Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-28 / 298. szám, hétfő

A Nemzetgyűlés elfogadta a föderációról és a nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvényt IFolytatás a 2. oldalról) A csehszlovák föderáció alkotmánytörvény-javaslata abból indul kl, hogy e törvény célja a két nemzet, a csehek és szlovákok államjogi kapcsolatának rendezése. Ezért két egyenjogú nemzeti köztársaság államjogi kapcsolatán a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság kapcsolatán alakult. A csehszlovák föderáció tehát két részből áll, és a nemzeti alapelv tiszteletben tartását ls szavatolja. Ami a morva vagy sziléziai problémát illeti, a kormány véleménye szerint ez a Cseh Szocialista Köztársaság ügye, amely bizonyosan minden pozitív javaslatot felhasznál a közgazj. daságilag Jelentős egység önállóságának elmélyítésére. Amikor abból indulunk ki, hogy a csehszlovák föderáció alkotmánytörvényének feladata a cseh és szlovák nemzet viszonyának úlódosftása, rá kell mutatnunk, hogy a beterjesztett javaslat nem érinti a nemzetiségek helyzetének problematikáját. Ez

t külön alkotmánytör^^^nnyel akarjuk rendezni, ame^P^5e/

JSy

ancsal? ma

l tanácskozáN siitM n vitatunk meg, és amelynek célja, hogy igazságosan rendezzük kapcsolatainkat a hazánk területén élő nemzetiségekkel és megszilárdítsuk a kölcsönös bizalmat. Különleges figyelmet fordítottunk a föderációs és nemzeti szervek jogkörének felosztására. Abból indultunk ki, hogy a föderális szervek fejtsék ki azt az állami tevékenységet, melyet az egységes állam érdeke megkövetel, míg a nemzeti államok hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyekről a nemzeti állam optimális mértékben gondoskodhat. A Jogrend egységét azáltal biztosltjuk, hogy jogrendünk alakítása még azokon a területeken is a szövetségi gyűlés hatáskörébe tartozik, amelyeknél a végrehajtást teljes mértékben a nemzeti állam foganatosíthatja. A föderális állami akarat kialakításánál úgy kell érvényesíteni a föderáció két tagállamának egyenjogú helyzetét tekintéttel a lakosság létszámában mutatkozó különbségekre, hogy a leghatékonyabban biztosítsa a többségi döntés általános demokratikus alapelvét és egyben a nemzetek egyenjogúságát. Röviden arról a gyakran vitatott kérdésről van szó, amelyet a paritás és majoritás problémája jelent. A csehszlovák föderáció alkotmánytörvénye ezt a bonyolult problémát a szövetségi gyűlés kétkamarás összetételével akarja megoldani. Az egyik kamara tagjait az általános és egyenlő választójog alapján választják, a máslkat a paritásos elv alapján, vagyis a két köztársaság azonos számú képviselőjéből. A két kamara egyenjogú. Ezzel a módosítással biztosítjuk, hogy > egyik nemzet se kényszeríthesse rá saját akaratát a másikra. A szövetségi kormány, mint az államhatalom legfelsőbb föderális végrehajtő szerve, öszszetételében nem követi a paritás elvét. Azonban bevezetjük az államtitkári munkakört minden föderális minisztériumban. Ezenkívül megalakulnak a paritásos elvek alapján működő föderális bizottságok, amelyeknek elnökei a szövetségi kormány tagjai lesznek. Az állam föderatív rendezésével kapcsolatban gyakran felmerült az az indokolt kérdés, vajon ez a rendezés nem eredményezi-e az államapparátus rendkívüli bonyolultságát, nem lassítja-e meg a határozó képességet és nem duzzasztja-e fel az apparátus dolgozóinak létszámát. Az ilyen káros jelenségek ellen a biztosítékot elsőid sorban a föderális és nemzeti szervek között megvalósítandó megfontolt és célszerű munkamegosztásban látjuk, de abban ls, hogy helyesen választjuk i. 20. meg a föderális és végrehajtó nemzeti szervek szerkezetét. 3

A jövőben foglalkoznunk kell az irányítás különféle formáival. Célunk az Irányítás olyan 19GB egységes formáinak érvényesítése, hogy fokozatosan kialakítsuk a modern közigazgatás célszerű, gazdaságilag is jól működő harmonikus rendszerét. A föderális kormány csakúgy, mint a két köztársaság kormánya Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájával összhangban arra törekszik, hogy megjavítsa és gazdaságosabbá tegye a közigazgatást és eredményesen harcolhasson a bürokrácia, valamint az államapparátus mértéktelen felduzzasztása ellen. Az új államjogi rendezés egyik legnehezebb problémája a népgazdasággal összefüggő kérdéskomplexum volt. Elsősorban helyesen kellett mérlegelni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának egységét és integrációját és a két nemzet érdekeit. Ezért a gazdaságpolitika megvalósítása a föderáció és a nemzeti köztársaságok hatáskörébe tartozik. Az előkészített és javasolt intézkedések gazdasági életünk alapvető reformjára vonatkoznak továbbfejlesztve e reform egyes szakaszait. Elsősorban kifejezésre jut a gazdaságfejlesztés tervjellege, melynek célja a közgazdasági reform további fejlődése. A csehszlovák népgazdaság fejlesztési tervei meghatározzák az egész föderációban a fejlődés irányvonalát, a két nemzeti gazdasági élet kölcsönös kapcsolatait és a csehszlovák népgazdaság bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. A terv feladata, kijelölni a gazdaságpolitika fő célkitűzéseit, valamint a két nemzeti politikai körzet fokozatos gazdasági kiegyenlítődését. Kidolgozásában részt vesznek a nemzeti szervek, és így olyan gazdaságpolitikai szintézis alakul ki, amely kifejezi a föderáció és a nemzetek érdekelt és lehetőségeit is. Az előkészített költségvetési rendszer megteremti a lehetőséget arra, hogy mindkét nemzet költségvetési eszközeivel önállóan gazdálkodjék. A nemzeti költségvetésen kívül kidolgozzuk a szövetségi költségvetést ls, amely jelentős eszköze lesz a föderális kormány politikája megvalósításának. Ebből fedezzük nemcsak a föderális tevékenység költségeit, hanem mindazt is, ami a föderáció legfontosabb gazdasági feladataiból származik. A föderális költségvetés bevételeit, a föderális és nemzeti költségvetés kapcsolatát, valamint a költségvetéses gazdálkodás szabályalt föderális törvény határozza meg. Ami a föderális és nemzeti szervek adókivetési jogát illeti, ezen a téren eltérés csak abban lesz, hogy az adók hogyan befolyásolják a vállalatok alapvető gazdálkodásának feltételeit és a lakosság életszínvonalát. A pénzkibocsátás Irányítása és ellenőrzése a szövetségi jegybank hatáskörébe fog tartozni. A nemzeti bankok a pénzkibocsátás kérdéseiben a szövetségi jegybank által kibocsátott szabályok szerint járnak el. Az egész rendszer biztosítani hivatott a csehszlovák fizetőeszközök egységét és stabilitását. Hazánk sikeres gazdasági fejlődésének nagyon fontos feltétele az egységes árpolitika. A föderációs szervek fogják meghatározni a közös árpolitika alapelveit, az egész árrendszer tökéletesítését célzó Intézkedéseket, az árszerkezetet, valamint az árfejlődés szabályozásának alapelveit. Tekintettel arra, hogy az ár rendkívül fontos közgazdasági és politikai tényező, a nemzeti szervek részt vesznek az új árpolitikai koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában. Az államgazdaság politikájának jelentős feladata, az egységes munkaügyi, bérügyi és szociálpolitika biztosítása. Ezzel kapcsolatban a föderális szervek határozzák meg a munkajogi kapcsolatok, a bérpolitika, a bérszabályozás, a nyugdíj, a társadalombiztosítás és a szociális kérdések közös elveit. A munka, a bér szakaszán és szociális téren a gazdaságpolitika végrehajtó közegei a nemzeti szervek lesznek, amelyek saját nemzeti politikai területükön kidolgozzák a foglalkoztatottság koncepcióit is. Igen fontos a szövetségi mezőgazdasági politika, különösen a mezőgazdasági termékek és gyártmányok egységes piacát illetőn. Ezzel függ össze a földművelés és az élelmezésügy terén koordináló állami politika és azok a nélkülözhetetlen Intézkedések, amelyek a növényi és állattenyésztési termékeket, a talajt és a termékek minőségét védik. A hazánk számára annyira fontos külkereskedelmi tevékenységet egységes külkereskedelmi politikával biztosítjuk. A külkereskedelmi kapcsolatok koncepciójának kidolgozása a föderális szervek feladata lesz. Tisztelt Nemzetgyűlési A föderatív rendezés alapelveinek érvényesítése biztosítja egész köztársaságunk hatékonyabb gazdasági és társadalmi fejlődését. A csehszlovák föderációs törvénnyel a munka első szakaszát befejezettnek tekinthetjük. De ugyanolyan fontos és nem kevésbé bonyolult lesz a második szakasz, vagyis a jövő év január elsején kezdődő Időszak, amikor a csehszlovák föderáció már valósággá válik. Soha nem gondoltunk más útra, mint Csehszlovákia szocialista útjára. Ebben látjuk népeink fejlődésének és biztonságának szavatosságát. Hazánk szabadságáért az összes európai nemzetek több ezernyi antifasiszta harcosán kívül 140 ezer szovjet katona és 360 ezer csehszlovák állampolgár áldozta életét. Népünk tehát joggal és egyenjogúan hirdetheti, hogy azok közé tartozott, akik a legkegyetlenebb európai reakció, agresszió és zsarnokság ellen harcoltak. A jelenlegi bonyolult helyzetben is meggyőződésünk, hogy népeink érdekében meg kell szilárdítani a szocialista közösséget, kapcsolatunkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, fel kell számolni a kialakult félreértéseket és az összes szocialista országok, az egész kommunista és forradalmi mozgalom egyesítésére kell törekedni. Ehhez akarunk minden erőnkkel hozzájárulni. V. Knapp képviselő beszéde Tisztelt Köztársasági Elnök Elvtárs! Tisztelt Nemzetgyűlés! A törvény ismertetőjének helyzete nem könnyű. Ami politikailag fontos, azt már elmondták, s nem lenne illő, ha aránytalanul hosszabbitanám a tanácskozás időtartamát. Az előttem szólók már kifejezték a mai ülés történelmi jelentőségét. A törvény ismertetője azonban — bár maga is érzi a pillanat és az esemény pátoszát — nem mondhat le saját sokkal szerényebb kötelességéről, hogy a Nemzetgyűlés elé terjessze jelentését arról, hogyan vitatták meg a csehszlovák föderációs törvényt a Nemzetgyűlés bizottságai és milyen javaslatokat fűztek hozzá. Még mielőtt magáról a törvényről beszélnék, szeretném kifejezésre Juttatni, miszerint a bizottságok sajnálják, hogy a két nemzeti tanács nem tudott egy közös javaslatban megegyezni, és igy két, bár alapjában véve azonos, de mégis igen sok fontos kérdésben is eltérő javaslat került a Nemzetgyűlés elé. Ez a tény és a mindkét fél részéről tapasztalt néha aggasztó merevség rendkívül megnövelte a kormány felelősségét, amely mindent elkövetett a közös megegyezés érdekében, valamint a Nemzetgyűlés bizottságainak felelősségét is; az utóbbi nem szorítkozhatott csupán a beterjesztett javaslat elbírálására, hanem igen tevékenyen részt is vett egy politikailag megfontolt és igazságos szintézis kidolgozásában. Őszinte örömünkre szolgál, hogy ez a törekvés eredményes volt, s 1968. október 25-én a két nemzeti tanács és a kormány megegyezett a közös javaslatban. Tehát rna nem a két nemzeti tanács javaslatai felől, hanem a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának javaslatáról döntünk. Az sem volt kedvező, hogy a törvény előkészítésére csak Igen kevés Idő állt rendelkezésünkre. Nem hallgathatjuk el sem a jelen, sem a jövő előtt, hogy a nemzeti tanácsok 1968. október 7-én terjesztették javaslatukat a Nemzetgyűlés elé, és így legfelsőbb törvényhozó testületünknek csak 20 nap állt rendelkezésére. Foglalkozzunk most a kedvezőbb jelenségekkel. Gyakran előfordul, hogy mindaz, amit a kortársak történelmileg nagynak és fontosnak tartanak, kicsinek bizonyul és feledésbe megy. Azonban bizonyos vagyok abban, hogy amiben ma részt veszünk, aminek elindítói vagyunk, az az előkészítés fogyatékosságai ellenére ls döntő lépést jelent államunk fejlődésében és nemzeteink kapcsolatának történetében. A mai nap jelképesen összefügg 1918. október 28-cal. Ami ezt az Időpontot a jelennel öszszekötl, az éppen a most születendő csehszlovák föderáció tartóoszlopa, a nemzetek önrendelkezési joga. 1918. október 28án, valamint 1918. október 20án a martini deklarációval a cseh és a szlovák nemzet gyakorolta önrendelkezési jogát, és önként vállalta az együttélést e közös államban. Az elmúlt ötven évben ez a közös élet sokszor állta ki a tüzpróbát. Azonban a nemzetek önrendelkezési jogának alapján keletkezett államban a valóságban éppen ezzel az önrendelkezési joggal éltek vissza: a saját osztályérdekeit szem előtt tartó burzsoá köztársaság elnyomta nemzeteinket. És itt egy Igen fontos kérdést kell mérlegelni. Sokszor hangot adnak annak a véleménynek, hogy a nemzet saját államiságára való joga egy másik nemzettel megkötött megegyezésétől, vagy a létező államhatalom elismerésétől függ. A valóságban azonban a nemzetnek ez a joga mindentől és mindenkitől független. Tehát független attól ls, hogy az államhatalom, vagy egy másik nemzet ellsmeri-e. A nemzet önrendelkezési jogát semmiféle jogszabállyal nem lehet megszüntetni. Ezzel kapcsolatban a csehszlovák föderációs törvény első cikkelye a nemzeti probléma marxista—leninista értelmezésében kifejezésre juttatja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szuverenitása külpolitikai szempontjából egységes, oszthatatlan és független, ugyanakkor azonban teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti köztársaságok szuverenitását is. Ez tulajdonképpen a törvény egész szerkezetének alapköve. Ügy vélem, hogy éppen abból származtak az ellentétek, hogy ezt az alapelvet félreértették. A Nemzetgyűlés bizottságai igyekeztek ezekben a kérdések ben hozzájárulni az olyan megoldásokhoz, amelyek megfelel nek az alapvető probléma elveinek, s egyidejűleg kielégítik a gyakorlati politikai élet Igényeit ls. A Nemzetgyűlés bizottságai Igen alaposan megvitatták a javaslatot és megnyugvással vették tudomásul, hogy az már figyelembe vette a bizottságok számos észrevételét. A javasolt változások a következők: Sokat vitatott kérdés volt, hogy a nemzeti parlamenteket közvetlenül, vagy a nerüzeti tanácsok küldöttei által válaszszák-e. A bizottságok végül a közvetlen választásokat javasolják megvalósítani. Jelentős változást javasolnak a 44. cikkely első bekezdésében is. Az eredeti javaslat szerint ugyanis, ha a második kamara hat héten belül nem hoz megfelelő döntést, a javaslatot elvetik. így bármelyik kamara meggátolhatná a másik határozatait. A javasolt változás ezt a lehetőséget akarja kiküszöbölni. Kiegészítették a 150. cikkelyt is, hogy lehetőséget adjon a Nemzetgyűlésnek, valamint a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak megtenni minden szükséges intézkedést már a törvény életbelépésének Időpontja előtt úgy, hogy a törvény gyakorlattá válhasson. Ki kell emelni a 146. cikkely második bekezdésében végrehajtott módosítást, amely szerint a Cseh Nemzeti Tanács csakúgy, mint a Szlovák Nemzeti Tanács önválasztás útján egészíti kl tagjainak létszámát. Természetesen hangsúlyozottan javasolják, hogy a Cseh Nemzeti Tanács elsősorban a munkások és a parasztok soraiból válassza" meg tagjait, mert a Cseh Nemzeti Tanács jelenlegi összetétele nem felel meg a Cseh Szocialista Köztársaság szociális struktúrájának. Néhány szót szeretnék szólni azokról az Ideiglenes jellegű rendelkezésekről, amelyek a szövetségi gyűlés és a nemzeti tanácsok funkcióját biztosítják a törvény életbelépésétől a választások megvalósításáig. Az eredeti terv feltételezte, hogy a választásokat még ebben az évben megvalósíthatják, ez azonban teljesen Irreális, és még az is kérdéses, hogy végrehajthatjuk-e a választásokat 1969 első hónapjaiban. Habár ez az ideiglenes állapot nem normális jelenség, mégis szükség volt rendkívüli intézkedések foganatosítására. Ugyanis a törvény életbelépésének halogatása egyben az alkotmánytörvény megvalósításának elhalasztását ls jelentette volna, holott a törvény realizálásának semmi akadálya sincs. Éppen ezért átmeneti megoldást választottak, amely lehetővé teszi 1969. január elsejével a föderáció életbe lépését, de természetesen hangsúryozza, hogy az átmeneti megoldást a legrövidebb időn belül a csehszlovák föderáció törvényében meghatározott alkotmányos állapottal kell pótolni. Szeretnék rámutatni arra ls, hogy a föderáció tényleges megalakulása még néhány további törvény kiadását Igényli, és ezeket minél gyorsabban előkészítjük. A legsürgősebb az alkotmánytörvény, amellyel az alkotmány VIII. fejezetét helyettesítjük. Itt nem annyira a bíróság és az ügyészség föderalizációja a fontos, hanem komplex módon kell értékelni igazságügyi szerveink és a törvényesség ellenőrzésének eddigi tapasztalatát, s ebből kell levonni a törvényhozás számára kötelező következményeket. Mindez természetesen tudományos elemzést követel, ehhez pedig idő kell. Éppen ezért engedjék meg, hogy óvjam önöket minden elhamarkodott cselekedettől. Ami a törvényjavaslat törvényhozói részét illeti, őszintén meg kell mondanom, hogy a nagy sietség jeleit jogi szempontból is magán hordja. Mint jogász fenntartással fogadom egyes cikkelyek tartalmát és formáját ls, de ennek ellenére az a véleményem, hogy jelenleg nem a törvényjavaslat jogi tökéletessége a fontos, hanem politikai tartalma, vagyis az, hogy 1968 október 28-án ünnepélyesen megszülethessen a csehszlovák föderáció. Végül szeretnék egy pillanatra visszatérni az esemény pá(Folytatás a 4. oldalon.)