Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-28 / 298. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. október 28. Hétfő # XXI. évfolyam, 298. szám % Ara 40 fillér A csehszlovák versenyzők a mexikói olimpián 7 arany, 2 ezüst és 4 bronzérmet szereztek A Nemzetgyűlés elícgctilc a föderációról és a nemzetiségek helyzetéről szélé alkolmtinylörvényl (Tudósítónktól) — Köztársaságunk megalakulása 50. évíordulójának előestéjén a prágai vár Spanyoltermében tartotta meg plenáris ülését a Nemzetgyűlés, hogy az 1964. óta tartó választási időszak 28. ülésén történelmi jelentőségű döntést hozzon. Legfelső törvényhozó testületünk ezen a napon döntött az alkotmánytörvény-javaslat felől, és ezzel Csehszlovák Köztársaság félévszázados fennállásáünnepi évében dönt a csehek és szlovákok, a egyenjogú nemzet kapcsolatainak föderatív rendezéséről a közös hazában. Egyidejűleg első ízben fogadja el azt az alkotmánytörvényt, amely módosítja a cseh és szlovák nemzet együttélését a magyar, német, lengyel és ukrán nemzetiségű polgártársainkkal. Lehetővé teszi, t hogy ezek a polgárok részt vegyenek az államhatalom gyakorlásában, és hatékonyan szavatolja további fejlődésüket. A gyűlésen, amelyet Josef Smrkovský, a- Nemzetgyűlés elnöke vezetett, részt vett Ludvík Svoboda köztársasági elnök, mint a jelenlevők 213 képviselő egyike, Alexander Dubček, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, Oldfich Cernik, miniszterelnök, a kormány alelnökei és tagjai, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői dr. Cestmír Císaí, valamint Ondrej KlokoC vezetésével. A Nemzetgyűlés 28. ülésén jelen vannak Évien Erban vezetésével a Nemzeti Front Központi Bizottsága elnökségének tagjai, Prága és Bratislava városok, valamint a köztársaság kerületeinek küldöttei és számos rnás vendég. Josef Smrkovský, a Nemzetgyűlés elnöke pontosan 10 órakor nyitotta meg az ülést. Köszönetet mondott a köztársasági elnöknek azért, hogy jelen van abban a pillanatban, amikor a Nemzetgyűlésnek nemzeteink és államunk létfontosságú kérdéseiben kell döntenie. Ezzel eleget tesz azoknak a demokratikus hagyományoknak, amelyek szocialista alkotmányunkkal összhangban együttműködésre késztették legfelsőbb állami szerveinket. Ezek után Josef Smrkovský megtartotta bevezető beszédét. Az a program, amelyet a Nemzetgyűlés a mai plenáris ülés elé terjeszt, rendkívül nagy jelentőségű — mondotta Smrkovský elvtárs. — A mai idők olyan feladatok elé állítják képviseleti testületünket, amelyekhez hasonló aligha akadt törvényhozó testületeink történetében. Smrkovský elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta: Az a célunk, hogy olyan otthont, hazát adjunk országunk nemzeteinek, amelyet valójában sajátjuknak tartanak, amelyben teljesülnek valamennyi reményeik, úgyszintén nemzeti követeléseik is. A Csehszlovákia államjogi átalakulásáról szóló — ma megvitatásra kerülő — alkotmányerejű törvény megvitatása, amelynek értelmében két egyenjogú- és egyenrangú nemzeti köztársaság lép föderatív szövetségbe, s a nemzetiségek helyzetét rendező alkotmányerejű törvény is kétségtelenül a legfontosabb és döntő lépést jelenti belpolitikai reformunk felé. Ezzel azonban nem ér véget törekvésünk. Ellenkezőleg: kezdődik az az — nem kevésbé igényes — időszak, amikor ezeket az alkotmányjogi elveket konkrét formában át kell ültetnünk az életbe. Kétségtelen, hogy az állam szervezetében bekövetkezett messzemenő változások a jövőben az alkotmány módosítását is megkövetelik. Az új alkotmány tervezetén dolgozunk. Tekintettel arra, hogy a legsürgősebb feladatokat már teljesítettük, nem lesz szükséges, hogy az új alkotmány kidolgozása a sürgősség és a rögtönzés szellemében valósuljon meg. A csehszlovák föderációról szóló törvény elfogadásával komoly és konkrét bizonyítékot adunk Csehszlovákia népének, hogy tántoríthatatlanul folytatni és fejleszteni kívánjuk mindazt a pozitívumot, ami a január utáni politika alapja és fő tartalma volt — mondotta Smrkovský elvtárs. — Gyakorlati bizonyítéka lesz ez annak, hogy az egyoldalúságoktól és szélsőségektől mentes január utáni politika társadalmunk fejlődésének egyedüli olyan változatát képviseli, amely Marx és Lenin szellemében, a szocializmus eszmélnek, a demokrácia és a humanizmus harmóniájában teret nyit a fejlődés számára számunkra és a jövő nemzedékek számára is. (Folytatás az 5. oldalon.) Čestmír Císar, a Cseh Nemzeti Tanács elnökének beszéde Tisztelt Köztársasági Elnök Elvtársi Tisztelt Nemzetgyűlési Abban a megiszteltetésben van részem, hogy a Cseh Nemzeti Tanács nevében javasoljam legfelsőbb törvényhozó testületünknek a föderációs alkotmánytörvényjavaslat elbírálását és jóváhagyását. A Nemzetgyűlés Júliusi ülésén megválasztott Cseh Nemzeti Tanács a Szlovák Nemzeti Tanáccsal együtt megbízást kapott az említett javaslat kidolgozására és előterjesztésére, és Igyekezett minden erejével, legjobb tudása szerint részt venni az előkészítő munkálatokban és állást foglalni a törvényjavaslathoz a maga egészében és részleteiben ls. A Cseh Nemzeti Tanács számos kedvezőtlen körülmény ellenére is igyekezett helyesen értelmezni a szakbizottságok és a szlovák szervek által kidolgozott koncepciót és saját szempontjai /al gazdagítani. Teljes mértékbui tudatában vagyunk annak, hogy a mű túlságosan bonyolult és kidolgozásához csak kevés Idő állt rendelkezésünkre. Tehát nem lehet tökéletes. Minden lehetőség megvan azonban arra, hogy a további fejlődés során szerzett tapasztalatok alapján felszámoljuk az esetleges hibákat. Közismert tény, hogy a cseh és a szlovák nemzet kapcsolata rendezésének minden alapvető kérdésében megegyezést értünk el. Abból Indultunk ki, hogy a szlovák nemzet joggal követeli az önrendelkezési jogot és saját nemzeti köztársaságának kialakítását. A cseh nemzet ezt a jogot elismeri, mert ez a cseh köztársaságnak is lehetőségeket ad nemzeti létének fejlesztésére, és mert végülis mindkét nemzet ragaszkodik az együttéléshez és az együttműködéshez a közös államban — a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Nézeteink csak abban tértek el, milyen úton, milyen formában valósítsuk meg a föderáció gondolatát, hogyan biztosítsuk az új államhatalmi rendszer zavartalan működését, hogy életképes, hatékony, rugalmas és gazdaságos legyen. A vita során kiviláglott, hogy az ügyek észszerű rendezésére irányuló törekvés nem lehet mindenkor azonos a két nemzet egyenjogúságát teljes mértékben szavatoló bonyolult rendszerrel. Meg kell állapítani azonban, hogy meg volt a jóakarat a mindkét fél számára elfogadható megoldás megfogalmazására. A megoldás érdekében Igen jelentős munkát végzett a csehszlovák kormány és mindenekelőtt a párt és az állam legfelsőbb képviselői, akik rendkívüli megértést tanúsítottak a két nemzet helyzetét illetően. A Cseh Nemzeti Tanács október 23-1 és 24-1 plenáris ülésén részletesen megvitatta a kormánynak azt az álláspontját, amely a felmerült ellentétek áthidalását célozta és támogatta az értelmes és az adott lehetőségek között a helyes megoldást. Megbíztak, hogy ezt a határozatunkat közöljem önökkel. Ezzel módosítjuk a Nemzetgyűlésnek október 7-én benyújtott javaslatunkat. Az alkotmánytörvény mai jóváhagyásában a csehszlovák állam második félévszázados történetének egyik legfontosabb államjogi aktusát látjuk, amely egyidejűleg messzemenő átalakulás kezdetét is jelenti. Tudatában vagyunk azoknak a nehézségeknek és megpróbáltatásoknak, amelyek ennek során várnak ránk. Hiszen ki jósolhatja meg megbízhatóan, milyen következményei lesznek mai döntésünknek, milyen problémák merülnek fel, és hol bonyolódik a helyzet. Azonban bízunk abban, hogy a szocialista népeink további fejlődéséért, közös államunk további fejlődéséért érzett aggodalom, valamint a kölcsönös megértés és jóakarat révén az összes problémát megoldhatjuk. Még a legjobb családokban ls támadnak néha viharok, amelyek után azonban ismét kiderül az égbolt és ismét ragyog a napfény. A cseh közvélemény egy részénél még mindig érezhetők bizonyos zavaró momentumok. Itt nem gondolok csupán a cseh nemzeti felsőbbrendűségérzésre, amely ellen harcolnunk kell. Megemlíthetem pl. a cseh nemzeti államiság hiányérzetét, továbbá a többtagú és felesleges adminisztráció iránt érzett ellenszenvet. A cseh részen Igen súlyos szerepet játszott az a tény, hogy nem tartották meg a cseh kommunisták kongresszusát és így a szlovák kommunistáktól eltérően nem vitathatták meg az új államjogi rendezés alapelveit. A cseh állami és társadalmi szervek és szervezetek még csak most születnek, vagy készülnek fel jövendő munkájukra és így nem lehettek a szlovák szervek és szervezetek egyenjogú partnerei. így aztán a véletlen folytán a Cseh Nemzeti Tanács szerepelt a nyilvánosság előtt, mint a cseh nemzet egyetlen politikai képviselete, és ezért felelőssége szinte felmérhetetlen volt. Nem csodálható tehát, ha a cseh közvélemény politikailag még csak most kezd felébredni. Ennek ellenére a cseh nemzetnek az új Csehszlovákiában rendkívül fontos jelentősége lesz. A Cseh Szocialista Köztársaság, a cseh törvényhozó testület és a cseh nemzeti kormány megalakulása megteremti a cseh munkásság, parasztság, értelmiség és Ifjúság számára az új kedvező előfeltételeket. A fejlődés során teljes mértékben megoldjuk a cseh föld, valamint Morvaország és Szilézia közigazgatási rendezését. Továbbra ls ragaszkodunk a cseh állam ezeréves hagyományához, a cseh nemzet népi, demokratikus és forradalmi charakteréhez, amelyet a husziták fogalmaztak meg. Ragaszkodunk Komenský humanista eszméihez, nemzeti nagyjaink demokratikus radikalizmusához és a szocializmus úttörőinek proletár forradalmi magatartásához. A csehek nem egy esetben teljesítették a nemzeti avantgard feladatait, védelmezték igazságukat, kitartottak és ismét győzelmet tudtak aratni. A Cseh Szocialista Köztársaság kötelessége a cseh állam legjobb hagyományalt, gazdag forradalmi örökségét tovább fejleszteni és gyarapítani. Nemzeteinket, a cseheket és a szlovákokat nemcsak a mindenkori közös sors fűzi egybe, hanem a jelenlegi Internacionalista és szocialista valóság ls. És ez most és a jövőben egyaránt a legszilárdabb kötőanyag. A szocializmus eszméi nálunk igen mélyen gyökereznek és eredőit megtaláljuk az elmúlt félévszázadban ls. Csehszlovákiában a szocialista s később a kommunista mozgalom az ország megalakulása után megerősödött, és lehetőséget adott népünknek arra, hogy érvényesítse saját akaratát a burzsoá uralommal szemben, visszaverje a fasiszta irányzatokat és végül a csehszlovák nép győzelmes vezető ereje lehessen. A cseh nemzet és szlovák testvéreinek ötévtizedes tapasztalata bizonyítja, hogy a szocializmus, mint forradalmi humanista rend történelmi fejlődésünk eredményének alapja. A föderatív Csehszlovákia a társadalmi haladásnak és a szocializmus ügyének még biztonságosabb alapja lesz, lehetővé téve, hogy az eddiginél sokkal hasznosabban teljesíthessük kötelességeinket. A Cseh Nemzeti Tanács nemcsak a cseh ügyek és problémák megoldására törekszik, hanem arra is, hogy a Szlovák Nemzeti Tanáccsal együtt teljes mértékben támogassa a közös föderális szervek és létesítmények létét, hatáskörét és jogkörét. Fontosnak tartjuk, hogy föderációnk belsőleg és nemzetközileg egyaránt erős legyen, s hogy képes legyen e bonyolult világban rendezni saját állami létünk minden komplikált kérdését. Minden erőnkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy mielőbb létrejöjjön a megegyezés a föderális és nemzeti szervek szerkezetéről és összetételéről, és hogy az illetékes alkotmánytörvény 1969. január elsejével gyakorlatilag ls életbe lépjen. Ekkor kezdi el teljesíteni a Cseh Nemzeti Tanács az alkotmánytörvényből eredő kötelességeit. Tudjuk, hogy mindez kényszerű átmeneti helyzet, mivel ilyen rövid idő alatt nem tarthattuk meg az új választásokat. Azonban az egész Cseh Nemzeti Tanács nevében kijelenthetem, hogy ez a tény nem riaszt vissza minket a feladatok áldozatkész teljesítésétől. Vállaljuk a felelősséget nemzetünk előtt és beszámolunk tevékenységükről. A jövő nem kérdezi meg, milyenek voltak a feltételek, csupán munkánk eredményét értékeli. Ké pvlselőel vtá rsak I Örülök annak, hogy Csehszlovákia megalakulásának 50. évfordulóján nemcsak a nemzeti szabadságot és az állami önállóságot ünnepeljük, hogy az ünnepet nemcsak a lobogók, gyűlések és beszédek jelzik, hanem ez az évforduló egyben döntő politikai tett időpontja, az állam föderatív rendeznének napja. Ez a politikailag kulcsfontosságú aktus utat nyit a szocialista demokrácia, a gazdasági reformok és a tudomány, a művelődés és a kultúra további fejlődése előtt. Mindezt rendkívül bonyolult körülmények között kell létrehoznunk, vállalni kell a nagy mű minden kockázatát, de meggyőző(Folytatás a 2. oldalon |