Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-02 / 151. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. június 2. Vasárnap # XXI. évfolyam, 151. szám % Ára 50 fillér Nem harcolunk hatalomért, mert mi vagyunk annak döntő ereje. De harcolunk az üzemek­ben, a falvakon és az összes többi munkahe­lyen dolgozó nem kommunista tömegek bizal­máért és támogatásáért. (A CSKP Központi Bizottságának a jelenlegi helyzetről és a párt további tevékenységéről szóló határozatából) Közlemény a CSKP Központi Bizottsága plenáris ülésének harmadik és negyedik napjáról A CSKP Központi Bizottságának pén­tek délutáni ülésén elsőként Josef Smrkovský elvtárs szólalt fel s hangsúlyozta: „Hála annak, hogy ml kommunisták saját akaratunkból, be­csületes szándékkal s tekintet nélkül a kockázatra láttunk hozzá a január előtti válságos helyzet megoldásához. A régi, különböző deformációkkal meg­nyirbált tekintély helyére fokozatosan pártunk új, nem formális tekintélye lép, amelynek már nem kell bürokra­tikus-hatalmi mankókra támaszkodnia. Hazánk és pártunk felébredt súlyos és nyugtalanító politikai letargiájából. Országszerte olyan aktivitás bontako­zódik ki, aminőt februárban még el. sem képzelhettünk." Smrkovský elvtárs ezt követve kijelentette, hogy teljesen egyetért a Dubček elvtárs beszámolójá­ban elhangzott helyzetelemzéssel. Hangsúlyozta, hogy szükségesnek tart­ja a minél előbbi föderalizálást, tehát a két nemzet egyenjogúságának intéz­ményes kezességét. A föderalizáció és az államapparátus átszervezése a de­mokratizálási folyamat egyik legfon­tosabb mozzanata. Smrkovský elvtárs véleménye szerint sürgősen meg kell oldanunk azokat a feladatokat is, ame­lyeket legjobban a következő jelsza­vakkal lehet kifejezni: „A gyárakat a munkásoknak és az alkalmazottaknak", „Városainkat és falvainkat polgártár­sainknak!" Zdenék Mlynár elvtárs felszó­lalásában azt javasolta, hogy minél előbb fel kell dolgozni a szocialista demokráciára vonatkozó elgondoláso­kat. A Rudé právo ankétjának eredmé­nyei arra utalnak, hogy politikai rend­szerünk új modelljének a megkérde­zett pártonkívüliek 90 százaléka, a párt­tagoknak pedig több mint 85 százalé­ka, s a járási és kerületi pártbizottsá­gok vezető titkárainak 87 százaléka óhajtja. Mlynár elvtárs szerint jelen­legi politikai helyzetünkben sarkalatos probléma, hogy amennyiben demokra­tikus reformok helyett hatalmi torzsal­kodásokra kerülne sor, ez rendkívül veszélyes állapotokat idézhetne elő. Egyaránt veszélyesek az antikommu­nista irányzatok és az 1968 januárja előtti helyzet visszaállítását célzó kí­sérletek. Ha mi, kommunisták, teljesítjük az akcióprogramban kitűzött feladatokat, úgy semmi sem veszélyeztetheti a szo­cializmus alapvető érdekeit — hangsú­lyozta felszólalásában Cestmír Ci­sár elvtárs. Majd így folytatta: Pár­tunk akcióprogramja annak bizonyíté­ka, hogy kommunista pártunk fel tudja tárni a szebb jövő távlatait hazánk la­kosságának minden rétege, minden nemzete és nemzetisége, minden pol­gára előtt. El sem képzelhető tehát, hogy visszatérjünk a január előtti vagy az 1948 februárja előtti, sőt az 1938 szeptembere előtti helyzethez. Pártunk egységes fellépése eloszlatja egyes kommunisták aggodalmait; szervezett erővel fellépve visszaveri a párt elleni támadásokat és bebizonyítja, hogy a kommunisták komolyan gondolják progresszív küzdelmüket, és ragasz­kodnak az adott ígéretek betartásához. A plenáris ülés harmadik napján folytatott vitában felszólaló elvtársak elsősorban a kongresszus előkészítésé­re összpontosították a jelenlevők fi­gyelmét. A CSKP KB tagjai és póttag­jai hangsúlyozták, hogy a párt vezető­ségének feltétlenül biztosítania kell a kongresszus előkészítésének demokra­tikus jellegét. Meg kell akadályoznia a különböző kabinetszerfl mesterkedé­seket. A plenáris ülés harmadik napján is nagyon sok bírálat hangzott el a saj­tó, a rádió s a televízió címére. A Ru­dé právo ankétjának eredményei arra utalnak,' hogy a megkérdezettek több mint 40 százalékának, de a cseh or­szágrészekben több mint 50 százaléká­nak véleménye szerint a sajtó, a rádió és a televízió túl gyakran tesz emlí­tést a múltban elkövetett hibákról, vi­szont keveset foglalkozik azzal, mi a további teendő. Ennek alapján is tel­jesen Indokolt a vitában felszólalók követelménye, hogy a kommunista új­ságírók pártunk akcióprogramjának szellemében erőteljesebben támogassák a párt mostani fellépését és intézke­déseit, foglalkozzanak a pártkongresz­szus előkészületeivel, s utaljanak az akcióprogram teljesítésével összefüggő mindennapi gyakorlati feladatokra. Dubček elvtársnak a párt legközelebbi feladatait nyolc pontban összefoglaló beszámolójával kapcsolatban az ország minden tájáról, az üzemekből és mun­kahelyekről mintegy 300 távirat és több mint 50 géptávíró! üzenet érkezett a plenáris ülésre. Egyes üzemek kép­viselői maguk kézbesítették munkatár­saik határozatait a prágai várba. Ha­zánk dolgozói örömmel vették tudo­másul, hogy szeptemberben összehív­ják a párt rendkívüli kongresszusát. Támogatják pártunk politikáját s egyet­értenek azzal, hogy a párt elhatárolja magát azoktól a funkcionáriusoktól, akik politikailag lejáratták magukat. Polgártársainktól számos levél érke­zik a plenáris ülésre. A levélírók egy­behangzóan kifejezésre juttatják, hogy megbíznak pártunk új politikájában. Folytatás a 6. oldalon. ( CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK KIÁLTVÁNYA A PÁRT TAGJAIHOZ ÉS HAZÁNK NÉPÉHEZ ľelhívással fordulunk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden polgárához, minden őszinte ha­zafihoz, akik a köztársaság javát és sikeres fejlődé­sét szívügyüknek tekintik. Ezt az után tesszük, hogy ülésünkön a CSKP akcióprogramjában s a kormány programjában foglaltak eddigi teljesítését vélemé­nyeztük, s ennek alapján levontuk a következtetése­ket a kommunisták további tevékenysége szempontjá­ból. Azt akarjuk, hogy ez a tevékenység állandóan sikeres legyen, és ezért tevőleges együttműködésre szólítjuk fel minden polgártársunkat. Meggyőződé­sünk, hogy csak így válhat lehetővé a szocializmus felvirágoztatása. A kommunistáknak nem az a szándékuk, hogy kez­deményezésükkel csak a saját soraikban lépjenek fel, hanem örömmel fogarinak minden olyan indítványt és javaslatot, amelyek reálisan járulhatnak hozzá a haza szocialista felvirágoztatásához. Öt hónap telt el a CSKP Kfl decemberi és januári ülése óta, amelyen megnyílt a kuminunista párt új politikájához vezető út. E rövid idő alatt Önökkel együtt sok munkát végeztünk el. Közölni akarjuk te­hát önökkel arra vonatkozó véleményünket, hogy mi a további teendő, és kérni akarjuk további támogatá­sukat, kezdeményezésüket. A kommunista párt indítványára és kezdeményezé­sére megindult fejlődési folyamat meghozza kedve­ző eredményeit. Ám mindamellett mindnyájunknak tudatosítani kell, hogy minden társadalmi problémát nem lehet egy csapásra megoldanunk, és a jelenlegi fejlődésnek bizonyos szakaszai vannak. Fokozatosan létrejönnek a politikai bizalom légkörénei? feltételei. A munkásosztály tagjai és az értelmiségiek társadal­mi problémáinkat elbírálva megtalálják az egymás­hoz közeledés útját. Egyre növekedik a szövetkezeti földművesek politikai tekintélye is társadalmunkban. Törekvéseink célja a törvényes biztosítékok töké­letes rendszere, amely szavatolja polgártársaink tényleges jogbiztonságát. Megteremtettük a szólássza­badság, a nyilvános bírálat és a nyilt eszmecsere feltételeit. A nyilvánosságot most már jobban tájé­koztatják a hazai s a nemzetközi eseményekről. Pártunk határozottan felszámolja a múltban elő­fordult deformációkat. Helyreállítja a jogtalanul sé­relmet szenvedett egyének becsületét és folyamatban van a sérelmek jóvátétele is. Társadalmunk életében maradéktalanul érvényesül a jog és az igazság. A törvényesség érvényesítése folyamán elkövetett hibák jogos bírálata azonban nem vezethet az állami szervekkel, a hadsereggel, a közbiztonsági és igaz­ságszolgáltatási szervekkel szembeni általános bizal­matlansághoz. Társadalmi szervezeteink tagjaik érdekeit s szük­ségleteit szem előtt tartva megkezdik önálló tevőle­ges életüket. Eltávolítjuk a politikai akadályokat, hogy polgár­társainknak — tekintet nélkül politikai meggyőződé­sükre, nemzetiségükre vagy felekezetükre — azonos lehetőségük nyíljék a képességeik és a munkájuk szerinti érvényesülésre. Hozzáfogtunk a cseh és a szlovák nemzet kapcso­latainak egyenjogú, föderatív alapon sorra kerülő következetes megoldásához. Ami pedig Csehszlovákia külpolitikáját illeti, hovatovább kezdeményezően lé­pünk fel. Politikai életünkből távoznak a régi irányzat leg­főbb megtestesítői, azok, akik eljátszották népünk bizalmát. Hazánknak új elnöke van, és pártunknak új vezetősége, olyan egyénekből összeállítva, akik döntő módon siettették pártunk politikájának gyöke­res fordulatát. Most már fonlosabb szerepet tölt be a Nemzetgyűlés, amely népünk akaratát juttatja ki­fejezésre, s egyben a társadalmi ellenőrzés szerve. Az új kormány megkezdte a kormányprogram követ-* (Folytatás az 5. oldalon.) A CSKP Központi Bizottságának határozata a párt rendkívüli XIV. kongresszusának összehívásáról A CSKP Központi Bizottsága május 29-e és június l-e között megtartott ple­náris ülésén a párt alapszabályzata 24. cikkelyével összhangban úgy határo­zott, hogy 1968. szeptember 9-re össze­hívja Prágába a CSKP rendkívüli XIV. kongresszusát. A CSKP Központi Bizott­sága e döntést a párton belüli helyzet értékelése után hozta. E helyzet meg­követeli, hogy megszabják a párt poli­tikai állásfoglalását a legközelebbi idő­szakra, hogy új Központi Bizottságot válasszanak, amely a tagság teljes bi­zalmát fogja élvezni, és tekintélyével U biztosítani fogja a párt egységes fel­lépését. A CSKP rendkívüli XIV. kongresszu­snak programja az alábbi lesz: 1. Beszámoló a párt tevékenységéről és a társadalom fejlődéséről a CSKP XIII. kongresszusa óta és a párt felada­tairól a legközelebbi időszakban (Alexander Dubček elvtárs beszámo­lója) 2. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság jelentése (Miloš Jakeš elvtárs beszámolója) 3. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság államjogi rendezése politikai irányvonalának javaslata (Oldrich Cerník elvtárs beszámolója) 4. A CSKP új alapszabályzatának ja­vaslata és javaslat a párt új kiépítésére az állam szövetségi rendezésének fel­tételei között. (Alois Indra elvtárs beszámolója) 5. A CSKP Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző és Revíziós Bizott­ságának a megválasztása. B. Határozat. A kongresszusi küldötteket a párt alapszabályzata szerint a CSKP kerüle­ti konferenciáin, valamint a CSKP prá­gai és bratislavai városi konferenciáján választják meg. A párt 1100 tagjának döntő többségű szavazatával választa­nak meg egy küldöttet. — Az alapszervezetek 19B8. június 10-e és 23-a között megtartandó tag­gyűlésein választják meg a CSKP já­rási konferenciáira delegált küldötte­ket. — A párt járási konferenciáit 1968. június 29-én és 30-án tartják meg; eze­ken a konferenciákon választják meg a küldötteket a CSKP kerületi konfe­renciáira (A CSKP és az SZLKP járási bizottságaira bízzák, hogy a CSKP és az SZLKP kerületi bizottságaival meg­egyezve két- vagy egynapos járási kon­ferenciákat fognak-e tartani). — A kerületi konferenciákat és a prágai, valamint a bratislavai városi konferenciát 1968. július 6-án és 7-én vagy július 13-án és 14-én rendezik meg. Ezeken a konferenciákon választ­ják meg a CSKP rendkívüli XIV. kong­resszusára delegálandó küldötteiket a hadsereg és az állambiztonság párt­szervezeteinek tagjai is. (A határidőt a CSKP kerületi bizottságai a CSKP Köz­ponti Bizottságával és az SZLKP Köz­ponti Bizottságával megegyezve szab­ják meg.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom