Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-25 / 204. szám, csütörtök

Hogyan gazdálkodtunk az első fél (Folytatás az 1. oldalról) kielégítő (teljesítményük 8,2 százalékkal, bruttó jövedelmük 8,0 százalékkal növekedett), aminek eredményeként a válla­latok zöme fedezni tudja pénz­alapjait és teljesíti az állami költségvetésbe irányuló befize­téseket. A MEZŰ-, ERDÖ­ES VÍZGAZDASÁG EREDMÉNYEI Az állattenyésztési termékek felvásárlása — a tojás kivételé­vel — az év első felében lénye­gesen megnövekedett; vágómar­hából például 569 000 tonnával, azaz 12,1 °/o-kal, tejből pedig 1,67 milliárd tonnával, azaz 6,7 százalékkal többet vásároltak fel. A húsellátás javulása azon­ban a levágásra kerülő állatok száma gyarapodásának rovásá­ra történt (szarvasmarhából 47 800-zal, borjúból 35 500-zal, sertéshúsból 219100-zal több került vágóhídra, mint az el­múlt évben). Az ősziek viszonylag jól át­telelték, s a tavaszi munkák ko­rai elvégzése ls jobb feltétele­ket teremtett a földalap kihasz­nálására. A növénytermesztés­ben azonban több nemkívánatos irányzat is érvényesül. Csökken például a cukorrépa és a bur­gonya vetésterülete, fokozódik a gabonatermelés, s egyre na­gyobb mennyiségben termeszte­nek takarmányt a szántófölde­ken. A burgonyával beültetett földterület (372 000 ha) az utolsó 50 évben most a legki­sebb (36 000 hektárral kisebb, mint az elmúlt évbenl). Ami a gabonaneműeket Illeti, a hektárhozamok előzetes fel­becsülése alapján megállapítha­tó, hogy 6,2 millió tonnát ta­karítunk be belőlük, vagyis kb. egy százalékkal többet, mint ta­valy. Az erdőgazdaságban megkö­zelítően 43 000 hektáron ültet­tünk ki facsemetéket. Körülbe­lül 7,1 millió erdei köbméter fát termeltünk kl, ebből kb. 1,8 millió erdei köbmétert a múlt évi viharok által kidöntött fák­ból. A vízgazdálkodásban ebben az évben sem sikerült meggyor­sítani a vizek tisztán tartásá­ra szolgáló berendezések építé­sét, s nem akadályoztuk meg a folyóvizek szennyezését sem. (a vállalatok egyébként 271 millió korona kötbért fizettek az állami költségvetésbe a fo­lyók szennyezése miatt, amely Összeget a szennyvíztisztító-be­rendezések építésére használ­nak fel). ÉPÍTŐIPAR Az építőiparban folytatódik a megvalósuló munkák növekedé­si üteme. Az építőipari vállala­tok 19,1 millió korona értékű munkát végeztek el (Indexszám 108). A beruházási építkezések terén megvalósított munkák 7,5 százalékkal növekedtek. Az építőipar átlag 473 000 dolgo­zót foglalkoztatott, vagyis 2,6 százalékkal többet, mint 1967 hasonló Időszakában, átlagbé­rük 91 koronával (5 százalék­kal) növekedett s elérte az 1893 koronát. KŰZLEKED&S A szállítóvállalatok az év első felében — tonnákban — 2,8 százalékkal több árut továb­bítottak, mint egy évvel ezelőtt (a vasúton 2,5 százalék volt a teljesítménynövekedés). A vas­úti közlekedés modernizálását £s gazdaságosabbá tételét 126 motoros és 14 vlllanymozdony Üzembe helyezése is elősegítet­te. A közúti autóforgalom, amely az áruszállítások 49,8 százalékát bonyolítja le, 113 millió tonna árut szállított, vagyis 3 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Az utasszállításban 1192 mil­lió személy vette Igénybe a közlekedési eszközöket (vas­úton 314 millió, autóbuszon 876 millió ember utazott). A városi közlekedésben 9,7 százalékkal növekedett az utazók száma. Június végén a telefonállomá­sok száma elérte az 1739 000-et (61 ezerrel növekedett]; száz lakosra 12,08 telefonállomás ju­tott A helyi telefonszolgálat­nak 92 százaléka (1,6 milllő Állomás) automatizált. A rádióhallgatók száma jú­nius végén 3 218 000 volt s egészben véve stabilizált. Ezzel szemben a tv-készülékek tulaj­donosaínak száma további 135 ezerrel növekedett, s június vé­gén elérte a 2 735 000-et. GAZDASÁGI EGYENSÜLY A csehszlovák népgazdaságot ebben az évben is az jellemzi, hogy nincs egyensúly a létreho­zott források és a népgazdaság szükségletei között, s ez a ki­egyensúlyozatlan helyzet külön­féle intenzitással nyilvánul meg egyrészt a beruházási építke­zések biztosításában és a la­kosságnak bizonyos közszük­ségleti cikkek iránti keresleté­ben, másrészt külkereskedelmi kapcsolatainkban is. Az év első felében a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva tovább fo­kozódott a belföldi piacon — a lakosság vásárlóereje meg­erősödésének eredményeként — a kereslet, növekedtek a be­ruházásokkal, úgyszintén a tő­késországokból történő behoza­tallal szembeni igények is. Mindez nem csekély nehézsé­geket okoz, hiszen a vállalatok követelményeit az építőipar nem tudja kielégíteni, s még kevésbé lehetséges maradékta­lanul eleget tenni a külföldi gépek és berendezések iránti igényeknek. A beruházási épít­kezések szakaszán egyébként az első fél évben 30,5 milliárd korona értékű munkát végez­tek, illetve szállítást valósítot­tak meg, vagyis 2,1 milliárd ko­ronával többet, mint az elmúlt évber ÉLETSZÍNVONAL A népgazdaság fejlődését a lakosság körében az életszín­vonal alakulása tükrözi, itt pe­dig elsősorban a bevételek és a kiadások, a foglalkoztatott­ság, az árak és az életszükség­letek esnek latba. Nem kétséges, hogy a lakos­ság pénzbevételei növekednek. Ez év első felében 8,8 százalék­kal többet fizettünk ki a népgaz­daság szocialista szektorában bérek formájában, mint az el­múlt év hasonló időszakában, ebből pedig 79 százalék jutott az átlagbérek növekedésére és csupán 21 százalék a foglalkoz­tatottság fokozására. Az átla­gos havi nominálbér ez év első felében a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva kb. 110 koronával emelkedett és 1685 koronát tett ki. E nagyfokú bérnövekedésre befolyással volt az a körülmény is, hogy ez év elején fizették ki a vállalatok­ban a múlt évi nyereségrésze­sedést. A leggyorsabban — több mint egymilliárd koroná­val, vagyis csaknem 20 száza­lékkal — a szövetkezeti pa­rasztság bevételei növekedtek. Ami a lakosság pénzkiadásait illeti, ezek a múlt év hasonló időszakához viszonyítva mint­egy 10,2 százalékkal emelked­tek, ami egyrészt a kiskereske­delemben lebonyolított vásárlá­sok fokozásával (5,5 milliárd koronával, vagyis 10,5 száza­lékkal, másrészt a szolgálta­tások megdrágulásával (0,6 milliárd koronával, vagyis 5,6 százalékkal), s az Állami Taka­rékpénztár által folyósított köl­csönök törlesztésével magya­rázható. A népgazdaság szocialista szektorában (az EFSZ-eken kí­vül) a múlt év első feléhez vi­szonyítva megnövekedett az újonnan foglalkoztatott dolgo­zók száma (100 000-rel, azaz 1,8 százalékkal). Fokozódott a nők foglalkoztatottsága is (ma a szocialista szektorban dolgo­zóknak 44,9 százaléka nő). • • • Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése a továbbiakban rész­letezi a cseh országrészekben és a szlovákiai kerületekben elért gazdasági eredményeket s elemzi népgazdaságunk ala­kulását. Ezekkel az adatokkal majd kommentár formájában foglalkozunk. Máris megállapít­hatjuk azonban, hogy Szlová­kiában az országos átlagnál lé­nyegesen gyorsabb (9,1 százalé­kos) volt az Ipari termelés nö­vekedése, 17 800 új munkalehe­tőséget biztosítottak, s 5 száza­lékkal fokozódott a munkater­melékenység. Az átlagbérek el­érték az 1719 koronát, s meg­közelítették a cseh ipari válla­latok átlagbérét. (dj) A Külügyminisztérium nyilatkozata (ČSTK) — Július 18-án a ČSTK New York-i tudósítója a rendszeres sajtóértekezlet ke­retében néhány kérdést tett fel az ENSZ-títkárság titkárának, amelyek olyan benyomást kel­tettek, mintha az ENSZ-et érde­keltté kívánták volna tenni Csehszlovákia és a szomszédos szocialista államok kapcsolatá­nak kérdéseiben. A CSTK tudó­sítójának ez az eljárása élénk figyelmeit keltett mind a titkár­ságon, mind az ENSZ küldött­ségeinek körében. A Külügyminisztérium a CSTK tudósítójának eljárását sajná­latra méltónak tekinti, amely nem felel meg a csehszlovák kormány érdekeinek és politi­kájának. Ezért a Külügyminisz­térium meghatalmazta a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság ENSZ-beli állandó küldöttségét, hogy ezt az álláspontját tolmá­csolja az ENSZ főtitkárának. MEGHÍVÁS (CSTK) — Jugoszlávia kor­mánya dr. František Vlasák népgazdaságtervezési minisz­tert jugoszláviai látogatásra hívta meg. A meghívásról a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság tervezési szervei­nek csehszlovákiai látogatásá­ról szóló közleményben adtak hírt. A meghívást dr. F. Vlasák miniszternek dr. Rikard Stajner, a Szövetségi Gazdasági Tervezé­si Intézet vezérigazgatója adta át. LEVÉL BARÁTAINKHOZ (CSTK) — A Csehszlovákiai Zeneszerzők Szövetsége tegnap levelet intézett az öt szociális; ta ország baráti szövetségeihez, amelyben tájékoztatja az em­lített szövetségeket Csehszlová­kia jelenlegi politikai és kul­turális életének helyzetéről. A levélben meghívja a baráti szövetségek képviselőit, láto­gassanak el hazánkba, s így saját szemükkel győződjenek meg helyzetünkről, s arről, hogy zenénk tovább zeng or­szágunk békés környezetében. Nem adunk lehetőséget a visszaélésekre (CSTK) — A Nemzetvédelmi Minisztérium hetilapjának, az Obrana lidunak két riportere, volt az első két csehszlovák újságíró, aki meglátogatta a Szabad Európa Rádióállomást, s az említett újság 29. számá­ban bevezető cikket közölt egy tervezett cikksorozatból. Az Obrana lidu szerkesztősé­gének vezetősége kedden úgy határozott, hogy a cikksoroza­tot leállítja, így tehát a követ­kező számban a folytatás már nem jelenik meg — Jelentette be Josef Polcar főszerkesztő a ČSTK tudósítójának, majd a döntést így indokolta: — Célunk az volt, hogy ob­jektív tájékoztatást nyújtsunk. Ogy véltük, hogy nem helyes a Szabad Európa Rádióállomás zavarása, vitába kell vele száll­nunk, meg kell cáfolnunk ha­zugságait. Cikksorozatunkban is Ilyen irányban szándékoztunk érvelni. A kialakult helyzetből azon­ban arra a következtetésre ju­tottunk, hogy írásainkkal vísz­szaélnek. Ezért beszüntettük a cikksorozat közlését, s a jelen­legi helyzetben nem ls szándé­kozunk folytatni. Megoldják a problémákat (ČSTK) — Az 1969. évre szó­ló politikai-gazdasági irányelv, amelyet a gazdasági tanács tár­gyalt meg, megold néhány olyan kérdést is, amely közvet­lenül érinti a dolgozók érde­keit. Mint Jindŕích Gréf, a Szak­szervezetek Központi Tanácsá­nak osztályvezetője mondotta a ČSTK tudósítójával folytatott beszélgetésében, főként a bér­és az árpolitikáról, a szociális ügyekről, a lakásépítés proble­matikájáról stb. van szó. Nyílt levél a Študent folyóirat szerkesztőségéhez A ČSTK szerkesztőségéhez eljuttattak egy nyílt levelet, amelyet több főiskolánk kiváló pedagógus ai Intéztek a Študent folyóirat szerkesztőségéhez. Tisztelt barátaink, örömmel fogadtuk nyilatkozatu­kat, amelyben támogatják a CSKP Központi Bizottságának az öt kom­munista párt varsói értekezletéről' küldött levelével kapcsolatos ál­lásfoglalását. Egyetértünk önök­kel abban, hogy országunk hely­zete rendkívül komoly. A helyzet komolysága mindenkitől megkö­veteli, aki csak részt vesz a köz­vélemény alakításában, hogy meg­fontoltan és felelősségteljesen járjon el. Bizonyára nem kell hangsúlyoznunk, hogy fenntartás nélkül a sajtószabadság mellett állunk s megengedhetetlennek te­kintjük a cenzúrát. Ugyanakkor azonban úgy véljük, hogy ezt a szabadságot a szociális csoportok valóságos szükségleteinek és ér­dekeloek kell irányítania, neveze­tesen azon csoportok érdekeinek, amelyeket az önök folyóirata le­galábbis címe szerint képvisel. Ogy látjuk azonban, folyóiratuk nem törekszik arra, hogy a diák­ság és az Ifjú értelmiség intellek­tuális vezetője legyen, hogy meg­szabja fejlődésének és társadalmi befolyásának útjait, mivel folyó­iratuk tartalma arról tanúskodik, hogy e tekintetben sokkal adós marad. Sajnos, olyan helyzetben va­gyunk, ainikor ez a fogyatékos­ság nem csupán a szerkesztőség ügye, mivel minden közéleti tevé­kenység és megnyilatkozás nem csupán a hazai, de a világ közvé­leményének középpontjában ls áll. Feltételezzük, önök ls jól tudják, milyen sok megoldatlan szociális, gazdasági, belpolitikai és nemzet­közi politikai kérdéssel állunk szemben köztársaságunk fejlődése terén, hogy ezekre a problémákra összpontosul a közvélemény ér­deklődése. E fontos problémákkal kapcsolatban folyóiratuk tolmá­csolhatta volna a diákok, a diák­mozgalom és a fiatal értelmiség nézeteit, Indítványait éa Javasla­tait köztársaságunk szocialista haladó fejlődésének érdekében. Ehelyett lapjuk hasáfijait egyházi méltóságok rendelkezésére bocsát­ják, olyan felhívásokhoz, hogy nyomban újítsák fel a szociál­demokráciát. Ezzel mit sem se­gítenek, csupán érveket nyújta­nak a hazai és a külföldi dogma­tikus erőknek. Főként azonban a Szabad Európa Rádióállomásról írott riportjuk, amelyet folytatni szándékoznak, teljes ellentétben áll a Jelenlegi helyzet követelmé­nyeivel, s arről tanúskodik, hogy képtelenek megérteni a politikai realitásokat. Tisztelt barátaink, bizonyára megértik, hogy célunk nem a ré­gi cenzúra mesterkedéseinek felújí­tása. Éppen ellenkezőleg, hiszünk az önök kijelentésének őszin­teségében, hogy bíznak Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának ve­zetőségében, s meg vagyunk róla győződve, hogy ez a bizalom meg­nyilatkozik majd folyóiratunk Jö­vendő irányvonalában is. Prága, 1968. július 23 Dr. D o r m a n K. docens, a tudományok kandidátusa, a Ká­roly Egyetem filozófiai karának" dolgozója, dr. G r o n s k ý J. docens, a tudományok kandidátu­sa, a Károly Egyetem jogi kará­nak dolgozója, dr. H r u $ k a R. docens, a tudományok kandidátu­sa, a Képzőművészeti Akadémia dolgozója, Jaki L. mérnök, a Vegyi-technológiai Főiskola dol­gozója, dr. K r á 1 M. docens, a tudományok kandidátusa, a Károly Egyetem jogi karának dolgozója, dr. P I r k o Z. professzor, a tu­dományok doktora, a Műszaki Egyetem elektrotechnikai fakultá­sának dolgozója, P o v o I n ý F., okleveles történész, a Marxizmus —Leninizmus Intézetének dolgozó­ja, dr. S a c h A., a CSKP bi­zottságának dolgozója, dr. Sá­mliik F. docens, a tudomá­nyok doktora, a Károly Egyetem jogi karának dolgozója, dr. S í s ­t e k V., a tudományok kandidá­tusa, a Károly Egyetem orvostu­dományi karának dolgozója, Dedflch Kopol d, a Mű­szaki Egyetem asszisztense. Továbbra is ránk irányul a világköz vélemény figyelme (Folytatás az 1. oldalról) tatával foglalkozik, és hangsú­lyozza, hogy éppen ez a kap­csolat a kommunizmushoz való hűség próbaköve. Csehszlová­kiában ezt a kapcsolatot meg­bontották, és ellenforradalmi erők léptek fel, amelyeknek az a célja, hogy a közvéleményt szembeállítsa a Szovjetunióval. A helyzetet talán legjobban a szófiai esti hírlap dramatizálja, amely azt írja, hogy Csehszlová­kiára újból Heydrich „yéres ár­nyéka" vetődik. • MOSZKVA A moszkvai Pravda tegnap közölte Konsztantyinov akadé­mikus cikkét, amelyben vitába bocsátkozik Cestmlr Císafnak a Rudé Právo július 22-1 számá­ban ismertetett nézeteivel. Kon­sztantyinov szerint Císaf a le­ninizmustól eltérő magyaráza­tát adja a marxizmusnak. Hang­súlyozza, hogy a kommunista pártok és a szocialista orszá­gok egysége csakis a marxiz­mus-leninizmus szilárd elmé­leti alapján létezhet. A szovjet lapok többsége be­számol a pártaktívákról, ame­lyeken jóváhagyták az SZKP Központi Bizottsága júliusi plé­numának határozatait, • LONDON A Guardian prágai tudósítója elsősorban a CSKP Iránti biza­lom elmélyüléséről ír. A párt iránti bizalmat növeli az a tény, hogy az elnökség szoro­san Dubček mellett áll, Magyar­ország pedig egyre semlegesebb álláspontot foglal el Csehszlo­vákia és a varsói találkozón résztvevő országok közötti vi­szályban. Megfigyelők szerint a CSKP helyzete 1948 február óta még egyszer sem volt olyan szilárd, mint ma. A Financial Times értékeli a csehszlovák sajtó higgadt tudó­sításait a Csehszlovákiában tar­tózkodó szovjet csapatokról és hangsúlyozza, hogy a szerkesz­tőségeket elárasztják a Dubček irányvonalát támogató levelek. A Daily Express szerint a CSKP és az SZKP vezetőinek találko­zója a második világháború be­fejezése óta a legjelentősebb nemzetközi tárgyalás Kelet-Eu­rópában. Huszonhárom neves angol tudós és művész nyílt levélben hangsúlyozza, hogy a vllágközvélemény nagy érdek­lődéssel követi a csehszlovákiai fejleményeket. A mai válság eredménye több évre befolyás­sal lesz majd a nemzetközi po­litikai helyzetre. Csehszlovákia senkit sem veszélyeztet és joga van az önredelkezéshez. Ha az ország újból elveszítené szuve­renitását, ez súlyos következ­ményekkel járna a feszültség enyhülése szempontjából — áll a levélben. • BERLIN Az NSZEP Központi Bizottsá­gának lapja, a Neues Deutsch­land közölte az NSZEP KB Po­litikai Bizottságának Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága múlt heti plé­numának eredményeire vonat­kozó határozatát. A nyilatkozat sajnálatát feje­zi kl afölött, hogy a CSKP Köz­ponti Bizottsága nem ismerte fel a veszély nagyságát, amely a revizionista és ellenforradal­mi erők aktivizálódása követ­keztében keletkezett. A CSKP Központi Bizottsága határozat­ban hiányolja, hogy nem hoz konkrét intézkedéseket a szo­cialista rendszer megerősítésé­• PÁRIZS Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára ki­jelentette: a Francia Kommu­nista Párt véleménye szerint a kommunista pártok közötti ösz­szes vitás kérdést tárgyalások útján, minden egyes ország nemzeti szuverenitásának tisz­teletben tartásával, a proletár Internacionalizmus és a szocia­lista országok közötti testvéri együttműködés szellemében kell megoldani. Ilyen értelemben folytatott Moszkvában és Prá­gában tárgyalásokat. Megelége- lg dését fejezte ki afölött, hogy az SZKP Központi Bizottságának VI Politikai Bizottsága és a CSKP Központi Bizottságának elnök- w sége megállapodott a találkozó A létrejöttében. (ČSTK) M

Next

/
Oldalképek
Tartalom