Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-04 / 214. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLQYAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. augusztus 4. Vasárnap # XXI. évfolyam, 214. szám # Ára 50 fillér A tesivérpdrvok küldöttségei közös nyllaikozaiot írlak alá (CSTK) — Bratislavában 1968. augusztus 3-án megkezdődött a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselőinek tanácskozása. A tanácskozás részvevői Alexander Dubčeknek, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának üdvözlő beszéde után megkezdték tárgyalásaikat. Délután egy órakor inegkoszorfizták a második világháborúban elesett szovjet hősök emlékművét a Slavínon. Este véget ért Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia kommunista és munkáspártjai képviselőinek értekezlete. A tanácskozás nyílt és elvtársi légkörben zajlott le, és befejezésül egyhangúlag elfogadták és az Ovárosháza tükörtermében ünnepélyes keretek között aláírták a közös nyilatkozatot. A szocialista országok kommunista és munkáspdrtjoinok nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kommunista és munkáspártjainak képviselői 1968. augusztus 3-án Bratislavában tanácskoztak. A tanácskozáson részt vettek: A Bolgár Kommunista Párt képviseletében: T. Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a BNK Minisztertanácsának elnöke, Sz. Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, P. Kupbadinszki, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a BNK Minisztertanácsának elnökhelyettese. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjö, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A Német Szocialista Egységpárt képviseletében: W. Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, W. Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, E. Hoenecker, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, H. Mattern, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, G. Mlttag, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, H. Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. A Lengyel Egyesült Munkáspárt képviseletében: W. Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, /. Cyranklewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, az LNK Minisztertanácsának elnöke, Z. Kliszko, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, A. Starewicz, a LEMP Központi Bizottságának titkára. A Szovjetunió Kommunista Pártja képviseletében: L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, N. V. Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, M. A. Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, P. J. Seleszt, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, az v Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, K. F. Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, B. N. Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Csehszlovákia Kommunista Pártja képviseletében: A. Dubček, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, O. Černík, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, f. Smrkovský, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke, V. Bilak, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, J. Lenárt, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, a Központi Bizottság titkára. Csehszlovák részről L. Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke is részt vett. Kiindulva abból, hogy a bonyolult nemzetközi helyzet az imperializmusnak a népek békéje s biztonsága, a szocializmus világa ellen irányuló aknamunkája a szocialista rendszerű országok további összefogását követelt meg, valamint, számotvetve azzal, hogy a szocializmus fejlődése új feladatokat állít elénk, melyek megoldásához elengedhetetlen a szocialista országok erőfeszítéseinek további egyesítése — szükségesnek tartották a jelenlegi bratislavai tanácskozás összehívását. A hagyományok, a teljes nyíltság, elviség és barátság légkörében a baráti pártok megvitatták a szocializmusért vívott harc, a szocialista együttműködés további erősítése, a kommunista világmozgalom aktuális kérdéseit. Kicserélték véleményüket a Jelen nemzetközi helyzet problémáiról és az imperializmus elleni harc fokozásáról. A kommunista- és munkáspártok képviselői megtárgyalták a szocialista államok testvéri együttműködése erősítésének és fejlesztésének útjait. Azoknak az éveknek a folyamán, mely a fasizmus szétzúzása és a munkásosztály hatalomra kerülése óta teltek el, a szocializmus útjára tért európai országok népei a társadalmi élet minden szférájában győzelmeket arattak. Ezekben az években legyőzve a nehézségeket és állandóan tökéletesítve a pártok munkáját, minden szocialista országban hatalmas ipart hoztak létre, átalakították a falu életét; szakadatlanul fejlődik a nemzeti jólét, virágzik a népek nemzeti kultúrája. A dolgozók milliói öntudatos politikai életre serkentek. Különösen nagy sikereket ért el a szocializmus és a kommunizmus építésében a Szovjetunió. Rendkívül megnőtt a szocialista államok nemzetközi befolyása, szerepe a nagy világpolitikai kérdések megoldásában. Ezeknek a, valamennyi nép hősi erőfeszítései, önfeláldozó munkája árán elért vívmányoknak támogatása, megszilárdítása és védelme valamennyi szocialista ország közös internacionalista kötelessége. Ez egyöntetű véleménye a találkozó összes résztvevőinek, akik kifejezték megmásíthatatlan elhatározásukat, hogy országaikban fejleszteni és védelmezni fogják a szocialista vívmányokat, újabb sikereket érnek el a szocializmus építésében. A testvérpártok történelmi tapasztalatok alapján meggyőződtek arról, hogy csak úgy haladhatnak előre a szocializmus és a kommunizmus útján, ha szigorúan és következetesen szem előtt tartják a szocialista társa(Folytatás • 2. oldalon) ,... • --- - • A küldöttségek vezetői és további tagjai. Az első sorban balról: Kádár János, N. Podgornij, A. Koszigin, T. Zsivkov, L. Svoboda, L. Brezsnyev, W. Gomuika, W. Ulbricht, A. Dubček, A. Szuszlov a bratislavai Slavínon rendezett kegyeletes emlékünnepen. (M.Borodáčová, I. Dubovský felv.) Koszorúzás a Slavínon (Tudósítónktól) — Meleg, felhős idő köszöntött tegnap a világsajtó és az érdeklődés központfában álló Bratislavára, a hat baráti szocialista ország kommunista " pártjai találkozófának színhelyére. A város fölött magasodó Slavínon már a kora reggeli óráktól szokatlan nyüzsgés fogadta a korai sétálókat. A kertészek a virágágyakat hozták rendbe, szorgoskezű asszonyok pedig a kiadós éjszakai eső ellenére, a felfelé vezető széles márványlépcsőt söpörték. Nem volt nehéz eltalálni, hogy a Pihenés és Kultúra Parkja fölötti szakszervezeti üdülőközpontban tárgyaló küldöttségek vezetői és tagjai a nap folyamán majd a második világháború áldozatául esett szovjet katonákra emlékezve, koszorút helyeznek el az emlékmű szertartástermében. Röviddel tizenegy óra után megérkeztek a Slavínra a katonai díszőrség első tagjai, ami arra mutatott, hogy az ünnepség időpontja már nem lehet messze... A szlovák főváros lakossága közben — ki tudja milyen gyors hírközlő forrás alapján — egyre nagyobb számban gyülekezett a gyönyörű kilátást nyújtó emlékmű körül, s türelmetlenül várta, mikor jönnek már a neves vendégek. Voltak, akik talán másfél órát is várakoztak, elmenetelre azonban nem gondolt senki, ellenkezőleg, percről percre szemmel láthatóan gyarapodott a várakozó tömeg. A delegációk érkeztének végleges időpontja futótűzként terjedt el a több ezer kíváncsi szemlélődő között: tizenhárom óra ...! Es pontban délutáni egykor, a hősi emlékműhöz vezető lépcső elé gördült az első személygépkocsi, melyből Brezsnyev és Dubček elvtárs szállt ki, majd ezt követöleg sorra érkeztek a testvérpártok küldöttségeinek vezetői és kíséretük. Senki sem szervezte, a jelenlévők mégis lelkes „Brezsnyev — Dubček", „Brezsnyev — Svoboda", „Dubček, Dubček" kiáltásokban törtek ki. A koszorút, melyet minden küldöttség egy-egy szalagfa díszített, két katona vitte és néhány lépéssel mögöttük Az elesett forradalmárok indulójának hangjaira menetéltek a neves férfiak. A koszorúzást egy perces megilletődött csend követte, majd az Internacionálé hangjaival hivatalosan véget éri az ünnepség. Azért írom hivatalosan, mert a bratislavaíak, a fotoriporterek, az újságírók és a filmkamerák szoros gyűrűjében az elvtársak alig tudtak maguknak utat törni. Ki tudja hányszor kiáltotta az egybegyűlt tömeg lelkesen: „Éljen Dubček!", Éljen a Szovjetunió!", „Éljen a barátsági", „Dubček, Dubčekl". Volt, aki közben virágcsokrot nyújtott feléjük, volt, aki kezet akart szorítani a jelenlévők egyikével-másikával, s a díszünnepély egyre inkább egy kötetlen manifesztáció képét öltötté. A bratislavai Slavín rég volt ilyen lelkes, neves politikusok felenlétével fémjelzett ünnepély színhelye. (miklűsi] KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK JELENTI: Szófiában is hazagondolunk A hazai eseményekről szóló hírek gyorsan terjednek a csehszlovák VIT-küldöttség körében. A rádiós kollégák, ha esténként sikerül venniük a prágai vagy a bratislavai adást, magnószalagon rögzítik a híreket. Mindannyian szomjazzuk a hazai tudósításokat, és a szerencsésebbek nyomban továbbadják a hallottakat. így pótoljuk a késve érkező hazai újságokat. Tudjuk, hogy Szlovákia fővárosa nagy tanácskozás színhelye. Vitatkozunk, helyes-e, hogy a kétoldalú megbeszélések helyett egyszerre sokoldalú tanácskozások folynak, de helyeseljük, mert a fagyos légkör körülöttünk is némileg felengedett. Bizonyította ezt a tegnap terven kívül rendezett bolgár—csehszlovák találkozó, amelyre a Bolgár Nemzeti Klubban 200 főnyi csehszlovák küldöttséget hívtak meg. A találkozó légkörén még érezhető volt a bizonytalanság, de már puszta ténye is sokat jelent. Tegnap mindenütt a hazai események, a pozsonyi megbeszélések iránt érdeklődtek. Más küldöttségek is hozzánk fordulnak, és kínos helyzetbe kerülünk, ha nem tudunk válaszolni. Persze, akik ismerik az itteni körülményeket, nem is csodálkoznak rajta. A fesztiváli események kapcsán még visszatérnék a péntek esti gálaelőadásra és a leánybálra. A csehszlovák bemutatkozás valóban sikeres volt, megnyerte a közönség tetszését, választékosságával, színvonalával viharos tapsot aratott. Két körülmény azonban némileg rontotta az est szép élményét. Az egyik az volt, hogy a bolgár televízió alig néhány percet szentelt a műsornak, nem úgy, mint más küldöttségekének, mert ezekről terjedelmesen beszámolt. A másik zavaró körülmény: az Európa-szerte elismert Milan Sládek pantomim műsorszáma közben valaki oroszul elkiáltotta magát: „Ez nem művészet". Szófiában külön pantomimszínház van, s az ezt a művészetet kedvelő és értő közönség válasza. Sládek bemutatójára hatalmas taps volt, amely a kihívással szembeni ellenszenvet is tüntetően kimutatta. A lányok bálja nem felelt meg egészen a várakozásnak, különösen azért, mert a sportcsarnok és a rendezés nem felelt meg a követelményeknek. Délben elindult az a szerelvény, amely a fesztiváli küldöttségek ajándékait viszi a harcoló Vietnamnak. Az ajándékok — különféle közszükségleti cikkek, gyógyszerek, élelmiszerek stb. — azt fejezik ki, hogy a fesztiváli ifjúság nemcsak szavakban, hanem tőle telhetően tettekben is szolidáris Vietnammal. SZABÓ GÉZA