Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-08 / 218. szám, csütörtök

Szorosabb egymüttműködésre törekszünk A Večerní Praha a hazánkban végbemenfi megújhodási folyamattal kapcsolatban néhány kérdéssel foidult az éppen Prágában tartózko­dó dr. Ladislav SlmovlChoz, Csehszlo­vákia Jugoszláviait nagykövetéhez. Mindenekelőtt a Jugoszláv közvélemény felől érdeklődött. — Nem szeretném, ha frázisként hangzana, ha azt Állítom, bogy Jugoszlávia Csehszlovákia és népei Iránti rokonszenve nem áj keletű — mondotta dr. I,. Slmovič. Ezt az őszinte barátságot még A. Novot­ný Jugoszlávia ellenes politikája sem volt képes megrendíteni. Megújhodásunkat a legnagyobb meg értéssel és bizalommal fogadja a Jugoszláv párt- és államvezetőség. A jugoszláv népnek a múlt év októbere Ata lehe­tősége nyílik a pontos és az Igazságnak megfelelő tájékozódásra mindarról, ami hazánkban és körü­löttünk történik. Míg több szocialista állam népe nem Ismeri a CSKP akcióprogramját, a belgrádi Borba és a többi jugoszláv napilap is folytatásban hozta akclúprogramunkat. Nagykövetünk ezután az utóbbi napokban hazánk­ban lejátszódott politikai eseményekre célozva kije­lentette, hogy Jugoszlávia a legnagyobb bizalommal viseltetik pártunk és sokat tapasztalt munkásosztá­lyunk iránt, mely — feltéve, hogy minden nyomás és külső beavatkozásmenteseu, békében és nyuga­lomban teljesítheti kötelességeit — minden bizony­nyal megoldja a szocializmus építésével kapcsolatos problémáit. Ugyanakkor Jugoszlávia csodálattal te­kint a csehek és a szlovákok Dubček elvtárs politi­káját támogató egységére, aki iránt különösen a CSKP KB J Alias IS én megtartott plenáris ölése Ata ugyanolyan rokonszenvet érez, mint ml Idehaza. Jugoszlávia Irányunkban tanúsított megértését lö­vell a visszaemlékezés a hAsz esztendővel ezelőtti, számára nehéz Időkre. A Jugoszláv uép az évekig tárté rágalmazások, sértések és megaláztatások, a po­litikai és gazdasagi nyomás ellenére sem tért le a szocializmus Átjárói, melyet saját elképzelései és feltételei szerint épít. A csehszlovák—jugoszláv együttműködés további lehetőségeiről szólva dr. L. Slmovlfc rámutatott az államainkban meghonosított gazdasági reformokra, melyek, noha különböző fettételek közepette, de mégis megteremtik a kapcsolataink további kiépíté­séhez vezető lehetőséget. Ezek közttl igen előnyös szerinte a csehszlovák és a jugoszláv vállalatok, va­lamint a gazdasági szervezetek közvetlen egyAttmtt­ködése. Hazánk dolgozói életszínvonalának emelése érde­kében (pl. lakásépítkezések, turisztika stb.), vala­mint Jugoszlávia sürgető szociális és gazdasági prob­lémáinak megoldása érdekében az utóbbi Időben A)abb lehetőségek kínálkoznak, mégpedig a Csehszlo­vákiának nyújtandó jugoszláv szolgáltatások kiter­jesztésében. A szolgáltatások mérve attól függ majd, milyen összegben fogja Jugoszlávia lehetővé tenni részünkre a szolgáltatások ellenértékének kiegyen­lítését csehszlovák árubehozatallal. — Kevés olyan ország van — mondotta befejezé­sül nagykövetünk —, melynek az együttműködésre oly kedvező feltételei lennének, mint éppen Cseh­szlovákiának és Jugoszláviának. Meggyőződésem, hogy teljes mértékben kihasználjuk majd lehetősé­geinket szocialista fejlődésünk érdekében. —km — - ORVOSI TANÁCSADÓ ­Háztáji balesetvédelem Gyermekeinket zsenge kortól fogva neveljük a tudatos bal­eset elleni harcra. Igyekezzünk Intelmekkel és bizonyos esetek­ben tilalmakkal is elérni, hogy a gyermek maga ügyeljen biz­tonságára és pajtásai testi ép­ségére is. Ezt azzal segítjük elő, hogy mindenütt rendet tar­tunk, munka után a helyére teszünk mindent s ezáltal pél­dát mutatunk a gyermeknek, hogy játékában és minden tevé­kenységében ő is rendszert és rendet