Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-05 / 184. szám, péntek

A CSÉCSI ORVOS Csécs nem tartozik a híres községek közé; nem jellemzi semmi rendkívüli* nem kötőd­nek történelméhez izgalmas anekdóták, hiszen akkor tud­nánk róluk. Az utazó ember ta­lán úgy jegyzi meg, hogy egy nagyon-nagyon kacskaringós fa­lu előtt található, ha Kassa fe­lől, vagy a tekergő-kanyargó Makranc után lelhető fel, ha Szepsi felől közelítjük meg. Van egy ősi temploma, amely­nek freskóiról sok érdekeset állapíthatna meg a szakértő, de­hát szakértő ritkán vetődik er­refelé. Dr. Weiszer Pál a falu első, orvosi egyetemet végzett lakó­ja. Tanulmányait annak idején Prág. jan végtzte, s mint gya­korló orvos számos helyen ténykedett, végül is szülőfalujá­ban kötött ki. Innen volt első betege, s innen lesz talán az utolsó is, bár a nyugdíjra nem gondol még, mert az embert a munkája élteti. S bár el tudná tölteni idejét a kertben, vagy a szorgalmasan gyűjtött bélyege­ket szortírozgatná, ha nyugdí­jas lenne, mégsem vonzza a pi­henés. Kívüle ketten végeztek még főiskolai tanulmányokat a felszabadulás előtt; teológiát és kereskedelmet tanultak falubéli társai. Érdekes, mondja dr. Weiszer Pál, hogy a felszabadu­lás után, amikor könnyebben jutnak az érettségizettek főis­kolára, eddig csak ketten dip­lomáztak Csécsről: egy bánya­mérnök és egy kohómérnök. Az idős orvost nemcsak hi­vatása köti le. Régi vágya a kul­turális téren való tevékenyke­dés. Annak idején egyletet ala­pított a csécsi fiatalok számára, s kilencszáz lakos közül száz tagja volt. Könyveket vásárolt a kassai antikváriumban, s ál­tala ismerték meg Csécsen so­kan Móricz Zsigmond és más magyar író műveit. Az orvos jelenleg is a Cse­madok elnöke, de nincs mege­légedve a falu kulturális életé- ­vei. Nincs mozgás, nincs élénk­ség, mondja. A szülők, bár ja­varészt magyarok, nem bizto­sítják gyermekeiknek az anya­nyelvű oktatást, és ez szomorú dolog, mert bajosan válik jelle­mes ember abból, aki nem tar­tozik valahová. Hiszen ha sa­ját kultúráját nem becsüli, ho­gyan becsülhetné a másét? Dr. Weiszer Pálnak még mindig vagy negyven beteget kell na­ponta ellátnia. Az orvos elége­detlen, mert a nagy hajszában nem tud elegendő időt szentel­ni mindenkinek, nem tud ala­pos munkát végezni. És ez bántja. A vidéki körorvos az or­vostársadalom kulija — mond­ja. Fölülről rendeletekkel szór­nak be, de nem vizsgálják meg, hogy van-e móü e követelmé­nyek teljesítésére. A betegek meg a rendelőt lepik el, s ahe­lyett, hogy tíz-tizenöt emberrel kellene foglalkozni naponta, csak kutyafuttában nézheti meg sok páciensét.' Elgondolkozta­tó, amit mond, és mélységesen igaz. A Sarló tagja volt egykor. Mozgalmára, a falvak monográ­fiájának elkészítésére azonnal kerek kis művel válaszolt, fel­dolgozta szülőfaluja történetét. A munka alapossággal, körülte­kintéssel készült, annak Idején jutalomban is részesült, és a korabeli lapok közöltek is be­lőle. Most is hasznát lehetne venni. Az orvosnak van egy kis szobája, falait Csécsen és a kör­nyéken gyűjtök tányérokkal dí­szítette. Ablakából a gyümöl­csösre látni. Dr. Weiszer Pálnak hat gyermeke van. Felesége mosolyogva mondja, hogy cso­dálkoztak is eleget rajtuk, mert miféle orvos az, aki ennyi gyermeket akar? De azt hiszem, egyikük sem bánta meg, bár az életük talán egyszerűbb és könnyebb lett volna, ha nincs ennyi gondjuk. Az orvos figye­lemmel kíséri a demokratizáló­dási folyamatot, olvassa a lapo­kat, hallgatja a rádiót, nézi a televíziót. Meggyőződése, hogy a magyar nemzetiségű csehszlo­vák állampolgárok helyzetét je­lentősen javítaná a közeljövő­ben néhány iparitanuló-iskola megnyitása. Reméljük, óhaja, amely másoknak is szívügye, teljesül, s a rokonszenves csé­csi orvosnak erőt, egészséget, nyugodtabb esztendőket kívá­nunk, (bt) MŰVÉSZEK ÉS MŰVÉSZETEK AZ ÉRTELMETLEN HANGVERSENY „Vajon mit hallottunk, vajon ml volt ez: beat, happening vagy a kettő keveréke?" — kérdezték (joggal) a zürichi monstre hangverseny után azok, akiknek sikerült (25 svájci frankért) jegyet szerezni a régóta reklámozott rendezvényre. Mert amióta a nagyközönség számára rendszeresen adnak elő zeneműveket (17. századj, azóta ennyi és ennyire értelmetlen „alkotás" még nem gyötörte az emberi hallószerveket. Gorom­ba, vad hangzavar mennydörgött a számtalan hangszóróból és az ötven erősítőből, az énekesek a 70 méter széles színpadon, színes fényszórók kereszttüzében hörögtek, sírtak daloltak, hüppögtek, ordítottak és visítottak. Még a jóindulatú kritikusok is kénytelenek voltak elismerni, hogy amit ez a rendezvény a szemnek és a fülnek nyújtott, az még távolról sem emlékeztetett dallamra, ritmusra, kom­pozícióra, színképre, hanem az értelem, a logika és az esztéti­ka teljes és tökéletes tagadása volt. „Csak az szabályos, ami szabálytalan" jelentette ki a hang­verseny rendezője, Hansruedi Jaggi, a zürichi „pop-király", és ennek igazolására a hangszórók, erősítők, vezetékek üzemza­varait az egyes számok közben, a nézők szeme előtt javították ki, ezért aztán az előadó művészeken kívül még vagy huszon­öt személy sürgött-forgott, kapcsolt, kalapált a színpadon. Evek óta figyeljük az ún. „modern" zenei megnyilvánuláso­kat és évek óta idézzük Bartók híres elméletét: „Mennél éret­tebb lesz az ember, úgy tűnik, annál inkább felmerül benne az a kívánság, hogy az eszközeivel takarékoskodjék és egy­szerűbb legyen." Á zürichi hangverseny azt mutatja, hogy a „csakazértismodernek" nem takarékoskodnak az eszközökkel, nem akarnak egyszerűek lenni, mert akkor talán kiderülne, hogy tehetségtelenek. A TÖRTÉNELEM MINDIG ÉRDEKES A franciaországi könyvüzletek kirakataiból lassan eltűnnek az ún. „tiszta" regények és az olvasóközönség érdeklődése (mint már annyiszor) ismét a történelmi regények felé fordul. Az olvasók ugyanis megunták a minden feszültséget és cselek­ményt nélkülöző „Nouveau Romarí'-t, Alain Decaux, a történel­mi műfaj egyik legjelentősebb művelője, elég egyszerűen fo­galmazta meg e jelenség okát: „Amíg a szépirodalmi művek alkotói fütyülnek az olvasók igényeire — addig a történelem marad a győztes, mert az mindenkor izgalmas és érdekes." Nos, a „piac" is ezt igazolja. André Castelot „Napoleon" című regénye 130 ezer példányban jelent meg, és két nap alatt szét­kapkodták. A „História" és a „Connaisance de l'histoire" című történelmi folyóiratok kétmilliós olvasótáborral dicsekedhet­nek. De ezeken kívül számtalan, rendszeresen megjelenő fo­lyóirat foglalkozik a történelem egy-egy pontosan körülhatá­rolt szakaszával, valamelyik jelentős, korszakváltó eseményé­vel, mint például az első és a második világháború, vagy az NOSZF. Ezek elérik a 100 000—250 OOO-es példányszámot is. „Divat" lett a történelem a franciák honában, annyira divat, hogy már Francoise Sagan, az újkori nagypolgári dekadencia érzékileg kissé túlfűtött alaphangú képviselője is történelmi regényt ír. A Libraire Academique Perrin pedig két sorozatban adja ki a fentemlített Decaux művét, amelyben a jeles tör­ténész a jelenkori történelmi személyiségeket és az általuk előidézett vagy befolyásolt eseményeket mutatja be. Nem vagyunk a történelmi regények ellenzői, de hiányoljuk azt a műfajt, amit Sartre úgy fogalmazott meg, hogy:, „litté­rature engagée" — elkötelezett regény. E műfaj hiánya ugyanis mindig a belpolitika dezorientációját jelzi. REMBRANDT - A LEGYŐZHETETLEN A Torinói Városi Múzeumban rendezték meg az európai metszetek nagyszerű kiállítását, több mint négyszáz fametszet, rézkarc és litográfia előkelő, szinte páratlanul magas színvo­nalú verniszázsát. Huszonkét európai és néhány amerikai múzeum és magángyűjtő küldte el az olasz városba legféltet­tebb kincseit, hogy minél tökéletesebb legyen az európai met­• szetek öt évszázadát bemutató gyűjtemény. A nemes szándékot siker koronázta. Az 1425-ben élt isme­retlen alkotó „Lyoni Madonnájától" kezdve Schongauer, Hans Baldung Grien, Mantegna, Dürer, Cranach, Tiepolo, Canaletto, Piranesi, Goya, Manet, Degas, Toulouse-Lautrec művein át ve­zetett az út Picasso és Marino Marini alkotásaihoz. E nevek mindegyike rajongó áhítatot és tiszteletet ébreszt a műértőben, de a látogatók áhítata — a jelentések és fény­képek szerint — mint már annyiszor, annyi kiállításon, ismét Rembrandt művei előtt érte el a csúcspontját. Hát igen — Rembrandt... mindig újra — az embersorok festője, a lázadó angyalok, koldús apostolok és rongyos ta­nítványok megörökítője, a közel háromszáz éve halott és mű­veiben örök időkre halhatatlan Rembrandt, mindenkor lenyű­göz, megdöbbent, elragadtat. A százforintos lap legművészibb első levonatait állították ki, a „Szélmalom" és a „Három kereszt" néven ismert részleteket és emellett egy nyolcszor tizenegy centiméter formátumú kis lapot: Jézus az Olajfák hegyén'. Olaszországban az elmúlt hetekben két kiállítást buktatott meg a társadalmi nyugtalanság — a torinói sikerét talán ép­pen az amszterdami külváros lángelméjű megörökítőjének alkotásai biztosították. EGY ZENESZERZŐ HALÁLÁRA Ötvenkét éves korában elhányt Karl-Birger Blomdahl, svéd zeneszerző. Neve hosszú időn át ismeretlen volt még a zenei világ beavatottjai előtt is, 9 szonettjével, 3 szimfóniájával, 2 szvitjével, néhány hegedűversenyével nem tudta áttörni hazája határait. Minden művén erősen érezhető Hindemith hatása, érezhetők a párizsi és a római tanulóévek felei, de általában nem tartozott azok közé, akikre „felfigyel a század". Hogy haláláról ma mégis megemlékezik a világ, az az 1958-ban al­kotott „Anaira" című művének köszönhető. Ez volt ugyanis az első űrhajós-opera". Nemcsak a témaválasztás újszerű, és fejezi a jelenkor emberének csillagokat ostromló törekvéseit, hanem eszközeiben is „sülushű": a műszaki tudomány győ­zelmét éreztetni akarván — elektronikus zenét alkalmaz. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy amikor Blomdahl az Anaira-ban felhasználta az elektronikát, a műfajnak akkor még tulajdonképpen csak ötéves múltja volt. 1953-ban mutatta be a kölni rádió Herbert Elmert kísérletei (a sinus-hangok kombinációja) alapján szerkesztett „elektronikus zenei mű­soráŕ. Ezenkívül csak a párizsi és a holland rádióban végez­tek ilyen irányú kísérleteket. A műszaki vívmányok ilyen ma­gas színvonalú alkalmazására, egy operába való beillesztésére még a legderűlátóbb és legfanatikusabb kísérletezők sem mer­tek gondolni. Az Anaira, az ősbemutatóról írt tudósítások sze­rint — különös volt, meglepő volt, és heves vitákat váltott ki — de sikert aratott. Kár, hogy a zeneszerző ilyen fiatalon kényszerült örökre megszakítani sokat ígérő, bátran kísérletező alkotótevékeny­ségét. PÉTERFI GYULA APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • A Somorjal Középiskola ta­nárainak és tanulóinak, a Tej­falusi Helyi Nemzett Bizottság­nak, az Egységes Földműves­szövetkezetnek és Tejfalu la­kosságának, valamint a Duna­szerdahelyi Járási Bízottság­nak és mindazoknak, akik ifj. Németh Árpád, a középiskola felső tagozatá­nak 16 esztendős első éves ta­nulója tragikus halála alkal­mával részvétükkel fájdalmun­kat enyhítették, ezúton mon­dunk köszönetet. A gyászoló család. 0-758 ISMERKEDÉS • Stockholmban élő magyar tech nikus megismerkedne házasság céljából csinos intelligens magyar leánnyal 18—22 év között. Csak fényképes levelekre válaszo­lok. IÄNOS BÁNFALVI, Rágvägen 12. NACKA 5. SWEDEN. Ü 748 • 59 éves özvegyember, — egy fia és saját berendezett háza van, — özvegy vagy elvált asszony is­meretségét keresi házasság céljá­ból. Jelige: Esetleg háztartásveze­tésre. Ú-745 • Megismerkednék 30—40 éves korig falusi elvált, özvegyasszony­nyal vagy leánnyal, jelige: Saját házam van. 0 489 • 46/178 rk., érettségizett, hiva­talnok két gyermekes özvegy meg­ismerkedne házasság céljából hoz­zá illő tisztességes, intelligens, jó megjelenésű hajadonnal, özvegy­gyei. Jelige: Szigorúan bizalmas. 0-762 I VEGYES • F e i b í v á > . Dunaszerdahelyi Általános Kö­zépiskola Igazgatósága felhívja azoknak a dolgozóknak figyelmét, akik tanulni szeretnének, hogy az 1968/69 es tanévben megnyílik az első évfolyam az esti iskolában. Jelentkezhetnek azok a dolgo­zók akik: L rendelkeznek alapfokú végzett­séggel (8 éves Iskola, 9 éves is­kola, 4 polgári, 4 gimnázium stb.) 2. rendelkeznek hároméves mun­kaviszonnyal (tanoncviszony, katonai szolgálat, háztartásve­zetés stb.). Jelentkezési Ivüket és bizonyítvá­nyukat legkésőbb 1988. augusztus 25-ig küldjék el az Iskola igazga­tóságára. További felvilágosítást az Iskolában kaphatnak. Igazgatóság. 0 761 • Fehér Tuzex Octávia, 65 kiadás, 30 000 km, jó karban eladó. Mocsl Dionýz, Bruty č. 76, okr. Nová Zámky. 0 764 • Azonnal eladó szép színű Moszkvlcs-407 új gumikkal. Török, Levkuška 39, okr. Rim. Sobota. 0-757 • A Nagykaposi (Veľké Kapuša­ny) Mezőgazdasági Műszaki Kö­zépiskola igazgatósága pályázatot hirdet 1 magyar-szlovák szakos tanári állás betöltésére, melynek feltétele megfelelő tanári képe­sítés. A munkahely elfoglalásának ha­tárideje 1968. szeptember 1. Ma­gánosok részére lakást és kosz­tot biztosítunk iskolánkban, csa­ládosok részére rövid időn belül szintén biztosítunk lakást. ÜF-749 • Felveszünk azon­nal: elárusítónőket büfébe, szakácsokat, -nőket, konyhai kisegítő erőkey takarítónőket. Nőtlen, hajadon alkaV mazottaknak lakást biz-, tosítunk. Kérvényeket a követke­ző címre küldjék: Správa študentských domovov Slovenskej vy­sokej školy technickej Bratislava, Bernolákova ulica č. 3. ŰF-752 Ideiglenes árleszállítás: július 1-től augusztus 31-ig 15-%-kal olcsóbban vásárolhat kályhát Használja ki a lehetőséget és készüljön fel a télre. A leszállított árú kályhákkal kapcsolatban kérjen , felvilágosítást a Domáci potreby ŽELEZÁRSTVÍ (VASÁRUK) zaküzleteiben ŰF-750 « Felveszünk az új PRIOR ÁRUHÁZBA B r a t i s I a v a, Kamenné námestie č. 1 azonnali belépésre raka rí tón Sket, raktári munkásakat — férfiakat Fizetési feltételek a TKK szerint. Kitűnő munkafeltételek, üzemi étke­zés stb. Felvilágosítást az OD PRIOR személyzeti osztálya ad Bratslavában, ul. Českosloven­skej armády č. 8. ÚF-751

Next

/
Oldalképek
Tartalom