Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-02 / 212. szám, péntek

v UMU 1968. VIII. 2. 11 A VENDÉGLŐBEN: A vendéglőben egy férfi a rendkívül csinos pincérnőnek csapja a szelet. — Kérem, ne törje magát, tel­jesen felesleges —, szólt a pincérnő. — Biztosan van valakije, akit szeret, ugye? — mondta kese­rűen a férfi. — Igen — bólintott a pincér­nő —, s amellett még férjnél is vagyok. MINDENKINEK JOGA VAN PIHENŐRE A kis Jóska már órák hosz­szat sírdogál. Anyja nem tud­ja, mit csináljon vele, s rette­netesen megörül, amikor a gye­rek abbahagyja. — Látod, tudsz te jól is vi­selkedni, ha nem sírsz — di­csért. v — Még nem hagytam abba — válaszolja durcásan a gyerek —, csak egy kicsit pihenek. Nem drágám, nem Iszom kávét. Nem tudnék elaludni... A STRANDON: — Mondja, uram, ez a víz jót tesz a reumának? — Egészen bizonyos. Tavaly fürödtem benne és rögtön reu­más lettem. JEGYESEK: — Drágám, ahhoz, hogy lakást kapjunk, legalább öt gyere­künknek kell lenni. — Értem, kedves, csakhogy öt gyerekünk legyen, ehhez lega­lább egy lakásra van szüksé­günk! — Figyeld azt a modellt az 56. oldalon és nézz bátra. A valóság­ban láthatod. REMÉNY: Smith úr, a gazdag nagybácsi megbetegedett. Orvost hívtak és a leközelebbi hozzátartozók már a várható busás örökség­ről sugdostak az ajtónál, ami­kor kilépett a doktor. — Bízhatunk még, doktor úr — szólt az egyik hozzátartozó. — Reménytelen — felelte az orvos —, Smith úrnak csak gyenge torokfájása van. KÁVÉHÁZBAN: Egy zenés kávéházba előkelő vendég érkezik, s miután lete­lepszik, odajön hozzá a tulaj­donos és így szól: — ön is szereti a jó zenét, uram? — Igen — feleli a vendég —, de azért csak játszanak ezek a zenészek tovább. SKÖT TÖRTÉNET: Mc Nepp magához hívta Johny Jiát és így szólt hozzá: — Johny, elmész Mc Do­nald úrhoz és kérsz két kiló mézet. Várd meg, míg teletölti az üveget és csak akkor közöld vele, hogy nincs pénzed. Ér­tetted fiacskám? Johny bólintott és elsza­ladt. Kis idő múlva elkámpi­csorodott képpel jött vissza. — Képzeld, papa, Mc Do­nald bácsi megtöltötte az üveget, de amikor megtudta, hogy nincs pénzem, dühbe gurult és visszacsurgatta a mézet. — Mutasd azt az üveget, Johny. A skót belenézett, elmo­solyodott és így szólt: — Bravó, sikerült a hadi­tervemi Két szelet ke­nyérre való méz éppen akadt az üvegben. (Quick, ford. szi.) A VENDÉGLŐBEN: Egy asszony a vendéglőbe ér­kezett a férje után, aki már jócskán a pohár fenekére né­zegetett. — Elég volt már abból a bor­ból —, csattant fel az asszony hangja. — Milyen igazad van — hu­nyorgott a férfi —, hé, főúr, hozzon nekem egy nagy ru­mot I Ű KÉT BARÁTNŐ BESZÉLGET: — Igazán jó lenne tudni, hogy Richárd szeret-e engem. — Nyugodt lehetsz, igen. Miért éppen te lennél a kivételi BIZONYÍTÉK Miska nagyon szeretett han­cegni. Egyszer is rákezdte: — Megyek az erdőben s egy­szer csak megpillantok magam előtt egy kétméteres kígyót, amint éppen rám akart támad­ni. Felkaptam egy karót és puff, levágtam a fefét. A gyerekek természetesen hitetlenkedve fogadták a törté­netet, mire Miska a következő bizonyítékot vágta ki: ha nem hiszitek ... megmutathatom a karót. A fiú és a lány egymást átkarolva egy hegyi szálláshoz érnek. A szállás elftíl egy juhász ül, mellette egy kocsiig és luruly'! LÁNY: Nagyon szomjas vagyuk kedvesem. Talán lesz ennek az embernek valami innivalója. FIO: Ragyogó öllel! (A juhászhoz) Jó napot gazduram. Nincs véletlenül friss teje? JUHÁSZ: Hát hogyne lenne, persze, hogy van. LÁNY: Lenne szíves eladni nekünk belőle? JUHÁSZ: Nem, nem tehetem. FIÚ: Hm, ez baj, mert nagyon szomjasak vagyunk. LÁNY: Ni csak, milyen szép turulyája van a juhásznak! Játszana rajta egyet? JUHÁSZ: Nem, nem tehetem. FIÚ: 11m, ez egy furcsa juhász. Tejet sem ad, játszani sem akar. Azt hiszem továbbmegyünk, kedvesem. LÁNY: Mehetünk, de merre, jobbra vagy balra? FIŰ: Látod ezt én sem tudom. Fogalmam sincs merre kell menni a faluba. LÁNY: Talán majd a juhász megmondja. FIÚ: Gazduram, legyen szíves mondja meg, merre vezet az út a faluba JUHÁSZ: Nem, nem lubet. LÁNY: Nem lehet? Ez már hihetetlen. FIÚ: (Dühösen): Mondja, nem bolond maga? JUHÁSZ: No, no, liam lassabban a testtel. FIÚ: Mit mnndhatok mást, amikor semmire sem hajlandó. JUHÁSZ: Hiszen mondtam, hogy nem tehetem. LÁNY: Hát ez meg, hogy lehet? JUHÁSZ: Ügy ahogy mondom, nem tehetem. Én ugyanis nem amolyan egyszerű juhász vagyok, hanem tudják meg, én a külföldi turistákat szolgálom ki, de csak valutáért! FIÚ és LÁNY egyszerre: Áááááááááááááá! FIÚ: Tessék mondani, nem tud errefelé egy olyan juhászt, aki hazai pénzért is hajlandó kiszolgálni bennünket? JUHÁSZ: Hngyne tudnék. Azon a tisztáson túl van egy ju­hász, aki kiszolgálja önöket itteni pénzért is, csakhngy neki teje sincs, furulyán sem Ind játszani, és az utakat sem is meri. (ford. sü.) O co O t— < t/J o < Egyáltalán nem kell emiatt dühön­gened — én szeretem a friss le­vegőt! HISZÉKENYSÉG: — Az ön kutyája egész éjjel ugatott, nem hagyott aludni, szomszéd úr. — Szörnyű. Akkor ez halált jelent. Csak tudnám, ki lesz az áldozat. — Azt hiszem az a kutya, ha ma éjjel is fog ugatni! KÜLÖNÖS GYÓGYSZER A mi kutyánk véletlenül megitta a tintámat — panasz­kodott fóska az iskolában. — Nem történik semmi baja — ajánlotta Pista —, csak adj neki egy darab itatóspapírt is. ÜZLETBEN: Mondja, uram, önök kezesked­nek arról, hogy ez a mag ki is fog kelni? — Természetesen, kérem. Ha esetleg mégsem kelne ki, hoz­za vissza és visszaadjuk a pén­zét! O co O »— < t/i O < — Messzire n* menj, rövidesen­ebédelünk! FÜRDŐNADRÁG FELESLEGES Öt évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy va­laki anyaszült meztelenül fürödjön, vagy napozzon, ma azon­ban — különösen a Német Szövetségi Köztársaságban — egyre nő a nudisták száma. A meztelenségi-kultusz kezdeti időszakában a különös szekta főpapjai még bizonyos megkö­tésekhez is ragaszkodtak. így például a „hithű" nudistának tilos volt a dohányzás és a szeszes italok élvezete, és a kü­lönösen orthodox árnyalatú tömörülések vezetői még azt is megkövetelték, hogy híveik lépjenek ki az egyházból. Ma mar azonban csak két szabály érvényes. Az egyik az, hogy a nudisták számára kijelölt strandon vagy fürdőben ti­los az érdekeltek beleegyezése nélkül fényképezni, és mivel az igazi nudista szereti a csendet, a fürdőnadrággal együtt kitiltották a tranzisztoros rádiókat is. Az NSZK-ban 150 000 szervezett nudista van. Az utazási Irodák külön prospektusokat készítenek számukra, hogy ki­választhassák a legjobban megfelelő speciális üdülőhelyet a német vagy a skandináv tengerparton. A közelmúltban elkészített statisztika különös gondosság­gal tünteti fel a paradicsomi meztelenség híveinek foglalko­zási ágak szerinti megoszlását. Kiderül, hogy döntő többsé­gük értelmiségi, mérnökök, pedagógusok, ügyvédek, orvo­sok, műépítészek és vállalkozók. A majnn frankfurti nudisták 90 százaléka nős, illetőleg férjezett, éj többnyire egész családok hódolnak a meztelen­ség kultuszának. Dönif. többségük 30—35 éves. A szervezetek vezetői általában és elsősorban egészség­ügyi okokkal indokolják a nudizmust. • akik már gyermekkorukban megszokják a meztelen test látványát, megszabadulnak a pubertás téves nemi képzetei­től, • sokkal egészségtelenebb nedves fürdőnadrágban sza­ladgálni, mint egészen meztelenül. Az erkölcsi indok: ® egy mini-bi|tinibe öltözött nő erkölcstelenebb látvány, mint a teljesen meztelen. Állítólag csak az első nap nehéz (különösen a nők szá­mára), később már minden természetesnek látszik. Vagy ahogyan a majna-frankfurti nudisták szövetségének vezetője állítja: © egy új tag nálunk kisebb feltűnést kelt, mint egy-egy különleges típusú gépkocsi az utcai forgalomban. (Frankfurter Rundschau) SAJÁTOS TILTAKOZÁS Nürnberg egyik elővárosának lakói megtudták, hogy a ha­tóság a közelben egy ebotthont szándékozik létesíteni. Mi­után a csendes környék joggal félt nyugalma háborgatásától, lakói sajátos tiltakozó akciót kezdtek. Az egyik ház sarkára hangszórót szereltek, amelyből fülsiketítő kutyaugatás riasztja a mit sem sejtő Járókelőket. A hangszalagról jövő ugatást időnként egy bemondó hangja szakítja meg. A rövid* szünetben a következőket hozza a hallgatók tudomására: „Az Imént nyolc kutya ugatását hallották. A közelben felállítan­dó kutuaotthonban húsz állatot jognak elhelyezni". (Welt am Sonntag) RÓZSASZÍNŰ MENYASSZONYI CSOKOR Rózsaszínű szegfűkbői állították össze a menyasszonyi csokrot és ugyanolyan virágok díszítették az „ifjú" pár gép­kocsiját. A harmincnyolc éves Gerda Munsinger München­ben örök hűséget esküdött Ernst Wagner ötvennyolc éves dohánygy árosnak. Az ara szerényen lemondott a mirtuszról, az ártatlanság jelképéről és szerénysége igen indokolt. Két évvel ezelőtt ugyanis Gerda Munsinger miatt majdnem megbukott a ka­nadai kormány. Neve 1966 tavaszán bejárta a világsajtót és a szenzációra éhes nyugati botránylapokban heteken át kö­zölték a „német Chrisrine Keeler" nagyon „sokat mutató" fényképeit. Gfrda Munsinger, vagyis ma már Wagnerné, tulajdonkép­pen a kanadai politikai intrika áldozata volt. Amikor ugyan­is Diefenbaker, az ellenzék vezetője, megtámadta a liberá­lis kormányt, a kormánv megúnta a támadásokat és kiderí­tette, hogy Diefenbaker. miniszterelnöksége időszakában, el­tussolta Pierre Sevignynek, a hadügyminiszter helyettesé­nek, minden katonai tiikok tudójának botrányát „egy kelet­német kémnővel". A „keletnémet kémnő" — írták akkori­ban a nyugati lapok — megszökött Kanadából és „a Német Demokratikus Köztársaságban leukémiában meghalt." A nyugati világ közvéleménye napirendre tért volna a bot­rány felett, azonban egv izgága újságíró, a Toronto Daily Stars bűnügyi riportere átrepült a jó öreg Európába, és Mün­chenben találkozott a „megszökött keletnémet kémnővel", vagyis Gerda Munsingerrel. A hölgy egy bárban dolgozott és az újságíró ebből azonnal láthatta, hogy nem halt meg, mert eddig még kivételesen sem fordult elő, hogy valaki ha­lála után bárhölgyi minőségben terjesztette volna a kultúrát. A szép Gerda valóban az NDK-ból — szökött meg — 1951­ben. Először Bajorországban volt pincérnő egy amerikai ka­tonák számára létesített bárban, feleségül ment Munsinger amerikai őrmesterhez, de ennek ellenére sem kapta meg a beutazási engedélyt HZ Egyesült Államokba. Ezért Kanadá­ba utazott, ahol néhány évig alaposan kivette részét az „édes élet" szépségeiből. Amikor visszatért az NSZK-ba, megis­merkedett jelenlegi férjével és eladta életrajzát a legtöbbet kínáló nyugati tapnak. Életrajzában leplezetlen őszinteség­gel sorolja fel „halálosan nagy szerelmeit". Szerepel közöt­tük: néhány amerikai tiszt, sportemberek, pincérek, egy ba­jor gróf, Nat King Colé, a jazz fejedelme, Georges Hees ka­nadai közlekedésügyi miniszter, Pierre Sévigny, a kanadat hadügyminiszter helyettese... (helyhiány miatt csak eny­nyitj Most, hogy oltár elé lépett — nem ragaszkodott a mirtusz­hoz, mert maga is érezte, hogy hófehér leányéletében akadt egy-két rózsaszínű pötty. (Süddeutsche Zeitung) I^HHI

Next

/
Oldalképek
Tartalom