Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)
1968-08-29 / 238. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek f UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. augusztus 29. Csütörtök • XXI. évfolyam, 238. szám • Ara 40 fillér Alexander Dubček elvtárs beszéde a szab ad Cse hszlovák Rádióban Csak akkor lehelünk erősek, ha a pari megbízik bennünk és a nép megbízik a póriban Drága Polgártársaim! Elvtársak! Nehezen találok szavakat, amelyekkel kifejezhetném hálámat a rendkívüli bizalomért, mellyel engem és a többi elvtársat — akiket visszavártak — elhalmoztak. Magas fokú erkölcsi, megfontolt eljárásuk, magatartásuk és szilárd meggyőztdésük, hogy tisztségeikbe visszatérnek a párt- és a központi szervek rendesen megválasztott funkcionáriusai, nem voit meddő óhaj. Ismét önök között vagyunk, munkánkat folytatjuk. Köszönjük ezt önöknek. Ismét felújíthatjuk köztársaságunk központi szerveinek, u Nemzetgyűlésnek, a kbrmánynak és a Nemzeti Frontnak a tevékenységét. Ez a munka éppen úgy, mint népünk élete, olyan helyzetben folyik, amelynek realitása nem akaratunktól függő. Ezt a tényt teljes egészében tudatosítottuk elejétől kezdve, éppúgy, ahogyan bizonyára önök is valamennyien tudatosítják. Köztársaságunk népének nagy érdeme, hogy megfontoltan Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének, Ludvík Svoboda köztársasági elnöknek és a köztársaság kormányának felhívásához igazodott, s nem került sor nagyobb nyílt összecsapásokra és tragikus vérontásra. Mindenáron meg kell akadályoznunk a további szenvedést, a további veszteségeket. Ez ugyanis mit som változtatna a valón, és csak meghosszabbítaná hazánk nem , normális helyzetét. Elszántságunk a vérontás megakadályozására nem jelenti azt, hogy passzív módon alárendelőik magunkat a kialakult helyzetnek. Ellenkezőleg, mindent megteszünk annak érdekében, liogy önökkel karöltve megtaláljuk politikánk megvalósításának és fejlesztésének útjátmódját, ami végül is a viszonyok rendeződéséhez vezet. Meggyőződésünk, hogy ezt elérjük. Ezt a meggyőződésünket megerősítik azoknak a tárgyalásoknak az eredményei, amelyeket államunk, pártunk és Nemzeti Frontunk képviselői a Szovjetunió képviselőivel folytattak, s amelyek tegnap Moszkvában véget értek. A szovjet tényezők is hozzá akarnak járulni viszonyaink normalizálásához. A inai reális helyzetben az a feladat áll előttUnk, hogy Csehszlovákiában megtaláljuk a kiutal. Első helyen áll ma az az egyezmény, hogy az öt állam hadserege fokozatosan elhagyja köztársaságunk területet. Ezért az ezzel kapcsolatban felmerült bizalmatlanság indokolatlan és káros. Ez az egyezmény, ez az álláspont további utunk alapvető feltétele. Megegyeztünk abban, hogy 'a haderők a községekből és a városokból azonnal kivonulnak az erre a célra kijelölt térségekre. Ez természetesen összefügg azzal a kérdéssel, hogy csehszlovák szerveink az egyes helyeken mennyire képesek biztosítani a rendet és a normális életet. A köztáisaság kormánya ennek érdekében már ma megfelelő intézkedéseket foganatosított, hogy szerveink szabályozzák lakosságunk életét. Ezért nagyon esztelen és veszélyes lenne bármiféle akcióval akadályozni az öt állam haderőinek mozdulatait, végleges kivonulását. A moszkvai tárgyalások alapján kormányunk gyakorlati lépéseket tesz. A katonai alakulatok egyes helységekből még az éjszaka folyamán kivonultak és Prágában is felszabadítanak bizonyos pontokat és objektumokat. További ilyen jellegű intézkedések folyamatban vannak. Kérjük önöket, tisztelt polgártársaink, segítsenek nekünk olyan erők bármiféle provokációinak megakadályozására, amelyeknek érdeke az amúgy is nagyon feszült helyzet kiélezése, s amelyeknek élét egyes emberek a szocializmus ellen is fordítják. Ma valóban rendre, öntudatos fegyelemre VÍ\II szükségünk valamennyi polgártársunk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden lakosa részéről, úgy, mint eddig. Sőt, mi több, az elkövetkezendő időszakban még sokkal több öntudatra lesz szükségünk, mert valóban sokról van szó. És eljárásunktól, munkánktól, az önök segítségétől is sok függ. A legkomolyabban figyelmeztetni szeretnék arra is, a viszonyok normalizá'ásához tartozik, hogy az egyének magatartását és konkrét tetteit ne ítéljék meg tények Ismerete nélkül, a szenvedély és a tömegpszichózis alapján. Ebben a nehéz időben nem lehetünk a szenvedélyek, a pszichózis rabjai. Ilyen légkörben nehezen uralhatnánk a helyzetet, nehezen szabályozhatnánk országunk életét. Higgyék el, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk ennek érdekében. A viszonyok normalizálása alapvető reális feltétele annak, hogy törekvésünket az előrevezető útra összpontosítsuk, elkerüljük a komoly hibákat és a jelentősebb lemaradást azon az úton, amelyben önök velünk együtt hittek, és úgy hiszem, továbbra is hisznek, bár ma bonyolult feltételek között, nehéz időben élünk és dolgozunk. Ezekben a napokban úgy értelmeztük és értelmezzük az önök támogatását, hogy az egyet jelent hazánk szocializmusa további sikeres kibontakoztatásának támogatásával. Ezt a fejlődést megkíséreltük körvonalazni a párt januári központi bizottsági ülése óta és a rendkívüli pártkongresszus előkészületei során. Ez a támogatás erősít és arra kötelez bennünket, hogy a mai nehéz időkben se mondjunk le eredeti elképzeléseinkről, amelyeknek célja a humanista, szocialista elvek maradéktalanabb kifejezésre juttatása. Bármennyire is paradoxnak tűnik, hogy erről éppen ma beszélek, de hinnünk kell erőnkben, népünkben, mert csak egységesen, egységes eljárással és tettekkel biztosíthatjuk további politikánk sikerét. Azzal az elhatározással térünk vissza munkánkhoz, hogy lehetőleg minél kevesebb hibával megteremtsük a feltételeket e (Folytatás a 2. oldaloa) Támogatást kérünk L Svoboda, 0. Cernik, A. Dubček és J. Smrkovský elvtárs nyilatkozata DRÁGA POLGÁRTÁRSAINK! Gondolatainkban minden pillanatban Önökkel vagyunk, érzünk és értjük Önöket. Felelősséget érzünk az irántunk tanúsított bizalomért. Kérjük ünöket mindannak névében, ami nemzeteink szemében drága, érzéseik ne ragadtassák el ünöket semmi olyasmire, ami nemzeti katasztrófára vezethetne. Minden Önöktől, az űnök döntésétől függ. Döntsenek államférfiúi módon, bölcsen. Tudjuk, hogy erre képesek. A ma alapvető kérdése: kiutat találunk-e a reális helyzetből és ezekben a nehéz pillanatokban saját magunk uralni tudjuk-e a helyzetet? Nem engedjük meg, hogy a felelőtlenség, a meggondolatlanság, vagy a szocializmustól idegen erők kiváltsák a területünkön levő haderők beavatkozását. Vajon akarhatja-e valaki, aki szereti szocialista hazáját, hogy a katonai alakulatok, amelyek már többnyire távoztak és továbbra is távozni fognak, ismét visszatérjenek városaink utcáiba? Cgy gondolhatja-e valaki, hogy magunk nem tudjuk uralni a helyzetet? Hisszük, hogy erre képesek vagyunk, bármiféle feltételek között. Önök követelték, hogy választott képviselőik ismét gyakorolják tisztségüket. Hálásak vagyunk ezért és életünk végéig lekötelezettek. Ebben a pillanatban csak egy dologra kérjük Önöket. Támogassák azokat, akik visszatértek tisztségeikbe. Ez a feltétele annak, hogy az Önök és a mi igyekezetünk értelmet nyerjen. Támogassák a konszolidálás törekvéseit, hogy területünkről fokozatosan távozhassanak, és végülis teljesen távozzanak a haderők. Velünk vállvetve szálljanak szembe mindazzal, ami útjában áll ennek a törekvésnek. Segítsenek a provokációknak, a nemzeteink sorsával való kockázatos játéknak megakadályozásában. Ebben rejlik magatartásunk értelme. Ez a feltétele annak, hogy folytathassuk azt a politikát, amelyre Önök bizalommal tekintenek. Az Önök bizalma kötelez bennünket. Kötelesek vagyunk azonban ebben az országban az Önök megbízásából kormányozni. Tegyék ezt lehetővé számunkra, ha azt kívánják tőlünk, hogy szolgáljuk Önöket. A Nemzetgyűlés nyilatkozata A Csehszlovák Rádió a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének következő nyilatkozatát közvetítette: 1. A Nemzetgyűlés továbbra ls jogellenesnek az ENSZ alapokmányával és a Varsói Szerződéssel ellentétesnek tekinti azt a tényt, hogy a Varsói Szerződés öt országának katonai egységei megszállták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. 2. A Nemzetgyűlés köztársaságunk elnökének, a csehszlovák kormány, a kommunista párt ós a Nemzeti Front képviselőinek köszönetet mond a moszkvai tanácskozáson tanúsított törekvésekért és méltatja a hazánkban jelenleg rendellenes állapot megszüntetéséin irányuló igyekezetüket. (Folytatta a 3. oldala*| Tanacskozik ai SZLKP rendkívüli kongresszusa Augusztus 28-án, délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az SZLKP rendkívüli kongresszusa. A tanácskozás harmadik napjának ülését fozef Zrak, a bratislavai városi pártbizottság titkára vezette. Előterjesztette a munkaelnökség javaslatát, amely szerint még ma be kellene fejezni a tanácskozást, mivel ilyen kritikus időszakban a küldöttekre nagy szükség van odahaza, a munkahelyükön, mivel a dolgozók tőlük várják a feleletet az egyes kérdésekre. A jelölőbizottság elnöke ismertette a küldöttekkel a bizottság munkáját, s rögtön ebéd után előterjesztették a javaslatokat és a küldöttek véleménye alapján előkészítettek a választásokat. Az ülés fő beszámolóját dr. Gustáv Husák miniszterelnök-helyettes tartotta. Tájékoztatta a küldötteket a kül- és belpolitikai helyzetről, a moszkvai tanácskozásról s beszédében megjelölte, hogy milyen fő feladatok teljesítésére kell összpontosítani a párt, az egész nép figyelmét. Az adott helyzetből kivezető politikai utat kellett megtalálni Gustáv Husák elvtárs beszéde az SZLKP rendkívüli kongresszusán Köztársaságunk elnöke javasolta a szovjet állam vezetőségének, hogy Moszkvában megtárgyalhasson néhány kérdést. Elsősorban két célkitűzés vezérelte. Először is: államunk és pártunk egyes vezető tényezői nem voltak köztársaságunk területén, másodszor pedig: a vezető párt- és állami szerveknek lehetetlenné tették munkájuk normális végzését. A szovjet párt- és állami vezetőséggel megegyezve ezzel a két alapvető követelménnyel ment Moszkvába, és ő jelölte ki azt a küldöttséget is, amelynek tagja volt. Néhány szóban tájékoztatni szeretnék erről a tárgyalásról. A moszkvai tárgyalások alapvető kérdése az volt, hogy politikai kiutat találjunk az öt állam haderői területünkre való lépése következtében kialakult helyzetből. Közvetve érintettük ennek a lépésnek okúit is. Ezzel kapcsolatban eltértek a nézeteink. Pártunk vezetőségének álláspontját önök ismerik. A pártelnökség álláspontját nem kell megismételnünk. E tekintetben a tárgyalásokon részt vevő valamennyi csehszlovák küldött azonos álláspontot foglalt el. Önök ismerik a szovjet fél álláspontját is. Az adott helyzetben nem vezetne semmire, viszont lehetetlenné tenné a kiút meglelését az arról folyó vita, hogy kinek volt és kinek nem volt igaza e partneri tárgyalások során. Ismétlem, alapvető fontosságú volt megtalálni az adott helyzetből kivezető politikai utat. A szovjet elvtársakat tájékoztattuk az idehaza kialakult helyzetről, ahogy azt mi láttuk s ahogy az egész lakosság látja. Leplezetlenül és nyíltan beszéltünk ezekről a kérdésekről. A kiút keresése során abból az adott tényből kellett kiindulnunk, hogy a szövetséges államok haderői területünkön vannak, és csak megegyezés után távozhatnak innen. Én tudom, hogy nálunk abból az időből, amikor Bratislavában voltam, vagy különösképpen azután, amikor négy és fél napig Moszkvában tárgyaltunk, követelmények, radikális követelmények, vagy mondhatjuk azt is, hogy jogos követelmények kerültek előtérbe — most nem törekszem a pontos definiálásra —, hogy a szovjet haderő távozzon tőlünk. Az emberek azt követelik, hogy azonnal távozzanak. Persze minden követelhető. Csakhogy a követelmények teljesítéséhez, ismétlem, ketten szükségesek. A Szovjetunió és a többi állam is, amelyek haderőiket területünkre küldték. Álláspontjuk arra épül, hogy nálunk, Csehszlovákiában valóban veszély fenyegette <i (Folytatás a 4. oldalon.)
