Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-23 / 202. szám, kedd

t! TÁBORTŰZNÉL s e č i pionírtábor 15 éves X/alahányszor gondtalanul * táborozó gyerekekkel találkozom, akaratlanul is saját gyerekkori emlékeim Jut­nak eszembe, amikor egy-egy nyári táborozáson alig vártuk az estéket, hogy a délutáni szorgos gallygyűjtés után, a vöröses lángok fényénél be­szélgessünk, énekeljünk, vagy néha az ízletes vacsorát is ezen a tűzön süssük meg... A tábortüzek hamisíthatatlan romantikája ma is a táborozási élmények legszebbjét Jelenti.., így tapasztaltam most, SeCen ls... Sötétedik. A tábort környező erdős pa­noráma már csupán hamuszür­ke árnyjáték. A felhőtlen ég­boltot óriási csillagháló kendő­zi, melybe hegyes félkörívben hasit lyukat a Hold. A leendő tábortüzet — ahol már gondo­san előkészítve áll a magas, kúpszerű máglya — csaknem háromszázan üljük körül. Kere­ken százhúsz hazai, csehszlo­vákiai pionír és a német, svéd, norvég, osztrák, magyar s szov­jet vendéggyerekek körülbelül másfél száz főnyi serege, meg a felnőttek: a vezetők, neve­lők és a tizenötödik évforduló ünnepségeire meghívott vendé­gek. Éles sípszó harsan! A nem messzi bokrok mögül az Indiánfilmekből Ismert, jellegzetes slkoltásszerfl kiabá­lásával, tíz égő fáklyás legény­ke fut elő, hogy a többiek lel­kes tapsának kíséretében láng­ra lobbantsa a máglyát. Sikerül! A többlekkel együtt széles kört alkotnak az egyre nagyobb lángra kapó tfiz kö­rül, hogy az ülve maradt paj­tások harsány énekszavára vi­dám táncba kezdjenek. Míg sorra Járok néhány cso­portot, szüntelenül tánc, ének, társasjáték vagy néhány perc­nyi Ci- ,'Jes beszélgetés válto­gatja egymást. A külföldiek közül a leg­népesebb gárda a szovje­teké. Hatvan pionír érkezett ide Sečbe a világ legnagyobb államának képviseletében. Ami rögtön első pillanatra megra­gadja az ember figyelmét, az az egyenruhájuk. Fehér, pionlrjel­vénnyel díszített ing, vörös nyakkendő, kék shortnadrág és ugyanilyen színű csákó. Elő­ször Járnak hazánkban — a he­tedik osztályos Ványka kivéte­lével. ö egy felnőtt megfontolt­ságával szövi mondatba szavait. — A csehszlovák—szovjet határ mentén lakom, így én már Jártam Csehszlovákiában, persze csupán Kassa vidékén. Itt, a táborban ls nagyon Jól ér­zem magam, különösen a szak­kört foglalkozások sokrétűsége tetszik. Irina csillogó szemű, fekete eopfó« baksi kislány. Őszin­te lelkesedéssel mondja: — Már öt pionírral kötöttem komoly barátságot. Címet is cseréltünk. Remélem válaszol­nak majd leveleimre, mert azt szeretném, hogy legalább leve­lek útján tudjunk „beszélget­ni" mindarról, amiről itt élőszó­ban társalgunk. Talán azért, mert közös a nyelvük, az osztrákok és a németek napközben Jobbára egy csoportban találhatók. De itt, a tábortűznél is. A törékeny alkatú ausztriai Irene Frisch így értékeli tíz­napos ottlét után a seCi Cseh­szlovák Pionfrtábort: — Több nemzetközi gyer­mektáborban jártam már, de itt tetszik a legjobban. Különösen a vezetők közvetlensége esett jól a megismerkedés első nap­jaiban. Ha lehetne, jövőre ls jönnék, sajnos azonban ősszel már tizenöt éves leszek, így ez aligha lehetséges... — Nekem a tábor környéke tetszik a legjobban — szól köz­be Angelika Brückmann az NSZK-ből. — Háromnapos sá­torkiránduláson voltunk a kö­zeli erdők borította hegyekben, ahol felejthetetlen élményeket szereztem... Eletemben még nem másztam meg annyi szik­lát... — teszi hozzá moso­lyogva. A tíztagú magyar úttörőcso­port üdvöskéje a szeptemberben nyolcadik osztályt kezdő debre­ceni Bokor Tibi, a gitáros. Ba­rátai csak az utóbbi néven be­cézik. Tibi ugyanis egy felnőtt tudásával uralja a húrokat és játékát énekkel kíséri. Nem véletlen, hogy Magyarországon pol-beat fesztivált nyert! (Vol­taképpen ennek jutalmaként utazhatott Sečbe. J Hasonló diákversenyek győztese a haj­dúnánási Oláh Ági és a csoport legidősebb tagja: a kiskúnhalasi Fero Mária is. — A norvégekkel lakunk együtt, így velük barátkoztunk meg a legjobban, de szívesen töltjük az időt más csoportok társaságában is. Ezt bizonyltja, hogy otthonról levélben kellett úttörőjelvény-utánpótlást kér­nünk, hogy minden érdeklődő­nek jusson, mondják. A mintegy százhúsz főnyi csehszlovák csoport egyik legközkedveltebb tagja a bratislavai magyar tannyelvű AKI diákja — Braunstelner Ta­más, aki ezúttal már másodíz­ben Jár itt. ö már ősszel is töl­tött itt két hónapot, most pedig a tábor vezetőségének a meghí­vására nyaral SeCen. — Most lényegesen jobb itt mint először, mert nem kell ta­nulni. Ősszel naponta iskolába is jártunk. A gyorsan múló na­pokat szép Idő esetén fürdéssel, kirándulásokkal töltjük. Benti, szakköri munkára egy-egy hű­vösebb napon Jut alkalom. Es­ténként? Filmvetítés, az egyes országok csoportjainak önálló műsoros estjel, vagy úgy, mint most, vidám tábortűz van mű­soron. Szeretném, ha kissé meg lehetne fékezni az időt, hogy ne kelljen máris olyan gyak­ran a hazamenetelre gondol­nom ... A tábortűz fényében a pionír­szervezet új, zöldes egyenruhá­jában a Csehszlovák Pionírtá­bor igazgatóját — Rudolf Padr­tát pillantom meg, ahogy egy csoport külföldi pajtásnak a tá­bor múltjáról beszél. — Ebben a táborban eddig körülbelül tizenegyezer gyerek nyaralt, vagy töltött komoly tanulással egybekötött vidám heteket az iskolaév alatt. A Csehszlovák Pionírtábor rang­ját bizonyltja, hogy a tizenötö­dik évforduló alkalmából Svo­boda, Smrkovský és Dzúr elv­társak tüntették ki leveleikkel. Szeretném, ha ti is végig jól éreznétek Itt magatokat, és kedves emlékekkel térnétek majd haza... E gy órája lobog már a tá­bortűz, de alvásra, pi­henésre még nem gondol senki. Lobog a tűz. A szovjet gyere­kek vezetője: egy leningrádi új­ságíró a körülötte csoportosu­nkat új társasjátékra tanítja. Amikor belefáradnak, dalba kezdenek s velük énekelnek a többiek is. Aztán a svédek és a norvé­gek mutatnak be egy északi né­pi táncot, hogy azt egy, már mindenki által ismert csehszlo­vák dal kövesse. u* |gy érzem, ma is az egy­kori tábortüzek roman­tikája van ismét jelen, ezen a meleg, csillagos nyári estén. Később valaki újabb hasábot dob a tűzre. Vörös lángcsóva csap a ma­gasba. Számtalan izzó, könnyed szikra táncol körülötte. MIKLÓSI PÉTER KULTURÁLIS HÍREK • ROGYION SCSENDRIN szovjet zeneszerző balettzenét Irt Tolsztoj Anna Karenina cí­mű regénye nyomán. A balettet a moszkvai Nagy Színház viszi színre. • WALT DISNEY „Gyermek­országának", Disneylandnak a népszerűsége nyomán Johnny Weissmüler, az egykori sokszo­ros úszóvilágcsúcs-tartó és olimpiai bajnok, a Tarzan-fll­mek hőse elhatározta, hogy Flo­ridában Tarzanland néven őser­dőt „építtet". Az afrikai dzsun­gelekre emlékeztető park be-, il­letve elrendezése 1970-re készül el, s nyílik meg a közönség szá­mára. • MARTIN LUTHER KING eszmélnek megvalósítása: az egyenjogúság elérése és a sze­génység leküzdése érdekében filmvállalat alakult Hollywood­ban. Az alapító haladó filmesek és színészek között van Nancy Slnatra, Sidney Poltlers, Harry Belafonte, Marion Brando, Ra­quel Welch és Jack Lennon. Itlülllf Nyolclábú selyemgyár — a pók A fiatal pókok nem érte­nek egyet azzal, hogy ápri­lisban még melegen kell öl­tözködni. Ez az az évszak, amikor szálanként levetik gubájuk selyemköpenyét. Alighogy kiszabadulnak, máris kibocsátják az első méter szálakat. Egy fa leg­magasabb ágain megkapasz­kodva bocsátfák alá ezt a fonalat, amíg egy szélroham magával nem ragadfa, és hosszú útra nem viszi őket. Mindenki találkozhatott ezekkel az égből alászálló ökörnyálakkal, amelyeket franciául a „szűz fonalá­nak" neveznek. Arakhné leányai Honnan származik ez a kife­jezés? A mítoszok szerint Athé­né istennőt féltékennyé tette Arakhnének, a fonólánynak a tehetsége, s rút pókká változ­tatta őt, és arra ítélte, hogy élete végéig fonjon és szőjön. Arakhné leányainak megszám­lálhatatlan sokasága anyjuk nyomdokaiban járva, továbbra is fonólányi A több száz selyemfonálter­melő mirigy munkáját össze­gyűjtő fonószemölcsökkel fel­szerelt póknak valóságos tex­tllgyára van, ahol a legkiválóbb minőségű fonalat készíti. Ez a fonál számottevő erősségű, és azt mondják, hogy szilárdabb az azonos átmérőfü acélhuzal­nál. Ami a termelés méretét Il­leti, csupán arra utalunk, hogy egy ausztráliai pókból több mint 300 méternyi fonalat húz­tak kl, de ezzel, úgy látszik még távolról sem merítették kl a pók tartalékait. És a keresz­tespók selyemgyára havonta 3 kilométernyi fonalat is készíti A pókok, egyidejűleg építé­szek is, vállalkozók is, jól meg­határozott „terv" szerint alkot­ják meg a hálójukat, amely „terv" egyébként nem megvál­toztathatatlan. Először a kere­tet, majd a sugarakat, végül a spirálist szövik meg; valóságos leckét adnak a geometriából. Egyesek, mint például a ke­resztespókok, megjelölik a há­lóikat. E hálók használata vál­tozatosabb, mint általában gon­dolják; távolról sem csak zsákmány fogására szolgálnak. A fonószervekről még sok más különlegesség is kiderült. A pók valami eldugott zugban szövi meg a „lakóhálót" ha ott­honülő, vagy „sátorhálót" sző, ha nomád; a „nászháló" szemel a partnerek viharos kedvtelései elviselésére alkalmasak, ós rendkívüli szenvedéllyel és gonddal szövik meg, majd pe­dig rögzítik az annyira becses gubót. Hogyan lehet a lábakkal hallani? A pók életében lényeges sze­repet Játszik a fonál. Nagy­részt a fonál révén szerez tu­domást a külvilágról. Számos pókfaj közellátó, mások — no­ha több (rendszerint nyolc egy­szerű) szemük van — rövidlá­tók, ós valamennyinél hiányzik a fül. És a pókok mégis halla­nak, tökéletesen reagálnak a zajra. Hogyan? Egészen egy­szerűen úgy, hogy hálójuk csücskét az egyik elülső lábuk­kal tartják állandóan! A háló felfogfa a hangrezgéseket, ma­ga is rezegni kezd, és így a pók tulajdonképpen a „lábával halV. Amikor egy rovar közeledik dongva a hálóhoz, a pókok pom­pásan érzékelik a közeledését. Bár ragadozók, nincsenek „fogaik" vagy inkább azt mond­hatjuk, hogy nincs rágókészülé­kük. A két csáprágójukat ugyan használják a zsákmány megra­gadásához, feldarabolásához, de a zsákmányukat nem tudják szétmorzsolni. Ezen ne múljon; elegendő megpuhítani, csepp­folyósítani a zsákmányt; a mé­reggel együtt az áldozatba emésztő hatású nyálat is befecs­kendeznek, amely elvégzi ezt a munkát. A pók ezt a „pépet" fogyasztja el. A közhiedelemmel ellentét­ben a zsákmány valójában nem gabalyodik bele a hálóba, egy­szerűen ráragad. A szerkezeti fonalak, a háló „kerete" száraz selyemből való, a vetülék, vagyis a spirális fonalak Igen erős, ragadós szálakból állnak. A póknak magának ls tartania kell attól, hogy fennakad a sa­ját hálóján, ezért mielőtt a zsákmány megragadása céljából rámerészkedik a hálójára, lá­ba végett gondosan bekeni egy védőolaj fal, s ily módon azok nem tapadnak a fonalak enyvé­hez. De ezzel az olajjal taka­rékoskodik, s lábalnak csak a fonallal érintkező felületét ke­ni be. Azt is gondolhatnánk, hogy e csapdahálók, a türelemnek eme valóságos remekművei: kollektív alkotások. Ez az eset ls előfordul: Mexikóban a Coe­notheles pókok két négyzetmé­ternél ts nagyobb, hatalmas csapdákat építenek, valamint folyosóktól átszelt bonyolult ke­lepcéket; a folyosókon a kelep­ce alkotói közlekedhetnek. Ilyen módon valóságos állatfo­gó „tröszt" alakul, és e csap­dától csak kevés rovar mene­kül meg. De ezek nagyon kivé­teles esetek a pókok életében. A pókok általában ugyanis zár­kózott, magányos remeteéletet élnek. Egy kötéltáncos-párbaj Ha két pók egyazon helyen építi meg a lakását, a két háló mindegyiküknek súrlódás nél­küli életet biztosit, oltalmat nyújt, de csak addig, amíg egy szép napon össze nem köti a két hálót egy közös fonál. Ek­kor bekövetkezik, hogy az egyik GUMIABRONCSOS VILLAMOS Az amerikai Baltimor város közlekedési bonyodalmainak megoldására gumiabroncsokon futó villamosokat javasolnak. A tervet a Westinghouse Electric Co. társaság dolgozta ki és a próbaszerelvőnyt a PIttsburg közelében fekvő South Park­ban mutatták be. A motoros vagonok zökkenőmentesen fut­nak a speciális képzésű betonpályán. Középütt I kereszt­metszetű vezetősín fut. A villamos motort egyenáram működ­teti s 80 km/ó sebességet biztosit. A város képviselői egy 4 km-es pályán a villamos gyorsabb változatát is ki akarják próbálni s 1974-ig több mint 100 km hosszúságon ilyen szerel­vényeket akarnak vezetnL. pók felhasználja ezt a fonalat, úgy „vélvén", hogy még a „saját földjén jár". Minden rendben megy, de csak akkor, ha a szomszéd nem teszi ugyanazt... mert akkor észre­veszik a másik jelenlétét, és megromlik az eddigi békés élet; a fonál dühödt lökésektől ráz­kódtatva rezeg. A két kötéltán­cos, a két pók elindul, hogy találkozzanak, és a találkozá­suk csak halálos kimenetelű párballal végződhet. De ezek a hálók, amelyeknek védelmében olykor gyilkosságot is elkövetnek, nincsenek mindig rögzítve, és egynémely pók en­nek előnyeit jól „megértette". A Dlnopis blcomis pók pél­dául fon egy hálót, megjelöli, majd miután elkészült a háló­val, egyik csücskét elülső lá­baival megragadja, készen arra, hogy azt villámgyorsan rávesse a közelben repülő éffelt pillan­góra. Amikor az áldozat bele­gabalyodott a hálóba, a pók megmarja. A pillangó egyre gyengébben vergődik. Ekkor a Dinopis leveszi a hálót az áldo­zatról, s ha a háló nem rongá­lódott meg túlságosan, ismét használfa; az elejtett zsákmá­nyát selyemmel vonja be. Értelmesek-e a pókok? Amikor megfigyeljük, hogy a madárpók milyen gonddal ál­cázza föld alatti odúját, hogy a tarantula milyen művészettel teszi mozdulatlanná zsákmá­nyát, hogy a farkaspök milyen odaadással neveli kicsinyeit, felmerülhet a kérdés, hogy a pókok, melyek a fejtorban el­heíyezkedő, miniatűr agyhoz ha­sonlítható ganglloncsomóval rendelkeznek, nem képesek-e tudatos cselekvésre? Ámde a pók, amely oly nagy buzgalommal szövi hálóját, egyszerűen képtelen kltavítanl azt, ha a sugarakat összekötő összes hidat elszakítjuk, a pók mindig a középponton halad át. Végül hozzá kell tennünk, hogy a pókoknak olyan ösztöneik ' vannak, amelyek elkerülhetet­lenül sodorják végzetük felé, s ha kísérletileg megváltoztat­tuk környezetüket, képtelenek az új életmódhoz alkalmaz­kodni. Már J. Fabre francia zooló­gus, aki a rovarok életét és szokásait vizsgálta, megjegyez­te, hogy a pókok új helyzetek­ben képtelenek feltalálni magu­kat: „Akár szövök, akár fonók legyenek, ezek a rovarok nem tudják művüket kijavítani. Ezek a kiváló selyemszövök meg van­nak fosztva annak a szent fény­nek a leghalványabb sugarától, melyet értelemnek nevezünk, és amely a legostobább stoppo­lóasszonyokat is képessé teszt régi harisnyájuk kijavítására". Egy új háló megszövése a ré­gi, parányi szakadásának kija­vítása helyett a Józan ésszel el­lenkezőnek látszik, és ebből könnyen következtethetünk ar­ra, hogy a csalhatatlan ösztönü pókok értelmi képessége nem valami feflett. És mégis, mi a magyarázata akkor a berni egyetemen műkö­dő dr. Peter Witt munkáinak, aki az emberi értelem zavarai­nak tanulmányozása céljából toxtkománlás pókokat nevel? Wltt különböző kábítószereket, például ópiumot és maríhuanát juttat a Zlllia pókok szerveze­tébe, és megfigyeli ezek hatá­sát a háló szerkezetére. A vero­nál és a morfium hatására be­fejezetlen és decentrált hálókat szőnek; a koffein esetében a ta­padó spirális mutat számos rendellenességét, és a háló háromszögletű alakot ölt; a marihuana csökkenti a sugarak é3 a spirálisok számát, a nem­butái pedig a normálisnál sok­kal kisebb hálóért a felelős. Meglepő azt látni, hogy azok a kábítószerek, melyek az ember esetében előidézik a szellemi képességek za­varalt, azokból az állatok- 19B B­ból ls kiváltanak karaterlálts vn zavarokat, melyeknek értei­mt képességük Ilyen fejlet- ­len Q (M. Regnault cikke nyomán] w

Next

/
Oldalképek
Tartalom