Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)
1968-07-20 / 199. szám, szombat
ALEXANDER DUBČEK ELVTÁRS BESZEDE (Folytatás az 1. oldalról) gálva, amelyek július 4-, 5-, 6és 7-én zajlottak le, s politikailag nem lett volna helyes viszszahívni őket a konferenciákról. A CSKP KB elnöksége így csak július 8-án ülhetett össze. Ezen a gyűlésen a CSKP KB elnöksége egyhangúlag s örömmel vette tudomásul a kommunista pártokkai való tanácskozás lehetőségét. Azt tanácsolta az öt kommunista és munkáspárt képviselőinek, egyelőre ne tartsák meg a közös értekezletet, amelynek programján csak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a CSKP helyzetének megvitatása szerepel. A CSKP KB elnöksége azt javasolta, hogy rendezzenek a legközelebbi időben kétoldalú tárgyalásokat a testvérpártok képviselőivel, többek között a Román Kommunista Párttal és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségével is, azzal a céllal, hogy kölcsönösen tájékozódjanak országuk és pártjuk helyzetéről, s megítéljék, melyik időpont felelne meg néhány szocialista ország kommunista és munkáspártjainak tanácskozásaira. Ugyanakkor tárgyaltunk a szovjet elvtársakkal arról, hogy a kétoldalú tárgyalásokat július 14-én, vagy 17-én, esetleg más, megfelelőbb időpontban valósítanánk meg. Hasonló javaslatot tettünk a lengyel, a magyar, a német és a bolgár elvtársaknak ls. A CSKP KB elnöksége — Javaslatainkra ' válaszként — Július 11-én, csütörtökön a késő esti órákban megkapta mind az öt párt közös levelét, amely ismét felhívta a CSKP KB elnökségét, hogy vegyen részt a varsói értekezleten. A tanácskozás új időpontja azonban a levélben nem szerepelt. A helyzet ismételt megtárgyalásakor, Július 12-én, pénteken a CSKP KB elnöksége elhatározta, hogy újból megkéri a testvérpártokat, legyenek megértéssel és kölcsönös találkozásokra kéri fel őket, elsősorban a szovjet elvtársakat. 1968. július 13-án, szombaton, amikor állásfoglalásunkat átadtuk a kommunista pártoknak, a sajtóirodák már bejelentették az SZKP küldöttségének Varsóba érkezését. A vasárnapra virradó éjszaka, tehát július 14-re virradóra táviratot intéztünk Brezsnyev elvtárshoz Varsóba azzal a kéréssel, hogy a kommunista pártjainkat egybefflző nemzetközi kapcsolatok érdekében ne tegyenek semmiféle olyan lépéseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatnák amúgy is bonyolult helyzetünket. A CSKP KB elnökségének Július 15-i, hétfői rendkívüli ülése ismét azzal a kéréssel fordult a varsói értekezlet résztvevőihez, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság helyzetével kapcsolatosan ne fogadjanak el következtetéseket. Erre a kérésünkre válaszul sajnálatukat fejezték ki, hogy a OSKP nem vesz részt az értekezleten. Ennyit tehát az események tényleges fejlődéséről. A testvérpártokkal folytatott tárgyalásaink lefolyásából látható, miszerint az elnökség következetesen arra törekedett, hogy elejét vegye a félreértéseknek, s hozzájáruljon a vitás kérdések és Csehszlovákia politikai helyzete eltérő értékelésének tisztázásához. Mély meggyőződésünk, hogy nyílt elvtársi tanácskozással megoldhatók a keletkezett problémák és az esetleges félreértések. Ahogyan szükségszerűen problémák és félreértések keletkeznek a fejlődés új útjainak keresése közben saját társadalmunkban, saját pártunkban is, ugyanúgy keletkezhetnek a testvérpártokhoz és -országokhoz fűződő közös kapcsolatainkban is. A módszernek, amellyel leküzdjük őket, ugyanolyannak kell lennie, mint amilyeneket egymás között alkalmazunk: a nyílt elvtársi vita, a véleménycsere, az igazság megtalálásának közös érdeke. Nem akarunk és soha nem is fogunk kapcsolatainkba semmiféle más momentumokat, semmiféle egészségtelen presztízskérdéseket, semmiféle hiúsági kérdéseket vagy az önbírálat hiányát stb. belevinni. Pártunk mindig következetesen ragaszkodott a proletár nemzetköziség elveihez. Fennállása óta sohasem adott okot arra, hogy olyan tetteket vethessenek szemére, amelyek következtében eltávolódna a nemzetközi munkásmozgalom kötelékétől. Pártunk kapcsolatai az SZKPval és a testvérpártokkal, s nemzeteink szövetsége és barátsága a Szovjetunió és a szocialista országok nemzeteivel, népünk alapvető létérdeke. El sem tudjuk képzelni, hogy a szocializmus építése, állami és nemzeti önállóságunk és biztonságunk más alapokra épülhetne, mint államaink és pártjaink testvéri szövetségére, s mély barátságára. Ez a történelmileg kipróbált állásfoglalás feljogosít bennünket arra, hogy hangsúlyozzuk, a proletár nemzetköziség elidegeníthetetlen része az az elv is, amely szerint minden pártnak a szocializmus építésének irányvonalát megszabva — saját országának feltételeiből kell kiindulnia. A szocializmus üres absztrakció lenne, ha nem ölelné fel az új, Igazságos, szocialista rendet építő nemzet hagyományait, történelmi tapasztalatait és szellemi légkörét. Egész pártunk, a munkásosztály, hazánk valamennyi dolgozója és nemzeteink előtt nagy felelősséget viselünk azért, hogy hűek maradjunk politikánkban a nemzetköziség elveihez, még ebben a nehéz helyzetben ls, amikor egyes alapvető kérdésekről más testvérpártokkal vitázunk. Elhatároztuk, hogy folytatni fogjuk ažt a politikát, amelyet a Központi Bizottság januári ülésén megkezdtünk. Túlságosan drágán fizettünk és fizetünk az elmúlt évek gyakorlatáért. Ezért következetesen megvalósítjuk azokat az intézkedéseket, amelyeket az akcióprogramban lefektettünk. Megteremtettük a feltételeket a teljesen nyílt vitához, megszüntettük és eltöröltük a cenzúrát, kibővítettük az egyesülési és a gyülekezési jog érvényesítésének lehetőségeit, sokat változtattunk a párt, a kormány, a parlament, a Nemzeti Front és a közéleti szervezetek munkamódszereiben, kialakítottuk a feltételeket a törvénysértésekkel sújtott személyek következetes rehabilitálásához és a sérelmek helyrehozásához. Az ilyen változások megvalósítása természetesen nem mehetett és a jövőben sem megy majd nehézségek, hibák és esetleges szélsőséges cselekedetek nélkül, nem folyik le konfliktusok nélkül, anélkül, hogy ne lennének próbálkozások, vagy feltételezések az átmeneti nehézségekkel való visszaélésekre a kommunistaellenes és a konzervatív erők részéről is. Ezek a nehézségek és annak szükségessége, hogy rugalmasan reagáljunk a politikai helyzetre, nem lehet azonban a döntő egész helyzetünk és pártunk politikája megítélésében. Mun kánk taktikájának és stratégiájának megállapításakor az a fontos és a döntő, hogy fejlődésünkben az új szocialista mozgás a meghatározó. Nem térhetünk le és nem ls akarunk letérni a megkezdett útról, amelyet az akcióprogram foglal magában. Nem térhetünk és nem ls akarunk visszatérni azokhoz az állapotokhoz, amelyeket pártunk egyszer s mindenkorra elítélt. További munkánk egyetlen alternatívája az akcióprogram feladatainak következetes megvalósítása, ez az előre vezető út. Az ellenkező eljárás azt jelentené, hogy népeink valóban elfordulnának a párttól, s hazánkban diszkreditálódna a szocializmus. És ezzel semmi esetre sem segítenénk a nemzetközi kommunista mozgalmat. Ezzel kapcsolatban alá kell húznom azt a nagy felelősséget, ami most a sajtó, a rádió és a televízió kommunistáira és dolgozóira hárul. A Központi Bizottság májusi plénumának határozata világosan értékelte a január utáni fejlődésben viselt pozitív szerepüket, ám ugyanakkor megjegyezte, hogy a tömegtájékoztatási eszközök nemcsak kifejezői, hanem részesei is annak a hatalmas politikai erőnek a kialakításában, ami a közvélemény. Az elnökség állásfoglalásában újból egyértelműen megismételte, hogy nem lépünk a hatalmi beavatkozás útjára a sajtó- és a szólásszabadsággal kapcsolatban. Ugyanakkor igazságosan rámutatunk arra is, hogy a testvérpártokkal keletkezett félreértések egyik közvetlen oka a sajtónkban közzétett néhány kitétel volt. A Központi Bizottság elnöksége ezért örömmel fogadja, hogy az utóbbi napokban a neves újságírók szemtől szemben e nem könnyű helyzettel bebizonyították, hogy közeli segítőtársai a párt és az állam vezetőinek. E napokban gyakran összejöttünk, s a kétoldali kezdeményezésre rendkívül gyorsan megszerveztük a beszélgetéseket és tanácskozásokat, hogy közös nevezőre Jussunk. Ezzel kapcsolatban szeretném kiemelni azt a szerepet, amelyet az Ojságírók Szövetségének újonnan választott szerve! játszottak, s értékelni a felhívást, amellyel a sajtó felelős dolgozóihoz fordult, s amelyből idézek: „Most a legfontosabb feladat a közvéleményt, a CSKP és az állam haladó és határozott állásfoglalásának támogatására összpontosítani. Ez azt jelenti, hogy ne forgácsoljuk szét az erőket a felesleges belpolitikai vitákkal, s e percekben ne adjunk okot a szövetségesekkel való polemikára. Ebből elsősorban az következik, hogy nagyon megfontoltan kell kiválogatnunk a közlésre szánt anyagokat és tényeket." Újságíróink ezzel politikai, és szó szerint értelmezett állami felelősséget vállalnak tetteikért. Ebben pártunk minden szervének teljes támogatását élvezik. S egyben ez az egyetlen mód, amellyel elősegíthetik a kölcsönös félreértések tisztázását, amelyek a mai helyzetben negatívan befolyásolhatnák további politikai fejlődésünket. Nagy felelősség nyugszik ma a Nemzeti Front szervein is, a funkcionáriusokon, a kommunistákon és a többi politikai párt tagjain. A Nemzeti Front és a Nemzetgyűlés elnökségének tegnapi tanácskozása Igazolta, hogy valamennyien tudatosítják felelősségüket népünk és nemzeteink létérdekeinek védelméért, a szocialista országokkal, szövetségeseinkkel való barátság és együttműködés fejlődéséért. Ezt a felelősséget ugyanakkor érezniük kellene mindazoknak, akik bármilyen módon a közéletbe jutnak és részt akarnak venni új társadalmi fejlődésünk kialakításé ban. El kell gondolkodnunk néhány olyan problémáról ls, amelyek pártunkon belül keletkezhetnének. Az elnökségnek az öt párt leveléhez kifejtett állásfoglalásában világosan megmondjuk, hogy tisztában vagyunk azokkal a problémákkal és ellentmondásokkal, amelyek pártunkban a Központi Bizottság januári plénuma után jelentkeztek. Az a véleményünk, hogy ez érthető és elkerülhetetlen állapot ilyen súlyos kérdések megoldásakor. A Központi Bizottság májusi plénumának határozatában figyelmeztettünk arra, milyen veszélyt Jelentenek a párt politikája és vezető szerepe számára nemcsak a szocialistaellenes irányzatok, hanem éppen úgy a konzervatív szektás tendenciák is. A mai bonyolult helyzetben nem zárhatjuk ki azt sem, miszerint ezek a konzervatív szektás erők megkísérelhetik felhasználni az őt párt levelét arra, hogy a pártban elhajlást Idézzenek elő, és meghiúsítsák a CSKP KB májusi plénumának határozatában elfogadott taktikát és politikai célokat. E határozatban egyértelműen elítéltünk minden elhajlásra való kísérletet, Jöjjön bárhonnan. Ebben a dologban ma is egyértelműen kell állást foglalnunk. Éppen úgy, ahogy rendkívül komolyan és gyakorlatilag hatásosan kell fellépni minden olyan kísérlet ellen, amely a mai helyzetet a jobboldali erők érdekében akarná felhasználni, ugyanúgy kellő bátorsággal és határozottsággal fel kell lépni minden olyan kísérlet ellen is. amely baloldali szektás pozíciókból próbálná megzavarnt a KB májusi plénumának irányvonalát. A KB májusi plénumának a XIV. pártkongresszus előkészítésére vonatkozó Irányelveit semmiféle provokáció, semmiféle akció sem zavarhatja meg, ami — visszaélve a testvérpártokkal folytatott mai vitával — a január előtti Időkhöz akarná pártunkat visszatéríteni. Ma nem lehet fontosabb feladatunk, mint tömöríteni pártunk sorait és a társadalomban fokozni újonnan szerzett tekintélyét. A KB elnökségének eljárása nemcsak egyértelmű támogatásra talált pártunk soraiban — amint azt a beküldött levelek és határozatok tömege bizonyítja —, hanem a nemzetközi kommunista mozgalomban is. Meggyőződésünk, hogy a Központi Bizottság egyértelműen jóváhagyja állásfoglalásunkat. Közös és határozott magatartásunk a kezesség arravonatkozóan, hogy helyrehozzuk a múlt hibáit és új egységben megyünk a XIV. kongresszus elé. Az elnökség állásfoglalásában javasoljuk, milyen módon akarjuk tisztázni a testvérpártokkal a vitás kérdéseket. Am állandóan új ötleteket és impulzusokat kapunk. Ma érkezik Prágába Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára. A francia kommunisták a néhány nappal ezelőtt befejeződött moszkvai tanácskozásaik után Javasolták, hogy tárgyaljuk meg a fejlődésünk körüli vitás kérdéseket az európai országok kommunista pártjainak értekezletén. Ehhez a javaslathoz az olasz kommunisták és további kommunista pártok csatlakoztak. Többen vallják azt a nézetet, hogy ezzel kapcsolatban legelőször a CSKP-nek kell nyilatkoznia. A Központi Bizottság elnökségének mérlegelnie kell e tanácskozás célszerűségét. Mindehhez elsősorban kellő Időre és nyugalomra van szükségünk, hogy megbirkózhassunk a XIV. kongresszus előkészítésével és az akcióprogram teljesítésével öszszefüggő feladatokkal. Ideje már ugyanis, hogy a gondolatok forradalmisága áttevődjék mindennapi munkánkba. Elsősorban az a kötelességünk, hogy feldolgozzuk és idejében szétküldjük a delegátusoknak a kongresszusi tárgyalások anyagát úgy, hogy augusztus végén a taggyűlések tartalma valóban a XIV. kongresszus programjáról tárgyaló kongresszus előtti belpolitikai vita legyen. A XIII. kongresszus óta lezajlott politikai fejlődés és az akcióprogram teljesítésének értékelése mellett, valamint politikánk legközelebbi évekre szóló perspektíváján kívül elsősorban a csehek és a szlovákok viszonyának föderációs elrendezése lesz a kongresszus anyaga. Ezt a rendkívül komoly politikai kérdést nem homályosíthatják el más problémák, és azt sem engedhetjük, hogy megoldását bármilyen más politikai szándékkal kapcsolják egybe, mint a racionális, a két nemzet egyenjogú viszonya alapján történő megoldás szükségességével. Egy további dolog, amely a kongresszus előkészítése során nem maradhat a háttérben, az az új pártalapszabályzat javaslatáról folytatott vita. Nagymértékben attól függ pártunk további fejlődése és politikai szerepe a társadalomban, hogy milyen lesz a pártélet eme alaptörvénye. A Központi Bizottság májusi plénumának határozatával összhangban a mostani, politikailag jóval bonyolultabb helyzetben is alapvető feladatnak kell tekintenünk, hogy meghatározzuk, hogyan lehet demokratizálódási folyamatunkban nemcsak megtartani, hanem tovább erősíteni pártunk döntő politikai befolyását a társadalmunkban, államunkban végbemenő eseményekre. Ezt a Központi Bizottság májusi plénuma határozatának értelmében megmagyarázzuk a testvérpártoknak Is. A párt vezető szerepe ma gyakorlatilag a XIV. kongresszus előkészítésének sikerétől függ. Attól, képesek leszünk-e biztosítani a párt offenzív politikai felsorakoztatását a ránk váró bonyolult időszakban. Abból indulunk ki, hogy ezt a bonyolult ellentétes mozgást, mint amilyen a mi január utáni fejlődésünk, a párt ismerheti a legjobban, és gyakorlatilag is ö vezetheti, hiszen e fejlődés áradatában él, maga hívta életre, és folyamatát továbbra ls ösztönzően befolyásolja. Nem állítjuk, hogy tévedhetetlenek vagyunk. A KB elnöksége állásfoglalásában a legtárgyilagosabban igyekezett rámutatni számos nehézségre. Itt is főleg két dolgot hangsúlyozunk: új utat keresünk és nem sikerül minden úgy, ahogyan szeretnénk. Éppen ezért nem kínáljuk eljárásunkat „példaként" senkinek. A mi feltételeinknek megfelel, ml e feltételekhez, pártunk és népünk akaratához Igazodunk. A feltételek különbözőségéből szükségszerűen következik, hogy más országokban más pártok eltérő eljárást alkalmaznak, ami ugyancsak megfelel az ő népüknek. Ebből az elvből indulunk ki, és ehhez ragaszkodunk. Azt akarjuk, hogy a testvérpártok és a szocialista országok együttműködése a szocialista rendszer megerősítésének alapján fejlődjék minden országban, az ottani feltételek, történelmi előzmények és hagyományok szerint. A testvérpártok levelével kapcsolatos állásfoglalás tárgyilagos, nyugodt és Igazhangú. A nyilvánosság elfogadta, amit az SZLKP KB plénumának állásfoglalása is tanúsít, amely egyhangúlag jóváhagyta a CSKP KB elnökségének állásfoglalását. Hasonló egyetértő állásfoglalásokat fogadtak el a CSKP és az SZLKP kerületi és járási bizottságai határozataikban, amelyeket megkaptunk. Hiba lenne felszítani a szenvedélyeket, fokozni az idegességet. Ezért a Központi Bizottság elnökségének állásfoglalásában a megértés momentumait emeltük ki, ahhoz tártuk kl a kaput. Nem akartuk a nyilvánosság előtt kiteregetni belső ügyeinket a testvérpártokkal való kölcsönös kapcsolatainkban. Nem akarjuk dramatizálni az eseményeket és a bekövetkezett félreértéseket. Am legalább egy kérdésről mégis bővebben és alapvetően beszélni kell. Ml, pártmik vezetőségének tagjai tevékenységünkben tudatosítjuk, hogy nem állhatnánk népünk élén, ha nem lennénk szervesen összenőve népünkkel és nem hatna át bennünket a nép kívánsága és vágyai, s ha ezeket nem tudnánk egybekapcsolni a nemzetközt kommunista mozgalom érdekeivel. Ugyanúgy, ahogy társadalmunkon belül, a szocialista országok közösségében sem tartjuk abnormálisnak, ha az egyes kérdéseket illetően eltérőek a vélemények. A vitában ezért nem látunk semmi olyat, ami fenyegetné az egységet, sem veszélyt, ami eltérítene minket a szocialista közösségtől. Ilyen tragikus következményekhez csak az eltérő álláspontok helytelen megoldási módszere vezethet, de nem az eltérő álláspontok maguk. A történelmi tapasztalatok a szocialista közösségben ma már valamenynyiünket megtanítottak arra, hogy az Ilyen helytelen módszerek eredményei mélységesen károsak mind az egyes országok és pártok, mind az egész szocialista közösség számára, Ezért a magunk művével kezdettől fogva gyakorlatilag elő akarjuk segíteni, hogy hasonló következményekre egyáltalában ne kerülhessen sor. Határozottan elutasítjuk azokat az esetleges törekvéseket, amelyek állásfoglalásunkat szovjetellenes hangulatok és hisztéria kiváltására akarnák felhasználni. Újból kijelentjük, részünkről mindent elkövetünk, hogy baráti kapcsolataink pártunk és az SZKP, népünk és a Szovjetunió népe között tovább fejlődjenek, és szilárduljanak az egyenlőség elve alapján, népeink mély baráti érzéseinek tiszteletben tartása alapján. Nem kisebb energiával törekedünk majd a gazdasági, az állami, a katonai és a politikai együttműködés fejlesztésére a szocialista tábor valamennyi országával és pártjával, a KGST és a Varsói Szerződés keretén belül. Pártunk ezen a pozíción (Folytatás a 3. oldalon)