Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-26 / 266. szám, csütörtök

Állásfoglalás a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív elrendezéséhez IV. Szövetségi szervek 1. A szövetségi állam a törvényhozó és a kormányszervek, a végrehajtó- és a bírósági szervek közvetítésével gya­korolja a hatalmat. A szövetségi szerv­nek rendszere, ahogy az már magából a föderáció fogalmából is következik, nem jelenti azok teljességét, különö­sen ami a kormány-, a végrehajtó és a bírósági szerveket illeti. A teljessé­get csak a szövetségi szerveknek és a nemzeti államok szerveinek kapcsolata jelenti. A. Szövetségi gyűlés 2. Az államszövetség legfőbb állam­hatalmi szerve és az egyetlen szövet­ségi törvényhozó szerv a szövetségi gyűlés. A szövetségi népképviseleti szervnek és kamarájának elnevezése még nem végleges. A szövetségi gyűlés kétkamarás, ösz­szetevői: aj népi kamara b) nemzetek kamarája. 3. A népi kamarának hozzávetőlege­sen 200 képviselője lesz; a képvise­lőket proporcionálisán, az egész ország lakosságának számaránya szerint, ál­talános és közvetlen választással, tit­kos szavazással választják. A nemzetek kamarájában a Cseh Szocialista Köztár­saság képviselői és a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság képviselői foglalnak he­lyet, számuk összesen 100. A nemze­tek kamarájába azonos számú képvi­selőt választ a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács, a saját kép­viselői közül. 4. Mind a két kamara egyenjogú. A föderális gyűlés törvényének elfogadá­sához mind a két képviselőház egyet­értése szükséges. Mindegyik képviselő­ház külön-külön szavaz. 5. A föderális gyűlés mindkét háza határozathozatalra képes, amennyiben jelen van a Cseh Szocialista Köztársa­ságban megválasztott valamennyi kép­viselő többsége és a Szlovák Szocialis­ta Köztársaságban megválasztott ösz­szes képviselő többsége. A határozat érvényéhez szükséges a jelenlevő kép­viseíő többségének hozzájárulása (ér­vényesítve a majorizálás szigorú tilal­mát). A föderális alkotmány, a föderális al­kotmánytörvény elfogadásához és meg­változtatásához szükséges a Nemzet­gyűlés képviselőinek háromötöd több­ségének, továbbá Cseh Szocialista Köz­társaságban megválasztott képviselők háromötöd többségének és a Szlovák Szocialista Köztársaságban megválasz­tott képviselők háromötöd többségének hozzájárulása a nemzetek parlamentjé­ben. A Csehszlovák Föderatív Szocialista Köztársaság elnökének megválasztásá­hoz szükséges a Cseh Szocialista Köz­társaságban megválasztott képviselők háromötöd és a Szlovák Szocialista Köztársaságban megválasztott képvise­lők háromötöd többségének hozzájáru­lása. 6. A föderális gyűlés törvényhozó jogköréhez tartozik: a) a törvényhozó tevékenység a ki­zárólag föderális ügyekben, b) a törvényhozó tevékenység a kö­zös ügyekhez tartozó kérdésekben az­zal, hogy módosítja azt a részt, amely a föderális szervek hatáskörébe tarto­zik. c) a törvényhozó tevékenység a cseh­szlovák föderációról szóló alkotmány­törvény által a föderális gyűlés hatás­körébe utalt azon ügyekben, amelyek­nek a végrehajtása a nemzeti államok szerveinek hatáskörébe tartozik. Ebben a kategóriában a nemzeti törvényhozó testületeknek kiegészítő törvényhozó tevékenység formájában lehetővé te­szik saját törvényhozó működésüket egyes specifikus kérdések módosításá­ban, a föderális törvénnyel összhang­ban. d j a törvényhozó tevékenység a csehszlovák föderációról szóló alkot­mánytörvényben kijelölt olyan ügyek­ben, amely meghatározza a törvényel­veket, és amelyek konkretizálását emellett a nemzeti törvényhozó testü­letek saját törvénnyel valósítják meg. A törvényhozó tevékenység korláto­zását az A— D kategóriák szerint a csehszlovák föderalizációről szóló al­kotmánytörvényben részletes jegyzék konkretizálja. 7. Abban az esetben, ha az alkot­mánytörvény értelmében a majorizálás szigorú tilalma érvényesül, a képvi­selők a nemzetek képviselőházában külön-külön szavaznak, vagyis külön a Cseh Szocialista Köztársaság megvá­lasztott képviselői és külön a Szlovák Szocialista Köztársaság megválasztott képviselői. Ezekben az esetekben a ha­tározatot akkor fogadják el, ha a Nem­zetek parlamentje mindkét része kép­viselőinek többsége, illetve kvalifikált többsége ebben az elkülönített szava­zási formában szavaz. 8. A majorizálás szigorú tilalma vo­natkozik: a) a föderális alkotmány és más fö­derális alkotmánytörvények elfogadásá­ra és megváltoztatására; b j a föderális középtartamú népgaz­dasági tervek jóváhagyására; c) a föderális népgazdasági terv szervezésének és alkotási módjának rendezésére; d) a föderális és nemzeti költségve­tések kapcsolatainak rendezésére, va­lamint a költségvetési gazdálkodás sza­bályainak rendezésére, beleértve a fö­derális költségvetés bevétele biztosítá­sának módját; ej a föderáció évi költségvetésének és zárszámadásának jóváhagyása, f) a föderális adótörvények; g) további föderális gazdasági alap­törvények. (Ezek szakosítását az alkot­mánytörvényben taxatív felsorolás ha­tározza meg.) 9. Amennyiben bizonyos esetben a két képviselőház nem foglalna el azo­nos álláspontot, az ügyet egyeztető el­járással, esetleg további olyan alkot­mányos eszközökkel keli megoldani, amelyeket részletesen előír a csehszlo­vák föderációról szóló alkotmánytör­vény. 10. A föderális kormány iránti biza­lom megszavazása, (a kormány prog­ramnyilatkozatának jóváhagyása), meg­követeli a Nemzetgyűlés jelanlevő kép­viselni többségének hozzájárulását és egyúttal a Cseh Szocialista Köztársa­ságban, valamint a Szlovák Szocialista Köztársaságban megválasztott képvise­lők többségét a nemzetek parlamentjé­ben. A föderális kormány iránti biza­lom megvonásának kifejezéséhez szük­séges a jelenlevő nemzetgyűlési képvi­selők többségének vagy pedig a nem­zeti államok egyikében a nemzetek parlamentjébe választott képviselők többségének a hozzájárulása. 11. Minden egyes kamara öttagú el­nökséget választ munkájának irányítá­sára és ezenkívül megválasztja a meg­felelő bizottságokat. 12. A Nemzetgyűlés és a nemzetek parlamentjének együttes ülésén meg­választják a közös szervet (a közös elnökséget, illetve állandó bizottságot). Ez a közös szerv paritás alapján mind­két kamara képviselőiből áll. Ha a föderális gyűlés rendkívüli okok miatt nem ül össze, ez a közös szerv veszi át a föderális gyűlés valamennyi funk­cióját, kivéve a föderális alkotmány és a föderális alkotmánytörvények meg­változtatását és a Csehszlovák Födera­tív Szocialista Köztársaság elnökének megválasztását. Abban az esetben, ha a föderális gyűlés nem ül össze, mert nem hívták össze, vagy pedig véget ért funkciós időszaka, ez a szerv csupán a föderális gyűlés néhány funkcióját veszi át. A majorizálás szigorú tilalma a föderális gyűlés e szervének határo­zatára ls érvényes. 13. Mindkét parlament együttes gyű­lést tart: a) a Csehszlovák Föderatív Szocialis­ta Köztársaság elnökének megválasztá­sakor, bj a 12. pontban említett közös szerv megválasztásakor, ej azokban az esetekben, amelyekre nézve a két képviselőház megállapodik. B. A Csehszlovák Föderatív Szocialista Köztársaság elnöke 14. A Csehszlovák Föderatív Szocia­lista Köztársaság elnökének jogkörét a csehszlovák föderációról szóló alkot­mánytörvény nem változtatja meg. C. A föderális kormány 15. A föderális kormány a Csehszlo­vák Föderatív Köztársaság legfelsőbb államhatalmi végrehajtő szerve; hatás­körét a föderáció kompetenciájának keretében végzi. 18. A föderális kormány az elnökből, az alelnökből, a miniszterekből és az államtitkárokból áll. 17. A kormányban betöltött funkciók elosztásakor tekintetbe kell venni a föderáció két része proporcionális de­mokratikus képviseletének általános elvét (figyelembe véve a miniszterek számát és a tárcák jelentőségét). Te­kintettel kell lennünk mind a két nemzeti állam egyenlőségének és egyenjogúságának biztosítására. E célbői a föderális minisztériumok­ban államtitkárok működnek, akiket olyan szabály értelmében neveznek ki, hogy ha a miniszter az egyik nem­zeti állam polgára, az államtitkár a másik nemzeti állam polgára legyen. 18. A közös hatáskörű főosztályokon föderális bizottságok működnek, ame­lyek döntő jogkörrel rendelkeznek a csehszlovák föderációról szóló alkot­mánytörvényben taxatív módon megál­lapított ügyekben. A föderális bizottság a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság polgárainak azonos számú tagjaiból áll. A föderális bizottság élén miniszter áll. Abban az esetben, ha a miniszter nem értene egyet a bizottság határozatával, az olyan ügyekben, amelyekben a dön­tő jogkör a föderális bizottságot Illeti, joga van az ügyet határozatra a föde­rális kormány elé terjeszteni. A többi ügyben a miniszter dönt. Amennyiben valamelyik nemzeti tagozat mint egész nem értene egyet a miniszter döntésé­vel, felkérheti a föderális kormányt az ügy felülvizsgálására. A majorizálás szigorú tilalma a kor­mány határozathozatalában nem érvé­nyes. 19. A minisztériumokat és a föderális bizottságokat a föderális alkotmánytör­vény irányítja; az egyéb föderális szer­veket a kizárólagos vagy közös kompe­tenciával a föderális törvény irányítja a majorizálás szigorú tilalmának érvé­nyesítésével. 20. Az összes föderális minisztérium, hivatal és szerv apparátusában töre­kedni kell a föderáció mindkét részé­ből származó dolgozók egyenlő arányú képviseletére. D. A föderális bíróságok 21. A csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény alapján létesül a fö­derális alkotmánybíróság. 22. A bíróságok rendszerét külön al­kotmánytörvény rendezi, amely a bírói döntés függetlenségének szavatolásán, valamint a bírák kinevezésének módján kívül a bíróságok szervezésének kérdé­seit is rendezi mind a Jogi, mind a köz­igazgatási területen, valamint az állam­ügyészség szervezését és helyzetét ls meghatározza. Az eddigi döntőbíráskodási szerveket az irányítás új rendszerével kapcsolat­ban a gazdasági — kereskedelmi — bíráskodás önálló rendszerére kell át­építeni. V. A nemzeti szervek 1. A nemzeti államok (köztársasá­gok ) szervei a Cseh Szocialista Köztár­saság és a Szlovák Szocialista Köztár­saság, mint a Csehszlovák Föderatív Szocialista Köztársaság tagállamai leg­felsőbb állami szerveinek rendszerét al­kotják. A köztársaságok szervei ezek: A Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Cseh Szocialista Köztársaság kor­mánya, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya, a Cseh Szocialista Köztársaság Leg­felsőbb Bírósága és a Cseh Szocialista Köztársaság Főállamügyésze, a Szlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága és a Szlovák Szo­cialista Köztársaság Főállamügyésze. a) A Cseh, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács 2. A Nemzeti Tanács a köztársaság legfőbb képviseleti szerve. A Nemzeti Tanács a köztársaság államhatalmának legfelsőbb szerve; hatáskörét a cseh­szlovák föderációról szóló alkotmány­törvénnyel meghatározott keretben gya­korolja. Az alkotmánytörvény egyelőre a föderális alkotmány és a nemzeti ál­llamok alkotmányának funkcióját tölti be. A Nemzeti Tanács a köztársaság tör­vényhozó, ellenőrző és alkotó szerve. A Nemzeti Tanács egykamarás, a Cseh Nemzeti Tanácsnak 150 (2001, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak 100 (150) képviselője van. A Nemzeti Tanács szervei: a) a Nemzeti Tanács elnöksége, b) a Nemzeti Tanács bizottságai. 3. A Nemzeti Tanács hatáskörébe tar­tozik minden, ami a föderális alkot­mány értelmében nem esik a föderális törvényhozó testület hatáskörébe. A Nemzeti Tanács határoz: a) a köztársaság alkotmányáról, b j a köztársaság törvényeiről, c) a köztársaság tervéről és költség­vetéséről és jóváhagyja a köztársaság zárszámadását a kormány javaslat? alapján, d) a föderális gyűlés elé terjesztett törvényjavaslatokról, valamint a Nem­zeti Tanács kezdeményező javaslatai­ról, e) a köztársaság alapvető belpoliti­kai kérdéseiről, A Nemzeti Tanács választ|a meg és hívja vissza a kormányt és tagjait. A. A Cseh, illetve Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya 4. A kormány a Cseh, illetve Szlovák Szocialista Köztársaság államhatalmá­nak legfelsőbb vérgehajtó szerve. A kormány a tevékenységóért alkot­mánypolitikailag a Cseh, illetve Szlovák Nemzeti Tanácsnak felelős. A kormány az elnökből, az alelenö­kökből és a miniszterekből áll. 5. A kormány hatáskörébe tartozik: a) mindaz, ami a Nemzeti Tanács törvényhozó hatáskörébe esik, b) ami a föderális alkotmány, eset­leg a föderális törvény értelmében a közös ügyek keretében a köztársaság végrehajtó szerveinek hatáskörébe esik, c) amit a föderális törvényhozás a taxatív meghatározott hatáskörök alap­ján nem utal a föderális kormány jog=l körébe. A kormány irányítja és ellenőrzi a Cseh, illetve a Szlovák Szocialista Köz­társaság nemzeti bizottságait. 6. A Cseh, illetve Szlovák Szocialista Köztársaság kormány- és végrehajtó szerveit (a minisztériumokat, illetve más köztársasági hivatalokat) a Cseh, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács tör­vényeinek értelmében alakítják meg. 7. A nemzeti államok kizárólagos ha­táskörébe eső ügyekben — mint pél­dául az Igazságügy, az Iskolaügy, a művelődés és tájékoztatási ügyek, az egészségügy, a mezőgazdaság és élel­mezésügy, az erdő- és vízgazdálkodás és építkezés (a közmunkák) kérdései­ben — a köztársaság szervei közös el­járásuk biztosítására közös állandó vagy ideiglenes koordinációs szerveket (bizottságokat) létesíthetnek, amely bi­zottságok egyenlőségi alapon, közigaz­gatási irányító hatáskör nélkül csekély számú, múlhatatlanul szükséges appa­rátussal rendelkeznek. A koordinációs tervek szervezési összeállítását, műkö­désének tartalmát, feladatalt és felelős­ségét e szervek statútuma határozza meg. VI A csehek és a szlovákok kapcsolatai­nak föderatív rendezésére vonatkozó javaslat, amely Csehszlovákia Kommu­nista Pártja akcióprogramjában és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozatában lefektetett politikai Irányelvekből In­dul kl, demokratikus és egyenjogú ala­pon lehetővé teszi a nemzeteink közöt­ti együttélés megoldását és ilyképpen kiküszöböli a feszültséget, az ütköző pontokat és a félreértéseket, amelyek a legutóbbi fél évszázadban gyengítették a csehszlovák állam szilárdságát és egységét. Ez a szocialista föderáció de­mokratikus elvein alapuló javaslat a cseh és a szlovák nemzetnek lehetővé teszi az egyenjogú nemzeti fejlődést. Tág teret nyit a következetes nemzeti önrendelkezés, valamint az országos problémák közös megoldása számára. Nemzeteink javára válik, ha a föde­ratív szövetségben egyesítik erőiket ab­ból a célból, hogy szilárd alapot te­remtsenek egy új, demokratikus cseh­szlovák társadalom — az erős Csehszlo­vák Szocialista Föderatív Köztársaság számára, mint a szocialista országok közösségének jelentős, önálló, szuve­rén, tevékeny tagja számára. A csehek és szlovákok kapcsolatai­nak föderatív rendezése megteremti az előfeltételeket mindkét nemzetünk tar­tós együttélésére a közös államban, mert olyan megoldást képvisel, amely következetesen az önrendelkezési Jo­gon és az önkéntes egyesülésen alapul, és amely mindkét fél érdekelnek meg­felel. ŰE 1968. IX. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom