Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-28 / 207. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. július 28. Vasárnap # XXI. évfolyam, 207. szám £ Ara 50 fillér Úgy járunk el, hogy tiszta lelkiismerettel adhassunk számot hazánk népének Alexander Dubček elvtárs rádió- és TV beszéde Tisztelt televíziónézők, tisz­telt hallgatóim, az utóbbi napokban száz és száz levelet, levelezőlapot, ha­tározatot és nyilatkozatot kap­tam. Valamennyit elolvastam és magam elé idéztein íróik élő arcát. Fontolóra vettem aggo­dalmaikat és reményeiket. Há­lásan tudatosítottam, hogy va­lamennyien támogatják azt az álláspontot, amelyet pártunk vezetősége a jelenlegi helyzet­ben az öt testvérpárt levelével kapcsolatban foglalt el. Ogy éreztem, hogy a levelek­ből több csendül ki, inint azok eljárásának jóváhagyása, akik­nek feladata, hogy képviseljék dolgozóinkat. Egymillió hét­százezer kommunista és köztár­saságunk tizennégy és fél mil­lió polgára, akiké ez a köztár­saság, s akik egyedUI hivatot­tak arra, hogy döntsenek sorsá­ról, pozitívan és reményteljesen álltak ki azon célok mellett, amelyeket magunk elé tűztünk és amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióprog­ramjában formulázott meg a további társadalmi fejlődéshez, t általában elvi álláspontot foglaltak el a jelenlegi helyzet­tel kapcsolatban. Mindez igazán nyugodtan, méltóságteljesen és a szocialis­ta haza további fejlődéséért ér­zett teljes felelősség tudatában történik. Csupán az ilyen állás­foglalás méltó az olyan embe­rekhez, akik tudatában vannak a maguk igazának, és akiknek fontos, hogy igazukat megvéd­jék. Annál nagyobb jelentősége van annak a ténynek, bogy va­lamennyien egyértelműen azon kívánságunknak adnak kifeje­zést, hogy folytassuk az ez év januárban megkezdett politi­kánkat, mivel mindnyájan min­den képességüket és erejüket azon szocialista élet építésére ajánlják fel, amelyet demokra­tikus, szociálisan igazságos és modern társadalmi rendnek képzelünk el. Megértjük ezeket az érzéseket. Annál is inkább értékeljük állásfoglalásukat, mi­vel polgártársaink a leveleikben és a határozataikban egyértel­műen — s emellett tiszta szívből — szabadon és öntudatosan je­lentik ki, hogy további fejlődé­sünket a Szovjetunióval és a szocialista államokkal való őszinte testvéri és szövetségi kapcsolatokra kívánják építe­ni, és a legkisebb mértékben sem kívánják e tekintetben megváltoztatni az alapvető kül­politikai orientációjukat s akár­csak eddig, továbbra is hűek maradnak barátainkhoz, ki fog­nak állni mellettük jó és rossz időkben, hogy sosem lesznek hűtlenek a proletár nemzetközi­ség elvéhez, s hogy az említett elvekkel teljes összhangban — ám saját lelkiismeretük s néze­teik szerint — függetlenül ki vánnak dönteni tulajdon sor­sukról. Ez a CSKP Központi Bizottsá ga határozatainak szelleme. Megingatható lanul haladunk tovább, előre, a nemzetközi kommunista mozgalomra tá­maszkodva, saját utunkon, és örömmel fogadjuk azok segít­ségét, akik megértenek bennün­ket, szívesen és türelmesen ma­gyarázzuk meg álláspontunkat azoknak, akik mind ez ideig nem értették meg minket. Ugyanakkor azonban soha és senkitől sem engedjük magun­kat letéríttetni erről az útról, legkevésbé pedig azoktól, akik szívesen látnák, hogy ellentétbe s összeütközésbe kerUljünk leg­közelebbi barátainkkal, bármi­nő indíték vezérelje is őket. Ám ma nem csupán azért szólok önökhöz, hogy hangsú­lyozzam népünknek ezt az egy­értelmű álláspontját. Köszöne­tet szeretnék önöknek mondani azért a bizalomért és támoga­tásért is, amelyben a kommu­nista párt politikáját részesítik, s amelyet nyilván sokak nevé­ben fejezett ki egész családját képviselve Cibšovä elvtársnő az alábbi szavakkal: „ ... az Ünök pártja a mi pártunk is, jóllehet nem vagyunk párttagok. Őszin­te barátai vagyunk a szocializ­musnak. Higgyenek nekünk. Sokan vagyunk olyanok, akik hisznek Önöknek, és tisztelet­ben tartjuk az Önök kommunis­ta pártját s mindvalameny­nyiünk nevében Ingadják őszin­te köszönetünket." Nagyra értékeljük ezl a bi­zalmat. Szeretném biztosítani önöket, hogy tudatában va­gyunk azon bizalom fontossá­gának, amelyet e napokban népeink belénk helyeznek. Szeretném önöket biztosítani: úgy fogunk eljárni, hogy tiszta lelkiismerettel adhassunk szá­mot tevékenységünkről mind­azoknak, akiket képviselünk. Az utóbbi időben jóval gyak­rabban, mint bármikor ezelőtt, csehszlovák hazánk polgárai: munkások, földművesek, értel­miségiek, kommunisták és pár­tonkívüliek, öregek és fiatalok egyöntetűen éreznek és lépnek fel. Nem hiába éltük át a ja­nuár utáni viharos és bonyo­dalmakkal telt hathónapos idő­szakot. Ma már biztonságo sabban állíthatjuk, hogy olyan egység alakult ki, amilyen­re itt már hosszú évek óta nem vnlt példa, olyan egység, amelyre népeink már régóta (Folytatás a 2. oldalon) NÉPÜNK TUDATÁBAN VAN A TÁRGYALÁSOK FONTOSSÁGÁNAK Feltétlen támogatás Bizalmat szavaznak a CSKP Központi Bizottságának 0 Problémáinkat a humanitás, a szabadság és a demokrá­cia alapján kell megoldanunk # Szocializmus — Szövet­ség — Függetlenség - Szabadság (CSTKJ — Köztársaságunk dúlnak a CSKP Központi Bizott­üzemeinek, hatóságainak és in­tézményeinek dolgozói teljes támogatásukról biztosítják a CSKP Központi Bizottságának elnökségét a CSKP és az SZKP között folytatandó tárgyalások­kal elfoglalt álláspontjával kapcsolatban. A Literárni listy pénteki szá­mában üzenetet intézett a CSKP Központi Bizottságának elnök­ségéhez, amelyet sok száz pol­gártársunk írt alá. Az üzenet hangsúlyozza, hogy mint az emberiség történelmében sok ízben, sok millió ember életút­járól néhányan fognak dönte­ni. Ez a döntés nehéz, s ezt kívánják az aláírók támogatá­sukkal megkönnyíteni. — Bekövetkezett az a pilla­nat — folytatódik az üzenet —, amikor hazánk évszázadok után ismét a remények, mégpedig nem csupán tulajdon reménye­ink bölcsőjévé válik. Elérkezett a pillanat, amikor az egész vi­lágoo bebizonyíthatjuk, hogy a szocializmus egész civilizációnk egyetlen lehetősége. Az üzenet végén polgártár­saink az alábbi szavakkal for­ságának elnökségéhez: — Tárgyaljatok, magyaráz­zátok meg álláspontunkat, ára egységesen és szilárdan védjé­tek meg azt az utat, amelyre léptünk, s amelyről élve le nem térünk. Gondolunk rátokl Gondolja­tok ránkl A Nemzetvédelmi Minisztéri­um pártszervezete főbizottságá­nak tagjai tegnap plenáris ülé­sen gyűltek össze, amelyen megtárgyalták a jelenlegi poli­tikai helyzetet. A minisztérium valamennyi kommunista és pár­tonkívüli dolgozójának nevében táviratot küldtek a CSKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének, amelyben egyebek között a kö­vetkezőket írják: — A jelenlegi helyzetből ki­indulva ismételten feltétlen támogatásunkról biztosítjuk a CSKP Központi Bizottságát az öt párt levelével kapcsolatos álláspontjáért. Az Építésügyi Minisztérium dolgozói tegnap levelet intéz­tek a CSKP Központi Bizottsá­gához, amelyben azonosítják magukat polgártársainknak a (Folytatás a 2. oldalon) KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK JELENTI SZÓFIÁBÓL Megnyitásra kész a fesztivál A fesztiváli küldöttségek tegnap estére már csaknem va­lamennyien megérkeztek Szó­fiába. A VIT nemzetközi előké­szítő bizottsága megtartotta el­ső sajtóértekezletét, melyen részt vett a találkozóra kikül­dött mintegy ötszáz újságíró (Csehszlovákiából több mint hatvanan) többsége. Örömmel hallottuk, hogy a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség feszti­válbizottságának meghívására körülbelül százharminc ország ifjúsági szervezetei küldték vagy küldik el képviselőiket a bolgár fővárosba. Tehát Szófia ebben a tekintetben nem jelent majd rekordot. Viszont rekor­dot jelent majd minden bizony­nyal a rendezvények számában, tartalmi sokszínűségében, ab­ban, hogy a legkülönfélébb po­litikai nézeteket valló ifjúsági szervezetek (olyanok ls, ame­lyek eddig bojkottálták a fesz­tiválokat) elküldhették delegá­cióikat. Annál váratlanabb és megle­pőbb az a fogadtatás, amelyben azok a fiatalok részesülnek, 1/ üiönös figyelemmel várjuk és figyel­jük most a külföldi híreket. Annál is inkább, mert köztársaságunk az utóbbi na­pokban a világközvélemény középpontjában áll. Megszoktuk — hisz az utóbbi évtizedek történelmi eseményei folyamán megszokhat­tuk, hogy a földkerekségen talán egyetlen kis ország sorsának alakulása se szűkíthető le országhatárai közé. Főképp nem Európá­ban! A világhatalmi erők egyensúlymérle­gén a nem nagy népek is súlyt, néha hat­ványozott súlyt jelenthetnek. Az igazsághoz tartozik, hogy egy-egy nép számára sem érdektelen, hogyan billen e nagy mérleg. Csehszlovákia népének a törtenelem örök érvényű leckét adott és ke­serű tapasztalatok, mérhetetlen áldozatok bizonyítják: a köztársaság függetlensége, felvirágzása csak a szocialista országok nagy családjában szavatolható. Ezért fordul fokozott figyelmünk a szom­szédos szocialista országok felé, ahol talán érthető, de nem minden esetben indokol­ható kétségek merülnek fel szocialista fej­lődésünk további alakulását illetően. Az öt testvérpárt varsói tanácskozását követően valóságos politikai elhidegülés állt be az egykori barátok, harcostársak között. Szov­jet, lengyel, német, bolgár és magyar ba­rátaink se mindenben értenek egyet pár­tunk vezetőségének helyzetfelmérésével és a hazai események értékelésével. Sőt, a bolgár és német olvasó a lapjaikban megjelenő hírekből joggal feltételezheti, hogy Csehszlo­vákiában az ellenforradalom előestéjét él­jük, vagy talán már oz ország irányítása is az ellenforradalom kezében van. Pártunk vezetősége nem becsülte és nem becsüli le a jobbról fenyegető veszélyt. Ha­tározataiban ezt a tényt le is szögezte. Tu­datában van annak, hogy a múlt hibáinak felszámolását a szocializmus ellenségei is szeretnék kihasználni. Ahhoz sem férhet két­ség, hogy az imperialista erők — bármeny­nyire is hangsúlyozzák az ellenkezőjét — ne lennének érdekelve a csehszlovákiai esemé­nyek alakulásában. Mindez azonban még nem bizonyíték arra, hogy köztársaságunk­ban ezek az erők felülkerekedhetnek. Ezzel szemben tény az, hogy a régi mó­don országot vezetni, a nép bizalmát és tá­mogatását megnyerni nem lehetett. A ja­es so nuár előtti rendszer a szocializmus magasz­tos eszméin nagy csorbát ejtett. A válto­zást az élet erőszakolta ki. S mondjuk ki mindjárt: a szocializmus javára. Ebben a szörnyen nehéz, bonyolult folya­matban történhettek hibák is. Az emberek hitének, önbizalmának és mások iránti bizal­mának visszanyerése a januárt megelőző időszak után nem éppen könnyű. Számolni kell az esetleges veszéllyel is. De ezt a küz­delmet meg kellett indítani és ezt a kocká­zatot vállalni kellett. Az emberség, a szo­cializmus diadala érdekében. Megértjük, hogy a szocialista országok nagy családja keretében ez a folyamat nem lehet tisztán csehszlovák belügy. Pártunk vezetősége, egész népünk hálás mindazok­nak, akik e nehéz napokban készek a se­gítségre. Nem veszi rossz -néven a testvér­pártok észrevételeit, figyelmeztetését sem. Sőt, meggyőződésünk, hogy szomszédainkat, barátainkat minden félreértés ellenére is a jó szándék és a segíteni akarás vezérli. Hisszük, hogy a küszöbönálló tárgyalá­sok lehetővé teszik sok vitás kérdés tisztá­zását, Ha nem is egyszerre. Csehszlovák részről megértéssel nyugtázták a budapesti Népszabadság csütörtöki számában megje­lent szerkesztőségi állásfoglalást, amely ha­tározottsága mellett sem ítélkezik és nem von le egyoldalú következtetéseket. Ezzel szemben néha érthetetlenül olvassuk a né­met, a lengyel, a bolgár és a szovjet sajtót, amelyből a feltételezett legjobb szándékon túl is a meg nem értés tükröződik. Fájlaljuk, hogy szovjet részről leállították a szovjet turisták utazását Csehszlovákiába, mert meggyőződésünk: a baráti kapcsolatok, a személyes találkozások és beszélgetések sok kételyt eloszlatnának, a régiek mellett új barátságok alakulnának. Ennyivel lettünk mi és mások is szegényebbek. Kételyekkel olvassuk a német sajtó elle­nünk emelt éles vádjait és szomorúan vesz­szük tudomásul, hogy az NDK-ban már rá­dióadásunkat zavarják. Igaz, ez az ország belügye, de aggódunk, mert az egyoldalú tájékoztatással sok-sök barátunkban kétely támadhat irányunkban anélkül, hogy meg­hallgathatnák a mi véleményünket, állás­pontunkat is. Tudomásul kell vennünk a tényt, hogy barátaink és köztürvk akkor alakult ki saj­nálatos nézeteltérés, bizalmatlanság, amikor a legnagyobb szükség lett volna a kölcsö­nös megértésre. Nagyon hisszük, hogy az elkövetkező hét - a tárgyalások hete - sok problémát tisztáz és a tárgyalófelek orszá­gaik, népeik képviseletében a tovább mé­lyülő barátság és szövetség további alapjait rakják le. Csehszlovákia népe — ősi szláv szokáshoz híven — kenyérrel és sóval fogadja az őszinte eszmecserére, a nézetek tisztázására hazánkba érkező küldöttségek tagjait. akik nem tagjai a küldöttsé­geknek. A csehszlovák küldött­ség törzskarának képviselői kö­zölték az újságírókkal, liogy a jugoszláv—bolgár határon, Dl­mitrovgrad és Kolatino között további csehszlovákiai fiatalo­kat is feltartóztattak. Huszon­négy plzefti, hőt trencséni és több gyalog, kerékpáron, autó­stoppal, illetve görkorcsolyán érkező fiút és lányt először azért nem engedték be Bulgá­riába, mert állítólag nem voltak teljesen és rendesen felöltözve. Amikor felöltöztek, azt kifogá­solták, hogy nincsenek megbo­rotválkozva. Amikor készek vol­tak megborotválkozni és meg­nyiratkozni (egyiküknek, mási­kuknak hosszú haja volt), azt mondták nekik, hogy nemkí­vánatos vendégek. Másoknak azt mondták, hogy nincs szá­mukra szállás biztosítva és ami­kor azzal érveltek, hogy van­nak sátraik, azt a választ kap­ták, hogy a campingek megtel­tek. A -CSlSZ Központi Bizottsága még Prágában összeállította ezeknek a fiataloknak a névso­rát és vagy két hónappal ez­előtt megküldte azt a nemzet­közi előkészítő bizottságnak. Az előkészítő bizottság két épüle­tet tartott fenn az így csopor­tosan vagy magánúton érkező fiatal turistáknak, tehát szállá­sukról gondoskodtak, érkezé­sükről tudtak. Egyébként a gyalogtúrákat többségben a CSISZ járási vagy városi bizott­ságai szervezték. VIT-küldöttségünk képviselői nyomban tárgyaltak a Bolgár Ifjúsági Szövetség képviselői­vel, s szóWai nagykövetségünk is tiltakozott az egyezményeket sértő eljárás ellen. A Bolgár If­júsági Szövetség tegnapelőtt este azt a választ adta, hogy az ügy tisztázódott, a határon vá­rakozó fiatalok bejöhetnek az országba. Nem Így történt. A fiatalokat tegnapelőtt este dur­ván elkergették a határról. Tegnap délelőtt újabb tárgyalá­sokat kezdtek, de ezek sem ve­zettek eredményre. A csehszlo­vák VIT-küldöttség vezetősége ezért tiltakozását fejezte kl a nemzetközi előkészítő bizott­ságnak. A csalódott fiatalok ügyének ma kellene végérvé­nyesen eldőlnie. Mindenképpen sajnálatos eset ez. összeegyeztethetetlen a IX. VIT jelszavával: Szolida­ritás, béke, barátság. Kellemet­len mellékzöngéje a különben jól előkészített, jól megszerve­zett fesztiválnak. SZABÓ GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom