Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-15 / 194. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. július 15. Hétfő # XXI. évfolyam, 194. szám # Ara 40 fillér Igazságosan kell rendezni a nemzetek viszonyát A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI RENDKÍVÜLI PARTKONFERENCIA MÁSODIK NAPJA A közép-szlovákiai kommunisták konferenciája vasárnap folytatta munkáját. A délelőtti illésen elhangzott dr. Gus­táv Husák miniszterelnök-helyettes nagy érdeklődéssel várt felszólalása, melyet az alábbiakban ismertetünk: „Nem véletlen — mondotta felszólalása elején dr. Hu­sák —, hogy a közép-szlovákiai kommunisták körében lezajlott •nkétban'az elvtársak napjaink legfontosabb feladataként a fö­deráció problémáinak megoldá­sát és a kompromittált tiszt­ségviselők leváltását jelölték meg." E problémák megoldása körül sok nézeteltérés merült fel. Többen úgy vélik, a nem­zetek sokasága az egység meg­bontását jelenti. A mesterséges uniformizálás, a formális egy­ség, valóban megbomlott, és jó hogy így történt. Ez nem tra­gédia. Tragédiáról akkor be­szélhetnénk, ha a kommunisták nem lennének képesek megvé­deni a szocializmus alapelveit. Lényegében arról van szó, hogy ezentúl már egyetlen funkcio­nárius se adhassa ki saját vé­leményét a többiek „sziklaszi­lárd egységének". A konferen­cia felszólalói közül többen ag­gódtak amiatt, hogy a kommu­nisták áldozatos munkát végez­tek a mezőgazdaság kollektivi­zálásában, az országépítésben stb., s hogy ezt most mind el kelleme vetni. Ez távolról sin­csen így — mondotta Gustáv Husák —, csupán a múlt meg­különböztetett értékelésének van értelme. Volt, aki politikai értelemben emberségesen küz­dött a szövetkezetek megalakí­tásáért, volt, aki embertelen, barbár módon. S ez különbség. Dr. Husák a továbbiakban a szlovák nemzeti politikai prog­ram gondolatával foglalkozott. E program alakulását a Szlo­vák Nemzeti Felkelésig vezette vissza, és hangsúlyozta, hogy a mai nemzeti programnak az akkor lerakott alapokon kell épülnie. A cseh—szlovák vi­szony alakulásában felmerült nehézségek okairól szólva hangsúlyozta, hogy a csehszlo­vákizmus olyan megrögzött híveit is, mint Beneš, sikerült nyílt pozitív állásfoglalásra kényszeríteni 1945 májusában, amikor kénytelen volt nyilvá­nosan elismerni az egyenjogú­ság elvét. Az ötvenes években azonban bekövetkezett Szlová­kia egyenjogúságának megnyir­bálása. 1967-ben a szlovákiai szervek jogköre olyan csekély volt, hogyha akkor abbahagy­ják munkájukat, lényegében mi sem változott volna. A CSKP Központi Bizottsága, a kor­mány, a Nemzetgyűlés össze­tétele az egyenetlenség, a na­gyobb nemzet majorlzálásának példája. Létezhet-e akkor, ami­kor az élet ^demokratizálására törekszünk, nem egyenjogú vi­szony két nemzet között? — tette fel a kérdést Gustáv Hu­sák. Ma mindenki belátja, hogy a föderáció szükséges, csupán a föderáció tartalmának értel­mezésében mutatkoznak ellen­tétek. Ez az egyenetlen nemzeti viszony ötvenéves gyakorlatá­ból fakadó általános tudat csö­kevénye. Ezért nem értünk szót az egyenjogúság fogalmá­nak értelmezésében. Tény és való, hogy a demokráciában az egyik ember olyan mint a má­sik. Paritásos alapon véve a dolgokat az arány 10 millió a négymillióhoz a cseh nemzet javára. De amikor államjogi rendezésről beszélünk, akkor az arány 1:1. Az államalkotó nemzetek száma kettő nem pe­dig 10 millió és 4 millió. Nem az embereket számláljuk, ha­nem a nemzeteket. Ezért szor­galmazzuk a paritásos mód­szert a lényeges országos kér­dések megoldásakor. Dr. Husák rámutatott az úgy­nevezett „laza föderáció" gon­dolatának veszélye voltára. A szlovák nemzet nemcsak val­lotta, hogy közös hazában akar élni, hanem harcolt is és vérét ontotta ezért a célért. Ezért nem akarja semmiképpen meg­bontani az ország egységét. A másik alternatívaként a „szo­ros föderációt" állítják elénk. Ez gyakorlatilag az aszimmet­rikus rendszer folytatása len­ne új cégér alatt. A megoldás­nak e két lehetőségen kívül van igazságos módja is: a be­csületes, demokratikus meg­egyezés. Ennek elérése lehetsé­ges. Reális lehetőség van rá, hogy 1988. október 28-ig tör­vénybe iktassuk és ünnepélye­sen kihirdessük az államalkotó nemzetek egyenlő államjogi helyzetét. Csupán az egyik fél­nek fel kell adnia egyoldalúan előnyös pozícióját. A továbbiakban a szónok is­mertette, hogy a föderáció kér­désének megoldásával egyidő­ben szorgos munka folyik a nemzetiségek helyzete rendezé­sének szakaszán. A magyar és más nemzeti kisebbségek hely­zetének jogi szabályozása folya­matban van. A kérdés a nem­zetiségek képviselőivel való megegyezés alapján, azok ér­dekeinek figyelembe vételével oldják meg. A továbbiakban dr. Gustáv Husák cáfolta az olyan legen­dákat, amelyek szerint Szlová­kia vezető gárdája már 1963 óta egyértelműen a haladó erőket képviseli. Ez távolról sincsen így — mondotta és példának éppen a közép-szlová­kiai kerületet hozta fel. A konferencián többször el­hangzott az a követelmény, hogy az SZLKP kongresszusát még a CSKP rendkívüli XIV. kongresszusa előtt kellene meg­tartani. Ezzel kapcsolatban Gustáv Husák kijelentette, hogy főképpen a szlovákiai Központi Bizottság jelenlegi összetétele indokolja a kongresszus össze­hívását. A Központi Bizottság­ban még ma is olyan emberek vannak, akik elvesztették a tagság bizalmát. Az új Közpon­ti Bizottság nagyobb tekintély­lyel léphetne fel az országos pártkongresszuson és képvisel­hetné Szlovákia ügyét. A leglé­nyegesebb: meg kell értenünk, hogy a párt politikája lentről fölfelé indul ki, nem lehet örök­ké azt a gyakorlatot folytatni, hogy az alsóbb szervek csak szolgai módon végrehajtják az utasításokat. A szlovákiai kong­resszus megteremtése a helyes módszer gyakorlati alkalmazá­sát jelentené, mert alulról kez­deményezően befolyásolhatná az országos kongresszust, hoz­zásegíthetné politikája kialakí­tásához. • Tegnap a beszámolóban emlí­tettük František Barbl­r e k elvtársnak a konferencián elhangzott felszólalását, ame­lyet lapzárta után fejezett be. Ma visszatérünk a CSKP KB küldöttsége vezetőjének felszó­lalásához, amely főleg gazdasá­gi vonatkozásaiban volt érde­kes. A felsorolt adatok között feltűnő volt, hogy a fejlett iparvidékeken csupán a terme­(Folytatás a 2. oldalou) Nyári ifjúsági találkozó Az időjárás kezdetben nem volt kegyes a táborozókhoz, mégis remek hangulatban kez­dődött az idei magyar ifjúsági találkozó Keszegfalván. A fes­tői környezetben létesült sátor­tábornak jelenleg mintegy 150 lakója van, s számuk egyre nö­vekszik. Természetesen az ösz­szejövetel elsősorban szórako­zó, kikapcsolódó jellegű, azon­ban komoly problémákat érin­tő véleménynyilvánításokra és vitákra is sor kerül. Tegnap a tervezettnél jóval hosszabb ideig tartott a peda­gógus vitafórum, melyen műve­lődésügyünk iégégetőbb prob­lémáira világítottak rá az or­szág szinte valamennyi tájáról idesereglett pedagógusok. Rá­mutattak azokra a fogyatékos­ságokra, amelyek nagymérték­ben gátolják iskoláink színvo­nalának jelentősebb emelkedé­sét. A tankönyvek nagy részét nem tartják kielégítőnek, nin­csen egységes koncepciójuk, s gyakran a szerzők kiválasztása sem a legmegfelelőbb. Felszó­lalásukban többen megemlítet­ték, hogy nincs kellő kontaktus a felsőbb irányítószervek és az iskolák között. Hosszasan időztek a szlovák nyelv megfelelő elsajátításának kérdésénél is. Hangoztatták a hatvanas fivek elején foganato­sított, az iskolákat összevont* intézkedések negatív hatását, melyek az ellenkező eredményt váltották ki, mint ahogy azt hi­vatalosan elképzelték. Minden felszólaló hangsúlyozta a szlo­vák nyelv elsajátításának fon­tosságát, és rámutattak arra is, hogy jelentős javulást csak ak­kor érhetünk el, ha e kérdések­ben jártas szakértők irányítá­sával szervezik meg az oktatást. A vitaest végén a résztvevők javasolták egy magyar pedagó­gus szövetség létrehozását, amely hivatva volna az iskola­ügyet és a pedagógusokat érin­tő kérdésekben állást foglalni. E szövetség legfontosabb fel­adatai közé tartozna a magyar iskolák tanulmányi színvonalá­nak emelése, a pedagógusok érdekeinek védelme és a fel­sőbb szervekkel megfelelő kap­csolat kialakítása. Vasárnap az ifjúsági szerve­zetek problémái kerültek elő­térbe. A felszólalók hangsú­lyozták, hogy ezt a kérdést az érdekeltek bevonásával kell megoldani. Befejezésül hadd említsem meg az itteni szövetkezeti el­nöknek, Bohus elvtársnak és a falu lakosságának rendkívül szolgálatkész és barátságos magatartását mellyel a tábor lakóinak Itt töltött napjait még amékezetesebhé teszik. smvAssv jÚZSEF NYÁRI IDILL Varsóban kételyek — Budapesten, Belgrádban bizalom A Trybuna Ludu bírálja a csehszlovákiai fejleményeket Varsó — A jelentések sze­rint vasárnap megkezdődött Varsóban több szocialista or­szág vezetőinek tanácskozása a csehszlovákiai fejleményekről. Hazánk küldöttsége az értekez­leten nem vesz részt. A Moszk­vában, Berlinben ós Varsóban a pártsajtóban megjelent cikkek­ből ítélve a testvérpártok nem­csak attól tartanak, hogy a szo­clalistaellenes jobboldali erők előretörnek Csehszlovákiában, hanem bizalmatlanok a CSKP jelenlegi vezetésével szemben is. Erről tanúskodik a Trybuna Ludu szerkesztőségi cikke, melynek címe: Egység és szoli­daritás a szocializmus és a béke védelmében. A cikk szerint a CSKP máju­si ülése, amely rámutatott a jobboldali antikommunista ve­szélyre, képtelen volt előretöré­süket megállítani, ellenkezőleg, a „Kétezer szó" bebizonyította, hogy a szocializmus ellenségei a kommunista pártot megkísér­lik liberális burzsoá vágányok­ra szorítani, eltávolítani a pár­tot a hatalomból, megtörni a szocialista rendszert és Cseh­szlovákiát szembeállítani a ba­ráti szocialista országokkal. A Trybuna Ludu szerint Csehszlo­vákiában nem harcolnak az au­tikommunizmus ellen. A lap sze­rint taktikából a legszélsősége­sebb reakciósok sem támadják nyíltan a szocializmust. A Try­buna Ludu ezután lengyel emig­ráns és nyugatnémet lapokra hivatkozva azt állítja, hogy « Nyugaton nyíltan írnak a kapi­talizmus visszaállításáról. A csehszlovák—szovjet barát­ságról a cikk azt írja, hogy a csehszlovák közvéleményt meg­téveszti a sajtó, a rádió és a te­levízió. Szerinte az imperializ­mus helyett a szocialista orszá­gokat és a Szovjetuniót támad­ja. A szovjetellenes hangulatot különösen a Varsói Szerződés hadgyakorlatainak idején fo­kozták. Befejezésül a cikk megállapít­ja, hogy pártjaink felelősséggel tartoznak a munkásosztálynak és a nemzetnek, de ugyanakkor a szocializmus nemzetközi erői­nek is. És ez alól a felelősség alól egyetlen ország sem men­tesülhet. Magyarország nem változtatja meg álláspontját Budapest — A vasárnapi ma­gyar lapok részletesen tájékoz­tatnak a magyar országgyűlés szombati záróüléséről. Péter János külügyminiszter beszámo­lóját már ismertettük. A magyar | FRANCIAORSZÁG 1 lapok ugyancsak közlik dr. Gosztonyi Jánosnak, a Népsza­badság főszerkesztőjének képvi­selői felszólalását, amelyben a csehszlovákiai eseményekkel (Folytatái • Z. oldalon.) Újabb diáktüntetések Párizsban KATONAI PARÁDÉ A CHAMPS ELYSÉE-N Párizs — Vasárnapra virradó­ra, röviddel éjfél után összetű­zésre került sor a tüntető diá­kok és a rendőrség között Pá­rizsban. A diákok, akik szom­baton a francia nemzeti ünnep előestéjén vörös és fekete zász­lók alatt felvonultak a Bastille téren, éjfél után megpróbáltak három barrikádot emelni. Egy személygépkocsit felgyújtottak. A rendőrség azonnal közbelé­pett és szétkergette a tüntető­ket. A diákok ezután a Szajna túlsó partján, a latin negyed­ben ismét csoportosultak, de ott is szembe találták magukat a rendőrökkel. Az összetűzések során 40 tüntetőt őrizetbe vet­tek; hat rendőr megsérült. Az új tüntető felvonulásokra röviddel azután került sor, hogy De Gaulle elnök figyelmeztette a franciákat: az Aj kormány nem foq tűrni semmiféle rend­bontást. Az esős idő és az a hír, hogy hajnalban mintegy 300 diák összetűzött a rendőrökkel a Bastille téren és a latin ne­gyedben, árnyékot vetett július 14 tegnapi nagyvonalú párizsi ünnepségeire. De Gaulle elnök és Couve de Murville, az új mi­niszterelnök, valamint a kor­mány tagjai részt vettek a Champs Élyséen megtartott ka­tonai parádén. A Diadalív felől elvonultak a párizsiak előtt a francia hadsereg legkorszerűb­ben felszerelt egységei. Azoknak a még júniusban Bonnból érkezett hírek ellené­re, hogy merényletet készülnek végrehajtani de Gaulle tábor­nok ellen, a biztonsági intézke­dések — a belügyminiszter ki­jelentése szerint — csak a „megszokottak" voltak. (Reu.ef — ČSTK J

Next

/
Oldalképek
Tartalom