai. kulturális más területeken fulvó kölcsön •okoldalú, gyümölcsöző és al'fot szellemű pg> Sttmfiküdés fejteszté sének feladatait, illetve a .hagyományosan bar,'ti viszonv^ ápolá városok és t < ^Metek kivitt kap csolatok meg. >:iláť<litásät Megvitatták tavébl n béke é* a nemzetek küz-iti .íztonsag biztosításának legfontosabb problémáit. A fele!, megerősítették elszántságukat arra. hogy rendületlenül követik a közösen kidolgozott külpolitikai irányvonalat a socialista társadalom megszilárdításáért és az imperialista hatalmak politikája elleni sikeres harc érdekében. A küldöttségek elsőrendű feladatnak tartják olyan intézkedések megvalésftását, amelyek szilárd gátat emelnének a nyugatnémet militarista erők egyre fokozódó revansista törekvéseivel szemben, valamint intézkedéseket a harcoló vietnami nép hatékony segítésére és a közel keleti Imperialista agresszió megfékezésére. A megbeszélések elvtársi szellemben, az alkotó együttműködés és a nyíltság szellemében folytak fe. ország övetsé átsaga f a 8ai / rsönfifs al-Vatá ISSB^ X. 5.