Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-29 / 238. szám, csütörtök

Az adott helyzetből kivezető politikai utat kellet megtalálni Mit írnak Csehszlovákiáról külföldön? (Folytatás ax 1. oldalról szocializmust, szükséges volt a haderő bevezetése és ezeknek az egységeknek addig nálunk kell maradniuk, amíg egyrészt nem normalizáljuk az eletet, másrészt amíg nem biztosítják a szövetségi kötelezettségek teljesítését. Elnézést kérek, Talán nem fejezem ki magamat elég pontosan, ezt a fáradtság is okozza. Egyszóval, abból kellett kiindulnunk, ha mi nálunk saját elképzeléseink szerint teret akarunk biztosítani népünk szabad fejlődésére., a demokratizálás programjának kibontakoztatására, akkor továbbra is türelmesen tárgyalnunk kell, elsősorban a Szovjetunió képviselőivel kell keresnünk és meg kell találnunk a megegyezést és ezt valóra is kell váltanunk. Mondottam már, sikerült elérnünk tényezőink visszatértét és azt, hogy tisztségeikbe léphessenek. A tárgyalások során sikerült közös megegyezésre jutnunk abban, hogy területünkről minden szövetségi haderő fokozatosan távozni fog azzal párhuzamosan, ahogy normalizálódik majd a helyzet, majd végleg távoznak területünkről. Megegyeztünk, hogy azokon a területeken, szakaszokon, városokban, ahol nyugalom lesz, ahol saját politikai és közigazgatási szerveinkkel biztosítani tudjuk a nyugalmat, az élet normális menetét, ott visszavonják a szövetséges haderőket, hogy lehetővé tegyék a normális életet, a munka normális menetét. Amint már elhangzott, ez egyes szakaszokon rövid Időn belül, egy, két, három napon belül másutt pedig a helyzet alakulásától függően valamivel később megvalósulhat. Áltálában azt mondották nekünk, nincs semmi ok arra, hogy ott, ahol nyugalom és rend lesz, ahol nem lesznek incidensek, ottmaradjanak a katonai alakulatok. Véleményem szerint ez a kérdés számunkra jövőnk alakulása szempontjából rendkívül fontos. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy folytatjuk azt a fejlődést, amelyet pártunk Központi Bizottságának januári ülése indított el. A szovjet fél a közleményben és beszélgetésseink során elismerte ezt a jogunkat és ebből indult ki. Nagyon világosan kimondották: senki sem akarja ránk kényszeríteni Novotnýt vagy a hozzá hasonlókat. Senki sem akar nyomást gyakorolni ránk azért, hogy visszatérjenek a január előtti állapotok. Hazai fejlődésünk a saját ügyünk. Természetesen a mai rendkívüli Időszak államunk területén, a rendkívüli helyzet megkövetel néhány lényeges szigorítást. Küldöttségflnkben, amelynek tagjai egymás között éppúgy, mint a szovjet partnerekkel izgatottan vitatták meg a kérdéseket, mint ahogy önök ls tárgyalnak róluk nemcsak ezen 9 kongresszuson, hanem amint hallottam, a városokban, a falvakon, az üzemekben és más munkahelyeken megindultan tettük fel magunknak a kérdést, melyik a kivezető út a nálunk kialakult helyzetből. Két lehetőség adódik: a radikálisabb, vagy néha — kimondom — a radikalizmusban tetszelgő emberek egy része körülbelül így beszél: a megszállókkal nem tárgyalunk, nem beszélünk, semmiféle megegyezést nem kötünk velük, de mi •lesz tovább, azt már nem tudom. Az emberek másik része, amely józanul tekint a kérdésre, tudja, hogy nem mehetünk fejjel a falnak; abból indul ki, hogy a helyzetből kivezető egyedüli, józan, reális út e? a becsületes megegyezés, amely nem árulja el a nemzet és az állam érdekét, amelynek élén lakosságunk bizalmát élvező becsületes emberek állnak. Nálunk néhány hónap alatt teljesen normalizálhatjuk a helyzetet, felújíthatjuk a termelést, a közlekedést és a közel• látást, saját párt- és állami szerveink határozhatják meg belpolitikai életünket. Ezt az mat, a becsületes egyezmény megkötését választotta riharos viták után egyöntetűen küldöttségünk valamennyi ott levő tagja, kezdve Svoboda elnöktől, egészen az általam említett és az önök, által ismert tényezőkig, beleértve engem. Ez a megegyezés lehetővé teszi a szövetségi haderők távozását területünkről, állami szuverenitásunknak, nemzeteink szabadságának teljes felújítását és a januárban megkezdett irányvonal alapján a politikai kibontakozóďást. Nyíltan megmondom önöknek, a vita során körünkben is elhangzottak ilyen szavak: én ezt otthagyom, én ilyen feltételek között nem dolgozom. Ezzel csak alá szeretnénk húzni a feladatoknak, a munkának bonyolultságát. Nálunk megsértették az emberek nemzeti érzését. Az embereket mindaz, ami történt, mélyen érintette. Nem akarok részletesebben foglalkozni ezekkel a kérdésekkel és az okokkal. Tudom, hogyan gondolkodnak az emberek, s erről ott ls beszéltem. Nyíltan szóltam ezekről a dolgokról. De a történtek ellenére, érzéseink, felzaklatottságunk, hangulatunk ellenére s annak ellenére, ami szép s ami az elmúlt napokban bontakozódott ki, látva a párt egységét és a lakosság túlnyomó részének egységét, mint a nemzet és az állam vezető politikai pártjának az az alapvető kötelességünk, hogy megkeressük a kiutat s népünket vérontás, további szenvedés, megalázás nélkül kivezessük a jelenlegi helyzetből. Nagy vérontás nélkül, amelyre sor kerülhetne más megoldásnál. Csak így biztosíthatunk rövid időn belül ismét teret nemzeteink életének, így beszélt DubCek és Cerník elvtárs, így beszéltem én is. így beszél minden ember, aki úgy vélem, bírja az önök bizalmát. Előfordulnak olyan hangok — s röviddel ezelőtt, amikor idejöttünk, hallottam, hogy a rádióállomások már terjesztik —, hogy gyáva lépéseket tettünk, kompromisszumokat kötöttünk, nem lett volna szabad megegyeznünk, és nem tudom én, még mit. Én hozzávetőleg 40 esztendeje végzek politikai munkát, és láttam már embereket, akik bizonyos pillanatokban rettenetesen radikálisak tudtak lenni. Láttam másokat is, akik ilyen radikális szavak nélkül megfelelő időben rátaláltak az olyan megoldásra, amelyért a nemzet egy fél év múlva, vagy egy év múlva nem vallott szégyent, hanem amelyekért dicsérte őket, megértette, hogy kivezették a zsákutcából. Mi ma nem gondolkozhatunk mint egyének, hangula-' tunk szerint. Amikor ma ennek a nemzetnek és mindkét -nemzetünknek népe fő politikai erőt lát bennünk, ezzel elsősorban minket tesz politikailag felelőssé a méltó, becsületes és mindkét nemzet számára előnyös kiútért. Ennyit akartam, elvtársak, bevezetőként mondani ma, hogy naigy vonalakban lássák, miről van szó, ezeket a kérdéseket megvitassák, elgondolkodjanak fölöttük és ebből induljanak ki. Milyen lehetne a másik út? Hallottam olyan szavakat — ellenállás, gyűlölet, uszítás stb. Gondolják meg, hogy ez nálunk mire vezetne. Nem tartozom azok közé, akik hajlandóak opportunista módon fejet hajtani valaki előtt anélkül, hogy .személyesen meg tennének győződve .álláspontjuk helyességéről. .Talán ezt életemmel valamiképp sikerült bizonyítanom. Ki az, aki nemzeteinket háborúba, testvérgyilkos háborúba akarja taszítani? Kl akar ezrével áldozatokat, és miért, ' milyen távlatokkal? Hol vannak a világban azok a barátok, akik változtatni tudnak a közép-európai helyzeten? Ilol? Ezeket a kérdéseket jól meg kell fontolni. Ilyen fontos dolgokról gondolkodva mondjunk le a szenvedélyről, a felzaklatott érzésekről, és azokat, amennyire csak lehet, nyomjuk el magunkban, ós vezető politikai erőként higgadt ésszel mérjük föl az adott helyzetet. Ez a helyzet nem könnyű és nem népszerű. Nagyon felelősségteljesen mondom, hogy ml valamennyien becsületesnek és olyannak tartjuk az általunk megkötött szerződést, amely aránylag rövid időn belül kilátásba helyezi a normális élet teljes felújulását, a haderők távozását és problémáink saját magunk általi megoldását. Nem akarhatjuk a kalandorságot, amelynek következményei felmérhetetlenek, s amelyet vér, veszteségek és rendkívül nagy áldozatok jellemeznének. Ezért nagyon kérem önöket, hogy ebből a szemszögből és Így vegyék fontolóra ezt a kérdést. Mi Itt élünk Közép-Európában, államunk területe a miénk, erre és a szuverenitásra jogunk van. De ahol az államok sűrűn egymás mellett vannak, ott az egyik állam biztonsága vagy helyzete érinti a másik állam biztonságát ls, eltekintve attól, hogy szövetséges erőkkel állunk kapcsolatban stb. Ezekkel a tényekkel reálisan számolnunk kell, ebből kell kiindulnunk. Fontolóra kell vennünk a felkínált becsületes kiutat, és rendkívül felelősségteljesen kell elfoglalnunk álláspontunkat. Erre kértek fel engem vezető elvtársaink, akik üdvözlik önöket, számítanak megfontoltságukra, s meggyőződésük, hogy a párt- és az állam vezetőségével vállvetve önök támogatni fogják ezt az ésszerű, reális és becsületes megoldást. A tárgyaláson résztvevők közül senki sem viselkedett gyáván, talpnyalóan, szolgai módon, senki sem akarja vállalni a báb szerepét, de megmondom nyíltan, hogy a közvetlen tárgyalások során, s főleg következtetéseikben senki sem kívánta meg tőlünk, hogy bábokká váljunk. Senki sem kívánta tőlünk, hogy talpnyaló módon kiszolgáljunk valakit, hogy érvényre juttassunk valami olyasmit, amiben nem hiszünk, senki sem kívánta tőlünk, hogy kérdéseinket ne oldjuk meg saját elképzeléseink szerint. Viszont ma a Jelenleg kialakult helyzetből kell kiindulnunk, fontolóra véve, ismétlem, a két lehetséges utat. Vagy a józanság, a józan észjárás, a saját népünk és a saját nemzetünk iránti felelősségérzet útját, vagy pedig a valaki által rózsás színekben feltüntetett politikai kaland útját fogjuk követni. Elvtársak, én Így látom a helyzetet, így láttam kötelességemnek beszámolni róla, ezt hagyta meg feladatul a párt és az állam vezetősége is. Köszönöm figyelmüket. Humphrey vagy Kennedy? A Chicagóban folyó elnökválasztási konvenció fő szenzációja, a keddi ülésen a párt politikai programja körül kialakult vita volt. Johnson utasítására olyan tervezetet terjesztettek elö, amely gyakorlatilag helyesli az elnök vietnami politikáját. A háború ellenzői — akik McCarthy, McGovern, Edvard Kennedy, sőt nem kis mértékben Humphrey hívei közül kerültek ki — javasolták, hogy a konvenció utasítsa el a tervet és olyan határozatot hozzon, amely a VDK elleni bombázások azonnali és feltétel nélküli megszüntetését, és az amerikai csapatok rövid időn belüli kivonását, dél-vietnami koalíciós kormány megalakítását irányozza elő. A javaslat vitája folyik. A konvenció résztvevői Humphrey alelnök jelölését tartják esélyesnek. McCarlhy megcáfolta, hogy feladta volna a harcot. Egy Jelentés szerint állítólag már 250 aláírást gyűjtöttek össze Edward Kennedy jelölése mellett. Chicago utcáin éjjel újabb összecsapásokra került sor a rendőrség és a tüntetők között, Számos tüntetőt letartóztattak. A moszkvai kompromisszum visszhangja a nagyvilágban A küldöttségünk moszkvai tárgyalásairól kiadott közlemény, valamint Svoboda elnök és Dubček első titkár drámai hangú beszéde tegnap az éter hullámain az egész világba eljutott és a figyelem előterében állott. A külföldi sajtó azonnal reagált rá. A Francé Presse röviden kommentálta a közleményt. Sikernek tartja, hogy sem Moszkvának, sem a Csehszlovákia erőszakos megszállásában segédkező négy szövetségesének nem sikerült kicserélnie az állam és a párt vezetőségét, és kollaboráns kormányt alakítani. Azt is sikerként könyveli el, hogy Dubček, Svoboda és Cerník csoportja lényegében újabb szovjet beleegyezést kapott januárban elkezdett politikájához. Az AFP azonban kiemeli, hogy mindennek megvan a maga ára. A sajtóiroda szerint vezetőink kénytelenek voltak kötelezni magukat, hogy az utolsó betűig teljesítik az ágesernyői és a bratislavai megállapodást. Az AFP úgy véli, vezetőink arra ls kényszerültek, hogy beleegyezzenek a szovjet csapatok jelenlétébe, ugyanúgy egyet kell értenlük a hatóságok és a megszálló csapatok kapcsolatával, ami az alárendeltség látszatát keltheti. Megmentették azonban az országot a legrosszabbtól, és teret nyitottak a helyzet*~nornializúlásúra, a megjelölt politikai program végrehajtására, bár ez lassúbb ütemű lesz, mint azt elein te feltételezték. A francia sajtó általában kommunistaellenes kirohanásokra, főként a francia kommunisták támadására használta ki a közlemény hírét. A Combat azt írta, hogy Moszkva tisztában van vele, milyen kockázatnak tette ki magát, s veszteségeit valamilyen politikai előnynyel igyekszik pótolni. A komolyságáról ismert Le Monde még a részleges cenzúra bevezetését is gyakorlatilag leheletlennek tartja, bármennyire szorgalmazzák az ügy érdekében a csehszlovák vezetők. A lap ugyanis feltételezi, hogy ebben az esetben a csehszlovák sajtó egy része illegalitásba vonulna. Bécsben különösen arra mutatnak rá, hogy a csehszlovák lakosságot nyugtalanítja a megszálló csapatok fokozatos kivonásának híre. RÖVIDEN * Az iskolai év megkezdéséről holnapi Az SZNT Iskolaügyi Megbízotti Hivatala sajtótitkárának közlése szerint az iskolai év megkezdéséről — az Iskolaügyi Minisztériummal való megbeszélés után — a holnapi nap folyamán adnak ki tájékoztatást. • DUBČEK NEMZETI HŰS. — A Terchovái Helyi Nemzeti Bizottság arra kéri az illetékeseket, hogy Alexander Dubéeket nyilvánítsák a nemzet hősévé, és elhatározta, hogy a község tiszteletbeli polgárává választja. • LONDON Nagy-Britannia Kommunista Pártja a Moszkvában létrejött csehszlovák—szovjet megegyezést a jelenlegi csehszlovákiai válság megoldásához vezető első lépésnek tartja. A brit kommunisták hangsúlyozzák, hogy minden megoldásnak oda kell vezetnie, hogy a szovjet és a többi csapatok távozzanak Csehszlovákiából, és teljes mértékben felújuljon a párt- és as állami szervek tevékenysége. • ROMA Az Olasz Kommunista Párt tegnap este ismét élesen elítélte Csehszlovákiának a Varsói Szerződés öt tagállama által történt katonai megszállását. Lulgi Longo, az OKP főtitkára hangsúlyozta, hogy Ilyen módon nem lehet megoldani a kommunista pártok közötti ideológiai ellentéteket. Ismét megerősítette, hogy helyesnek tartja Dubček politikáját, amely a szocializmust összekapcsolja a demokráciával. Reményét fejezte ki, hogy a csehszlovák kommunistáknak lehetővé teszik e politika megvalósítását. • BONN Nyugatnémet hivatalos körök jelentették, hogy a szovjet egységek Csehszlovákia és az NSZK határán megszálltak három határátkelő helyet. A jelentés szerint csupán a volnaul határállomáson dolgoznak még csehszlovák szervek. • LONDON Anatol Goldberg, a bril BBC* rádióállomás hírmagyarázója annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Csehszlovákiában megvalósul az akcióprogram, bár a tervezettnél lassabb ütemben. A BBC tegnap esti híreiben rámutatott, nem teljesült az a jóslat, hogy a szovjet egységek csupán a nyugati határok védelmére maradnak Csehszlovákiában. • WASHINGTON Az Egyesült Államok tartózkodó álláspontra helyezkedik a csehszlovák—szovjet tárgyalásokról kiadott közleményt illetően. A kormány képviselőjének kijelentése szerint az amerikai kormány gondosan tanulmányozza a közleményt. Hivatalos washingtoni tényezők megelégedésüket fejezik ki afölött, hogy a csehszlovák képviselők épségben tértek lifjza Moszkvából. • NEW VORK A Biztonsági Tanács nyugati tagjai között nem jött létre megállapodás, hogy folytassák e a Csehszlovákiáról szóló vitát a Biztonsági Tanácsban. A tárgyalást bizonytalan időre elnapolták azzal,' a Biztonsági Tanács szükség esetén bármikor összeülhet a kérdés újbóli megtárgyalására. • BÉCS A moszkvai megállapodás az első fontos lépést jelenti Csehszlovákia katonai megszállásának békés politikai megoldásához — írja a bécsi Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja. A lap továbbá hang súlyozza a külföldi katonai egységek távozásának és Csehszlovákia teljes szuverenitása helyreállításának fontosságát. A súlyos órákban Csehszlovákia népe szolidáris kommunista pártjával és teljes mértékben támogatja a párt és az állam vezetőségét — hangsúlyozza a Volksstimme. Olvasóink figyelmébe = A rendkívüli helyzetre. S= valamint a kézbesítési neši hézségekre való tekintettel ŠI e lapszám összeállítását togEE nap 14 órakor befejeztük. A = délutáni, illetve az esti eseÜ menyekről holnapi számunk§§ ban számolunk be. Kérjük olvasóink szíves megértését. UJSZO Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Blzottsana Szerkeszti a szerkesztő bUottsflg Főszerkesztő: Lőrlncz Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 537 16, 512 23, 335 68. főszerkesztő:-532.20. HU *rs*R: 550 18 sportrovat- 505 29. K»Z<IMS»K1 Bxyek: 506 39 Távíró: 09308. Kiadóhivatal: Uratlslava, Ciorkl) tiica 9, telefon: 503 89. HlrďetCiroda: flrall-ilava, |esenský utca 12. telefon: 551 K3 Előfizetési cti| havonta: 11,8(1 korona Terjeszt' a Postn Illrliips70lgaiata Kifizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföld! megrendelések: PNS — Ústredná expedícia tlaCe, áratislava, Gottwaldovo námestia 48/Vll.