Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-06 / 216. szám, kedd

A csehszlovák fiatalok impozáns felvonulása Szófiában. (Foto ČSTK) Emlékezés Hirosimára A szófiai fesztivál utolsó előtti napja Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. augusztus 6. Kedd # XXI. évfolyam, 216. szám % Ára 40 fillér Pártfunkcionáriusok értekezlete Prágában Oldŕich Cernik miniszterelnök beszédéből ( ČSTK J — Prágában a Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában tegnap délután több mint 6000 pártfunkcionárius találkozott a CSKP KB elnök­ségének tagjaival, illetve póttagjaival, akik részt vettek az ágcsernyoi és a bratislavai tárgyalá­sokon. A pártfunkcionáriusok prágai értekezletét a CSKP KB a prágai városi pártbizottsággal és a CSKP közép-csehországi kerületi bizottságával együtt rendezte. Az értekezletre az SZLKP vala­mennyi kerületi szervezetének küldöttségei is meghívást kaptak. A jelenlevők szívélyesen üdvözölték a CSKP KB elnökségének körükben megjelent tagjait és póttagjait — Oldŕich Č e r n í k, Drahomír K o 1­d e r, František K r i e g e 1, Jan Pilier, Josef Smrkovský, Oldŕich Š v e s k a, Antonín K a­p e k és Bohumil Simon elvtársat, Miloš J a­k e š elvársat, a Központi Revíziós és Ellenőrző Bizottság elnökét, valamint Cestmír C í s a ŕ, Zde­nék Mlynár és Štefan Sádovský elvtársat, a CSKP KB titkárait. Az értekezletet Bohumil Simon elvtárs, a CSKP prágai városi bizottságának vezető titkára nyitotta meg, majd Oldŕich Cernik elvtárs tájé­koztatta a jelenlevőket az ágcsernyoi és a bra­tislavai tanácskozásokról. Cernik elvtárs megállapította, hogy az utóbbi heteit izgatott légkörét nem utolsósorban kül­politikai kérdések okozták. Ve­zetőségünk legkevesebb három­hetes intenzív munkája a leg­utóbbi hét folyamán olyan tár­gyalásokban tetőződött be, amelyekhez hasonlóra még nem került sor pártunk és népeink életében — jeléntette ki Cernik elvtárs. Az említett három hé­ten a politikai aktivitásnak ja­nuár óta voltaképpen legna­gyobb hulláma tornyosult fel, amelyet a nemzeti egység esz­méje vezetett, s amely pártunk és új vezetőségénék egyöntetű támogatásába torkollott. A párt vezetőségének célja — mint Cernik elvtárs mondotta — az volt, hogy teljes mérték­ben biztosítsa az akcióprog­ramból következő feladatok tel­jesítésének feltételeit, a szük­séges nyugalmat, s ezzel egy­idejűleg fenntartsa és megszi­lárdítsa együttműködésünket és egységünket a többi test­vérpárttal. — A lehetséges megegyezés lényege — folytatta — a leve­lek körül előállt helyzet pozitív leküzdésében állt. Ezért a szovjet elvtársakkal folytatott tárgyalásainkon arra a meg­győződésre jutottunk, hogy a legjárhatóbb út a CSKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének és az SZKP KB Politikai Bizott­ságának közös kezdeményezése lesz a hat testvérpárt tanácsko­zásának összehívására, amelyen olyan okmányt fogadnának el, amely megformulázná pártjaink fő társadalmi feladatait a je­lenlegi időszakban, s amely­ben bármiképpen ítélnék vagy tárgyalnák is meg az orszá­gunkban vagy pártunkban fennálló helyzetet, a világ és mozgalmunk helyzetének álta­lános megítéléséből levont kö­vetkeztetésekkel rögzítené a szocializmus építésének és a testvérpái-tok közti kapcsola­toknak alapelveit, s kitűzné pártjaink legfőbb aktuális fel­adatait. A cél tehát az volt, hogy semmiképpen se térjünk vissza a közelmúlthoz, hanem hogy egy újabb okmánnyal de­monstráljuk közös elhatározá­sunkat pártjaink és országaink egységének megszilárdítására. Bizonyára megértik, hogy ez nem volt könnyű feladat. A varsói levelek körül kialakult légkör komoly akadályt jelen­tett. Ennek ellenére is azonban teljes nyíltsággal kijelenthe­tem, (akárcsak tegnap Dubček elvtárs), hogy ezen a téren nagy és számunkra hasznos munkát végeztünk. Az egynapos bratislavai tanácskozás kizáró­lag a hat ország kommunista és munkáspártjai feladatának szélesebb körű általános prob­lematikájára szorítkozott. A mi tlgyünkről egy szó sem esett. Megállapíthatjuk, hogy a ta­nácskozás pontosan úgy folyt le, ahogy azt előre elképzel­tük. Cernik elvtárs hangsúlyozta, a nyilatkozat egyetlen határo­zata sem kényszerít bennünket arra, hogy módosítsuk bármely elvi álláspontunkat is a belső, vagy a nemzetközi politikai kérdésekkel kapcsolatban. Jel­lemezte külpolitikánk koncep­ciójának elveit, amely azonkí­vül, hogy érvényre juttatja tu­lajdon fontos létérdekeinket, összhangban kell legyen a szo­cialista közösség szélesebb kö­rű érdekeivel. Csehszlovákia nem áll egye­dül Európában. Valamennyien jól tudják, hogy az európai po­litikai helyzet mindmáig mesz­sze áll a stabilitástól. Európá­ban két világrendszer határai találkoznak, nemkülönben a Varsói Szerződés és a NATO ka­tonai csoportosulásainak hatá­rai. Csehszlovákiának a maga módján különleges helyzete van azáltal, hogy a szocialista blokk legnyugatibb részét al­kotják. Cernik elvtárs hangsú­lyozta, hogy pártunk és álla­munk a legcsekélyebb mérték­ben sem kételkedik hadsere­günk politikai és szakmai fej­lettségében, s hogy országunk­nak sem külső, sem belső biz­tonsága sem rendült meg. Had­seregünk képes teljesíteni azo­kat a feladatokat, amelyeket egyrészt államunk, másrészt a Varsói Szerződésben való tag­ságunk ró rá. Készen kell áll­nunk magunknak is, s meg kell lelnünk biztonságunk támaszát nemzetközi mértékben is. Ezért aláírásainkkal ismét bebizonyí­tottuk, hogy érdekünkben áll a politikai és a gazdasági együtt­működés megszilárdítása a Var­sói Szerződés szervezetében. A történelem több ízben bebizo­nyította, hogy nem lehetünk semlegesek. És ha nem aka­runk játékszerré válni a hatal­mak kezében, úgy aktív módon kell hozzájárulnunk a szocia­lista tábor védelmi erejének megszilárdításához. Ami külpolitikánkat és biz­tonsági politikánkat illeti, sze­retném megjegyezni, hogy a bratislavai nyilatkozat aláírásá­val ebben a tekintetben sem­minő irányban nem kellett mó­dosítanunk koncepciónkat, ame­lyet pártunk akcióprogramjá­ban és kormányunk program­jában fogalmaztunk meg. Meg­kezdett politikánkat tovább fogjuk folytatni, s úgy bonta­koztatjuk ki, hogy teljes mér­tékben kifejezésre juttassa mind belső szükségleteinket és érdekeinket, mind pedig a szo­cialista országok közösségének általános szempontjait.. Cernik elvtárs a továbbiak­ban megemlékezett a világgal való széles körű és általános gazdasági kapcsolataink továb­bi sikeres fejlesztésének szük­ségességéről. Hangsúlyozta, hogy mind a múltban, mind a jövőben legfőbb érdekünk, hogy kétoldalú és sokoldalú együtt­működést folytassunk a szocia­lista államokkal, s kiemelte a KGST eddigi munkáját. — Együttműködés nélkül hangsú­lyozta — nem értük volna el a szocialista országok iparosí­tásának mai fokát, s a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság sem fejleszthette volna ki ily nagy mértékben népgazdaságát. A KGST országaival való együttműködés nélkül Csehszlo­vákia nem biztosította volna maga számára a nyersanyago­kat és az élelmet, s ugyancsak nem biztosította volna e piaco­kat gyártmányai, kiváltképpen pedig a gépek számára. A fej­lődés során azonban az együtt­működés eddigi formái elavul­tak, nem felelnek meg az új feltételeknek, s ezért új és ha­tékonyabb formákat kell lel­nünk, együttműködésünket olyan új alapokra kell helyez­nünk, amely valamennyi részt­vevő számára több hasznot haj­tana, mint eddig. Az együttműködés új minősé­ge nemcsak szükséges, ha­nem lehetséges is. Nyilvánvaló ez abból is, hogy a KGST-ben tömörülő országok egészben vé­ve befejezték az iparosítás alapvető szakaszát, s hogy a jövő fejlődés során az. eddigi­nél jóval nagyobb mértékben fogják érvényesíteni azokat az intenzifikációs elemeket, ame­lyek csupán a nemzetközi együttműködés és specializálás, a fokozottabb munkamegosztás és a nemzetközi kooperáció se­gítségével bontakozhatnak ki. Cernik elvtárs végül kiemelt néhány elkerülhetetlen feltételt, amely elősegítheti a KGST köl­csönös gazdasági kapcsolatait, és azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a bratislavai nyilatkozat jó kiindulópontul szolgál e tekintetben is megál­lapodások elérésére. — Az SZKP KB Politikai Bi­zottságával folytatott tárgyalá­saink során és a kommunista és munkáspártok nyilatkozata megiőrinulázása során Bratisla­vában ismét tudatosítottuk, hogy a szocialista államok kö­zössége csupán akkor válhat harmonikus egésszé, ha minden egyes országban érvényre jut­tatjuk a szocializmus alapvető általános elveit, s egyúttal tisz­teletben tartjuk minden egyes tagállam sajátosságait és spe­cifikus feltételeit. Ily módon ez a nyilatkozat fontos hozzájá­rulás az egész világ nemzetközi kommunista és munkásmozgal­mának ügyéhez. (Folytatás a 2. oldalon) Sok esemény, sok rendez­vény jellemzi a. fesztiváli haj­rát Szófiában. Ha valaki az el­múlt napokban valamit elmu­lasztott, legfőbb ideje, hogy most pótolja, hiszen már csak egy napig él a Világifjúsági és Diáktalálkozó. Persze a fárad­ság, a kemény viták következ­ményeként jelentkező kimerült­ség némileg már fékezi az-ak­tivitást, a találkozók nyugod­tabb légkörben zajlanak le, mint korábban. De akaraterő­ben, energiában azért még most sincs hiány, ha vitatkozni kell, vitatkozunk, ha szórakozni le­het, szórakozunk. Küldöttségünket Szófia egyik távolabbi diáknegyedében szál­lásolták el. A csehszlovák fia­talok elégedettek az ellátással, jól érzik magukat és örömmel tapasztalták, hogy az ágcser­nyői, majd a bratislavai tanács­kozás után egyre csökkent a rájuk vigyázó rendőrök száma. Most pedig szóba is elegyednek velük, sőt, barátságosan kezet is szorítanak és ha csoportosan indulnak valahová, mosolyogva integetnek nekik. Miami Beach — Tegnap dön­tő szakaszba lépett az 1968 őszén sorra kerülő amerikai el­nökválasztás kampánya: Miami Beachben kezdetét vette a Re­publikánus Párt elnökjelölő kongresszusa. A valószínűleg négy napon át tartó kongresz­szus fő.napirendi pontja a párt elnökjelöltjének megválasztása. A legvalószínűbb, hogy Ri­chard Nixon és Nelson Rocke­feller között dől el, vajon me­lyik száll harcba a Fehér Ház birtoklásáért. A Miaimiban ösz­szesereglett párthivők a prog­ramtervezet különböző értéke­lése ellenére egyben teljesen megegyeznek: az 1968-as évnek köztársasági évnek kell lennie. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt 50 évben csak három­szor sikerült győzniük, (1928­ban Hoover, 1952 és 1956-ban Eisenhower f nem meglepő a republikánusok óhaja. Vasárnap közzétették a Re­publikánus Párt programterve­zetét, amelyet kedden terjesztő • —• A fesztivál utolsó előtti, tegnapi napja a békéért és az atomfegyverkezés ellen folyta­tott harc jegyében telt el. A hirosimai tragédia évfordulójá­nak előestéjén a küldöttségek elsősorban japán fiatalokkal ta­lálkoztak és együtt tüntetést, majd nagygyűlést tartottak. „Soha többé háborút!" címmel fényképkiállítás is nyílt s megtartották a második világ­háborúban elpusztított falvak és városok küldötteinek találkozó­ját. Az atomhalál elleni tiltako­zás maradéktalanul egységesí­tette a VIT résztvevőit. Baráti szívélyes hangulat uralkodott tegnap a kulturális csoportok között is. A verse­nyek lényegében már befejeződ­tek, csillapodott az izgalom, ki­hirdették a győzteseket. A cseh­szlovák fiatalok kilenc díjat kaptak. Ebből három arany, há­rom ezüst és három bronz ér­met. Az esti program slágere a díjnyertesek bemutatkozása, volt. (Szo) nek a párt elnökjelölő konven­ciója elé. A terjedelmes terve­zet hangoztatja, hogy a repub­likánusok megnyerhetik az idei választásokat. Vietnammal kap­csolatban a tervezet azt mond­ja, hogy a párt békeprogramot javasol, de nem a mindenáron való békét, vagy az álcázott megadás programját. A Vietnammal kapcsolatos rész miatt heves vita robbant ki a párt úgynevezett mérsékelt és konzervatív szárnya között, s a vita a mérsékeltek veresé­gével végződött. A tervezet egyetlen szót sem szólt a VDK elleni agreszióról, a légi hábo­rúról, a béketárgyalásokról pe­dig mindössze azt mondja, hogy addig kell e tárgyalásokat foly­tatni, ameddig egyáltalán lehe­tőséget nyújtanak az igazságos békére. A tervezet bírálja a johnson-kormányzat vietnami politikáját, mert az katonailag, politikailag, diplomáciailag is kudarcot vallott az amerikai nép előtt. (Folytatás a 3. oldalon) A szocializmus ügye győzött MIT ÍR A VILÁGSAJTÓ A BRATISLAVAI TALÁLKOZÓRÓL? O Egységben az erő — A moszkvai Pravda hétfői szániának vezércikke „Egység­ben az erő" címmel megálla­pítja: a hat kommunista párt vezetőinek bratislavai tanács­kozásán létrejött eredményeket világszerte úgy értékelik, hogy fontos lépés történt a szocia­lista országok egységének és összefogásának megszilárdítása úlján. A vezércikk hangsúlyozza, hogy a tanácskozáson kifeje­zésre jutott: a szocialista or­szágok néptömegei szükséges­nek tartják a további összefo­gást a közös ügy érdekében. A találkozóról kiadott nyilatko­zat tételei visszatükrözik a szo­cialista országok dolgozóinak törekvéseit, megjelelnek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom előtt álló feladatoknak. A szocialista országok test­vérpártjai — áll a cikkben — újból kijelentették, hogy határo­zottan fellépnek minden olyan kísérlet ellen, amely megpró­bálja gyengíteni a munkásosz­tályt és a kommunista pártok vezető szerepét. A bratislavai és az ágcsernyoi találkozók új­ból igazolták, hogy a bonyolult kérdések elvi alapon történő bölcs és nyugodt megvizsgálá­sa a szocialista országok köl­csönös kapcsolatainak jól be­vált formája. A vezércikk hang­súlyozza, hogy a bratislavai nyilatkozat aláírói igen fontos feladatnak tartják az egyhan­gúlag elfogadott dokumentum valamennyi tételének teljesíté­sét. A továbbiakban rámutat, (Folytatás a 2. oldalon) Döntő szakaszba lépett az amerikai elnökválasztási kampány Republikánus programtervezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom