Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-26 / 266. szám, csütörtök

Állásfoglalás a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív elrendezéséhez IV. Szövetségi szervek 1. A szövetségi állam a törvényhozó és a kormányszervek, a végrehajtó- és a bírósági szervek közvetítésével gyakorolja a hatalmat. A szövetségi szervnek rendszere, ahogy az már magából a föderáció fogalmából is következik, nem jelenti azok teljességét, különösen ami a kormány-, a végrehajtó és a bírósági szerveket illeti. A teljességet csak a szövetségi szerveknek és a nemzeti államok szerveinek kapcsolata jelenti. A. Szövetségi gyűlés 2. Az államszövetség legfőbb államhatalmi szerve és az egyetlen szövetségi törvényhozó szerv a szövetségi gyűlés. A szövetségi népképviseleti szervnek és kamarájának elnevezése még nem végleges. A szövetségi gyűlés kétkamarás, öszszetevői: aj népi kamara b) nemzetek kamarája. 3. A népi kamarának hozzávetőlegesen 200 képviselője lesz; a képviselőket proporcionálisán, az egész ország lakosságának számaránya szerint, általános és közvetlen választással, titkos szavazással választják. A nemzetek kamarájában a Cseh Szocialista Köztársaság képviselői és a Szlovák Szocialista Köztársaság képviselői foglalnak helyet, számuk összesen 100. A nemzetek kamarájába azonos számú képviselőt választ a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács, a saját képviselői közül. 4. Mind a két kamara egyenjogú. A föderális gyűlés törvényének elfogadásához mind a két képviselőház egyetértése szükséges. Mindegyik képviselőház külön-külön szavaz. 5. A föderális gyűlés mindkét háza határozathozatalra képes, amennyiben jelen van a Cseh Szocialista Köztársaságban megválasztott valamennyi képviselő többsége és a Szlovák Szocialista Köztársaságban megválasztott öszszes képviselő többsége. A határozat érvényéhez szükséges a jelenlevő képviseíő többségének hozzájárulása (érvényesítve a majorizálás szigorú tilalmát). A föderális alkotmány, a föderális alkotmánytörvény elfogadásához és megváltoztatásához szükséges a Nemzetgyűlés képviselőinek háromötöd többségének, továbbá Cseh Szocialista Köztársaságban megválasztott képviselők háromötöd többségének és a Szlovák Szocialista Köztársaságban megválasztott képviselők háromötöd többségének hozzájárulása a nemzetek parlamentjében. A Csehszlovák Föderatív Szocialista Köztársaság elnökének megválasztásához szükséges a Cseh Szocialista Köztársaságban megválasztott képviselők háromötöd és a Szlovák Szocialista Köztársaságban megválasztott képviselők háromötöd többségének hozzájárulása. 6. A föderális gyűlés törvényhozó jogköréhez tartozik: a) a törvényhozó tevékenység a kizárólag föderális ügyekben, b) a törvényhozó tevékenység a közös ügyekhez tartozó kérdésekben azzal, hogy módosítja azt a részt, amely a föderális szervek hatáskörébe tartozik. c) a törvényhozó tevékenység a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény által a föderális gyűlés hatáskörébe utalt azon ügyekben, amelyeknek a végrehajtása a nemzeti államok szerveinek hatáskörébe tartozik. Ebben a kategóriában a nemzeti törvényhozó testületeknek kiegészítő törvényhozó tevékenység formájában lehetővé teszik saját törvényhozó működésüket egyes specifikus kérdések módosításában, a föderális törvénnyel összhangban. d j a törvényhozó tevékenység a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvényben kijelölt olyan ügyekben, amely meghatározza a törvényelveket, és amelyek konkretizálását emellett a nemzeti törvényhozó testületek saját törvénnyel valósítják meg. A törvényhozó tevékenység korlátozását az A—

D kategóriák szerint a csehszlovák föderalizációről szóló alkotmánytörvényben részletes jegyzék konkretizálja. 7. Abban az esetben, ha az alkotmánytörvény értelmében a majorizálás szigorú tilalma érvényesül, a képviselők a nemzetek képviselőházában külön-külön szavaznak, vagyis külön a Cseh Szocialista Köztársaság megválasztott képviselői és külön a Szlovák Szocialista Köztársaság megválasztott képviselői. Ezekben az esetekben a határozatot akkor fogadják el, ha a Nemzetek parlamentje mindkét része képviselőinek többsége, illetve kvalifikált többsége ebben az elkülönített szavazási formában szavaz. 8. A majorizálás szigorú tilalma vonatkozik: a) a föderális alkotmány és más föderális alkotmánytörvények elfogadására és megváltoztatására; b j a föderális középtartamú népgazdasági tervek jóváhagyására; c) a föderális népgazdasági terv szervezésének és alkotási módjának rendezésére; d) a föderális és nemzeti költségvetések kapcsolatainak rendezésére, valamint a költségvetési gazdálkodás szabályainak rendezésére, beleértve a föderális költségvetés bevétele biztosításának módját; ej a föderáció évi költségvetésének és zárszámadásának jóváhagyása, f) a föderális adótörvények; g) további föderális gazdasági alaptörvények. (Ezek szakosítását az alkotmánytörvényben taxatív felsorolás határozza meg.) 9. Amennyiben bizonyos esetben a két képviselőház nem foglalna el azonos álláspontot, az ügyet egyeztető eljárással, esetleg további olyan alkotmányos eszközökkel keli megoldani, amelyeket részletesen előír a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény. 10. A föderális kormány iránti bizalom megszavazása, (a kormány programnyilatkozatának jóváhagyása), megköveteli a Nemzetgyűlés jelanlevő képviselni többségének hozzájárulását és egyúttal a Cseh Szocialista Köztársaságban, valamint a Szlovák Szocialista Köztársaságban megválasztott képviselők többségét a nemzetek parlamentjében. A föderális kormány iránti bizalom megvonásának kifejezéséhez szükséges a jelenlevő nemzetgyűlési képviselők többségének vagy pedig a nemzeti államok egyikében a nemzetek parlamentjébe választott képviselők többségének a hozzájárulása. 11. Minden egyes kamara öttagú elnökséget választ munkájának irányítására és ezenkívül megválasztja a megfelelő bizottságokat. 12. A Nemzetgyűlés és a nemzetek parlamentjének együttes ülésén megválasztják a közös szervet (a közös elnökséget, illetve állandó bizottságot). Ez a közös szerv paritás alapján mindkét kamara képviselőiből áll. Ha a föderális gyűlés rendkívüli okok miatt nem ül össze, ez a közös szerv veszi át a föderális gyűlés valamennyi funkcióját, kivéve a föderális alkotmány és a föderális alkotmánytörvények megváltoztatását és a Csehszlovák Föderatív Szocialista Köztársaság elnökének megválasztását. Abban az esetben, ha a föderális gyűlés nem ül össze, mert nem hívták össze, vagy pedig véget ért funkciós időszaka, ez a szerv csupán a föderális gyűlés néhány funkcióját veszi át. A majorizálás szigorú tilalma a föderális gyűlés e szervének határozatára ls érvényes. 13. Mindkét parlament együttes gyűlést tart: a) a Csehszlovák Föderatív Szocialista Köztársaság elnökének megválasztásakor, bj a 12. pontban említett közös szerv megválasztásakor, ej azokban az esetekben, amelyekre nézve a két képviselőház megállapodik. B. A Csehszlovák Föderatív Szocialista Köztársaság elnöke 14. A Csehszlovák Föderatív Szocialista Köztársaság elnökének jogkörét a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény nem változtatja meg. C. A föderális kormány 15. A föderális kormány a Csehszlovák Föderatív Köztársaság legfelsőbb államhatalmi végrehajtő szerve; hatáskörét a föderáció kompetenciájának keretében végzi. 18. A föderális kormány az elnökből, az alelnökből, a miniszterekből és az államtitkárokból áll. 17. A kormányban betöltött funkciók elosztásakor tekintetbe kell venni a föderáció két része proporcionális demokratikus képviseletének általános elvét (figyelembe véve a miniszterek számát és a tárcák jelentőségét). Tekintettel kell lennünk mind a két nemzeti állam egyenlőségének és egyenjogúságának biztosítására. E célbői a föderális minisztériumokban államtitkárok működnek, akiket olyan szabály értelmében neveznek ki, hogy ha a miniszter az egyik nemzeti állam polgára, az államtitkár a másik nemzeti állam polgára legyen. 18. A közös hatáskörű főosztályokon föderális bizottságok működnek, amelyek döntő jogkörrel rendelkeznek a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvényben taxatív módon megállapított ügyekben. A föderális bizottság a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság polgárainak azonos számú tagjaiból áll. A föderális bizottság élén miniszter áll. Abban az esetben, ha a miniszter nem értene egyet a bizottság határozatával, az olyan ügyekben, amelyekben a döntő jogkör a föderális bizottságot Illeti, joga van az ügyet határozatra a föderális kormány elé terjeszteni. A többi ügyben a miniszter dönt. Amennyiben valamelyik nemzeti tagozat mint egész nem értene egyet a miniszter döntésével, felkérheti a föderális kormányt az ügy felülvizsgálására. A majorizálás szigorú tilalma a kormány határozathozatalában nem érvényes. 19. A minisztériumokat és a föderális bizottságokat a föderális alkotmánytörvény irányítja; az egyéb föderális szerveket a kizárólagos vagy közös kompetenciával a föderális törvény irányítja a majorizálás szigorú tilalmának érvényesítésével. 20. Az összes föderális minisztérium, hivatal és szerv apparátusában törekedni kell a föderáció mindkét részéből származó dolgozók egyenlő arányú képviseletére. D. A föderális bíróságok 21. A csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény alapján létesül a föderális alkotmánybíróság. 22. A bíróságok rendszerét külön alkotmánytörvény rendezi, amely a bírói döntés függetlenségének szavatolásán, valamint a bírák kinevezésének módján kívül a bíróságok szervezésének kérdéseit is rendezi mind a Jogi, mind a közigazgatási területen, valamint az államügyészség szervezését és helyzetét ls meghatározza. Az eddigi döntőbíráskodási szerveket az irányítás új rendszerével kapcsolatban a gazdasági — kereskedelmi — bíráskodás önálló rendszerére kell átépíteni. V. A nemzeti szervek 1. A nemzeti államok (köztársaságok ) szervei a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság, mint a Csehszlovák Föderatív Szocialista Köztársaság tagállamai legfelsőbb állami szerveinek rendszerét alkotják. A köztársaságok szervei ezek: A Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Cseh Szocialista Köztársaság kormánya, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya, a Cseh Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága és a Cseh Szocialista Köztársaság Főállamügyésze, a Szlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága és a Szlovák Szocialista Köztársaság Főállamügyésze. a) A Cseh, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács 2. A Nemzeti Tanács a köztársaság legfőbb képviseleti szerve. A Nemzeti Tanács a köztársaság államhatalmának legfelsőbb szerve; hatáskörét a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvénnyel meghatározott keretben gyakorolja. Az alkotmánytörvény egyelőre a föderális alkotmány és a nemzeti álllamok alkotmányának funkcióját tölti be. A Nemzeti Tanács a köztársaság törvényhozó, ellenőrző és alkotó szerve. A Nemzeti Tanács egykamarás, a Cseh Nemzeti Tanácsnak 150 (2001, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak 100 (150) képviselője van. A Nemzeti Tanács szervei: a) a Nemzeti Tanács elnöksége, b) a Nemzeti Tanács bizottságai. 3. A Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik minden, ami a föderális alkotmány értelmében nem esik a föderális törvényhozó testület hatáskörébe. A Nemzeti Tanács határoz: a) a köztársaság alkotmányáról, b j a köztársaság törvényeiről, c) a köztársaság tervéről és költségvetéséről és jóváhagyja a köztársaság zárszámadását a kormány javaslat? alapján, d) a föderális gyűlés elé terjesztett törvényjavaslatokról, valamint a Nemzeti Tanács kezdeményező javaslatairól, e) a köztársaság alapvető belpolitikai kérdéseiről, A Nemzeti Tanács választ|a meg és hívja vissza a kormányt és tagjait. A. A Cseh, illetve Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya 4. A kormány a Cseh, illetve Szlovák Szocialista Köztársaság államhatalmának legfelsőbb vérgehajtó szerve. A kormány a tevékenységóért alkotmánypolitikailag a Cseh, illetve Szlovák Nemzeti Tanácsnak felelős. A kormány az elnökből, az alelenökökből és a miniszterekből áll. 5. A kormány hatáskörébe tartozik: a) mindaz, ami a Nemzeti Tanács törvényhozó hatáskörébe esik, b) ami a föderális alkotmány, esetleg a föderális törvény értelmében a közös ügyek keretében a köztársaság végrehajtó szerveinek hatáskörébe esik, c) amit a föderális törvényhozás a taxatív meghatározott hatáskörök alapján nem utal a föderális kormány jog=l körébe. A kormány irányítja és ellenőrzi a Cseh, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaság nemzeti bizottságait. 6. A Cseh, illetve Szlovák Szocialista Köztársaság kormány- és végrehajtó szerveit (a minisztériumokat, illetve más köztársasági hivatalokat) a Cseh, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács törvényeinek értelmében alakítják meg. 7. A nemzeti államok kizárólagos hatáskörébe eső ügyekben — mint például az Igazságügy, az Iskolaügy, a művelődés és tájékoztatási ügyek, az egészségügy, a mezőgazdaság és élelmezésügy, az erdő- és vízgazdálkodás és építkezés (a közmunkák) kérdéseiben — a köztársaság szervei közös eljárásuk biztosítására közös állandó vagy ideiglenes koordinációs szerveket (bizottságokat) létesíthetnek, amely bizottságok egyenlőségi alapon, közigazgatási irányító hatáskör nélkül csekély számú, múlhatatlanul szükséges apparátussal rendelkeznek. A koordinációs tervek szervezési összeállítását, működésének tartalmát, feladatalt és felelősségét e szervek statútuma határozza meg. VI A csehek és a szlovákok kapcsolatainak föderatív rendezésére vonatkozó javaslat, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióprogramjában és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozatában lefektetett politikai Irányelvekből Indul kl, demokratikus és egyenjogú alapon lehetővé teszi a nemzeteink közötti együttélés megoldását és ilyképpen kiküszöböli a feszültséget, az ütköző pontokat és a félreértéseket, amelyek a legutóbbi fél évszázadban gyengítették a csehszlovák állam szilárdságát és egységét. Ez a szocialista föderáció demokratikus elvein alapuló javaslat a cseh és a szlovák nemzetnek lehetővé teszi az egyenjogú nemzeti fejlődést. Tág teret nyit a következetes nemzeti önrendelkezés, valamint az országos problémák közös megoldása számára. Nemzeteink javára válik, ha a föderatív szövetségben egyesítik erőiket abból a célból, hogy szilárd alapot teremtsenek egy új, demokratikus csehszlovák társadalom — az erős Csehszlovák Szocialista Föderatív Köztársaság számára, mint a szocialista országok közösségének jelentős, önálló, szuverén, tevékeny tagja számára. A csehek és szlovákok kapcsolatainak föderatív rendezése megteremti az előfeltételeket mindkét nemzetünk tartós együttélésére a közös államban, mert olyan megoldást képvisel, amely következetesen az önrendelkezési Jogon és az önkéntes egyesülésen alapul, és amely mindkét fél érdekelnek megfelel. ŰE 1968. IX. 28.