Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-26 / 266. szám, csütörtök

Állásfoglalás a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív elrendezéséhez (Folytatás a 3. oldalról.) lalt következtetéshez, miszerint a társadalmi fejlődés, a csehszlovák nép egysége megszilárdításának és a kölcsönös bizalom kialakításának érdekében feltétlenül alapvető változást kell végrehajtani a két nemzet viszonyának államjogi rendezésében éspedig a szocialista föderáció alapján. Az állami együttélésnek ez a módosítása mindkét nemzet életfontosságú érdeke. Értékelni és fejleszteni kell népeinknek az új államjogi rendezéssel kapcsolatos feladatait és elkötelezettségeit. A kormány különleges gondot fordít arra, hogy az állam föderatív rendezése a gazdasági élet irányításának szakaszán is kifejezésre jusson... A kormány tudatában van e lépések rendkívüli jelentőségének, hogy ezek révén országunkban megvalósítjuk a nemzetiségi politika lenini alapelveit." Hangsúlyozni kell, hogy állami éler tünk demokratikus mivoltja elképzelhetetlen a nemzeteink kapcsolatának alapvető új elrendezése nélkül, másrészt, hogy a föderáción alapuló államjogi rendezés az igazi szocialista demokrácia elválaszthatatlan része és fejlődésének előfeltétele a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. # • • A CSKP akcióprogramjának elfogadása és a kormány programnyilatkozatának jóváhagyása után a föderáció kérdésének feldolgozását a május 15-i kormányrendelettel létesített és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új államjogi rendezése alkotmánytörvény javaslatát előkészítő szakbizottság kezdte meg. Ez a bizottság a cseh és szlovák tudományos dolgozók és szakemberek résztvételével néhány hónapos összpontosított szorgalmas munkával részletesen megvitatta a csehek és szlovákok viszonyának államjogi rendezését célzó összes javaslatot, beleszámítva az egyes változatokban feltüntetett különféle jogi és intézményi lehetőségeket. Figyelembe vette a kollektívák és egyének javaslatait és hozzászólásait is és foglalkozott mindazokkal a politikai, jogi és közgazdasági problémákkal, amelyek összefüggésben állnak az államunk föderatív rendezését rögzítő alkotmánytörvény-javaslat előkészítésével. A cseh és szlovák jogászok, közgazdászok, történészek és más szakemberek végső eredményeit a kormány elnöksége ez év július 26-án elbírálta és kiegészítette. A CSKP KB elnökségének bizottsága ugyanazon a napon kialakította a problémával kapcsolatos állásfoglalását. Ennek alapján a szakbizottság szerkesztő csoportja augusztus 7-én kidolgozta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív rendezése alapelveinek javaslatát, amelyet megvitatás végett a CSKP KB elnöksége, az SZLKP KB elnöksége, a köztársaság kormánya, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöksége, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács, az új államjogi rendezés kormánybizottsága és más szervek elé terjesztett. Államunk belső, közgazdasági és politikai viszonyainak konszolidálása szempontjából kívánatos lenne, hogy a csehszlovák föderáció alkotmánytörvénye 1969 január elsejével lépjen életbe. Ehhez meg kell teremteni a szükséges személyi, szervezési és törvényhozói előfeltételeket. II. A csehszlovák föderáció politikai, jogi és gazdasági alapelvei 1

A csehszlovák föderáció alapgondolata és felfogása a csehek és • a szlovákok közös államban való együttélésének eddigi történelmi tapasztalataira épül. Kifejezésre jut benne a két önálló és szuverén nemzet egybehangzó akarata, hogy szövetségi állam formájában jusson kifejezésre önrendelkezési joguk és egyenjogúságuk. 2

Az állam két nemzetének föderatív államjogi kapcsolata mind• két nemzetnek a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a teljes belső nemzeti kibontakozást, nemzeti önállóságát és szuverenitását. 3

A két nemzet egybehangzó akarata onnan ered, hogy azonos • érdekük az együttélés a közös, föderatív államban. Ennek az érdeknek alapja a két nemzet rokonsága, s ezt a lépést indokolják mind a belpolitikai, mind a külpolitikai vonatkozású társadalmi, kulturális és gazdasági viszonyok, feltételek. 4

A csehszlovák föderáció a szocialista demokráciára épül. A • Csehszlovák Szocialista Köztársaság következetes demokratizálása és testvérnemzeteink föderatív kapcsolata elvének érvényesítése szervesen összefügg. A föderáció csak demokratikus rendszerben létezhet zavartalanul, amely nemcsak az államjogi viszonyokban, hanem a politikai rendszer valamennyi fontos elemében is — elsősorban a Nemzeti Front, a kommunista párt és más össztársadalmi jelentőségű szervezetek felépítésében is — tiszteletben tartja az államszövetségi formákat. 5

A csehszlovák föderációt két egyenjogú nemzeti állam, a Cseh • Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság alkotja. Közös érdekből szuverenitásuk egy részét s az ebből eredő hatáskört átruházzák a közös föderatív államra. Ezzel nem szűnik meg a nemzeti államok szuverenitása, s nem oldódik fel a föderatív állam szuverenitásában. A föderatív állam és a nemzeti államok szuverenitása egymás mellett létezik és hat. 6

A csehszlovák föderáció a csehszlovákiai feltételekre épül s azo• kat teljes mértékben szem előtt tartja. Sajátos vonása, hogy két egyenjogú nemzet a tagja. Ezt a körülményt tefjes mértékben tiszteletben kell tartani a csehszlovák föderáció felépítésében és elrendezésében. 7 A csehszlovák föderáció értelme és célja a cseh és a szlovák nem• zet államjogi viszonyának szocialista rendezése. A csehszlovák föderáció a nemzeti alapelvre épül, s a cseh és szlovák nemzeti-politikai reprezentáció megegyezése alapján jön létre. Ezt a megegyezést megtárgyalja és a csehszlovák föderációról szóló alkotmányerejű törvényben jóváhagyja a Nemzetgyűlés. A csehszlovák föderációról szóló alkotmányerejű törvény átfogó jogi elrendezés lesz, amely vonatkozni fog az érvényes alkotmány valamennyi olyan cikkelyére, amelyet érinteni fog a föderáció alapelvének érvényesítése. 8

A csehszlovák föderációról szóló alkotmányerejű törvény lényegét • tekintve a csehszlovák föderatív állam jövőben elfogadásra kerülő új alkotmányának alapvető tartalmi része lesz. Az alkotmányerejű törvény jóváhagyásával egyidőben a nemzeti képviseleti testületek, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyja nemzeti államának alkotmányát. 9

A két állani egyenlősége és egyenjogúsága elvéből eredően • egyenlőség érvényesül a föderatív államakarat kidolgozásában és megvalósításában is. Ez annyit jelent, hogy a föderatív szervek felépítésében éppúgy alkalmazni kell az általános demokratikus alapelvet, mint a két nemzeti állam egyenjogú viszonyát reálisan biztosító alapelvet. A megegyezés alapján egyes kérdéseknél ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy az egyik nemzet képviselői majorizálhassák a másik nemzet képviselőit. •írj A föderatív szervek hatáskörét a csehszlovák föderációról szóló al• kotmányerejü törvény részletesen meghatározza. A föderatív szervek döntései, amelyek az alkotmányerejű törvény, valamint más föderatív alkotmányerejű törvények keretei között születnek, közvetlenül kötelezik a két nemzeti államot. A föderáció és a nemzeti államok szervei a meghatározott hatáskör keretében önállóan, függetlenül és a saját felelősségükre gyakorolják jogkörüket s nem avatkoznak be egymás hatáskörébe. A csehszlovák föderációról szóII ló alkotmányerejű törvény há' romféle hatáskört fog megállapítani: aj Kizárólagosan föderatív hatáskör a taxatíve kijelölt területeken és kérdésekben; b) Közös hatáskör, mégpedig úgy, hogy a hatáskör egy részét taxatív módon ráruházzák a föderatív szervekre, míg hátralevő részét ezeken a területeken a nemzeti szervekre; c) A nemzeti államok kizárólagos hatáskörét az a) és b) pont alatt nem szereplő kérdésekben. fn A Csehszlovák Szocialista Köz11 társaság gazdasága két nemzeti • gazdaságnak, a csehnek és a szlováknak integrált szintézise. Ez lehetővé teszi gazdasági erejük meghatványozását és ezáltal a két nemzet szükségleteinek sokoldalú kielégítését. <«n A nemzeti gazdaságok szintézil^y se megköveteli az egységes pénznemen, a munkaerők szabad mozgásán, a pénzalapok szabad mozgatásén, az irányítás egységes rendszerén és a gazdaságpolitika egységes alapelvein épülő egységes szocialista piacot. A két nemzet elsődleges érdeke a termelésnek és a gazdaság szerkezetének szüntelen korszerűsítése. W

A Csehszlovák Szövetségi Szocialista Köztársaság gazdasága, • tekintettel a két nemzeti-polltikai terület eltérő történelmi fejlődésére, két eltérő színvonalú nemzeti gazdaság integrációja. Ezért a csehszlovák államszövetség múlhatatlan feladata a területek közti intenzívebb szociális-gazdasági kiegyenlítődés. A gazdasági kiegyenlítődés politikája távlati szemszögből nézve mindkét nemzetnek javára válik. Ez a politika létrehozza a szélesebb belső piacnak, a csehszlovák gazdaság forrásai hatékonyabb kiaknázásának feltételeit, lehetővé teszi az államszövetség hatásosabb bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba és kialakítja Szlovákiában, valamint a cseh kerületekben az életszínvonal gyorsabb emelkedésének feltételeit. A gazdasági kiegyenlítődés és integrálódás a föderatív és a nemzeti szervek gazdaság-politikája alapján megy végbe. «ir A tervre és a piacra épülő közIJ) gazdasági irányítási rendszerben • a gazdaságpolitika súlypontját az értékviszonyok képezik. A mindkét fél számára előnyös egységes piac objektíve megköveteli, hogy ne abszolutizálják a nemzeti szervek gazdaságpolitikájának önállóságát, ne gyengítsék a gazdasági Integrációt és biztosítsák a föderatív szervek hatásköri érvényesülését. Ez azonban nem kívánja meg a jogkör túlzót központosítását a föderatív szervekben, hanem létrehozza az olyan rugalmas gazdaságpolitika gyakorlásának feltételeit, amely szem előtt tartja az eltérő feltételeket (a fejlődés elért foka, a szerkezeti felépítés stb.) és az integráció különféle formáit. «irt A föderatív elrendezés elképzelé|n sének abból kell kiindulnia, hogy ' gazdasági demokráciánkat a szabályozott szocialista árutermelés viszonyai között kívánjuk fejleszteni. A fö deráció lehetővé teszi a következetes reformot, s ugyanakkor a gazdasági reform mind tartalmában, mind formájában lehetővé teszi az ésszerű föderalizálást. A gazdasági reform kibontakoztatásával alapjaiban megváltozik az állami föderatív és nemzeti szervek helyzete. Változik az állani gazdaságpolitikájának tartalma, módszerel és formái, a vállalatok, integrált társulásaik és az érdekvédelmi szövetségek helyzete. <yn A szabályozott szocialista áru1/ termelés a piacon szereplő vál" • lalatok jogi és vállalkozási önállóságára épül. A vállalatok és a vállalatokon felüli társulások integrálódása a piac logikájához, a gazdasági mérlegeléshez igazodik. Ez az integrálódás túllépi nemcsak a nemzeti gazdaságok kereteit, hanem a csehszlovák piac határait is, mégpedig az államközi integrálódás elmélyülésének arányában. A nemzeti gazdaságok nyílt rendszert képviselnek egyrészt kölcsönösen egymással szemben, másrészt a közös föderatív gazdaságpolitika keretében, a külfölddel szemben. 1Q A nemzeti és a föderatív szervek jrj szintjén gyakorolt állami gazdaságpolitika az új gazdasági modellre s arra épül, hogy az állami szférát elválasztjuk a gazdasági vállalkozástól. Megszövegezi a gazdasági fejlesztés programját, meghatározza valóraváltásának gazdasági eszközeit — a költségvetési, adókivetési, pénzkibocsátási, hitelnyújtási deviza-, ár- és bérpolitikát —, amelyek összességükben kihatnak a lakosság, a vállalatok és az állam jövedelmének alakulására. Az állami gazdasági szervek a gazdasági modell alapvető vonásait meghatározó törvények alapján gyakorolják a gazdaságpolitikát. Ezzel nemcsak megerősítik a gazdaságpolitika választott képviseleti szerveinek helyzetét, hanem egyben létrehozzák a vállalkozás szubjektumai számára a szükséges stabilitást és jogi biztonságot is,. •ift A törvényhozás aktusai (a köIJI zépidőtartamú tervről szóló tör**• vény, a költségvetési törvény, a szövetségi költségvetésről, a pénznemről, az adóról és a gazdasági eszközökről szóló törvények stb.) meghatározzák a népgazdaságban a Csehszlovák Szövetségi Szocialista Köztársaság integrált gazdasága működésének és a két nemzeti gazdaság fejlesztésének alapvető kérdéseit. Ezért ezekben az esetekben alkalmazzák a majorizálás tilalmának alapelvét. ftrt A csehek és a szlovákok állam/IJ i°g' viszonyának a szocialista föderáció alapján való rendezésével egyidejűleg feltétlenül szükséges törvénybe iktatni és biztosítani a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti kisebbségeinek jogait, egyenjogú helyzetüket és sokoldalú fejlődésüknek feltételeit. Ennek a feladatnak tesz majd eleget a nemzeti kisebbségekről szóló különleges alkotmányerejű törvény, amely alapvető kerete lesz a törvényerejű normák kidolgozásának a nemzeti államokban, a Cseh Szocialista Köztársaságban és a Szlovák Szocialista Köztársaságban. Ez az alkotmányerejű törvény a csehszlovák föderációról szóló alkotmányerejű törvénnyel egyidejűleg vagy röviddel utána lép hatályba. Számolunk azzal, hogy a nemzeti törvényhozó testületek — a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács — saját törvényhozó munkásságukkal fogják konkretizálni a nemzeti kisebbségekről szóló alko mányerejű törvény alapelveit. rt>| Az állam föderatív elrendezese, / | az államigazgatás ésszerű módo* sításának igénye, a nemzeti bízottságok helyzete újszerű elrendezésének szükségszerűsége a községekben, a városokban, a járásokban, esetleg más területi egységekben, továbbá az államigazgatás demokratizálása és önigazgatás elmélyítése a helyi szervekben megkívánja, hogy felmérjük és felülvizsgáljuk az állam egész területi tagozódását s az említett fokozatú állami szervek tevékenységének tartalmát. Ezeknek a kérdéseknek átfogó koncepcionális megoldása hosszabb időt (két-három évet) igényel. A kormány szakbizottsága által jelenleg végzett munka beletorkol) az állam területi tagozódásának, a nemzeti bizottságok szervezeti felépítésének, helyzetének és szerkezetének alapvetően új elrendezésébe. Néhány kérdést azonban feltétlenül el kell dönteni még a nemzeti bizottsági választások előtt. Ide tartozik pl. a jelenlegi kerületi nemzeti bizottságok célszerűségének kérdése, s el intézni az új járások létesítését szo galmazó számos indítványt stb. A kormány az új járások létesítésére vonatkozó indítványokat továbbította a Cseh Nemzeti Tanácsnak és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, hogy ezeket a kérelmeket demokratikusan megtárgyalják a javaslatok előterjesztőivel, az illetékes szervekkel s ez év október végéig terjesszék a kormány elé erre vonatkozó álláspontjukat és javaslataikat. Ennek keretében mérlegelni kell egyes regionális érdekeket és szükségleteket. Ezeket a kérdéseket rendezni fogjuk a nemzeti bizottságokról szóló törvény novellizálásával, valamint az állam területi tagozódását szabályozó törvény szükséges méretű novellizálásával. f»f> Az állam föderatív elrendezése, 11 a nemzeti szervek létesítése és kiépítése, valamint az állam területi tagozódásával végrehajtásra kerülő változtatások semmiképpen sem járhatnak az államapparátus létszámának gyarapodásával. Ellenkezőleg, a politikai és a kormányszervek szem előtt tartják azt az alapelvet, hogy ez az átépítés — beleértve a gazdasági reform betetőzését — a központban és a helységekben ls az államigazgatás ésszerűsítésére és korszerűsítésére, az állami és a gazdasági apparátus létszámának csökkentésére és színvonalának emelésére vezessen. Ennek az alapelvnek érvénye/átése az állami és a pártpolitika szilárd alkotó eleme lesz. A föderatív és a nemzeti szervek viszonya a közös gazdia sági tevékenységben A nemzeti szervek gazdaságpolitikájának feladata elősegíteni a nemzeti gazdaság előnyös fejlesztését. A nemzeti szervek ezért kidolgozzák a nemzeti gazdaság fejlesztésének terveit, Igazgatják a nemzeti költségvetést, megszervezik a nemzeti gazdaság nyilvántartását és forrásainak kiaknázását, meghatározzák és alkalmazzák a közgazdasági eszközöket, gyakorolják a nemzeti gazdasággal összefüggő tevékenységet, amennyiben, azt a törvény (tiltva a majorizálástj nem bízza rá a föderatív szervekre. A röderatív szervek elmélyítik és szi(Folytatás az 5. oldalon.)