Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-06 / 185. szám, szombat

Kinőttek a gyermekcipöüü Jegyezze meg, hogy a kacsalábon forgó várkastély és a járási építővállalat azonos inódon keletkezett: mindkettőt a fantázia szülte." Talán sohsem felejtem el ezt a megjegyzést. Az 1960 as területi átszervezés idején mondta egy dühös kőműves. Szidta a „bagázst", mivel nem képesek megfizetni a jó munkát, így szinte kényszerítik a becsületes dolgozót, hogy teljesítménye és munkájának minősége csupán közepes legyen. „Nekem a pénz kell, dolgozok akár tizenkét órát is naponta, csak fizessék meg." Tarics Ferencnek, a komáromi Járási építővállalat igazgatójának idézgetem a hajdani tapasztalataimat. Az országos jelenség alól az ő vállalatuk sem volt kivétel. Kezdetben főként azok dolgoztak a kisépítővállalatoknál akik nem akartak távol élni o családjuktól. Közülük kerültek ki a jó szakmunkások, akik még gyakran mondták: gyere nézd meg, ezt én csináltam. Sajnos a becsvágyat, a szakmai büszkeséget mindjobban aláásta a helytelen bérpolitika. Odáig jutottunk, hogy egyeseknek már nem a nyolc óra munkaidő, hanem az ezt követő „mellékes" jelentette a fő kereseti forrást. — Nálunk a bérpolitikában csak az 1965-ös nagy árvízkatasztrófa után történt lényeges változás. Ahhoz, hogy a béreket emelhettük, előbb a munkatermelékenységet kellett növelni. önállóság buktatókkal Ismert tény, hogy járási építővállalatok megalakulásuk óta mostoha gyerekei a központi irányító szerveknek. A nagy vállalatok elsőbbségi joga a társadalmi érdekre való hivatkozása már annyira felszívódott a köztudatba, hogy a megkülönböztetést mind többen természetesnek tartották. Hiába tiltakoztak a kis vállalatok, érdemleges egyenjogúságot a mai napig sem tudtak kiverekedni maguknak. Igaz, az új gazdaságirányítás teljes önállóságot, szabad kezdeményezést biztosít a számukra, versenyezhetnek a nagy vállalatokkal, sőt akár vissza is csalogathatják onnan a hűtlenné vált hajdani jó szakmunkásaikat. Jönnének is azok haza a járásukba szívesen, ha kereshetnének annyit, mint a nagy vállalatnál. Ezt viszont kevés kis vállalat tudja biztosítani. I)e nem csupán ez a verseny egyetlen buktatója. — Az anyagellátás az új gazdaságirányítás bevezetésével sem javult. Lényegesen emelkedtek az anyagárak, mi pedig most is csak azonos összegért végezzük például egy fürdőszoba vagy központi fűtés szerelését mint a múltban. Természetesen, kevesebb nyereséggel. Az anyagbeszerzési korrupció megkeseríti az életünket... Horváth János igazgatóhelyettes, a termelés irányítója tizenkettedik éve dolgozik az üzemben, így igen jól fel tudja mé^ni a fejlődést. A hajdani kis üzem ma 840 embert foglalkoztat, van 300 tanoncuk s évi tervük 71 millió korona. Bizony rugalmas irányításra van szükség, hogy a havi hat millió korona'értéket „előteremtsék". Az emberek — néhány nagyobb építkezés kivételével — csak kis csoportokban dolgoznak. Ezért okoz nagyobb gondot az anyagellátás, a nehéz gépek helyes kihasználása. Az építkezésekről hiányoznak a kis gépek, honnan szerezzen egy kis üzem devizát? A munkatermelékenység és a bérek emelkedése közötti párhuzamot eddig a hagyományos módszerekkel tartják. Azt hiszem, hogy eljutottak arra a pontra, amikor a munkatermelékenységet már csak gépesíi éssel lehet tovább növelni. A pénz beszél . .. Hasonló kis üzemekhez viszonyítva náluk alacsony a munkaerő vándorlás. A dolgozók döntő többsége 5—10 éve dolgozik az üzemben. Többségük egyáltalán nem gondol a munkahely-cserére. Lálják, hogy a válalat évről évre eredményesebben gazdálkodik. Bizonyítja ezt a bérek alakulása is. A tervezett havi átlagkereset 1961bnn 1314 korona volt, de csak 1305 koronát értek el. Tavaly az évi átlagkereset elérte az 19 777 koronát, ezen kívül kapták az évvégi nyereségrészesedést. Az említett időszakban az egy főre eső munkatermelékenység 47 000 koronáról 71 856 koronára emelkedett. Az idén az első félévet szintén jó eredménnyel zárták. A tervezett 27 millió 637 ezer koronán felül még 1 millió 241 ezer korona értéket hoztak létre. Figyelnek az építkezések időrendi tervének teljesítésére. A páti fürdőtelepen már az általuk épített új TERMÁL étteremben szolgálják ki a vendégeket. Komáromban a szolgáltatások Házát decemberben adják át. Építenek és javítanak több üzletet, vendéglőt és művelődési otthont. Bátorkeszin még az idén megkezdik egy új iskola építését, s a második félévben terven felül vállalták néhány tanítói lakás építését. Tavaly 4, az idén 12, és jövőre már 36 lakás egységet építenek. Nő az igény a családi házak építése iránt, az idén harmincat építenek. Arról is szólni kell, hogy az építkezéseken a munkaidő jobb kihasználásával kellene biztosítani az időrendi terv zökkenőmentes teljesítését. Ennek érdekében tértek át a rekord-bérezésre, valamint bevezették a határidő csökkentése utánni prémiumot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogyha egy csoport a határidőre kiszabott tervét 110 százalékra teljesíti, akkor 20 százalék prémiumot kapnak. A múlt hónapban a gyulamajori művelődési otthont építő Kádekcsoport, — 3 kőműves és 2 segédmunkás — 1343 koronát, Újvári László 11 tagú csoportja — a bátorkeszi étkezdét építik — 1527 korona prémiumot kapott. Az üzemvezetőségre az eredményeket és a jutalmakat megfelelően propagálja s ez pozitíven hat a munkaerkölcs alakulására. Érdekvédelem. A kialakuló gazdasági verseny kényszeríti az üzemeket a tartalékok — elsősorban a munkaidő és a gépek, — jobb kihasználására, a gazdaságosabb termelésre, hogy nagyobb nyereséget érjenek el és jobban jutalmazhassák a dolgozókat. Tudjuk, hogy az építővállalatok közötli verseny nem kedvez a kis üzemeknek. A felismerés, hogy egymást segítve eredményesebben tudnának gazdálkodni, életre hívott egy új szervet. Ot járás — Dunaszerdahely, Komárom, Érsekújvár, Galánta, Nyitra ~r építővállalatainak vezetői érdekvédelmi szervet alakítottak. Az új 7—9 tagú szerv-tapasztalt közgazdászok, jogászok, kereskedők —, előre meghatározott feladatokat végez és biztosít az építővá IIa lat oknak. Nem irányítani fognak, hanem ténykedésükkel elősegítik az eredményesebb gazdálkodást. Koordinálják az anyagbeszerzést, a szál lltást, a nehéz gépek kihasználását és központi diszpécser szolgálatot is terveznek. Az együttműködést a vállalatok 1:1-hez alapon végzik, egymás érdekeinek tiszteletben tartásával. Ezt az összefogást az élet kényszerítette ki, mivel a gazdasági versenyben az erősebb és ügyesebb nagyobb eséllyel indul. Az érdekvédelmi szerv e héten alakult s a közeljövőben megkezdi munkáját. — Szeretnénk, ha tudomásul vennék a központi szervek, hogy kinőttünk a gyermekcipőből — mondja az igazgató. — Nem előnyöket követelünk csupán gazdasági egyenrangúságot. A járási építővállalatokban több mint 105 ezer egyén dolgozik, s a közelmúltban megalakították az országos érdekvédelmi szervüket. Remélik, hogy megkapják a működéshez szükséges engedélyt. A kis építővállalatokban dolgozó szakemberek azt mondják: helyes az új gazdaságirányítás, valóban csak rentábilis vállalatokra van szükség. De a gazdasági verseny csak akkor lesz igazságos, ha a versenyfeltételek mindkét fél — kis és nagy vállalat, — számára azonosak lesznek. Egyáltalán nem jelentene ünneprontást, ha az építők napjának küszöbén a legilletékesebbek is elmondanák véleményüket az említett kérdésekről. CSETÖ JÁNOS SZ

U L ö K, NEVE LÓK FÓR U Nyári örömök — nyári gondok A múlt héten utolsót csörrent az iskola csengője, hogy az 1967—68-as tanév végét, s vakáció kezdetét jelezze. Mennyi tervezgetés, mennyi álmodozás előzi meg a nyári szünidő beköszöntését. A bizonyítványosztást követően a diákság széjjel széled a szélrózsa minden irányába. Fiatalok énekétől visszhangzanak a Tátra csúcsai, kacagó hancúrozás hallatszik a Balaton strandjain, tömött gyorsvonatok és autóbuszok száguldanak az Aranyhomok, Ha mai a és Dubrovnik felé. Ámuló gyermekarcok figyelik a magyarázatot a prágai katedrálison, a bratislavai várban és... ki tudja hány felé járják a fiatulok a felfedezés, a megismerés nagyszerű útjait. Az erdők sűrűjében a pionírtábor színes sátrai is megteltek, benépesedtek. A gyermekek egy része azonban odahaza tölti a vakációt. Szüleiknek segítenek, vagy munkát vállalnak a helyi szövetkezetben, üzemben. A testet, szellemet frissítő vakáció feledhetetlen élményeket, ismereteket jelent a tanulóknak. Azonban túl a szünidő minden örömén van egy szomorú pont, amely „megállj"-t jelez, s Itt akarva, akaratlanul meg kell állnunk. Hány diák csukta be június végén maga mögött az iskola kapuját és a következő szeptember elején üres maradt a padja. Felesleges minden magyarázat, elég, ha fellapozzuk az utóbbi évek statisztikáját. Hány élet mécsese hunyt ki örökre?! Pedig a meggondolatlanság, elővigyázatlanság elkerülhető lenne. Ez az a pont, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül, melyről szólnunk kell még akkor is, ha sokan úgy vélik, hogy felesleges előre rontani a szünidő hangulatát. A vakációt mindig nagy várakozás előzi meg. A tanulóknak szükségük van a szünidőre, a kikapcsolódásra, a felfrissülésre és az üdülésre. A megnövekedett szabad idő azonban rengeteg veszélyt rejteget. A szülői felelősség diktálja ezeket a sorokat, hogy előre figyelmeztessünk, kerüljünk minden veszélyt, hogy a jó vakáció után testileg, szellemileg felfrissülve térhessenek vissza gyermekeink az iskola falai közé. Régi, de örök érvényű közmondás, hogy a rend a lelke mindennek. Sok diák úgy képzeli el a szünidőt, hogy azt csinálhat, amit éppen akar. S az a szomorú, hogy sok szülő ebbe bele is nyugszik. Tévedés ne essék, nem állandó parancsolgatásra, a gyermek zaklatására gondolunk. Ez helytelen lenne. Viszont az sem vezet jóra, ha a vakációzó diák akár a fejetetejére állíthatja a Milliókat érő vízcseppek 1968 VII. 6Néhány héttel ezelőtt a földművesek jogos aggodalommal figyelték az időjárás alakulását, miután hétszámra egy csepp csapadék sem esett. Aztán imitt-amott kisebb-nagyobb eső áztatta meg a szomjas talajt. A hosszan tartó aszály azonban már így ls megtette hatását, s a többi terméken kívül a gabonát ls megviselte. Ennek következtében a termés jóval rosszabb, mint tavaly volt Csallóközben, ahol már teljes ütemben aratnak, és Mátyusföldön is, ahol lassan szintén sárgul a gabona. A közelmúltban egy olyan szövetkezetben jártam, ahol a szárazság sem okozott bajt, és a kedvezőtlen viszonyok ellenére búzából például legalább 41—42 mázsás hektárhozamra számítanak. Nem idegenkednek az újításoktól Az orvostudomány már évszázadok óta tudja, hogy az ember napokig, sőt hetekig kibírja élelem nélkül. Víz nélkül azonban legfeljebb Ideig-óráig. így van ez a növényeknél is. Ezért az ideihez fogható aszály mértéktelen károkat okozhat a mezőgazdaságban. Sajnos, a földművesek mégis viszolyognak az öntözéstől. Ahol másképp vélekednek, mint például Pereden, nem bánják meg. Pereden két évvel ezelőtt készült el az öntözőberendezés, mely a Vágsellye—Gúta közötti nagy kiterjedésű öntözőrendszerre kapcsolódik. A község határát, illetve a szövetkezet egész vetésterületét, összesen 2087 hektárt minden irányban behálózza a föld alatti csőrendszer. A szórófejek pedig tetszés szerint ontják az áldást hozó cseppeket. Az öntözőrendszer szíve egy úszó szivattyútelep, mely másodpercenként 5000 liter vizet szippant át a Vágból a tárolóba, ahonnan felszíni csatornákon jut el a környező szövetkezetek határába. Minden egyes határban ismét szivattyú nyomja szét a bonyolult föld alatti csőrendszerbe. Megtérülnek a milliók A peredi szövetkezet határa a szárazság ellenére szinte burjánzik a gabonától, cukorrépától, kukoricától. Mindezt az öntözésnek köszönhetik. Majba József szövetkezeti elnök papírt és ceruzát vesz elő, hogy megmagyarázza, mekkora hasznot hajtanak a föld alól előtörő vízcseppek. Tavaly kísérleti parcellákon ellenőrizték az öntözés hatását. Búzából egy hektáron 30 milliméteres öntözés után 10—12 mázsával több termett. Ha figyelembe vesszük, hogy 391 hektáron termesztettek búzát, egyszerű számítással megálla píthatjuk: közel egymillió ko rónát eredményezett a hozamnövekedés. Hasonló növekedést értek el cukorrépából. Az öntözött területen 150 mázsával volt nagyobb a hozam. Ez hektáronként 3750 korona bevételtöbbletet jelentett, ugyanakkor a 80 milliméteres öntözés mindössze 180 koronába került. Nem beszélve arról, lio^y az öntözött területen több volt a répafej és a szelet is, ami ve^sö fokon szintén haszon. 100 vagon terméstöbblet Búzából hektáronként 44,5 mázsát takarítottak be. Olyan hozam ez, mely túltesz. Dánián, Hollandián, a Német Szövetségi Köztársaságon, vagyis a legfejlettebb gabonatermesztő országokon. Az idén 41—42 mázsás búzahozamra, illetve 32— 35 mázsás árpahozamra van kilátás. Dél-Szlovákia legtöbb mezőgazdasági üzemében csupán 28—30, illetve 22 -24 mázsás hozamra számítanak. Tekintve, hogy Pereden 870 hektáron termesztenek gabonát, kiszámíthatjuk:, az öntözés több mint 100 vagon gabonával gazdagítja a szövetkezetet. Ez a tény mindennél többet beszél, nem szorul bővebb magyarázatra. Peredén tehát — a többi szö vetkezettől eltérően — ezúttal is. örömmel és bizakodással várják az aratást. A kapásnövények fejlődése is biztató. Cukorrépából rekordtermés ígérkezik. A kukoricát és a borsót valamilyen titokzatos kártevő támadta meg. Eddig hiába próbálkoztak az összes ismert vegyszerrel, nem segítenek. Mert hogy az örömbe üröm is vegyüljön, az öntözésnek az esővel szemben van egy hátránya. Míg eső idején legtöbbször a levegő is lehűl, az öntözés általában szép időben folyik, ami kedvez a kártevők elszaporodásának. A néhány órás csapadékhullás úgyszólván nem árt nekik. Nincs kizárva, hogy rövidesen ezt a problémát is megoldják. E hátránya ellenére is az öntözés a mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyik leghatékonyabb tényezője. A vágsellye—gútai öntözőrendszer — melyhez a peredi is tartozik — eddig 7300 hektár öntözését teszi lehetővé. Nem ártana azonban, ha minél több mezőgazdasági üzem követné a perediek és mások példáját, akik nem viszolyognak a korszerű öntözéses gazdálkodástól. Akkor az időjárás szeszélyeitől függetlenül mindig bizakodással várhatjuk 8Z aratást. P. L. lakást, vagy ha szülei tudta és engedelme nélkül távozik el otthonról. A gyermekek számára a pionírtáborok nyújtják a legjobb lehetőséget a hasznos nyaralásra. Ugyanis a szünetben is lényeges szem előtt tartani a célszerűséget és fontos a napi. rend betartása. A diákoknak, különösen a bejáróknak, a tanév folyamán korán kellett kelniük. A szünidő alatt szeretnék magukat kipihenni és jólesik egy kicsit „lustálkodni" is. Ez rendjén van. Viszont nem helyes, ha a gyermek egyik nap nyolckor, másnap viszont likőr kel fel. A napirendet úgy kell beosztani, hogy a tanuló eleget pihenhessen, azonban ügyelnünk kell arra is, nehogy ellustuljon, s a következő tanévben a szülőknek ez gondot okozzon. Á helyes napirend az élet alapfeltétele. Nem egy esetben megtörtént, hogy a szülők —mondván „tanultál eleget, pihenjél most sokat" — nem törődtek a gyermek napirendjével s a tanév kezdetével szinte megdöbbenve vették észre, hogy a gyermek milyen lusta lett. Napjainkban nem egy esetben tanúi vagyunk annak, hogy a gyermekek (gyakran a krimifilmek hatásáraJ „nagyot" szeretnének produkálni, a legtöbbször itt ütközik ki virtuskodásuk, amit megítélésük szerint hősiességnek tartanak. Hány szomorú tragédia történt már abból, hogy a gyerekek „te ezt úgy sem mered", mondás alapján olyan dolgot műveltek, ami meghaladta erejüket és képességüket, s feleslegesen kockára tették életüket. Az említetteket egy példával is szeretném ecsetelni: a szünidő alatt a tanulók a közúton arra játszottak, ki tud a robogó gépkocsik között hamarább átszaladni az út másik oldalára. S az eredmény: két halott gyermek! Külön szeretnék szólni a fürdőzéssel járó veszélyekről is. Sok gyermek nem tud úszni, sokan viszont képességeiket túlbecsülik és mély vízbe merészkednek. Ez gyakran tragikusan végződik. A tanév folyamán a felelősség oroszlánrésze az Iskolára hárul. A szünidőben a felelősség java része viszont a szülök vállára nehezedik. A gyermekkel szemben ne legyünk túl elnézőek, a fegyelmet a szünidő alatt is követeljük meg. Biztosítsunk számukra több szabadságot, pihenést, de minden esetben követeljük meg, hogy a gyermek előre jelentse be tartózkodási helyét. Csak így nyugodhatunk meg, hogy a szünidő kikapcsolódást, pihenést jelent gyermekeink számára, s csak így kerülhető el és előzhető meg a tragédia. Száz szónak is egy a vége: a szülői felelősség nemcsak a tanévre, de a vakációra is vonátkozik. ROZSNYÓ JÓZSEF, Ipolyság KULTURÁLIS HÍREK • A NEMZETKÖZI Színházi Intézet megalapításának 20. évfordulója alkalmából Prágában megalakult a díszlotfestők és színházi technikusok nemzetközi szövetsége. • HERBERT VON KARAJAIM rövidesen filmrendezőként is bemutatkozik. Leoncavallo Bajazzók című operájának tévéfilmváltozatát fogja forgatni Milánóban. • GORKIJ születésének századik évfordulóját egész évben tartó eseménysorozattal ünnepli az idén a szovjet írótársadalom. Moszkvában most az ünnepségekhez kapcsolódva írók, költők nemzetközi összejövetelét rendezik meg, 35 országból érkező vendégekkel. m MÜNCHENÍÍEN augusztus második felében nemzetközi énekversenyt rendeznek, amelyen mind az öt világrészből indulnak fiatal művészek. • A LOMONOSZOVÉRMET, a Szovjet Tudományos Akadémia legmagasabb kitüntetését Igor Tamm szovjet és Cecil Powell angol tudósnak adták át az elemi részecskék fizikája terén végzett munkájukért.