Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-07 / 186. szám, vasárnap

Tanácskoznak a pári rendkívüli kerületi konferenciái KASSA (Folytatás az 1. oldalról) Rövid szünet után a vitában elsőként M a 1 a t i n s k ý mér­nök, a Rudňany Vasércbánya dol­gozója szólalt fel, aki rámutatott, hogy üzemük kommunistái nem várták a felsőbb szervek utasítá­sát, kezdeményezően hozzáláttak saját akcióprogramjuk kidolgozá­sához. Ennek alapján üzemük — amely jelenleg évente közel 40 millió korona dotációt kap — 1971-ben már erre nem fog rá­szorulni. H a n k o mérnök, a Kelet-szlo­vákiai Vasmű új igazgatója, aki néhány héttel ezelőtt került a gigantikus mű élére, felszólalásá­ban említést tett arról, hogy az üzemben meglazult a munkafegye­lem. — Mem szabad megfeledkez­nünk a gazdasági feladatok tel­jesítéséről, mert a jelenlegi hely­zet később megbosszulhatja ma­gát — mondotta. V a š e k elvtársnő rövid beszé­dében azt javasolta, hogy a kon­ferencia arról tárgyaljon, mit vá­runk a párt rendkívüli kongresz­•zusaitól. A következő felszólaló, dr. Blaho, a kassai pártbizottság vezető titkára reagált erre a megjegyzésre és javasolta, hogy a kongresszus a párt jelenlegi alapszabályzatát újjal helyettesít­se. A terebesl járás küldöttei közül Tolvaj Bertalan elvtárs, a ki­rályhelmeci magyar nyelvű alap­iskola igazgatója szólalt tel. A szlovákok és a magyarok együtt­éléséről beszélt. Rámutatott, hogy a Bodrogközben a magyarság ré­széről nem mutatkoznak szélsősé­ges megnyilvánulások, ezzel szem ben olyan nyilatkozatokat kell hallani, mint amilyen nemrégen Kassán, a Matica slovenská klub­ja ülésén elhangzott. Dr. Daniel Okáli a feltett kérdésre: „Nem kellene-e befejezni a magyarok kitelepítését?", ezt válaszolta: „Célszerű lenne, ha erre sor ke­rülne". Tolvaj elvtárs idézett Dubček elvtársnak a februári győ­zelem 20. évfordulója alkalmából elhangzott beszédéből: „Helyze­tünk megkívánja, hogy nemze­teink és nemzetiségeink alkotó­erejét tovább fejlesszük és fel­használjuk közös érdekeink ja­vára. A csehek, a szlovákok és a nemzetiségek közös óhaja, hogy hazánk felvirágozzék." Tolvaj elv­társ a kiráiyhelmeci és a Nagy­kapos vidéki magyarok nevében kijelentette, hogy ők is ezen a véleményen vannak, és ilyen szel­lemben dolgoznak. Rámutatott ar­ra Is, hogy a kerületi és a tere­besl járási pártszervek megértés­sel kezelik a magyarság ügyeit, és bízik abban, hogy a jövőben Is Igy lesz. Néhány további felszólalás ntán a konferencia megválasztotta a küldötteket a CSKP és az SZLKP rendkívüli kongresszusára. Meg kell még jegyezni, hogy a kassai rendkívüli kerületi párt­konferencia nem teljesítette ma­radéktalanul feladatát. Igen sok szó esett politikai és gazdasági kérdésekről, azonban helyesebb lett volna, ha a konferencia ar­ról tárgyal, kik mennek a rend­kívüli pártkongresszusra, és mit mondanak ott a küldöttek. (k n 1 i k) BRATISLAVA (Folytatás az 1. oldalról) szervezési felépítése sok szem­pontból elavult. Pl. a szolgál­tatóüzemek irányítását át kel­lene ruházni a vállalatokra. A nemzeti bizottságoknak a gazdasági szervekhez való vi­szonyát közgazdasági alapQn kell kiépíteni. Véleményük sze­rint a föderáció létrejötte után is szükség van kerületi szervre, de felépítésüket és jogkörüket módosítani kell. A nemzeti bi­zottságokkal kapcsolatban megemlítette a beszámoló, hogy helyeslik a körzeti rend­szer kialakítását, hogy a dol­gozók lakóhelyükön intézhes­sék el hivatalos ügyeik több­ségét. A beszámoló foglalkozott a re­habilitálással is. Megemlítette, hogy eddig a járási bizottságok­hoz 263 kérvény érkezett és 85 kérelmet már elintéztek. A nem zetiségi kérdésről szólva megál­lapította, hogy a kerület déli já­rásaiban tanúi vagyunk a CSEMA­DOK fokozott aktivitásának és a Matica slovenská klubjai spontán megalakulásának. A nemzetiségi kérdés minden déli járásban elő térbe kerül. Főként a komáromi és részben az érsekújvári járás­ban éleződött ki a helyzet. Az illetékes járási pártbizottságok lényegében helyesen reagáltak a kialakuló helyzetre, a pártszerve­zetekben tisztázták a vitás kérdé­seket, s így sikerült elejét ven­ni a nemzetiségi ellentétek kiéle­ződésének. A komáromi járási pártkonferencia viszont arra fi­gyelmeztetett, hogy a nemzetiségi ellentétek a járási pártszervezet­ben is kiéleződtek. Kerületünk déli járásaiban feltétlenül szük­séges, hogy a nemzetiségi kérdést marxista alapon, a proletár nem­zetköziség elveinek következetes érvényesítésével oldjuk meg. Ezért törvényben kell rögzíteni a nemzetiségek jogait. Természe­tesnek tartjuk a szlovák kulturá­lis élet kibontakoztatását a dél­vidéken — 120 Matica-klub ala­kult kb. 30 000 taggal —, ugyan­akkor pozitívan értékeljük a CSE­MADOK tevékenységét is. Hang­súlyozzuk, hogy a nemzetiségi kérdést csak a párt talaján lehet megoldani. Az állami szervek fel­adata, hogy a nemzetek és a nemzetiségek harmonikus együtt­éléséhez megfelelő jogi feltétele­ket teremtsenek. Abrahám elvtárs röviden kitért a mezőgazdaság és az ipar kér­déseire is. Hangsúlyozta, hogy a politikai mozgás a gazdasági életben nem hozott olyan ered­ményeket. mint azt feltételezték. Az ipari és az építőipari üzemek 40 százalékát kénytelenek állami alapokból segíteni. Csökkent az üzemekben a tiszta jövedelem s a vállalatok nemegyszer helytelenül emelik az árakat. Arról is szól­ni kell, hogy az első négy hó­napban negyed milliárd koroná­val nőttek a bérek, s az önkölt­ség is 600 millió koronával emel­kedett. Az építőipar 655 lakás át­adásával maradt adós. Ebben a gazdasági évben nem várható jó termés, s már 904 millió koronával nőtt a mezőgaz­dasági üzemek hitele. Ez a. köl­csöu emelkedő irányzatú. Nőtt a beruházások összege, a bérek 4,9, ugyanakkor a termelékenység csupán 4 százalékkal növekedett. E néhány adat is igazolja, hogy a kerületben eddig még nem je­lentkeztek az új gazdaságirányí­tási rendszer feltételezett ered­ményei. A beszámoló bővebben foglalkozott a párt akcióegységé­nek szükségességével. Helyesel­te, hogy a föderatív államjogi el­rendezés és sok más nyitott kér­dés megvitatása érdekében még augusztusban hívják össze Szlová­kia Kommunista Pártjának kong­resszusát. A vitában felszólalók elsősor­ban a járások politikai és gazda­sági . helyzetével foglalkoztak Ž i 1 i n č í k elvtárs — galántai járás — a demokratizálódási fo­lyamat hatásáról szólt, majd a pártszervezetek aktivizálódásával foglalkozott. Mária D u r c o v á — komáromi járás — elmondta, hogy a járás lakosságának 60 százaléka van munkaviszonyban s ebből 37 százalék a járás hatá­rán túl dolgozik. Azt lehet mon­dani. hogy a járásban 12 000 egyénnek kellene munkaalkalmat biztosítani, vagyis annyi a mun­kanélküli. Nagy gondot okoz a 15 éves fiatalok elhelyezése és a nők foglalkoztatása. Sürgette az ipartelepítést, a hajógyár kibő­vítését, hogy megváltozzék a sze­relőüzem eddigi jellege, és a fe­délzeti mechanizmusoktól kezdve sok más alkatrészt is az üzem készíthessen. A dunai kavics fel­használása érdekében javasolta, hogy Komáromban építsenek pa­nelgyárat, és gondoskodjanak a város árvízvédelméről. A vitában felszólalt Štefan S á­d o v s k ý, a CSKP KB titkára. Az általános politikai helyzet elemzése után igyekezett megma­gyarázni, hogyan kerülhetett sor a deformáiódásokra, és milyen kritikus helyzetben vette át a progresszív csoport a hatalmat. Hangsúlyozta: igen lényeges, hogy milyen célokat ttíz maga elé a pártvezetés, de nemcsak a párt­politika tartalma a lényeges, ha­nem az is, bogy kik lesznek azok az egyének, akik a jövőben a ve­zető tisztségeket betöltik. Mert ezeknek nemcsak a párttagok, hanem a széles tömegek bizalmát is élvezniük kell. Olyan emberi értékekkel kell rendelkezniük, bogy a tömeg önként elismerje őket vezetőknek. A demokratizá­lódási folyamat egyben a nemze­dékek cseréjét is jelenti. A köz­életben s minden pártszervben, a legfelsőbbtől kezdve az alapszer­vezetek bizottságáig helyet kell adni a képzett ifjú nemzedéknek. Sádovský elvtárs beszéde befe­jező részében hangsúlyozta: A párt céljait a jelenlegi helyzet­ben csak az új munkamódszerek bevezetésével lehet elérni. A de­mokratizálódási folyamatot a leg­felsőbb pártszerv haladó csoportja indította el, és szilárd elhatáro­zásuk, hogy nem állnak meg a félúton. S u 1 c I Géza — érsekújvári já­rás — általános politikai kérdé­sekkel foglalkozott s a nemzeti­ségi kérdéssel kapcsolatban meg­jegyezte, hogy a szlovák és a magyar dolgozók sosem voltak egymás ellenségei, és a kommu­nisták között egy, a szocializmust építő országban nem válthat ki ellentéteket a nemzetiségi kérdés marxista alapon történő megol­dása. A konferencián az esti órákig folyt a vita. majd titkos szavazás­sal 91 küldöttet választoltak a CSKP és 19S küldöttet az SZLKP kongreszusára. A konferencia kül­döttei csatlakoztak a bratislavai városi pártkonferencia küldöttei­nek felhívásához, és kérik, hogy az SZLKP kongresszusát augusz­tus 29-én tartsák meg. |A konfe­rencia lapzártakor még nem fe­jeződött be.) — cs — PRÁGA A prágai kommunisták küldöttel a városházán rendezték meg rend­kívüli városi konferenciájukat. A CSKP Központi Bizottságának hét­tagú küldöttségét fosef SMRKOV­SKÝ, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Nemzetgyű­lés elnöke vezette. Bohumil SI­MON mérnök, docens, a CSKP vá­rosi bizottságának vezető titkára beszámolójában elemezte a váro­si bizottságnak és a városi párt szervezetnek a legfontosabb poli­tikai kérdések megoldása során kifejtett tevékenységét. Hangsú­lyozta, hogy lehetetlen megállíta­ni megújhodási folyamatot. BRNO josef ŠPAČEK, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a CSKP brnói kerületi konferenciá­ján körülbelül kétórás beszédé­ben elsősorban a jelenlegi hely­zettel és a párt rendkívüli, XIV. kongresszusának előkészületeivei foglalkozott. — Meg vagyunk győződve arról — mondotta —-, bogy a rendkívü­li kongresszus nélkül lehetetlen megteremtenünk az új politika életbeléptetésének biztosítékait. Csupán a kongresszus hivatott ar­ra, hogy elvi változtatásokat hajt­son végre a Központi Bizottság­ban. ÉSZAK-MORVAORSZÁG Az észak-morvaországi kommu­uisták rendkívüli kerületi konfe­renciájának első napján Frýdek— Mistekben részt vett a CSKP Köz­ponti Bizottságának hattagú kül­döttsége, köztük a Központi Bi­zottság elnökségének két tagja — Oldl-ich CERNlK mérnök és Dra homír KOLDER Leopold KOVAL ČtK, a CSKP észak morvaországi kerületi bizottságának vezető tit­kára beszámuiójában értékelte a CSKP, rendkívüli XIV. kongresszu­sa előtti helyzetet. Megállapítot­ta, hogy a párt sorában bizonyos ingadozás és bizonytalanság ta­pasztalható. ÚSTÍ NAD LABEM A CSKP Ústi nad Labem-i kerü­leti konferenciájának résztvevői a konferenciát megelőzően Írásbeli jelentést kaptak a kerület politi­kai helyzetéről, ezért Ladislav KREPERATNAK, a CSKP kerületi bizottsága vezető titkárának be­számolója aránylag rövid volt. Kreperát elvtárs a beszámolóban mindenekelőtt azokat a javaslato­kat sorolta fel. amelyekkel az észak-csehországi küldöttség lel szándékozik lépni a rendkívüli kongresszuson. A nemzetiségi kér­dés megoldását illetően a födera­tív rendezés mellett foglalt állást. ČESKÉ BUDEJOVICE )an DUBA, a CSKP dél-csshor­szági kerületi bizottságának veze­tő titkára a kerületi pártkonferen­cián tartott felszólalásában úgy jellemezte a fejlődés jelenlegi szakaszát, hogy „már szervezetteb­ben lépnek fel az egyes politikai erők — főként a társadalmi osztá­lyok, szociális rétegek — a továb­bi fejlődésre vonatkozó követelé­seikkel és javaslataikkai". A vita során, amelyben negyven küldött szólalt fel, az elsők között emelkedett szólásra. Ola ŠIK. a CSKP Központi Bizottsága küldött­ségének vezetője. HRADEC KRÁLOVÉ A CSKP Hradec Králové-i konfe­renciájának vitájában 33 küldött szólalt fel. A beszámolót Miroslav STEPÁN, a CSKP kerületi bizottsá­gának vezető titkára tartotta. A párt rendkívüli járási konfe­renciáiról szólva megállapította, hogy csak eleget tettek feladatuk­nak. A járási konferenciák bébi' zonyították, hogy a párt jelenlegi tevékenységének egyik legfőbb problémája tovább feljeszteni a demokratizálódási folyamatot a párt valamennyi alapszervezeté­ben. Alexander Dubček elvtárs felszólalása a kelet-szlovákiai rendkívüli kerületi pártkonferencián Tisztelt Elvtársak! Örülök, hogy beszélhetek Kas­fán, az Önök kerületi konferen­ciáján és osztozhatoni azokban a gondokban és problémákban, amelyek mindannyiunk szivén fek szenek, és amelyekkel a CSKP rendkívüli kongresszusának csak­nem a megkezdése előtt foglal­kozunk. Gondolom, a párt törté­netében nehezen találnánk ehhez hasonló időszakot, amikor a já­rási konferenciáknak lehetőségük lett volna ilyen lényegesen be­folyásolniuk a kongresszus tár­gyalásait, tehát olyan időszakot, amikor ilyen igazi demokrácia érvényesült volna a párion belül. Nagyra kell értékelni azt a va­lódi felelősségtudatot, amellyel a járási konferenciák hozzáláttak ehhez a munkához. Igazolja azt a kiinduló eszménket, amellyel januárban megkezdtük munkán­kat, s amelynek az a lényege, hogy bíztunk a párt erejében és azon képességében, hogy meg tud birkózni a társadalmunkra váró legbonyolultabb problémákkal is. A gyakorlat igazolta ezt. A rend­kívüli konferenciák tárgyalása ar­ról tanúskodik, hogy valóban nlnr.s okunk aggódni azért, sike­rül-e élénkebbé tenni a párt bel­ső életét és átformálni ezt a bel­ső életet a társadalom jövendő szükségleteinek megfelelően. A felelősségnek az az érzése, amely a konferenciák tárgyalásain és különösen a kongresszus küldőt teinek kiválogatásában nyilvánult meg, tehát a felelősségérzet tár­sadalmunk jövendő sorsáért és azért, hogy a párt a maga egé­szében fel legyen készülve a fel­adatokra; ez a legértékesebb de­viza a jövőre. Ez igazi biztosítéka annak, hogy a januárban elkez­dett folyamat a továbbiakban is folytatódni fog, i ennek érdeké­ben kell nekünk is cselekednünk a rendkívüli. XIV. pártkongresz­szus további előkészületei és le­bonyolítása folyamán. Mindaz, ami januárban vette kezdetét a központban, ma már sxáz- és százezer kommunista gondolatai­val és tetteivel gazdagodva tér vissza a központba, és egyenesen kikényszeríti, hogy tovább hall­junk. Ma — hangsúlyozta Dubček elvtárs — úgy gondolom, nem le­bet kétség abban a tekintetben, hogy a rendkívüli kongresszus nemcsak teljes mértékben igazol­ja ez év januárjában hozott dön­téseinket és a január utáni tevé­kenységünket, hanem ennek szel­lemében utat nyit afelé, hogy a párt — eszméinek erejével és tetteinek tekintélyével — megszi­lárdítsa vezető politikai szerepét a társadalomban. A társadalom ban elfoglalt ezen vezető szerepet nem értelmezzük öncélúan, ha­nem annak feltételeként, hogy a párt teljesítse történelmi külde­tését a szocialista társadalom to­vábbfejlesztésében. £n nem isme­rek, elvtársak, a történelemben egyetlen jobb pártot sem, mint a kommunista párt, amely nemcsak azért képes nagy tettekre, mert birtokában van a marxi—lenini tanításnak, hanem azért is, mert politikailag a legjobban van meg­szervezve. Cgy vélem, hogy v feladatok fokozatos megvalósítása a párt­tagok körében egyre nagyobb felelősségérzetet fog kelteni a köztársaság politikai mozgalmá­ért. Meggyőződésem, hogy éppen ez az igazi demokrácia lényeges oldala. A demokrácia nem csupán annak lehetősége, hngy kifejez­zük és megvédjük nézeteinket, hanem felelősségérzet is azért, amit teremtünk. Azzal számítunk, hogy éppen most, amikor elkezd tük a problémákat megoldani, amikor felkészülünk a rendkívüli kongresszus megrendezésére, amely olyan demokratikus lesz, mint eddig sohasem, senki sem fog arra törekedni, hogy a dol­gokat hiábavalóan dramatizálja, s olyan konfliktusokat Idézzen elő. amilyeneket nyilván egyi­künk sem kíván. Elvtársak, biztositanunk kell ' a kongresszus sikeres lefolyását; a kongresszus irányvonalaiban hangsúlyoznunk kell az akció­program szerepét, el kell fogad­nunk a párt alapszabályzatát, a föderáció irányvonalát, hogy min­den aggodalom eloszoljon ezen a téren. Ezért úgy kell biztosí­tanunk a feladatok megoldását, hogy mindenki biztos legyen ab­ban, miszerint az akcióprogram szellemét és tartalmát ezen a téren betű szerint be fogjuk tar­tani. Kommunista, internaciona­lista létünkre úgy kell dolgoz­nunk. hogy érvényre jusson nem­zeteink nemzeti szuverenitása, ez­zel egyidejűleg azonban szem előtt kell tartanunk a csehszlo­vák államiságot és az integrált népgazdaságot is, azt a folyama­tot, amely világszerte előretör. Egészen logikus, hogy az a fo­lyamat, amelyet jelenleg átélünk, mindenekelőtt társadalmunk leg­progresszívabb részét — kommu­nista pártunkat érintette. A fo­lyamat a nézetek differenciáló­dásában, az álláspontok megma­gyarázásában nyilvánul meg. Az­zal, hogy olyan környezetet te­remtettünk, amelyben minden kommunista hozzászólhat a párt politikáiéhoz s javaslatokat te­liét további eljárásunkhoz, pár­tunk tagságának nagyobb része aktivizálódott. Felszámoltuk a mechanikus egy­ség elképzelését. A kommunisták ismét biztosak lehetnek szuvere­nitásukban, s akkor sem kell üldöztetéstől tartaniuk, ha külön­véleményüknek adnak kifejezést. Cgy vélem, bogy az így helyes. Meggyőződésem, hogy ez az in­tézkedés jó hatású, kétségtelenül fokozza majd a párt aktivitását a további időszakban, azt a ké­pességét, hogy reagáljon az új kezdeményezésekre, amelyeket az élet hoz magával különféle terü­leteken, és a pártot valóban a társadalom kollektív elméjévé te­szi. Mindez elengedhetetlen fel­tétele a párt akcióképességének a jelenlegi időszakban; óm a párt akcióképessége többet Is kö­vetel, -mint a kollektíván elfő gadott határozatok harcolásának fontos és elkerülhetetlen momen­tnma. Amennyiben a kongresszus­tól azt várjuk, hogy elfogadja az új alapszabályzatot, amely tör­vényesíti a párton belüli demok­ráciát, azzal is számolunk, hogy ez fontos lépést log jelenteni a párt progresszív elemeken nyugvó egységesítéséhez. A pártnak szigorúan demokra­tikus kollektívának kell lennie. A párt számára mindennemű anarchia összeomlást jelentene, kiváltképpen abban az időszak­ban, amikor a párton belül dif­ferenciálódásra került sor, amikor az akcióprogram bázisán folyik az egységesítés, különös tekintet­tel arra, hogy a pártra kívülről erős nyomást gyakorolnak. Arra gondolok, hogy a kommunista párt vezető szerepét vonják két­ségbe szocialista társadalmunk építésében. Amennyiben valami kerékkötője lehetne fejlődésünk ütemének, úgy az mindenekelőtt az egység hiánya lenne, amely a pártot megfoszthatná akcióké­pességétől. SZOVJET VÁLASZ A NYUGATNÉMET EMLÉKIRATRA Carapkin bonni szovjet nagykö­vet tegnap Dnckwitz bonni kül­ügyminisztériumi államtitkárnak átadta az április 9 i nyugatnémet emlékiratra adott szovjet kor­•nányválaszt. Az emlékiratban a bonni kormány az erőszakról való lemondás kölcsönös kinyilatkozá­sát javasolta. A szovjet válasz tar­talmát egyelőre nem hozták nyil­vánosságra. KORMÁNYVÁLSÁG RHODESIÁBAN William Harper, a csütörtökön lemondott rhodesiai belügyminisz­ter tegnap kijelentette, hogy a Rhodesiai Front kormányzó párt keretében tovább fog küzdeni Smith politikája ellen. Harper a szélsőjobboldal vezetője, aki ellen­zi a néger lakosság parlamenti jo­gainak elismeréséi. Smith tegnap bejelentette, hogy Ideiglenesen átveszi a belügyi tár­ca igazgatását. AZ ELNÖKVÁLASZTÁSI KAMPÁNY HlREI Az a hír járja, hogy Gus Hall, az Egyesült Államnk Kommunista Pártjának főtitkára az őszi válasz­tásokon elnökjelöltként lép fel. Á bejelentést vasárnap, a rendkívüli pártkongresszus befejezése után várják. Edward Kennedy szenátor állító­lag be fogja jelenteni, hogy nem szándékozik versengeni az alel­nöki tisztségért az idei elnökvá­lasztásokon Ugyanakkor Humpli­rey alelnök kijelentette, hogy el­nökké választása esetén meneszti Rusk külügyminisztert. MnCarthy szenátnr hasonló esetben Ruskkal együtt Edgár Hoovert, az FBI igaz­gatóját is menesztené. VII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom