Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-05 / 245. szám, csütörtök

ä KIM .11 Cl! 1FÖF EGYY ERE CSA KIS AZ ( )SZ m ÍE IG m nm S L EHET (Horváth József cikke a budapesti Népszabadságban - _19ő8. szeptember 3-án.) Tények szembesítése Az alábbiakban minden kommentár nélkül állítjuk szembe a tényeket. Az olvasó megítélésére bízzuk, hogy eldöntse: kinek oldalán áll az igazság. Az értekezlet résztvevői kifejezésre juttatják ama szilárd törekvésüket, hogy minden tőlük telhetőt elkövetnek országaik sokoldalú együttműködésének elmélyítéséért az egyenjogúság, a szuverenitás és ne'mzeti függetlenség, a területi sérthetetlenség, a kölcsönös testvéri segélynyújtás és szolidaritás elvei alapján... A Varsói Szerződés reményteljesen védelmezi a szocializmus vívmányait, a testvéri államok szuverenitását és függetlenségét... A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak bratislavai nyilatkozatából, 1968. augusztus 3. Tegnap, augusztus 20-án, körülbelül 23 órakor a Szovjetunió, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság katonái átlépték a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határait. Erről sem a köztársaság elnökének, sem a Nemzetgyűlés elnökének, sem a kormány elnökének, sem a CSKP Központi Bizottsága első titkárának nem volt tudomása. ... A CSKP Központi Bizottságának elnöksége ezt a lépést a szocialista államok közötti kapcsolatokkal és a nemzetközi jog alapvető normáival ellentétes cselekedetnek tartja. A CSKP Központi Bizottsága elnökségének nyilatkozata 1968. augusztus 21-én. Nemzetgyűlésünk elnöksége kijelenti, elvileg nem ért egyet azzal, hogy a szövetséges katonai egységek ma minden ok nélkül megkezdték köztársaságunk megszállását. Ezzel megsértették államunk szuverenitását, ez a lépés megengedhetetlen további kölcsönös kapcsolatainkban. E pillanatban, amikor Prága utcáin lövések dördülnek, a leghatározottabban kérjük önöket, adjanak azonnal parancsot, hogy katonaságuk haladéktalanul vonuljon ki köztársaságunk területéről. # A Nemzetgyűlés elnökségének üzenete a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormányainak és parlamentjeinek elnökeihez. A Külügyminisztérium a köztársasági elnök beleegyezésével és a kormány nevében tegnap utasította a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövetét a Szovjetunióban, a Lengyel Népköztársaságban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Magyar Népköztársaságban és a Bolgár Népköztársaságban, hogy ezeknek az országoknak kormányainál azonnal erélyesen tiltakozzanak, követeljék Csehszlovákia jogellenes megszállásának azonnali megszüntetését és minden katonai erő kivonását a csehszlovák területről. A Külügyminisztérium közleménye 1988. augusztus 21-én. Követeljük a Varsói Szerződés öt állama haderőinek azonnali távozását, a Varsói Szerződés betartását és Csehszlovákia állami szuverenitásának teljes tiszteletben tartását. Sürgetően felszólítjuk a Szovjetunió, az NDK, az LNK, a MNK és a BNK kormányait, adjanak ki utasítást a fegyveres akciók beszüntetésére, amelyek során vér folyik és országunk anyagi javait pusztítják. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának kiáltványából, 1968. augusztus 21-én. (A kormány ülésén nem vehetett részt fhár a miniszterelnök és helyettesei.! Azonosítjuk magunkat a CSKP KB elnökségének és a Nemzetgyűlés elnökségének nyilatkoza tával, amely Csehszlovákiának a Varsói Szerződés öt állama hadseregének bevonulását a nemzetközi jog, a Varsói Szerződés és a nemzetek egyenjogúsága alapelve megsértésének tartja. Követeljük, hogy az alkotmányos tényezőket, mindenekelőtt Ludvík Svoboda köztársasági elnököt, Oldrich Cerník miniszterelnököt, Josef Smrkovský nemzetgyűlési elnököt, Alexander Dubčeket, a CSKP KB első titkárát, dr. František Kriegelt, a Nemzeti Front elnökét, dr. Cestmír Císart, a Cseh Nemzeti Tanács elnökét és másokat bocsássák szabadlábra, hogy elláthassák alkotmányos tisztüket, amelyet az ország szuverén joggal rendelkező népe bízott rájuk. • Tiltakozunk, hogy a Nemzetgyűlés, a kormány, a Nemzeti Front szerveinek képviselőit megakadályozzák törvényes jogaik gyakorlásában. Kategorikusan követeljük a Varsói Szerződés öt tagállama fegyveres erőinek haladéktalan kivonulását és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szuverenitásának teljes tiszteletbentartását... A Nemzetgyűlés 1968. augusztus 21-i prágai rendkívüli üléséről kiadott nyilatkozatából. A Szovjetunió katonai egységei, a Lengyel Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság, a Bolgár és a Magyar Népköztársaság katonai egységeivel együtt köztársaságunk területére léptek. Ez az alkotmányos állami szerveink beleegyezése nélkül történt... /,. Svoboda köztársasági elnök rádióbeszéde 1968. augusztus 21-'én, 22.30 órakor. Tekintettel arra, hogy hazánkba az iuegen katonaság bevonulását a képviselők többsége nem hagyta jóvá, ezért a képviselők egyetlen csoportja sem volt feljogosítva arra, hogy ebben az ügyben bárkivel is tárgyaljon, ezért hazánk megszállása törvényellenes és a^ alkotmány megsértése. A Nemzetgyűlés 169 képviselőjének levele a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához, 1968. augusztus 22-én. Az SZLKP Központi Bizottságának elnöksége éppen úgy, mint tegnap éjszaka, ma is többször tanácskozott az annak következtében kialakult helyzetről, hogy a Varsói Szerződés katonai egységei indokolatlanul hazánk területére léptek. Az SZLKP elnökségének nem volt tudomása arról, hogy a Varsói Szerződés katonai egységeit idehívták volna. Az SZLKP KB elnökségének és titkárságának 1968. augusztus 22-i állásfoglalásából. A Nemzetgyűlés a Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákiában való tartózkodását továbbra is jogellenesnek, a nemzetközi szerződések, az ENSZ alapokmánya és a Varsói Szerződés megszegésének tekinti. A Nemzetgyűlés nyilatkozatából. 1968. augusztus 28-án. A Nemzeti Front Központi Bizottsága egyetért elnökségének az augusztus 21. — 29. közti időszakban kifejtett tevékenységével és Csehszlovákia szuverenitásának megsértése elleni tiltakozásával, mert ez ellenkezik a nemzetközi jog legalapvetőbb normáival és a szocialista országok közötti baráti és elvtársi kapcsolatokról alkotott minden elképzeléssel. A Nemzeti Front Központi Bizottságának felhívása 1968. szeptember 1-én. Vers egy kiadatlan könyvből Ha elfáradtál, hajtsd ölünkbe a fejed, Ha roskadozol, meginogsz, támaszod néped válla. Ha szomjúhozol, hitünk kútfőjéből igyál, Ha megéheztél, kenyered szeretetünk, Ha rádtámadnak, kardod a mi vállunk, Ha fenyegetnek, vérted a mi testünk, Ha terhed már-már lebír, oszd meg vélünk, majd alávetjük vállunk, Ha utad tövises és göröngyös, ródd tovább, véled megyünk. De sose térj le szabadság kövei szegte utadról, az igazság és becsület útjáról, Mert egyéb úton egymagad maradsz. Ezt a verset a „Prága utcái 1968 augusztusában" című kiadatlan könyvben olvasgatjuk. A verset ismeretlen költő írta valamenynyiünk nevében Dubček elvtársnak. Az SZLKP KB elnökségének és tstkársáiának imhl LADISLAV NOVOMESKY 1904. december 27-én született Budapesten. Szegény kisiparos családból származik. Szülei az első világháború után hazatelepültek Senicába. Novoméský elvtárs Budapesten kezdte meg gimnáziumi tanulmányait, majd 1923-ban a modori ta nítóképzőben szerzett oklevelet. Mint tanító Pozsonyban működött. 1926-ban belépett a kommunista pártba, és azóta fejt ki politikai te vékenységet. 1925 és 1944 között több munkás- és haladó újság, illetve folyóirat szerkesztője volt, emilyenek: a Pravda chudoby, Rudé právo, Haló noviny. Ľudový denník, Slovenské zvesti, Tvorba, Dav. Együtt dolgozott a csehszlovákiai kommunista és munkásmozgalom élenjáró képviselőivel, Edo Ur:<szal, Klement Gottwalddal, Vlado Clementisszel. Tagja volt az illegális Szlovák Kommunista Párt első Központi Bizottságának. Tevékenyen kivette részét a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítéséből. 1943-tól dr. Gustáv Busákkal megalapítója volt a későbbi illegális Szlovák Nemzeti Tanácsnak. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején á Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke volt Besztercebányán. A Szlovák Nemzeti Tanács sinöksége Besztercebányáról Londonba küldte, hogy tanácskozást folytasson az elnökkel, a kormánnyal és az államtanáccsal. 1945ben, a felszabadulás után kinevezték oktatásügyi megbízottnak, tagja lett az SZLKP Központi Bizottságának és mint képviselő, a Nemzetgyűlésnek. 1950-ben visszahívták az oktatásügyi megbízotti funkcióból, és megbízták a Sziovák Tudományos Akadémia elnöki tisztével. 1951-ben törvényellenesen letartóztatták és ártatlanul 10 évi börtönre ítélték. 1956-ban kiengedték a börtönből. A prágai Országos Levéltárban dolgozott. Nyilvánosan nem volt szabad fellépnie. Első ízben ezt csak 1963-ban tehette meg Bratislavában, a szlovákiai írók kongresszusán, ahol teljes mértékben rehabilitálták és visszanyerte párttagságát is. 1963 óta a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Irodalmi Intézetében dolgozik. Novoméský elvtárs élenjáró szlovák költő, publicista és politikus. Költői munkásságáért, főképp a „Vila Tereza" című, 1963-ban megjelent verseskötetéért megkapta a „Nemzeti művész" címet. Az SZLKP ez év augusztusi rendkívüli kongresszusán megválasztották az SZLKP KB és elnöksége tagjává. LADISLAV NOVOMESKY, a« SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagja BOHUSLAV GRACA 1925. január 5-én ä Banská Bystrica-i járásbeli Horná Lehota községben, munkáscsalád gyermekeként született. 1944-ben belépett Szlovákia Kommunista Pártjába. A Leningrádi Állami Egyetemen folytatta történelemtudományi tanulmányait. Főiskolai tanulmányainak befejezése után szakmájában dolgozott és elsősorban párttörténettel, a Szlovák Nemzeti Felkelés és a Ii. világháború történetével foglalkozott. Már középiskolásként, majd főiskoiai tanul.uányainak éveiben is aktív tevékenységet fejtett ki az ifjúság körében, és később tudományos tevékenységével egyidejűleg politikai munkát is végzett. 1955 óta az SZLKP bratislavai Párttörténeti Intézetének igazgatója. Ezenkívül a Csehszlovák Tudományos Akadémia s a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Kollégiumának, valamint több tudományos tanácsnak és intézménynél; iá tagja. Graca elvtárs köztársaságunk egyik legkiválóbb történésze. Az SZLKP ez év augusztusában megtartott rendkívüli kongresszusán az SZLKP KB-nak és titkárságának tagjává, az SZLKP KB titkárává választották. BOHUSLAV GRACA, az SZLKP KB titkárságának tagja, a Központi Bizottság titkár.) RÖBERT HARENČÄR mérnök 1931. február 10 én született Hliník nad Hronomban. Középiskolai tanulmányainak befejezése után elvégezte a bratislavai Közgazdasági Fői'koiát, ahol 1955-ben avatták közgazda sági mérnökké. Ezután főiskolai pedagógusként tevékenykedett. 1963-ban kezdett dolgozni a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságán, amelynek még az év májusában titkára lett és egyidejűleg a főiskolai tanács elnökévé választották. 196Ô júniusában választották a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának elnökévé, 1967 júniusa óta a CSISZ RÖBERT HARENČÄR, az SZLKP Központi Bizottságának al- Központi Bizottsága elnökségéelnöke és a titkárság tagja. uek tagja 1966-ban az SZLKP Központi Bizottsága póttagjává választották. Az SZLKP Központi Bizottságának januári plénumán a Központi Bizottság tagjává és az elnökség póttagjává választották. Mint vezető ifjúsági dolgozó HarenCár elvtárs több nemzetközi ifjúsági rendezvényen vett részt, így pl. a budapesti, a szófiai és a varsói VIT-en. Egyidejűleg újságírói tevékenységet is fejt ki, s különösen a politikai közgazdaságtannal és az ifjúság problémáival foglalkozik. 1968. IX. 5.