tartson. Persze, a neve­lési módszerek mellett hatéko­nyabb óvintézkedésekre ls szükség van. A gyógyszeres do­bozokat, tisztószereket, mérge­ző, vagy gyúlékony vegyi anyagokat jól el kell zárnunk a kisgyermekek elől. Kicsinye­ket ne engedjünk őrizet nélkül a tűzhely közelébe, mert ma­gukra ránthatják a forró vizet, vagy tüzet okozhatnak. Gyufát, borotvát, ollót, kötőtűt és más veszélyes eszközöket se hagy­junk szanaszét. Az udvaron be kell fedni a gödröket, a kutat, el kell hárítani minden balese­ti veszélyt. Manapság a háztartási mun­ka is sok kockázattal jár. Ve­szélyt jelent a különféle vegy­szerek használata, pl. a mosás­nál, tisztításnál, rovar és rág­csálóirtásnál vagy növényvéde­lemnél. A baleset, a sérülés vagy mérgezés elhárításának titka: betartani a készítmények dobozán közölt, esetleg a hoz­zácsatolt használati utasítást. Ugyancsak veszélyes a villany­áramra járó háztartási gépek használata, amennyiben, pél­,v W ST A GIPOK BIRODALMA A partizánske! Augusztus 29 ne- mintavásárról négy aranyérmet vet viselő üzem Szlovákia legna­gyobb cipőgyára. Az első lábbe­lit 1939-ben készítették el itt. Az­óta, de különösen a felszabadu­lás után óriási fejlődésen ment keresztül. A régi, elavult részle­geket korszerűsítették és a mun­kacsarnokok egész sorát építet­ték fel. Az üzemfejlesztésre ma is sokat fordítanak és a távlati tervekben sem feledkeznek meg róla. Az üzem szakemberei a világot Járva ismerkednek meg az újdon­ságokkal, hogy a cipődivattal ne csak idehaza, hanem kUlfödön Is lépést tarthassanak. Hogy Igyeke­zetüket siker koronázza, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, ^ngy jelenleg Is több mint nyolc­van országra ezportálják gyártmá­nyaikat. A múlt évi libereci áru­hoztak el, s az idén sem kellett szégyenkezniük. Partlzánskéra joggal mondják, hogy a cipők birodalma. dául a mosógépet vagy más mo­tormeghajtású készüléket ava­tatlan kéz állította össze, javí­totta meg. A kontármunka halá­los kimenetelű áramütést okoz­hat. Tehát javíttassunk mindent vizsgázott szakemberrel. Időről időre ellenőriztessük a fali kap­csolókat, a villanyzsinórokat és hosszabbítókat, a rádiót és a te­levíziót, sőt a gazdasági gépe­ket is. A férfiakat is sok sérülés éri a ház körül. Leginkább elővi­gyázatlanság, ittasság, gyakor­latlanság okozza a baleseteket. A felnőttek minden tevékenysé­güknél tartsák szem előtt a biz­tonság és a testi épség meg­óvásának alapelveit. Nagy mun­ka idején ne igyunk és mások­kal se Itassunk szeszes italokat és gondoljunk arra, hogy a sör­ben levő anyagok is tompítják az ember figyelmét és elővi­gyázatosságát. Veszélyesebb he­lyekre pl. létrára, magas tetőre, mély kútba stb. ne küldjünk gyermeket, idősebb vagy bete­geskedő, szédülékeny embert. Bármiféle gépi eszközzel, kü­lönösen ha elektromos áram vagy naftamotor hajtja, csak az dolgozzék, aki ért hozzá és ismeri a használatához fűződő óvintézkedéseket. Az utóbbi időben egyre töb­ben építenek családi házat, vagy garázst. Magánépítkezése­ken gyakran olyanokkal is ta­lálkozunk, akik azelőtt sohasem végeztek ilyen munkát. Gyer­mekek játszanak a meszesgö­dör mellett vagy a szögekkel teli deszkák közt, ingadozó áll­ványzaton idősebb testvéreik, szüleik talicskázzák a téglát és a habarcsot — lépten nyomon sérülésnek téve ki magukat. Országszerte gyakori a végtag és gerincsérülés a rosszul biz­tosított építkezési eszközök s azok helytelen használata miatt. A baleset nem véletlen, lépten nyomon érhet mindenkit, aki nem gondol a leselkedő ve­szélyre, vagy lebecsüli azt. Dr. SZANTÖ GYÖRGY A TÁRSADALOM SZOCIÁLIS MEGÚJHODÁSÁÉRT Az utóbbi napok kül- és belföldi vonatkozású politikai telí­tettsége sem lassította le a munkát azon célok megvalósítása ér­dekében, amelyeket a kormány és a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa körülbelül két hónappal ezelőtt tűzött kl a társadalom szo­ciális megújhodása vonalán. Tulajdonképpen akkor derült ki teljes meztelenségében, hogy az utóbbi kilenc év politikája nem szolgálta társadalmunk általá­nos fejlődését, hogy ez a fejlődés — finoman mondva — megtor­pant, s ezáltal fokozatosan csökkent a társadalom szocialista jellege. A kormány és a szakszervezetek a legnehezebb gazdasági és külpolitikai feltételek között is meg akarják valósítani a társada­lom szociális megújhodását a CSKP és az FSZM akcióprogramja szellemében. A lehetőségek szerint az SZKT és a kormány még az idén programra kívánja tűzni a felgyülemlett problémákat. A tár­gyalások anyagának előkészítésében az SZKT munka- és bér, va­lamint munkajogi osztálya jutott a legmesszebb. Szeptemberben tárgyalja meg az SZKT elnöksége az előkészített béradó-reform elveit, s állást foglal hozzájuk. Ezt a reformot ugyanis főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom javaslatára hajtják végre. Az elnökségnek ugyancsak szeptemberi ülésén kerül programra a különféle munkahelyekről befutott megjegyzések alapján a munkatörvénykönyvben végrehajtandó változtatások ja­vaslata. Az SZKT elnökségének októberi ülésén határozza meg, hogyan fogják a szakszervezetek figyelemmel kísérni és befolyásolni az árak és az életszínvonal alakulását, és milyen következtetést von­nak majd le ezekből a gazdasági szerveket illetően. Ugyanezen az ülésen foglalkozik majd az elnökség a dolgozó nők munka- és életkörülményeiről való gondoskodás fogyatékosságaival. Az SZKT elnöksége novemberben az 1969—1970-es évek bérfej­lődési koncepciójáról tárgyal majd. E tárgyalások alapanyagának előkészítése elég sok gondot okoz az illetékeseknek. A munka gyakran fut zátonyra tájékoztatási anyag hiányában. Ez eléggé furcsa, ha arra gondolunk, hogy egyes vezetők még nemrégen azzal ámították a nyilvánosságot, hogy „tudományosan" dolgoznak. Márpedig a jövőre vonatkozó tervek kidolgozásában nem lehet légből kapott adatokra támasz­kodni, hanem csakis tárgyilagos, megbízható információkból kell kiindulni. így például bizonyos mértékig könnyelműség lenne a tarifapolitika alapkérdéseit az életminimumra vonatkozó adatok ismerete nélkül kidolgozni. Az életminimum bizonyos részadatait ugyan már feldolgozta a bratislavai kutatóintézet, ám az általá­nos áttekintés e téren még mindig hiányzik. Egyelőre a szakszervezetek és az illetékes minisztériumok ke­vés figyelmet szentelnek az alapbérek operatívabb rendszerére vonatkozó törekvéseknek, tehát az alapbérek eddigi elavult, köz­pontosított rendszere átépítésének. Ugyancsak vontatottan intézik a természetbeni járadékok nyújtására vonatkozó javaslatokat. Az egyes minisztériumok még csak ezután nyújtják be javaslataikat a Munkaügyi és Szociális Minisztériumnak. Hasonlóképpen to­vábbra is minimális az érdeklődés mind a gazdasági szervek, mind az SZKT részéről az életkörülmények megjavítása Iránt. AZ SZKT még csak ezután dönti el, hogy apparátusának melyik ügyosztálya fog majd ezzel a kérdéskomplexummal rendszeresen foglalkozni. Ennek ellenére már a következő esztendőben vár­ható, hogy az SZKT nyomására lényegesen megjavul a közleke­1 dős, előnyös változások várhatók a nyugdíjbiztosításban, a pre> ventív gyógyítás vonalán és néhány más szakaszon ls. FRANTIŠEK RAVEN Példamutató EFSZ A Banská Bystrica-I járási Podlavicei Egy­séges FöldmAvesszö­vetkezet hovatovább legelőgazdálkodás! központtá változik. Erről az SZNT Föld­művelés- és Élelme­zésügyi Megbízotti Hi­vatala a tudományos gazdálkodási Intézet­tel karöltve gondos­kodik. A hegyvidéki és a hegyaljai mezőgazda­sági üzemek állatte­nyésztői és mezőgaz­dászai az emiitett köz­pontban sajátítják el a Jövőben a rétek és a legelők termőképes­ségének növelésével és jobb hasznosításá­val kapcsolatos tudni­valókat. Szlovákiában a mezőgazdasági terü­let 31 százaléka rét, illetve legelő. Ami a gazdasági ál­latok hasznosságát il­leti, a Podlavicei Egy­séges Földművesszö­vetkezet példamutató a szlovákiai szövetke­zetek sorában. A fe­jőstehenenként elért tejmennyiség tavaly 2800 liter volt a szö­vetkezetben, amelynek hígtrágyás gazdálko­dása hektáronként átlag 300 mázsa zöld^ takarmányt eradmé= nyez. Podlavice község­ben még január vé­gén szaktanfolyamok nyílnak, amelyeken részletesen ismertetik a helyi földmüvesszö­vetkezet értékes ta­pasztalatait, és kiváló szakemberek tartanak előadásokat. A tanfolyamokat az 1968 as évben a szlo­vákiai hegyvidéki éš hegyaljai földműves­szövetkezetek s állami gazdaságok mintegy 300 dolgozója látogat­ja Több figyelmet érdemel NKHÉZ VÁLASZTANI A SOK CIP0 •KÖZÜL A földkerekségen sok-sok há­ború zajlott le. Egy-egy győzel­mes csatát nemzedékek emle­gettek és a történelembe is be­kerültek. Hazánkban a Hadtör­téneti Intézet gondoskodott a harcászati hagyományok ápolá­sáról, a megmaradt emlékmű­vek gondozásáról. Kirendeltsé­gei voltak a královo-hradskéi és a slavkovi egykori csaták színhelyein és hasonló intézet létrehozását tervezték a Dukla szorosban is. A gyakori átszervezés e téren is észlelhető nyomokat hagyott. Ugyanis az említett kirendelt­ségek munkája idővel a nem­zeti bizottság hatáskörébe ment át. Az egykor természeti mú­zeumoknak számító hadszínte­rek fejlesztésére igen kevés anyagi eszközt fordítottak, s így azok nem fejlődtek. Kivé­telt csak a Duklal Természeti Múzeum képez, amely a kerü­leti nemzeti bizottság jóvoltá­ból évről évre szebb lesz. Hogy másutt is nagyobb gonddal ápolják a dicső harcok emlé­keit, még e hónapban a Had­történeti Intézet mellett bizott­ság alakul, mely elsősorban is nyilvántartásba veszi az emlék­helyeket és emlékműveket, ér­tékeli azok jelenlegi állapotát és javaslatot dolgoz ki tovább­fejlesztésükre. A figyelem központjában a Duklai Természeti Múzeum áll. A tematikai tervet Alfréd Res­sel nyugalmazott tábornok dol­gozta ki, aki maga is részt vett a duklai harcokban. Az 1970— 1975 években olyan hatalmas természeti múzeum Jön itt lét­re, amelynek párja nem lesz egész Eurój>ában. Dobrošov mellett emlékművet állítanak, mely emlékeztetni fog népünk dicső helytállására 1938-ban, de egyben figyelmeztető is lesz a müncheni árulásra. Az emlék­müvet az 1938-as őszi mozgósí­tás 30. évfordulójának napján leplezik majd le. Sok szó esik arról is, mi le­gyen a külföldi, például a cseh­szlovák legionáriusok francia­országi, Darney-i emlékművé­vel. Ugyanis 1918. június 30-án a 21. és a 22. ezred a harcba Indulás előtt — az akkori fran­cia elnök jelenlétében — itt esküdött fel a köztársaságra. A napokban tárgyalásokat kezd­tek, hogyan ls fogjanak hozzá az emlékmű helyreállításához. Az olaszországi Reverettában 1962-ben sikerült az ottani mú­zeummal karöltve egy emlék­szobát nyitni, amelyben az Olaszországban megalakult csehszlovák légió kötelékeinek törtenetét bizonyító anyagot helyezték el. A Hadtörténeti Intézet akció­programjában foglalkozik a fel­vetett kérdésekkel. Elsősorban azt kell leszögezni, mi is szá­mít hadászati emléknek, kato­nai emlékműnek, hogy az erők ne forgácsolódjanak szét, ha­nem e fontosabb létesítmények fejlesztésére összpontosuljanak. (németh) > V" - ; : * ! ť * * 1 \ y-v * * 1 1Mm • •. -...; 1968. „„, ,••:::>* VIII. 1 M A duklai természeti múzeum egyik exponátja a harckocsizók jU csatájának állit emléket. ^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom