Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-17 / 227. szám, szombat

Ülésezett az SZLKP Központi Bizottságának elnöksége (ČSTK) — Az SZLKP Közpon­ti Bizottságának elnöksége au­gusztus 16-án ülést tartott, és megtárgyalta az SZLKP rend­kívüli kongresszusával össze­függő kérdéseket. Olyan intéz­kedéseket hagyott jóvá, ame­lyek biztosítják az SZLKP kong­resszusának sokoldalú, kifogás­talan előkészítését. Ezzel kap­csolatban elhatározta, hogy az előterjesztett anyagokat a kül­döttek még az SZLKP rendkí­vüli kongresszusa előtt kézhez kapják. javasolta, hogy a kongresz­szusi tanácskozások népszerű­sítése érdekében a párttagokat és a közvéleményt a kongresz­szus eseményeiről idejekorán és a valóságnak megfelelően tájékoztassák. Az elnökség foglalkozott az SZLKP kongresszusát előkészí­tő bizottság utolsó ülésén ho­zott állásfoglalással is, amely szerint nent kell nyilvánosság­ra hozni a CSKP Központi Bi­zottságába és az SZLKP Köz­ponti Bizottságába jelöltek név­sorát. Ezzel kapcsolatban java­solta az SZLKP kerületi bizott­ságainak és bratislavai városi bizottságának, hogy a jelölt elv­Sajtóértekezlet Ceausescu elvt árssal és a A román párt- és állami kül­döttség Ceausescu elvtárssal az élen pénteken a késő délutáni órákban a sajtó képviselőivel ls találkozott. A sajtóértekezleten a hazai újságírókon kívfll a román sajtó képviselői is részt vettek. Valamennyien melegen köszöntötték Ceausescu elvtár­sat és munkatársait, akik kö­íött Ion Obradovlcí, a Román Szocialista Köztársaság cseh­szlovákiai nagykövete is meg­jelent. A Csehszlovák Ojságfrók Központja nevében Ceausescu elvtársat Stanislav Maietek üd­vözölte. A 60 perces beszélge­tést is ő Irányította. Az újságírók valósággal el­árasztották kérdéseikkel a ro­mán államfőt, aki megfontoltan és higgadtan válaszolt az ér­deklődőknek. A legtöbb kérdés a csehszlovák—román kapcso­latokra, a jelenlegi tárgyalá­sok eredményeire, a hat állam bratislavai értekezletére, vala­mint több nemzetközi problé­mára vonatkozott. — Mi a véleménye a szocia­lista államok közötti kapcsola­tokról a KGST-vei és a varsói szerződéssel kapcsolatos prob­lémákról, — így hangzott az egyik kérdés. — A szocialista államok kö­zötti együttműködés elvei a marxizmus—leninizmus elméle­téből és a proletár nemzetközi­ség elvéből indulnak kl. A fő­szempont a teljes egyenjogúság és egymás függetlenségének tiszteletben tartása — mondot­ta Ceausescu elvtárs. A szocia­lista államok közötti együttmű­ködésnek ez szilárd alapja. A KGST tagállamai közötti együttműködés ellen nem lehet kifogásunk. Célunk a szocialista államok fejlődésének fellendí­tése. A Varsói Szerződés megfelel a szocialista államok érdekei­nek. Amíg az észak atlanti szer­ződés érvényben lesz, addig a Varsói Szerződést is állandóan tovább kell fejlesztenünk. — Hogyan képzeli el a kom­munista pártok ideológiai ala­pon történő együttműködését? — A tudományos világnézet­ből kell kiindulnunk, melynek alapja a dialektikus és törté­nelmi materializmus. Legköze­lebbi feladataink egyike ko­runk elemzése ezen az alapon, mégpedig nem idézetek segít­ségével, hanem a feltételek tanulmányozásával. — Európában három szocia­lista állam van, mely a szocia­lista társadalom építését úf alapokra kívánja helyezni. Részt venne-e az RKP egy olyan találkozáson, ahol ez az eszme jutna kifejezésre? ifi] ! * A Finn Kommunista Párt ^^ küldöttsége — Hertta Kuusi­1988. nen é s I° rm a Simpura, a Poli­tikai Bizottság tagjai, valamint 17. Lars {untilla, a Központi Bi­zottság titkára — mely augusz­3 tus 13 óta hazánkban tartózko­dott, pénteken visszautazott Helsinkibe. társak névsorát juttassák el a pártszervezetekhez. Ez a névsor jelenleg négyszer nagyobb mint ahány tagot megválaszta­nak a Központi Bizottságba, és az Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságba, emellett a névsorban kevés az elvtársnő, az ifjúság és a javaslat nem tükrözi a párt jelenlegi szociális és nem­zetiségi összetételét. A kong­resszus és a választóbizottság feladata lesz ezeket a kérdése­ket megvizsgálni és a küldöt­tek elé olyan jelölőlistát ter­jeszteni, amely kifejezi a párt­ban végbemenő megújhodási folyamatot. Minden küldöttnek lehetősége és ideje lesz arra, hogy áttanulmányozza a vá­lasztott szervekbe javasoltak jegyzékét, éspedig a CSKP Köz­ponti Bizottságának határoza­ta szellemében, amely szerint a kongresszusok előkészítése és a pártszervek választása mindenekelőtt a kommunisták ügye. Az elnökség ezért elhatároz­ta, hogy a regisztrált jelöltek jegyzékét a legközelebbi na­pokban már megküldi az SZLKP rendkívüli kongresszusa min­den küldöttjének. román — Európában nein három, hanem 9 szocialista állam van, hasonló fejlődési folya­mattal. Valamennyinek a célja ugyanaz: a szocializmus felépí­tése. Romániának nem célja a három találkozás. Kapcsola­taink megszilárdítása vala­mennyiünk együttműködésétől várható. — Milyenek a csehszlovákiai tanácskozásokkal kapcsolatos tapasztalatai? Őszinte barátsággal szívünk­ben és a szolidaritás érzésével jöttünk ide. Tanácskozásaink során minden kérdésben meg­egyeztünk. Azt hiszem, hogy megbeszéléseink hozzájárulnak kapcsolataink továbbfejlesztésé­hez és a szocialista államok egységéhez. A szocialista államok had­seregeivel kapcsolatban feltett kérdésre Ceausescu elvtárs vá­lasza értelmében a közös cél az, hogy a szocialista államok hadseregei olyan erősek legye­nek, hogy ha kell, meg tudják védeni országaikat. — Ám a békéért harcolunk — mondotta — s ezért a hadsereget nem szívesen vennénk igénybe. — Milyenek a csehszlovák néppel szerzett tapasztalatai? — Az Avia-üzemben már megmondtam, hogy az a meleg fogadtatás, amelyben mindenütt részesültünk, mély benyomáso­kat hagyott hátra bennünk. A román—csehszlovák barátság megnyilvánulását látjuk benne és ez arra a meggyőződésre juttat bennünket, hogy a nép támogatja a CSKP politikáját. Befejezésül Ceausescu elvtárs megköszönte az újságíróknak, hogy az utóbbi időben oly so­kat foglalkoztak pártjaink és országaink közötti barátság­gal. Ez minden bizonnyal hoz­zájárul — mondotta — szocia­lista államaink fejlesztéséhez. Kérem a sajtót, tolmácsolja a csehszlovák népnek legőszin­tébb jókívánságainkat munká­jához. Sok sikert kívánunk va­lamennyiüknek. KARDOS MARTA LAPZARTAKOR érkezett HOFFMANN —CRECSKO TALÁLKOZÓ Berlin — A. A. Grecsko mar­sall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere, aki az NDK-han állomá­sozó szovjet haderőknél tett lá­togatást, szerdán találkozott K. H. Hoffmann hadseregtábornokkal, az NDK nemzetvédelmi miniszterével, — akivel eszmecserét iolytatott. A miniszterek tapaszalatot cse­réltek a harci és politikai kikép­zésre vonatkozóan és megvitatták a csapatvezetési szervek együtt­működése további megjavításának kérdéseit. A találkozón részt vett még Ja­kubovszkij, a Szovjetunió marsall­ja, a Varsói Szerződéshez tartozó államok egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka és a Szovjet­unió honvédelmi miniszterének el­ső helyettese, Jepisev hadsereg­tábornok, a szovjet fegyveres erők külpolitikai' főcsoportfőnöke, Kosevoj, a Szovjetunió marsallja, az NDK-ban állomásozó" szovjet csapatok főparancsnoka és Walde­mar Verner tengernagy, az NDK nemzeti néphadsereg pplitikai fő­nökségének vezetője. KIESINGIR Ul.BRIGIIT JAVASLATÁRÓL TANÁCSKOZIK Bonn — Kicsinger kancellár — hivatalos bonni közlés szerint — szombaton szűkebb tanácsadói­val megkezdi a tanácskozást azok­ról a javaslatokról, amelyeket Walter Ulbricht, illetőleg az NDK Népi Kamarája tett a két Német­ország viszonyának rendezésére. A Stuttgart mellett levő nyaraló­ban sorra kerülő megbeszéléseken részt vesz Carstens, a kancellári hivatal államtitkára és Kiesinger személyes referense is. TŰZPÁRBAJ A JORDÁN FOLYÖNÁL Izraeli és Jordániai csapatok kö­zött pénteken búszperces tűzpár­baj volt a Jordán folyónál, Tirat Zvitfil délre. A könnyűfegyverek­kel indult csatározásnak a Tel Aviv-1 szóvivő szerint nem voltak áldozatai. INDIAI JAVASLAT Delhi — Az Indiai független­ségi ünnepen ladira Gandhi mi­niszterelnök megnemtámadási egyezméay megkötését Javasolta a pakisztáni kormánynak, megújít­va ezzel azokat a javaslatokat, amelyeket korábban tettek Nehru és Sasztri. A függetlenségi ünne­pen mondott beszédében a minisz­terelnök állást foglalt az el nem kötelezett politika folytatása mel­lett, hangsúlyozta, hogy az el­múlt időszak belpolitikai változá­sai ellenére al indiai demokrácia szilárd alapokon áll. NAGYSZABÁSÚ OFFENZÍVA NIGÉRIÁBAN Az UPI hírügynökség Abából, Biafra körpontjából Jelenti, hogy biafrai források ls megerősítették a aagyszabású nigériai offenzíva hírét. A szövetségi kormány egyik hadoszlopa páncélkocsik és tüzér­ség segítségével áttörte a biafrai védelmi vonalat Elele térségében, de később a biafrai erőknek si­került megállítaniuk a támadást Owerri előtt. Harcok folytak pén­tek délután Port Harcourt, Afikpo, Awgu, Awka és Onitsha térségé­ben is. A hadijelentésekkel egyidőben a nemzetközi segélyszervezetek Genfbea drámai közös felhívást adtak ki. A nyilatkozat hangoz­tatja, hogy Nigériában „a máso­dik világháború őta a legsúlyo­sabb szükséghelyzet alakult kl, amely milliókat érint". A biafrai ellenőrzés alatt álló területen mintegy két-három millió polgári személy szorul segélyre. A mene­külttáborokban 500—750 000 em­ber tartózkodik. A szövetségi kor­mány ellenőrzése alatt álló terüle­ten is egymillió körül jár a szük­séget szenvedő emberek száma. A nemzetiségek jogainak törvényes biztosítása Mint már tegnapi számunk­ban jelentettük, a kormány részletesen megtárgyalta és jóváhagyta a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szövetségi rendezése elveinek javaslatát, s azt Indítványozta, hogy dol­gozzák kl az ország területi szervezésének kérdéseit, s hogy a javaslatot egészítsék kí a nemzetiségek jogai törvényes biztosításának elvelvei. Az anyagot ezenkívül a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács elé, továbbá a Nemzeti Front elé terjesztik. Miután a javas­latot az említett szervek meg­tárgyalják s ezt követően a CSKP XIV. kongresszusát meg­előző nyilvános vitára bocsát­hogy a Javaslatokat támogatni Ják, ismét fel fogja dolgozni a kormány szakbizottsága, amely­nek feladata, hogy rövid időn belül úgy készítse elő a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság föderalizáciőjárói szóló alkot­mányos törvényjavaslatot, hogy azt a fentebbi elvek és észre­vételek figyelembe vételével 1968. október 28-ig a Nemzet­gyűlés ls megtárgyalhassa. A kormány a külügyminiszter tájékoztatása alapján megtár­gyalta a Német Demokratikus Köztársaság Népi Parlamentjé­nek és kormányának javaslatait az európai biztonság megszilár­dítását illetően s leszögezte, fogja. Egyben meghagyta a külügyminiszternek, hogy a csehszlovák diplomaták lépé­seikben ezt a támogatást ak­tív módon juttassák érvényre. A nemzetvédelmi miniszter Katonai Tanácsának álláspontja a Prchlík-< Az utóbbi időben a sajtó egy részében, a rádióban és a tele­vízióban előtérbe kerültek azok a kérdések, amelyek Václav Prchlík altábornagynak az újságíróklubban 1968. július 15-én tartott sajtókonferenciá­jával kapcsolatban merültek fel. Tekintettel arra, hogy ezek a kérdések érintik a Nemzet­védelmi Minisztériumot, s köz­vetve vagy közvetlenül a cseh­szlovák néphadsereg új pa­rancsnokságát is, s mivel a közvélemény körében a fenteb­biekkel kapcsolatban találga­tásokra került sor, a nemzet­védelmi miniszter Katonai Ta­nácsa az alábbi tényeket közli: A CSTK KÖZLEMÉNYÉRŐL PRCHLÍK TÁBORNOK NYILATKOZATÁHOZ A Katonai' Tanács nem isine­ri azokat az okokat, amelyek miatt a közleményt névtelenül adták át. Ennek ellenére azo­nosítja magát a közlemény tar­talmával. Állásfoglalásában a rádió ál­tal július 15-én közvetített ér­tekezlet, nemkülönben a Zemé­délské noviny és egyéb napilap közölte cikkekből indul ki. Mivel Václav Prchlík altábor­nagy az említett cikkeket nem cáfolta meg, a Katonai Tanács úgy vélekedik, hogy megfelel­nek nyilatkozatának. Václav Prchlík altábornagy az említett sajtóértekezleten több torzított tájékoztatást s olyan adatokat nyújtott, ame­lyeknek a kölcsönös szerződé­sek alapján titkosaknak kellett volna maradniuk. A Katonai Tanács kijelenti, hogy az állam és a csehszlo­vák néphadsereg parancsnok­sága az egész hadgyakorlat fo­lyamán teljesen pontos adatok­kal rendelkezett a szövetséges erők számáról és felszerelésé­ről, s hogy felelős állami té­nyezőink hozzájárulása nélkül egyetlen szövetséges katona, sem gépkocsi nem lépte át a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság határát. A szövetséges fegyveres erők főparancsnoka a hadgyakorlat lefolyásával egyidejűleg értesí­tette köztársaságunk elnökét, miniszterelnökét, valamint nem­zetvédelmi miniszterét a had­gyakorlat előkészületeiről, le­folyásáról és befejezéséről. Az igazságnak eleget téve szükségesnek tartjuk kijelente­ni, hogy a szovjet katonai kép­viselők már néhány évvel ez­előtt olyan kezdeményezéssel álltak elő, hogy az eddigi ta­pasztalatok alapján fokozzuk a közös parancsnokság törzsének minőségét. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÁLLAMI-ADMINISZTRATÍV OSZTÁLYÁNAK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL A CSKP Központi Bizottságá­nak állami-adminisztratív osz­tályát a CSKP Központi Bizott­sága elnökségének 1968. július 26-1 határozatával szüntették meg. V. Prchlík altábornagyot az említett osztály vezetői tisztségéből azzal mentették föl, hogy visszatér a hadsereg­be. 1968. aug. 10-én a nemzet­védelmi miniszter tárgyalt V. Prchlík altábornaggyal további beosztásáról. Az altábornagy azon kívánságának adott kife­jezést, hogy tudományos mun­kahelyre osszák be, s ily mó­don lehetőséget nyújtsanak ne­ki főiskolai tanulmányainak el­végzésére. A nemzetvédelmi miniszter eleget kíván tenni V. Prchlík altábornagy kívánságá­nak. Ugyancsak lehetővé tette, hogy kivegye szabadságát. A CSKP KB elnökségének fentebb említett határozata azt is megszabja, hogy az említett osztály azon dolgozói, akik a fegyveres erők kötelékébe tar­toznak, visszatérnek eredeti beosztásukba. VÁCLAV PRCHLÍK ALTÁBORNAGY SZEMÉLYÉRŐL Václav Prchlík altábornagy 1955. dec. 21-től 1968. febr. 14­ig a csehszlovák néphadsereg politikai főcsoportfőnöke és a nemzetvédelmi miniszter kol­légiumának tagja volt. Mint a csehszlovák néphad­sereg politikai főcsoportfőnöke egész tevékenységéért a CSKP KB-nak volt felelős; a nemzet­védelmi miniszternek csupán a politikai 'és kulturális neve­lőtevékenységéről számolt be. A CSKP KB-nak 1968. ápr. 5­én tartott ülésén arra kérte a Központi Bizottságot, hogy mér­je fel részvételét a hadsereg pártpolitikai munkájában mu­tatkozó torzulások s hibák te­rén, s hogy ennek alapján döntsön további beosztásáról. A CSKP KB 1968. jún. 1-i ülésén a CSKP KB plénuma megbízta a CSKP Központi Bi­zottságának elnökségét, hogy értékelje Václav Prchlík addigi tevékenységét. A hadsereg kommunista tag­jainak június 9. és 12. között tartott bratislavai értekezlete határozatában azt javasolja pártunk és kormányunk vezető­ségének, hogy a lehető leg­gyorsabban értékelje a cseh­szlovák néphadsereg vezetésé­nek, pártmunkájának, s politi­kai felkészítésének volt rend­szerét, s tegye meg a szüksé­ges Intézkedéseket. Tekintettel ezekre a tények­re, a csehszlovák néphadsereg vezetősége mind ez Ideig nem tartotta magát hivatottnak ar­ra, hogy komplex módon meg­ítélje Václav Prchlík eddigi munkáját, s politikai felelőssé­gét a csehszlovák néphadsereg korábbi fejlődéséért. Abból in­dult ki, hogy ez a CSKP KB- , nak az tlgye. Ezért nem foglal állást Václav Prchllknak a po­litikai főcsoportfőnök funkció­jában kifejtett tevékenységével kapcsolatban most sem. Ameny­nyiben a CSKP KB ezt kérni fogja, a csehszlovák néphadse­reg új vezetősége összegyűjti az adatokat a volt parancsnok­ság és a politikai főcsoport­főnök tevékenységéről, s a CSKP KB elé terjeszti. A csehszlovák néphadsereg szilárdan kiáll a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyának programja és a CSKP akcióprogramja mellett. Erről tanúságot tett a múltban is. A Katonai Tanács arra törekszik, hogy hadseregünk jól ki legyen képezve, fel legyen szerelve, s fegyelmezett legyen. A Sumava-hadgyakorlat kö­rül kialakult feszült légkör nem járulhatott hozzá pozitív módon pártküldöttségünk ág­esernyői és bratislavai tárgya­lásaihoz, sem a demokratizáló­dási folyamat további fejlődé­séhez. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság programjának szel­lemében a csehszlovák nép­hadsereg új parancsnoksága arra az álláspontra helyezke­dik, hogy a hadsereg a Nem­zetgyűlés ellenőrzése alatt áll, s amennyiben azt az államtitok megőrzésének elkerülhetetlen szempontjai megengedik, a közvélemény ellenőrzése alatt is. Nem akarjuk, hogy megis­métlődjenek a múlt hibái, be­csületesen és egyenesen kívá­nunk viselkedni. Nyíltan kije­lentjük, hogy nem akarunk mindenáron a közönségnek tet­szetős politikát folytatni. Nép­szerű politikát folytatni köny­nyű, ám annak következményei éppen az ország védelme szem­pontjából rosszak lehetnek. A Katonai Tanács meg van győződve róla, hogy hazánk lakossága teljes mértékben tá­mogatni fogja a csehszlovák néphadsereg parancsnokságát további felelős és bonyolult munkájában. A parancsnokság viszont konkrét tettekkel igyek­szik majd további tápot adni e bizalomnak. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom