Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-07 / 217. szám, szerda

APRÓHIRDETÉS Egy filmművészét születése Az algíri filméletben a füg­getlenség éveit még csak egyet­len nappal, az alkotások napjá­val mérik, amely egyelőre ti­zenkilenc órából áll. Ennyi Idő alatt lehet ugyanis megtekinte­ni a független, felszabadult Al­géria filmművészeinek eddigi valamennyi munkáját. Az alko­tások nagyobb napjának felé­ben, tíz órán keresztül játék­filmek peregnek, számszerint öt, kilenc órán át pedig mint­egy ötven dokumentumfilm, ezek általában tíz-tizenötperce­sek. Áldozatos munkáról vall ez, hiszen az alkotások olyan országban születtek, ahol nin­csenek filmstúdiók és filmlabo­ratóriumok, nincsenek vágóasz­talok és jóformán alig vannak szakemberek. Ennek ellenére Algériában egyáltalán nem ismeretlen do­log a filmkészítés. A francia megszállás hosszú esztendei alatt, a 20-as évek elejétől francia forgatócsoportok gyak ran keresték fel az egzotikus látványosságot biztosító Algírt, vagy a sivatagi tájakat. Ezek­ben a forgatócsoportokban sok olyan fiatal szerzett alkalmi vagy állandó munkát, aki ma a független Algéria filmgyártásá­ban dolgozik. Az algíri filmművészet még­sem a francia iskolán, hanem a harcok és a győzelem Iskolá­ján nevelkedett. Az FLN regu­lárissá szervezett hadseregé­nek soraiban jóformán az első perctől kezdve ott voltak azok a fiatalok, akik kamerával a kezükben megörökítették a franciákra mért csapásokat. Közöttük a fiatal Mohamed Lakhdar-Hamlna, ma Algéria első számú filmrendezője; a francia Jacques Charby, egyko­ri párizsi rendező — a partizá­nok oldalára állt — az első al­gériai játékfilm megalkotója lett. Az első játékfilmig vezető út nem volt könnyű. Röviddel a győzelmet jelentő függetlenné válás után az algériai kormány ugyan rendeletet adott kl a nemzeti filmközpont szervezé­sére és a filmgyártás megindí­tására, a rendeletnek azonban nem volt könnyű érvényt sze­rezni, mert különösen eleinte, jóformán teljesen hiányoztak a szükséges anyagi feltételek. Az országban mindössze néhány száz mozi működött, ezek túl­nyomó többsége francia tulaj­donban volt, s az ország film­ellátása teljesen a párizsi cé­geken múlott. Teltek a hónapok és kezdtek rendeződni a dolgok. Mivel egy új filmstúdió és laborató­rium felépítése túl drága vál­lalkozás, a kormány viszonylag szerény, de évről-évre növekvő devizaösszeget biztosított a nemzeti filmgyártás és ezen belül a rendszeres heti film­híradó megteremtésére. A hír­adónál dolgozó rendezők egy­ben az ország első dokumen­tumfilmjeinek megalkotói let­tek. A már említett Mohamed Lakhdar-Hamina, aki ma is a híradó alkalmazottja, saját ma­ga több mint egy tucat doku­mentumfilmet készített, főleg még a felszabadítás! mozgalom küzdelmei közepette forgatott anyagokból. Végül 1963 novemberében hozzákezdhettek az első algé­riai játékfilm forgatásához is. A film írója és rendezője Jacques Charby, aki a cselekményt egy valóban megtörtént ese­mény alapján filmesítette meg. Alkotása az „Oly ifjú béke" két tizenkét éves fiú életéről szól. az OAS-terroristák megölik szü­leiket, s ők elindulnak a for­rongó harcokkal terhes Algériá­ban, hogy otthont keressenek. Végül is találnak egy helyet, ahol otthon érezhetik magu­kat, s pajtásokkal is találkoz­nak. De mit játszhatnak a kü­lönös módon összekerült gye­rekek? Háborút. És a „játék nítö történet a hazafiak hősies­ségéről szól. Az egyik kritikus méltatása szerint az „algériai Anya" históriája. Miután azon­ban megtekintettem a filmet, nem tudom osztani ezt a néze­tet. Az „Auresi szél" inkább a partizánok, mint az „Anya" bá­torságának históriája, s bár a történet tragikusan végződik, mégsem szomorít el, hiszen a hazafiak ésszerű áldozatáról van szó. mely az új Algéria Az Auresi szél című filmben az anya szerepét Kaltoum, a fiút Mohamed Ohovika alakítja. háborúsdi" meséje az igazi há­ború szörnyű epizódjával ér véget. A játszó gyerekek éle­tüket vesztik a szabad és füg­getlen Algériáért folyó igazi ütközetben ... A filmben színészek és egy árvaház lakói szerepeltek. A hetvenkétperces történetet Ró­mában laborálták, ott végeztek valamennyi szükséges techno­lógiai utómunkálatot. Jacques Charby az „Oly ifjú béké"-vel költői szépségű filmet alkotott, mely a háború árváinak bemu­tatásával az OAS fasizmusának veszélyeire figyelmeztetett. A második egész estét betöl­tő algériai filmet 1964-ben for­gatták, dokumentumfelvételek­ből áll, félig-meddig játékfilm. A „ĽAube des Damnes" (Az átkozottak hajnala) a felszaba­dult ország egyik kisvárosának hétköznapi életét mutatta be, felidézvén a forradalom és a harc eseményeit is, amelyeket a helyszínen készített doku­mentumfilmekkel tettek teljes­sé. Bár a filmben sok volt a belpolitikai szempontból fon­tos vonatkozás, 1965-ben Lip­csében elnyerte a Béke-világta­nács különdíját, egy évvel ké­sőbb pedig Karlovy Varyban a Csehszlovák Művészeti Akadé­mia nagydíjával tüntették ki. Az 1965—66-os évben két filmet is készítettek. Gillo Pon­tecorvo neves olasz rendező „Algíri csata" címen írt forga­tókönyvet, melyet az algériai kormány több változtatás után jóváhagyott és részben finan­szírozott is. A csatajelenetek­hez a hadsereg egységeit és szakértőit is a filmesek ren­delkezésére bocsátotta. A szí­nes és haladószellemű film Igen nagy nemzetközi sikert aratott. A velencei fesztiválon értékes díjjal tüntették ki A másik film, az „Auresi szél" Mohamed Lakhdar-Hamina el­ső játékfilmje. A felszabadításl harc egyik epizódját megeleve­jeienet az „Oly ifjú béke" című filmből. Rendezte Jacques Charby. megszületését segítette és tette lehetővé. A mostanáig elkészült ötödik film Mustapha Badie, fiatal, már a felszabadulás után Pá­rizsban tanult rendező munká­ja. Címe: Az éjszaka fél a nap­tól. Az első szélesvásznú algé­riai játékfilm a függetlenségért vívott harc tablója. A három­órásnál hosszabb — és az eu­rópai néző számára kissé von­tatottan bonyolódó — történet kereken harminc esztendőt fog át. Egy család életén keresztül mutatja be a társadalom éle­tét és fejlődését a gyarmatosí­tás utolsó esztendeiben, a fel­szabadító háború alatt és után. A melodramatikus elemekben bővelkedő film rengeteg helyi sajátosságot visz vászonra, ami­nek Algériában valószínűleg nagy sikere lehet, de a külföldi nézőknek ezeket igen nehéz követniük. Ennek ellenére a já­ték magas színvonala, s az ar­tisztlkus megoldások figyelmet érdemelnek. Algíri jelentések szerint 1968­ban két filmet kívánnak forgat­ni. Az egyiket Lakhdar-Hamina rendezi, az első algériai re­génysikert filmesíti meg, „Tout­jan bolondja" címmel. Egy tu­niszi asszony, — aki algériai férjével a főváros közelében él — családjával az ellenálláshoz csatlakozik. Egy nap, míg távol van hazulról, a franciák be­hatolnak a házba, megölik a férjet és a gyerekeket. Az asz­szony beleőrül a fájdalomba ... A gazdagon motivált és lélek­tani szempontból is roppant érdekes históriát a francia De­nise Mimoun és Jacques Per­rln közreműködésével forgat­ják, a laboratóriumi munkákat Rómában és Párizsban végzik. A tervek szerint az idei második Játékfilm az algériai parasztság mai életével foglalkozik. Ren­dezője Ahmed Rahadi A kormány arra törekszik, hogy minél előbb megfelelő szakemberek álljanak a film­gyártás rendelkezésére. Az NDK szakemberei filmstúdió-komple­xumot és laboratóriumot ter­veznek, Lodzban, Párizsban és Prágában számos algériai fiatal tanul. Négyen már az idén vé­geznek, tizenketten — közöttük operatőrök és hangmérnökök — pedig jövőre lesznek készen. Ez természetesen csak a kez­det. A terv évi tíz játékfilm ké­szítése, s a fővárosban azt re­mélik, hogy ez már 1970-ben le­hetséges lesz. 1971-re pedig sze­retnék felépíteni a független Algéria első filmstúdióját. Ha az eddigi filmeket az eu­rópai néző kissé egyhúrúaknak ls találja, színvonaluk, művészi megvalósításuk figyelemre mél­tó, s bár fiatal, de mégis egy erőteljes filmművészet megszü­letése tanúbizonyságának mondhatja őket. FENYVES GYŰRGf ALLAS mim • A bratislavai Závody inžinier­skej a priemyslovej prefabríkácie n. p. ROV1NKAI üzeme azonnal alkalmaz: — energetikust, fizetés: T-Il-10 — gépteremvezetőt, fizetés: T-Ii 8 — technológust, fizetés: T-II-10 —< közlekedési előadót, fizetés: T-II-8 — szerelőrészleg vezetőt, fizetés: T-ll-7—9 — mösíaktechnlkust, fizetés: T-II­10 — ZO és Biztonsági előadót, fize­tés: T-II-7—8 Prémium 30 százalékig, Iskolai végzettség 0SO, esetleg műszaki főiskola, legalább 3—5 éves gya­korlat. Jelentkezni lehet az üzem személy­zeti osztályán. ÜF 840 • A Ceské BudéJovice I Dél cseh­országi Papírgyárak n. v. azonnal alkalmaz női munkaerőket — kétinűsza­kos beosztásra, . . . férfi nuialwwröKet — fyjroaimű­yzakos "beos-ztasrj Elszállásolás a munkásszállóban. Jelentkezni lehet a kővetkező cí­men: Jlhoíeské papírny, Ceské Bu­déJovice. Ú F-802 • A komáromi Járásban levő Kar­val Iskolai Gazdaság a megürese­dett főkönyvelői állásba felvesz egy munkaerőt. Szükséges a meg­felelő iskolai végzettség, legalább 5 éves gyakorlat és a magyar nyelv szóbeli ismerete. Továbbá felveszünk egy techni­kust a gyümölcstermesztő és ker­tészeti részlegre. Feltételek: a megfelelő Iskolai végzettség, leg­alább 5 éves gyakorlat és a ma­gyar nyelv szóbeli ismerete. Az iskola és iskolai gazdaság igaz­gatósága, Kravany nad Dunajom, okres Komárno. ÚF-862 • A Remesloslužba výrobné druž­stvo Nové Zámky. AUTÓ és MO TORKERÉKPÁRJAVtTÚ MtlHEl.YE KOMÁROMBAN (Steiner G. u.| fel­vételre keres gyakorlattal rendel­kező esztergályost, karosszéria bádogost, autó-villanyszerelőt és autószerelőket. Jelentkezés szemé­lyesen a komáromi műhely irodá­jában vagy írásban a Remeslosluž­ba v. d., Nové Zámky, Zeratínová bašta 1. címen. ŰF-839 • A Remesloslužba výrobné druž­stvo Nové Zámky, AUTÚ és MO TORKERÉKPÁRJAVlTÔ MŰHELYE KOMÁROMBAN (Steiner G. u.) fel­vételre keres gyakorlattal rendel­kező esztergályost, karosszéria bádogost, autó-villanyszerelfit és autószerelőket. Jelentkezés szemé­lyesen a komáromi műhely irodá­jában vagy írásban a Remeslosluž­ba v. d., Nové Zámky, Zeratínová bašta 1. címen. C F 839 • A Komáromi Mezőgazdasági Szaktanintézet 1968. IX. 1 tői két férfi nevelőt alkalmaz. Előnyfien részesítjük a képesítés­sel rendelkezőket. Érdeklődni le­het az iskola^ igazgatójánál. POU Komárno, Novozámocká 3. Ú 800 1 | ISMERKEDÉS • 30/172 megismerkedne falusi református leánnyal. Jelige: Ró­zsák, illatozzatokl Ú-874 • Megismerkednék magányos, 85 év körüli róm. kat., szolid özvegy­asszonnyal. Jelige: Csallóköz. Ú-876 VEGYES • A Komáromi Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskola igazgatósága ér­tesíti az érdeklődőket, hogy az 1988—69-es tanévben is nyílik le­hetőség távtanulás útján érettsé­git szerezni. Feltételek: Alapfokú iskolai vég­zettség és hároméves gyakorlat. Az érdeklődök jelentkezzenek írás­ban legkésőbb augusztus 12-ig. Cím: SPTS Komárno. ÜF-879 nm ÖRÖMET AKAR SZEREZNI • szüleinek | • gyermekeinek I kedves> 't • barátainak • ismerőseinek • munkatársainak? Apróhirdetésünk keretébea mgemlékezhet • családi eseményekről • névnapról • születésnapról | • házassági év'orduiőrőL rovatunkban közölheti jó­kívánságát. üdvözletét kö­-zőnefnvl Ivánt* .át Barátot élettársat keres? rovatunk ezt is lehetővé teszi. Oj SZO. HIRDETŐ IRODA, BRATISLAVA. (ESENSKEtlO 12. A hirdetés ára szavanként 2,— korona |szónak minősül a kötőszó, a névelő és a számjegy isj. A hirdető kiszámíthatja a díjté­telt és hozzászámítva 3,— ko­rona kezelési költséget, hét nappal a kívánt időpont előtt beküldheti a következő címre: PRAVDA — inzertné oddelenie Cj Szó, Bratislava, lesenského 12. A szöveget a pénzesutalvány hátsó oldalán a „Zpráva pre prijimatera" feliratú részben kell közölni. FildmuvesszSvet kezetek! Állami Gazdaságok! A termelőrészlegből pos­tafordultával szállíthatunk PLC 48-7 (2712)-es 0 60/140x51 mm-es gör­gős csapágyat DT 54 -es típusú traktortulajdonosok I Idejekorán történő csap­ágycserével előzzék meg a traktor üzemképtelensé­gét! Nem kell várni a pót­alkatrészre, a javítás gyor­san elvégezhető I iái* POVAŽSKÉSTROJÄRNEnp.. Považská Bystrica •••iťiŕ­ÜF-85J 1988 VUI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom