Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-04 / 183. szám, csütörtök

SZABÓ BÉLA PÁRIZSI LEVELE Az ÚJ SZÓ Párizsban Alig vagyok itt tíz napja, s máris honvágy kínoz. Pillanat nyilag semmi mást nem kívá­nok, minthogy valahol magya­rul beszéljek. Nem azért, mint­ha fontos közölnivalóm volna, mintha komoly problémák fog lalkoztatnának, hanem pusztán azért, hogy ebben a csodálatos, színes francia környezetben, ahol minden a jövőtől terhes, hirtelen magyar szó után vágy­tam. Ekkor eszembe jutott, hogy 1965-ben, amikor itt jár­tam, egy magyar könyvesboltot pillantottam meg. Elindultam hát Párizs nagy rengetegében megkeresni ezt a boltot, ame­lyet tulajdonosa Balatonnak ne­vezett el, és amely a magyar könyveken kívül magyar sza­lonnát, szalámit, konzervet és italt is árusít. Szegényes kis bolt ez a gazdag Párizsban, mégis nagy a vonzereje, mert az ember itt találkozhat azok­kal a párizsi magyarokkal, akik érdeklődnek a magyar kultúra iránt. Ezenkívül a bolt tulaj­donosa is rendkívül barátságos ember, úgy örül egy-egy látoga­tójának, mint valami közeli ro­konnak. Most is, hogy odataláltam, Igen megörült nekem. Emléke­zett rám, azt is tudta, hogy csehszlovákiai vagyok és mind­járt érdeklődni kezdett a hazai viszonyok iránt, majd megmu­tatta nekem az Új Szót, amely szerinte igen érdekes, olvasmá­nyos újság lett, amióta megin­dult nálunk a demokratizálódá si folyamat. Érdeklődött gazda­sági viszonyaink iránt. Megle­pő tájékozottságról tett tanúsá­got, amikor szóba hozta a szö­vetkezeteseket. Tudta, hogy nem megy rosszul a soruk. Tisz­telettel beszélt mindazokról az eseményekről, amelyek nálunk lezajlanak. És végül a magyar kisebbségi kérdésről is szó esett. Vajon javulni fog-e való­ban a csehszlovákiai magyarok helyzete. A kérdés feltevésén és a kérdező egész magatartásán látni és érezni lehetett, hogy nem kíváncsiságból kérdez, ha­nem őszintén érdekli mindaz, ami ma nálunk lezajlik ... Vé­gül szóba került a francia hely­zet is. Ekkor már én kérdez­tem, ő meg hévvel magyaráz­ta, hogy a sztrájk spontán és gyors kitörése azt jelzi, hogy komoly problémákat kell sür gösen megoldani. Nem folytathatta, mert egy Idősebb asszony jött be és egy kötet Móricz Zsigmondot és Kosztolányitól az Esti Kornélt kérte. Sn ettől a hangtól meg­nyugodtam és csak amikor el­hagytam a boltot, gondoltam arra, hogy nemcsak Franciaor­szágban, hanem másutt is, az egész világon meg kell oldani a komoly problémákat. Mezőgazdasági gépkiállítás Nyitrán 0 GAZDASÁGOS ÉS CÉLSZERŰ LÁNCTALPAS TRAKTOR $ NAGY TELJESÍTMÉNYŰ KALAPÁCSOS DARÁLÓ ® CSODÁLATRA MÉLTÓ OLTÓGÉP Július elsejétől a szófiai AG­ROMECHINA tíznapos gépkiállí­tást tart a Nyitrai Mezőgazda­sági Főiskolában. A sajtóérte­kezleten Csibukov elvtárs, ke­reskedelmi attasé és Andrejev elvtárs, az AGROMECHINA igazgatója arról tájékoztattak, hogy Bulgária 300 féle gépet gyárt, és ezeket ötven ország­ba szállítja. A kiállítás célja, hogy hazánk mezőgazdasági dolgozóival is megismertessék gyártmányaikat. Különösen azok a gépek kel­tenek érdeklődést, amelyek ki­egészítik gépparkunkat. Ezek közé tartozik a Bolgár 30 — TLA lánctalpas traktor. A 30 lóerős kis erőgéphez 25 féle szerszám­gép tartozik, amelyek kiválóan alkalmasak szőlők, gyümölcsö­sök és komlóültetvények műve­lésére. Mivel széles a nyomtávja és alacsony a súlypontja a me­redekebb domboldalakon is biz­tonságosan használható. Diesel­motorja egy lóerőre átszámítva 186—200 gramm naftát fogyaszt óránként. Maximális teljesít­mény esetén is csak 1500 a per­cenkénti fordulatszáma, és így csekély a kopása. Elmondhat­juk, hogy célszerű, gazdaságos munkaeszköz. Hazánk az idén csak 100 darabot (a hozzá tartozó munkagépsorozattal együtt) kaphat belőle. Vásárlá­sa, mint a többi gépé, a Moto­kovon keresztül történik. A bolgárok ajánlják az F-l típusú kalapácsos darálót ls. Olcsóbb a más országokból be­hozott darálóknál, a teljesít­ménye viszont azonos. Órán­ként átlagosan 2020 kiló szemes terményt darál meg. Kukoricá­ból azonban 2700—5000 kilót is. Igaz, zabból csak 475—920 ki lót. Legnagyobb érdeklődést az oltógép keltette. Segítségével egy személy óránként osztályo­zatlan vesszőből 300, osztályo­zottból 500 szőlőoltványt készít. Háromféle méretű kése 6 milli­métertől 12 milliméter átmérő­ig terjedő vesszők oltását teszi lehetővé. A vele készített olt­ványok fogamzási aránya szinte hihetetlennek tűnik, szakértője szerint 95—100 százalékos. A gép szemlélőinek az volt a vé­leménye, hogyha mindez igaz, akkor csodálatra méltó automa­ta. Az ára megközelítőleg 12 ezer korona lesz. (bj) Ázsiaiak tej iszonya? Egy sydneyi tudományos kuta túcsoport arra a megállapításra jutott mintegy 40 különböző nem zetiségű ázsiai megfigyelése alap­ján, hogy e földrész lakói számá­ra ártalmas a tehéntej. Szerveze­tük nem képes befogadni, sőt, el­lenkezőleg, a tej fogyasztása gyo­morfájást és hasmenést okoz ná luk. Ha ez az állítás beigazoló­dik, óriási gyakorlati jelentősége lehet, mert Ázsiában mindmáig nagy nehézségbe ütközik a tejellá­tás. (pl) Ne arasson a vörös kakas A nyugat-szlovákiai kerület földjein megkezdődött az ara­tás. Sajnos, ilyenkor minden esztendőben veszélyezteti ter­mésünket a tűz, amely gyakran jelentős károkat okoz. Vegyük csak szemügyre az elmúlt esztendőt. Járásunkban tavaly júliustól augusztus vé­géig, az aratás idején 65 tűz keletkezett, s több mint 860 000 korona kárt okozott. Elégett két cséplőgép, egy szénaelevá­tor, egy traktorpótkocsi, több mint 2800 métermázsa gabona­féle és nagy mennyiségű szal­ma. A legtöbb tüzet (40) a moz­donyokból kipattanó szikrák okozták. Nagyban hozzájárult a tüzek keletkezéséhez a hanyag­ság is, ugyanis a gabonát nem aratták le elsősorban a vasút­vonal mentén, illetve a helyszí­nen hagyták, s nem szántottak a vasút mentén védősávot. A mérleg úgyszólván minden esztendőben azonos. 1gy példá­nak okáért az idén június köze­pétől csupán a nyugat-szlová­kiai kerületben 25 helyen gyul­ladt meg a gabona. Elégett több mint 90 mázsa gabona, főként búza, s a kár körülbelül 540 000 korona. Pedig még csak most kezdődnek a „tűzveszélyes" hónapok ... Az idén a legnagyobb tűz a dunaszerdahelyi járási Albári Egységes Földművesszövetke­zetben pusztított. A nemzetközi gyorsvonat mozdonyából kipat­tant szikrától meggyuladt a ga­bonatábla, s csaknem 200 000 korona értékű, 20 hektárnyi bú­za égett el. A tüzet az erős szél miatt nem sikerült nyomban megfékezni. A žitavanyi Egysé­ges Földművesszövetkezet hatá­rában 15 hektár gabona égett el, s még további 25 helyen ke­letkezett tűz. Két tüzet gyermekek okoz­tak. így példának okáért a Csú­zi Egységes Földművesszövet­kezetben a gabonatábla mellett két fiatal fiú játszott gyufával. Mikor az egész skatulya meg­gyulladt, a gabona közé dobták. Az elégett 80 ár gabona értéke 4500 korona. Azt szoktuk mondani, hogy az ember okul hibáiból. Ám az, hogy az idén csupán egyetlen kerületben 25 helyen égett a gabona, arról tanúskodik, hogy az ember nem sokat okult. A tü­zek elleni küzdelemben be kell tartanunk a tűzvédelmi előírá­sokat, mivel az eddigi tüzese­tek arról tanúskodnak, hogy nem tartják be őket. Ezzel kap­csolatban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy be kell tartani az elvet: az érett gabo­nát elsősorban a vasútvonal mentén kell learatni, s a tarlót felszántva védősávot kell kerí­teni. Erről az elvről azonban számos mezőgazdasági üzem­ben megfeledkeznek. A kerület illetékes szervei az idén ellenőrzik az aratási tech­nikát és a tűzvédelmi intézke­dések betartását, ám ha az em­berek alá fogják becsülni a tűz­veszélyt, a tűz ismét pusztítani fog. Erre pedig igazán nincs szükségünk. MARTIN HRÚZ Smrkovský elvtárs az újságírók körében Tegnap pontosan 17 órakor érkezett JOSEF SMRKOVSKÝ, a Nemzetgyűlés elnöke kíséretével a bratislavai Gjságíró Házba, hogy megválaszolja a klubtermet zsúfolásig megtöltő újságírók kérdéseit. Elöljáróban meg kell mondanom, hogy a majd kétórás találkozó légkörét elsősorban Smrkovský elvtárs közvetlen, emberséges magatartásának rokonszenvet kiváltó varázsa határozta meg és jellemezte. Vendégeink elő­re lekötött műsora lehetetlenné tette, hogy minden érdeklődő szót kérhessen. így is elhangzott jóegynéhány olyan kérdés és felelet, amely megérdemli a nyilvánosságot. Az alábbiak­ban ezekből nyújtunk ízelítőt. KÉRDÉS: A parlamentnek egymást államférfiaink, és mi­lesz nyári sziinetje? VÁLASZ: Július 10-én ismét plenáris gyűlésre jönnek össze a képviselők. Ami az én sza­badságomat illeti, ez idén kö­rülbelül tíznapos lesz, s úgy hi­szem, hogy kollégáim sem jár­nak jobban. KÉRDÉS: Mikor kerül sor a nemzeti bizottságok, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Nemzet­gyűlés választására? VÁLASZ: Csak azt követően, hogy az illetékes intézmények megtárgyalják és jóváhagyják a föderatív államjogi elrende­zést. Véleményem szerint erről a kérdésről népszavazást kel­lene tartani. (Egy további kapcsolódó és kiegészítést szorgalmazó kér­désre Smrkovský elvtárs hang­súlyozta, hogy a plebiscit kö­vetelménye már többször fel­merült, viszont ő maga sem tudja, milyen formában kellene megvalósítani minden majori­zálástól mentesen. Indokoltnak és szükségesnek tartja azon­ban, mert fontos probléma el­döntéséről van szó, amelyben kl kellene kérni az állampol­gárok véleményét is.) Különben a képviselők man­dátumát meghosszabbítottuk a jövő év végéig. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ak­kor kerül sor a választásra. Pontosan nem tudom, hogy mi­kor, de feltételezhetően a jövő év tavaszán az urnák elé járu­lunk — ez volt válaszának lé­nyege. KÉRDÉS: Hogyan tekint a há­rom részes (Csehország, Mor­vaország, Szlovákia) föderatív elrendezés javaslatára? VÁLASZ: Az államjogi elren­dezés nemzeti és nem területi ügy. Két nemzet államjogi el­rendezéséről van szó. Ugyan­akkor tekintetbe kell venni a nemzetiségek helyzetét is (Smrkovský elvtárs itt a többi között megemlítette a köztársa­ság félmilliós magyarságát is). A háromrészes föderatív elren­dezés tehát nem jön számítás­ba, jómagam is kategorikusan ellenzem. El kell azonban is­mernünk Morvaországnak azt a követelményét, hogy hozzuk helyre a prágai centralizmus okozta torzulásokat. KÉRDÉS: Feltehetően milyen posztot fog betölteni az alaku­ló Cseh Nemzeti Tanácsban? VÁLASZ: Huszonhárom esz­tendő telt el 1945 óta, amikor ügyvezető alelnöke voltam a forradalmi Cseh Nemzeti Ta­nácsnak. Ezért úgy gondolom, hogy alkalmat kell adnunk a fiatalabbaknak, a negyvenegy­néhány, vagy a harmincöt éve­seknek. Én akkoriban 34 éves voltam ... KÉRDÉS: Hogyan értik meg Az 1900 hektáros Rutin víztároló Kelet-Szlovákia leghosszabb és legmélyebb víztárolója lesz, s a Kelet-szlovákiai Vasmüvet fogja vízzel ellátni. Ezenkívül a víztároló lehetőséget nyújt majd a vízi sportok uzésére is. Képünkön: A víztároló gátjának egy része az áteresztő zsilippel. (Gabriel Bodnár felv. — CSTK) lyen az ön és általában a cse­hek viszonya Dubček, valamint Husák elvtárshoz? VÁLASZ: A cseh nemzet oly gyorsan és spontán módon fo­gadta körébe és kedvelte meg Dubček elvtársat, hogy ezt elő­re senki sem merte volna tip­pelni. Közvetlen ember, őszin­te' és ezért tekintélynek ör­vend. Husák elvtárs is derekas, elvszerű fellépésével tekintély­re tesz szert a csehek körében. Személyi kapcsolatainkat ille­tően elsősorban bizonyos el­vekre építünk, ez az egyesülés alapja. Viszonyom Dubček elv­társhoz kölcsönösen a teljes bizalomra és támogatásra épül. Nem félek attól, hogy valame­lyikünk úgy megváltoztatná né­zetét, hogy eltávolodjunk egy­mástól. KÉRDÉS: Mondana valamit Josef Pavel belügyminiszter helyzetéről, akit támadnak a visszahúzódó erők? VÁLASZ: A kormányalakítás idején spontánul őrá szavaz­tam, amikor erről a posztról volt szó. Harmincöt éve isme­rem, egy-két évet közös fedél alatt is eltöltöttünk (Smrkovský elvtárs Itt a ruzynéi, illetve a lipótvári fegyházra célzott). Pavel első két hónapja ebben a tisztségben nem volt köny­nyű, de már leváltották vala­mennyi helyettesét, és új em­berek veszik körül. Különben beszélek majd vele, s megkér­dem tőle, hogy a rágalmazók­kal szemben milyen segítségre van szüksége a Nemzetgyűlés részéről. KÉRDÉS: Miért nem vontak senkit sem felelősségre a du­nai árvízért? VÁLASZ: Tudtommal a kor­mány és a Nemzetgyűlés elnök­sége annak idején megtárgyal­ta a felelősség kérdését tagla­ló jelentést. Ennek alapján (ezt már Smrkovský elvtárs egyik kísérője fűzte hozzá) büntetőjogilag senkit sem lehe­tett felelősségre vonni. KÉRDÉS: Císaŕ elvtársnak a Marx-évfordulón mondott be­széde hivatalos megnyilatkozás volt? VÁLASZ: Beszédét a párt el­nöksége nem tárgyalta meg, de ö bizonyára számos elvtárssal lekonzultálta, és ezért nem mi­nősülhet magánvéleményének .— így foglalható össze a vá­lasz lényege. KÉRDÉS: Miért húzódik any­nyira a Szovjetuniótól kért köl­csön elintézése? VÁLASZ: Mintegy 400 mil­lió aranyrubelről, vagyis 4—5 milliárd koronáról van szó, s ez nem kis összeg, ezt alapo­san meg kell tárgyalni. Külön­ben is, ilyen nagyszabású pénz­ügyi egyezmények esetében nemzetközi viszonylatban ösz­szehasonlíthatatlanul tovább tart az elintézés. KÉRDÉS: A visszhang után hogyan tekint a „Kétezer szó­ra"? VÁLASZ: Ez már mögöttünk van, de szerintem megfontolat­lan, helytelen lépés volt. E szavak jelentős részét már százszor is kimondottuk, de engem az a mondjuk „40 szó" érdekel (Smrkovský elvtárs a különféle szervezkedésre buzdí­tó szavakat említette meg). Ez gyakorlatilag a hatalomátvételt és kínai módszerek becsempé­szését jelentené. Josef Smrkovský elvtárs vé­gül néhány meghitt szót inté­zett a jelenlevő újságírókhoz: Eddig nem járt utakra tértünk, a szocializmust a demokráciá­val és a humanizmussal akar­juk összeegyeztetni. Az újság­íróknak nemcsak a kritikából kell kivenniük részüket, hanem a politika kidolgozásából is. Eszet kell adniuk és felelőssé­get is kell vállalniuk. A magunk nevében aláírhat­juk ezeket a szavakat. Feljegyezte: (g. i.) 1868. VII. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom