Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)
1968-09-22 / 262. szám, vasárnap
HÁZUNK TÁJA Virágok önfenntartási ösztöne Mindenki, aki lakásában, kertjében, vagy másutt tart és gondoz virágokat, dísznövényeket stb., felkészül arra, hogy kedvencei egyszer elvirágzanak. Ez a folyamat természetes, de mégis lehangoló. Persze vannak — ügy mondhatjuk — kivételek is, hiszen különböző fák és bokrok virágzása után gyümölcsük fejlődése, majd érése következik. Gondoljunk csupán a nálunk honos csipkerózsára (vadrózsa, vagy gyepürózsa). Bokrának sűrű ágain még a tél elején, sőt gyakran egész télen át ls piroslanaik a csipkebogyók. Az ilyen kellemes kivételek azonban csak erősítik azt a szabályt, hogy a virágokat stb. kedvelő egyének általában nem a gyümölcsöt vagy a magházat tartják fontosnak, hanem a színpompás virágokat. Ha pedig már a csipkerózsáról beszélünk, gondoljunk testvéreire, a különböző nemesített rózsákra. Aki rózsafákat gondoz kertjében, kétségkívül azt szeretné, hogy minél tovább, minél szebb és színpompásabb, minél illatosabb virágjai legyenek. Ez az ideális állapot gyakorlatilag is megvalósítható, vagy legalábbis megközelíthető egy régi, de mindenkor bevált módszerrel. Ha újabb bimbózásra akarjuk késztetni a rózsafákat, le kell metszenünk a már elhervadt virágokat. Eltávolításuk ugyanis felébreszti a növény önfenntartási ösztönét, és ismét bimbózásra, majd virágzásra készteti. A metszés tudvalévőleg akadályozza a magképzést, illetve az adott növény életereje Jelentős részének elhasználódását. Ezzel a módszerrel természetesen nemcsak a rózsákat késztethetjük újabb bimbózásra s virágzásra, hanem más dísznövényeket is. Azt azonban mindeddig nem sikerült teljes biztonsággal megállapítani, hogy a metszés módszere melyik dísznövényeknél alkalmazható mindenkor eredményesen, mivel közülük nem mindegyik késztethető így újabb virágzásra. A kertészkedők s általában a virágokat kedvelő egyének maguk is kísérletezhetnek, s önmaguk, nemkülönben barátaik s ismerőseik örömére értékes tapasztalatokat szerezhetnek. Az ilyen kísérletezés néha meglepő eredményekkel járhat, máskor pedig csalódást is okozhat. Ám függetlenül attól, hogy a metszés újabb virágzásra készteti-e kedvenc növényeinket vagy nem, ez a módszer mindenkor és mindenképpen célszerű. A metszéssel ugyanis egyrészt megszabadulunk a már szépségüket vesztett, lassan hervadó virágoktól, másrészt növényeink nem fecsérlik el fölöslegesen energiájukat a számukra általában szükségtelen magképzésre, hanem újraéledésre, további fejlődésre használhatják fel életerejüket. K. Weissberger BARKÁCSOLÓKNAK Falra erősített virágos poleok Aki szereti a szobanövényeket, s több karú, terjedelmes virágállvány elhelyezésére nincsen hely a lakásában, a képünkön látható módon oldhatja meg a virágok elrendezésének kérdését. Közvetlen az ablak melletti falrész rendszerint szabadon áll, ugyanígy az ablak alatti tér is. Ezt a helyet ügyesen kihasználhatjuk. — Válasszunk szép, nem túl vastag, egyforma szélességű deszkákat. Gyaluljuk le, s a nyers színű fát színtelen lakkal kenjük be. Azután gipszeljünk fatipniket a falba, azokon a helyeken, ahol a polcot fölerősítjük. Ügyes barkácsolók az ablak alatti polcot lehajtható megoldásúra készíthetik — zsanérral. Így, ha nincs rá szükség, leengedhetjük, s nem foglalja fölöslegesen a helyet. — Ugyanilyen megoldással munkalapot is szerelhetünk az ablak alá. SZŐLÉSZET TISZTASÁG — JÓ BOR Az idei szüret nemcsak gazdag termésével, hanem elsősorban koraiságával lepett meg, s ez az előkészületet illetően némi kapkodást okoz. A szőlő gyors és nagyarányú rothadása miatt sok helyütt nem lehet bevárni • teljes érést. Ne feledjük azonban, hogy csopán a teljesen beérett szőlőben fejlődnek ki az Iz, szín és zamatanyagok, s csakis Ilyen gyümölcsből készíthető kiváló aromájú, fajtajelleggel bíró, zamatos bor. Egyszóval, aki jó bort akar készíteni, az ne kapkodja el a szüretet. Természetesen, a jó bor készítését nem csupán a szőlő érettsége határozza meg, ezen kivttl még számos más tényező is közrejátszik. Elsősorban a tisztaságot kell megemlíteni, ami a bor érését döntően befolyásolja. Legfontosabb tennivaló tehát • hordók, a többi edények és a tfirolóhelyiség alapos kitisztítása, mert a legtöbb borbetegséget a tisztátalanság okozza. A hordó tlszlaságát szaglással vagy nyílt láng segítségével állapíthatjuk meg. Belefújunk vagy tenyérrel a dugónyílásra Btünk, s utána nyomban beleszagolank a hordóba. A mozgásba hozott levegő szaga elárulja, milyen állapotban van. Ha a hordó egészéges. bor, illetve kénszagot, ha viszont beteg. ecetes, szűrős, penész vagy dohos szagot áraszt. A lánggal való ellenérzés abban áll, hogy a nyíláson égő gyertyát engedünk a hordóba, s ha elalszik, az • fertőzésnek a jele. A kevésbé penészes hordót hideg vízzel, majd sziikség szerint forró, szódás oldattal mossuk meg, utána torró, majd hideg vízzel öblítsük ki. Azért szükséges hideg vízzel kezdeni a mosást, hogy a dongák pórusai ne tágulhassanak ki. Ellenkező esetben a fertőzés még mélyebbre hatolhat. Régebbi keletű fertőzés esetén a hordó fenekét kivesszük, és gyökérkefével (szintén hideg vízzel) addig súroljuk, míg nem lesz tiszta a víz. Ha a betegség mélyebben hatolt a dongába, akkor késsel, kaparóval, esetleg gyaluval távolítsuk el a fertőzött réteget. Utána hideg. majd 2 százalékos forrő, szódás oldattal mossuk meg, s végül forró és hideg vízzel öblítsük kl. Az új hordókat is Igen gondosan kell előkészíteni, mert a bor csersavas, gyantás vagy egyéb kellemetlen Izeket kaphat tőle. Az új hordót 2—3 napig hideg vízzel feltöltve állni hagyjuk, utána gőzöljük, azaz többször kiforrázzuk (szódás, forró vízzel is), majd ntána 2—3 napig Ismét hideg vízzel megtöltve áztatjnk. Végül kiszárítjuk és a száraz hordót bekénezzük. Hasonló n-.ódon végezzük a kádak préskosarak, puttonyok stb. tisztítását ls. Az alaposan előkészített edényekkel aztán megkezdhetjük a szüretet. Ha a mustkezpló- \ az erjesztés alapfeltételeit Is megtartjuk, biztosak lehetünk benne, hogy fáradságunk nem volt hiábavaló. KASA MIHÁLT HÁZTARTÁS HORTOBÁGYI ROSTÉLYOS Hozzávalók: 5 szelet, egyenként 20 dkg-os rostélyos, 10 dkg zsír, 20 dkg vöröshagyma, egy gerezd fokhagyma, pirospaprika, egy kevés köménymag, ső, 15 dkg lecsó, 2 dkg liszt, 2 dkg sűrített para dicsőm. A megsózott és lisztben megforgatott rostélyosokat zsírban hirtelen átsütjük és egy megfele lő nagyságú lábasba tesszük. Ebben a zsírban világosra pirítjuk a finomra vágott vürüshagymát, hozzáadjuk a paprikát, a sűrített paradicsomot, az összezúzott fokhagymát és a köménymagot. Az egészet jól összekeverjük, egy kevés vízzel felöntjük, néhány peróig forraljuk és ráöntjük a rostélyosra. Annyi vizet öntünk még hozzá, hogy ellepje a hússzeleteket. Azután fedő alatt lassan pároljuk. Időnként a húst megforgatjuk, s ha kell, még egy kis vizet öntünk rá. Mielőtt teljesen megpuhulna, hozzátesszük a lecsót, s ezzel együtt készre pároljuk. Tálalásknr minden rostélyos tetejére egy egy darab nagy daragaluskát teszünk. VAGDALT BÉLSZÍN MAGYAROSAN Hozzávalók: B0 dkg sovány marhahús, 5 db tojás, 10 dkg füstölt szalonna, 10 db zöldpaprika, 4 db nagyobb paradicsom vagy ezek helyett 30 dkg kész lecsó, 1 kg burgonya, 1 vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 10 dkg zsír, pirospaprika, 1 dkg cukor, 2 db zsemle, só, feketebors, majoránna. Négy tojást forrásban levő vízbe teszünk, 8 percig főzzük, azután hideg vízben lehűtjük, majd meghámozzuk. A fele zsírban sárgára piritjuk az aprúra vagdalt vöröshagymát és fokhagymát, majd hozzákeverjük a pirospaprikát, és félreállítjuk. A bőr nélküli füstölt szalonnát kis kockákra vágjuk. A marhahúst a vízbe áztatott, s jól kifacsart zsemlével együtt leda ráljuk. A paprikás hagymából egy evőkanálnyit hozzáadunk, s bele keverjük a kockára vágott szalonnát, egy tojást, a sót, a törött borsot, a késhegynyi majoránnát, végül beleszúrjuk a kockára vágott 4 db főtt tojást. Az egészet jól elvegyítjük, vizezett deszkára teszünk, s vizes kézzel bélszín alakúra formáljuk. Azután zsírral jól megkent tepsibe vagy serpenyőbe tesszük, egy kevés zsírt teszünk a tetejére, és sütőben 25— 30 percig sütjük. Majd a zöldpaprikát és a paradicsomot megmos suk. A paprikák torzsált kiszedjük, s karikára vágjuk, a paradicsomot pedig kocka alakúra. Nagyobb serpenyőben zsírt melegítünk, beletesszük a zöldpaprikát és óvatosan kevergetve kissé megpirítjuk, majd hozzáadjuk a paradicsomot is. Egy Iďbasba teszszük, ráöntjük a paprikás hagymát, egy kevés vizet, megsózzuk, egy nagyon picit megcukrozzuk, s lassan főzzük. A bélszínt legalább t/4 órai pihentetés után szeletekre vágjuk, melegített tálra tesszük, s kétoldalt lecsót rakunk mellé. A Iái két végén a húst sós vízben főtt burgonyával körítjük. LECSÖS KACSAPÖRKÖLT Egy kisebb, nem túl kövér kacsát veszünk, darabokra vágjuk (a mellét ebben az esetben több apró darabra vágjuk) és hagymás zsíron puhára pároljuk, egy kevés piros paprikával meghintjük, megsózzuk és tartósított lecsót öntünk hozzá. Ezzel még egyszer átforraljuk, és makarónival tálaljuk. DIVAT Varrjunk a gyerekeknek csinos és praktikus pizsamát, hálóinget, köntöst. A bemutatott modellek bármelyikét magunk is megvarrhatjuk ügyes szabásminta alapján. 1. Flanell fiúköntös, sálgallérral s egy-egy rátűzött zsebbel. 2. Hosszú leányka hálóing, a mellrészben sűrűn redőzve. Gallér helyett megköthető nyakpánt ja van. 3. Csinos fiúpizsama, rágombolható nadrággal. A gallér, a gombolás és a zseb szélét keskeny fodor díszíti. 4. Divatos vonalú bakfispizsama, kétoldalt hasitól felsőrésszel, s elütő színű anyagból készült nyakpánttal és kézelővel. 5. A kicsinyeknek legcélszerűbb a rágombolható gumis nadrággal készült pizsama, a sima vonalú, gallér nélküli felsőrésszel. Hasznos tanácsok • A vesszőkosarat és gyékényszatyrot is éppen úgy tisztán kell tartanunk, mint a bőrből vagy műanyagból készült bevásárlótáskákat. Hiszen ezekben hozzuk a boltbői, a piacról az élelmiszereket. — Az új kosarat béleljük ki csomagolópapírral, ha valamilyen piszkosabb holmit viszünk benne (pl. burgonyát stb.) Minden óvatosság ellenére is bepiszkolódik idővel a használattól a kosár, szatyor, strandtáska. Ezért azt ajánljuk olvasóinknak, hogy langyos, szalmiákszeszes vízben, puha kefével jól mossák meg, majd alaposan szárítsák meg őket. A szennyeződés minőségétől függően Jarral, Saponittal vagy ecetes, sós vízzel is tisztíthatjuk a vessző- és gyékényholmit, például a zsíros foltokat. Ha rozsdafolt van a kosáron, ecetes, sós vízzel súroljuk át, azután nagyon Jól öblítsük le tiszta vízzel. • A vesszőbútorokat és gyékényből, háncsból készült faliszőnyegeket is a fent említett módon tisztítjuk. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a bútorok vesszőanyaga ne szívja túlságosan magába a vizet, s száradás közben el ne görbüljön. A faliszőnyeget mindig egyenes helyen tisztítsuk, s lefektetve, egyenesen szárítsuk meg. Ugyanis, ha felfüggesztve szárítanánk, elveszítené eredeti formáját, szélei kinyúlnának stb. • A spárgából, kókuszfonalból készült lábtörlőket Szintén megtisztíthatjuk ilyen módon. Természetesen, először alaposan kiporoljuk, azután kissé töményebb saponitos vizet készítünk, abba belemártjuk a kefét, s jól lesúroljuk a lábtörlőt. Ha erős csomózással készült, s nem foszlódik, nyugodtan belemárthatjuk a folyadékba, Így teljesen kioldja belőle a port. Csempe a konyhában Higiéniai és esztétikai szempontból egyaránt előnyös a konyha kicsempézése. Nem is szólva arról, mennyivel könnyebb így a falak tisztán tartása. Sok helyen még ma is alkalmazzák a hagyományos olajfestést. Ez is lemosható, de a csempével szemben az a hátránya, hogy könnyen lepereg. Különösen ott, ahol kissé nedves a fal. A fajanszcsempe a legszebb és legcélszerűbb, de aránylag elég drága és sok helyütt nehezen beszerezhető. Tulajdonképpen a felrakást munka teszi költségessé, ezért sok háziasszony Inkább lemond róla. Az ő figyelmüket szeretnénk felhívni a MŰANYAG CSEMPÉRE, amely többféle színben (halványkék, fehér, csontszlnű stb.) és méretben kapható. Legcélszerűbb az 1,85 m hosszú és 1,25 m széles táblákban gyártott, kockás műanyagcsempe-lap, amelynek ára kb. 73,— Kčs. Építési anyagokat árusító telepeken kapható. Tisztán tartása hasonló a fajanszcsempéhaz, azzal a különbséggel, hogy a fényes felületű műanyagcsempét sohasem szabad kőporral súrolnunk. Tisztításához Saponitot, Járt vagy szappanpehelyt használunk, továbbá puha flanell rongyot. Ha ráfröccsen az ótel vagy befőzéskor * Szépségápolás A divatos, nagy loknikba csa vart frizura kezelése nem is olyan Bgyszerfi, mint hinnénk. Ugyanis, ha azt akarjuk, hogy hajunk mindig rendes, ápolt legyen, gyakran meg kell mosnunk, mert a zsíros haj nem tartja a csavarást. A frissen mosott viszont laza, könnyen szétesik. Ezért azt ajánljuk olvasóinknak, minden egyes csigát, azaz loknit, babaliajtűvel erősítsenek meg. Munka közben egy könnyű sállal vagy kendővel kössük le elől a hajunkat, hogy a loknik ne csússzanak előre, ne lógjanak a homlokunkba vagy a szemünkbe. a lekvár, azonnal le kell törölnünk. A rászáradt ételmaradékot sohasem szabad késsel eltávolltanunk. Ilyen esetben a szennyezett helyet puha, vizes szivaccsal óvatosan addig dörzsöljük, míg a rászáradt folt feloldódik, s könnyen letörölhető lesz. 1988. IX. 22.