Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-08 / 157. szám, szombat

Felhívás Felhívás jf Felhívás Szécsi Pál Vannak kacskaringós életpályák . . . Szécsi Pálé is az . .. A közönség először a Luxus Áruházban találkozhatott vele, a külföldi árucikkek budapesti bevásárló központjában. Négy példányban is ott függött képe a Vörösmarty térre nyíló lépcsőházban, különböző elegáns, de csak nehezen kapható öltönyökben. Ez azonban nem az a fajta népszerűség volt, amilyen valójában és igazán vágyott. . . Szécsi Pál 1944-ben született Budapesten. Leérettségizett, majd 1982-ben Lengyelországba utazott, ahol három esztendeig dolgozott, előbb a divatszakmákban, később az idegenforgalomban. Lengyel földön próbálkozott meg első ízben a ctuícdalénekléssel. Amikor 1965-ben hazatért, komoly szŕndékkal, erős elhatározással látott — a tanuláshoz. Majláth Jülia, az ismert zeneszerzönő növendéke lett, hangképzését pedig egy ismert énektanárnő Fábrl Edit irányította. Az első eredményt, s egyben az első sikert az jelentette, hogy Szécsi Pál bekerült a Magyar Rádió és Televízió II. Táncdalfesztlváijának előadói mezőnyébe. Ugyan ez is siker volt már, de csak akkor lett igazán teljes, amikor a többhetes, többfordulós „összecsapás" végén második díjat kapott a „Csak egy tánc volt" című sláger előadásáért. Hirtelen nagyon elfoglalt ember lett. Lázas tempóban kezdett Kedves Barátainkl Már hagyományossá vált a csehszlovákiai magyar fiatalok nyári táborozása, a Nyári Ifjúsági Talál kozó (NYIT). A NYIT eddig a magyar ifjúsági klubok rendezvénye volt. Ebben az évben már Begyedszer rendezzük meg, de ilyen széles keretek között első ízbeu, mert a IV. NYIT a megalakuló Magyar Ifjúsági Szövetség első rendezvénye. A táborozás időtartama tizenkét nap, 1988. július 11től (csütörtök) jú lius 22-ig (hétfő). Hely: Keszegfalu (komáromi járás) a Vágduna partján. A NYIT célja, hogy lehetőséget adjon az ország különböző részében élő fiataloknak a találkozásra, ismerkedésre, esz mecserére. A NYIT műsora: ismerkedés a kör ayék történelmével, néprajzi nevezetességeivel, kultúrtörténeti hagyományaival. Autóbuszkirándulás Magyarországra. A fiatal magyar értelmiség találkozója. Előadások vitákkal egybekötve a nemzetiségi politikáról, közgazdasági és jogi kérdésekről, művelődésügyről (oktatásügyi vitafórum). Sarlósok talalkozója, megemlékezés a Sarló meg alaknlásának negyvenedik évfordulójárul. Fiatal irodalmárok találkozója. Sportjátékok, fürdés a Vágdunában stb. Elszállásolás: közös sátorban, sátrakban. Sátrat lehetőleg mindenki bizto sitson. Amennyiben ez nem lehetséges, jelölje meg ezt a jelentkezőlapon, így számára a szervező bizottság biztosít sátrat. A táborozók lehetőleg hangszert is hozzanak maguk kal. A szervező bizottság 30,— Kcs-t (harminc) száinit fel a szervezési költségek fedezésére, ezt az összeget a résztvevők a jelentkezésnél fizetik bft\ biztosítja a közös konyhát (reggeli, ebéd, vacsora, napi 15,— Kčs ériékben) az 50 százalékos vasúti kedvezményt az ország bármely részéből. Ezért kérjük, hogy a jelentkező lapon tüntessék fel a kiinduló vasúti állomás nevét. A jelentkezés határideje június 27. A táborozás megkezdése előtt egy héttel mindenki kézhez kapja a vasúti ked vezményre jogosító igazolást, a NYIT pontos műsorát és a táborral kapcsolatos egyéb felvilágosítást. Részletes felvilágosítást a szervező bizottság nyújt: József Attila Ifjúsági Klub (Módszertani csoport) Bratislava, Nám. 1. Mája 30. Mindenkit szeretettel várunk! Érettségizők nyelveket tanulni, úgy érzi, hogy valamennyi nyelv közül az olasz áli hozzá a legközelebb. Tánczenében is az olasz dalokat szereti leginkább, azt a különös, beates, dallamos olasz slágerötvözetet, •melyet például Bobby Solo ad elő olyan remekül. Más kedvencei és példaképei: Frank Sinatra és Udo Jürgens. Arra a kérdésünkre, hogy meddig szeretne énekelni, és hogy hogyan is képzeli a jövőt, szó szarint a következőket válaszolta: „A mi munkánkra azt mondják nem nyugdíjas állás. Én mégis azt mondom, innen szeretnék nyugdíjba menni. Remélem sikerül. (fenyves) Felhívás -fa Felhívás -fa Felhívás „Mi búcsúzunk és elmegyünk, a mi időnk lejárt"... Alig két hete vállukra vetett vándortarisznyával, könnyes szemmel és ezzel a régi, kedves diákdallal búcsúztak iskolájuktól a bratislavai magyar tannyelvű átalános középiskola végzős növendékei... Igaz, amikorra ezek a sorok megjelennek, már hivatalosan érettekké is nyilvánították a zöld asztal mellett szorongó szívvel jelelő harmadikosokat, de ottjártamkor még az élet első, valóban komoly akadályával küzdő, „éretlen" jiatalok voltak, loggal mondhatná most bárki: minek a szorongó szív, ha az előző évek során becsületesen tanult valaki? Dehát aki egyszer már átesett hasonló vizsgán, az tudja, mit jelent ilyenkor a vizsgadrukk, a torkot szorongató lámpaláz. Füleki Zoli, a lll. B volt diákja kerek arcú, szőke fiatalember. Mórócz érettségi biztos, janda igazgató és a bizottság többi tagfa előtt magyarból Mikszáth Kálmán regényeiről, szlovákból pedig Janko Krát életéről és munkásságáról kellett beszámolnia. Érettségije jól sikerült, így érthető, hogy tréfára fogja a szót. „Az idén én voltam az iskola első érett emberei A véletlen úgy akarta hogy sorrendben én legyek az első vizsgázó. Bevallom, eleinte kissé ideges voltam, de ahogy az asztal mellé ültem, megnyugodtam. Tudtam: úgy sincs már menekvés" — teszi hozzá mosolyogva. Érettségi bizonyítványán még alig száradt meg a tinta, de Zoli már a komoly jelnőttek módján tervezget. — Elektromérnök szeretnék lenni. És egyszer maja a televízióban állást vállalni. Tudom, hogy rendkívül nehéz oda a bejutás, de úgy gondolom, addigra a mainál lényegesen jobban érvényesülnek a szakemberek. Protekció? Arra nem számítok ... Nem jó, ha nyomják az ember szekerét, mert olyan helyzetbe is kerülhet egyszer, hogy nem lesz ismerőse s akkor elveszettnek érzi majd magát." Moravik Márta érettségije is jól sikerült, ő ellenben a továbbtanulás helyeit rövidesen munkaviszonyba lép. Tőle azt kérdeztem hát, hogy véleménye szerint, mi is a munka értelme? Az ő válasza is felnőttesen lényegre tapintó: „Az emberek többsége csupán a puszta megélhetés érdekében dolgozik. így azonban aligha találhatnak igaz, értékszerű örömet mindennapi teendőjükben. Én másképp akarom csinálni" Az érettségi kapcsán a fiatalok felnőtté válásának ismérvére ts átterelődik a beszélgetés. Ismét Zoli lep meg egy kerek-tömör, de sok kortársa számára tanulságos, megfontolandó válasszal: „A felnőttség ismérve nem a kártyán, vagy a kocsmai hangoskodáson múlik. Én például csak akkor számítom majd magam valóban felnőttnek, ha már saját élettapasztalataim lesznek, s azokat a gyakorlatban kamatoztatni tudom." Közben további ünneplőbe öltözött, megszeppent tekintetű bakfisok és nyugodtságot színlelő „férfiak" váltogatják egymást a felelésben, hogy a komoly, felnőttes szavak után egyszerű kisdiákokként örüljenek Mórócz elnök varázserejű „köszönöm elég"-ének hallatán... (miklósi) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének talaján működő nemzetközi szervezetek között vezető helyen áll az UNESCO. Teljes magyar nevén: az ENSZ Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezete. A ma már mintegy 120 tagállamot felölelő szervezetben érvényesül leginkább a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése. Az UNESCO 1945-ben létesült azzal a céllal, hogy a háború utáni világban segítse elő a tudományos és kulturális ismeretek terjesztését, az emberiség civilizálódását, a kulturális cserét. Feladatai problémacsoportok szerint így foglalhatók össze: küzdelem az írástudatlanság ellen; mozgalom az elemi oktatás kötelezővé tételéért szerte a világon, a felnőttek továbbképzéséért; a feszültségek okainak tanulmányozása, az emberiség kulturális egymásra utaltságának a tudatosítása, az általános műveltség fejlesztése, a kulturális kincsek védelme, az ismeretek, az emberi alkotások szabad forgalmának biztosítása. Az UNESCO megfelelő alappal rendelkezik céljai elérésének anyagi támogatására. Feladatkörének első része, főként az analfabetizmus felszámolásával összefüggő feladatok elsősorban az afrikai és ázsiai országokban, a felszabadult fejlődő országokban várnak rá. E téren bazáok U derekasan kiveszi részét Internacionális .kötelességeiből. Az UNESCO azonban a modern fejlett államok tudományos együttműködését is hivatott elősegíteni. Ez részben tudóscsoportok, tudományos művek kicserélésében, tanulmányi utak szervezésében, másrészt ösztöndíjak kiírásában, gazdag műkiadól tevékenységben nyilvánul meg. Tudunk UNESCO-könyvtárakról, UNESCO-filmcseréről, UNESCO-alapítványokról stb. Az UNESCO tevékenysége jellegének megfelelően különféle nemzetközi akciókban is részt vesz, például oroszlánrészt vállalt Egyiptomban az Asszuáni-duzzasztógát helyén állott Abu Szlmbel-i műemlékek megmentésében és tanulmányozásában. Az UNESCO csúcsszervei p. Közgyűlés, a Végrehajtótanács és a Titkárság. A Végrehajtótanács 22 tagú, évente legalább kétszer ülésezik. A mindennapi szervezési kérdésekkel foglalkozó Titkárság élén a főigazgató áll, akit a Végrehajtótanács választ meg és a Közgyűlés nevez ki hatévi megbízatással. Az UNESCO csúcsszerveit különféle albizottságok és szakosított szervek segítik munkájában; ezek a szervezet rendkívül kiterjedt munkakörét tekintve bizonyos kérdéscsoportokkal kapcsolatban készítenek precíz elemzéseket ás terjesztenek be javaslatokat (Lf • •••••••••• ••••••••••• ÚJ MIMÍK ••••••••••• ••••••••••• NŐTLEN URAK PENZIÓJA (cseh) Az irodalmi művek megfilmesítése mindig kockázatos vállalkozás. Még a színműveké is, azaz pontosabban: ezeké kockázatos csak igazán. Ugyanis, amilyen közel van egymáshoz a film és a színház látszólag, olyan távol van egymástól a valóságban. A film annál inkább kezdett filmmé lenni, minél messzebb került a színháztól. Igy alakult ki saját formanyelve, így vált filmművészetté. fifí Krejčík rendező mindezt jól tudta, amikor hozzáfogott a neves ír drámaíró, Sean O'Casey (1880—1964) egyik bolondos komédiájának a megfilmesítéséhez. Tudta és vállalta a kockázatot, és mégis többet vállalt, mint amennyit elbírt volna. Krejčlknek már voltak tapasztalatai a darabbal kapcsolatban; színpadi előadását is rendezte és tv-filmet is készített belőle. Tisztában volt tehát a mű kamara-jellegével, mikroklíma-szerűségével, ami kétségkívül jól érvényesülhet bizonyos színpadokon, viszont a mozivásznon egészen másképp hat. Amíg az effajta művek a színházban — mindenekelőtt a közvetlen néző-színészkapcsolat varázsa révén — kimondottan élvezetesek és szórakoztatók lehetnek, a filmen vérszegényen, ridegen hatnak, ha a színészek személyében, játékában nincs elég szín, kifejező és vonzerő. KrejClk láthatóan mindent elkövet, hogy a másfél órát gazdagon kitöltse. Sokat vándorló kamerája minden szemvillanásnak, szép idomnak, szobabútornak nagy fontosságot tulajdonít, de ezekből mégsincs anynyl, hogy a kilencven percre elegendő látnivalót biztosítsanak. Márpedig ennek a filmnek elsősorban láttatnia kellene, hiszen O'Casey humora elsősorban a helyzetkomikumra épül. A két főszereplő: Iva Janlurová és Josef Abrhám sokszor bizonyította már kiváló tehetségét, viszont ebben a filmben játékuk kevésbé színgazdag, változatos, kifejező. Bolondoö komédiázásuk néha ellentétben van természetes énjükkel, s rossz, hogy a néző ezt észreveszi. A film egyébként egy szigorúan őrzött, „erkölcsi tisztaságáról" híres úri penzióban töltött szerelmi éjszaka történetét meséli el. A nagyreményű fiatalúr becsalogatja újdonsült szíveválasztottját, de miután az édes percek elmúltak, sehogy sem tud tőle megszabadulni. A végtelenül jólnevelt fiatalemberről kiderül, hogy korántsem illemtudó minden vonatkozásban, az ártatlan szőkeségről pedig, hogy tulajdonképpen nem is olyan ártatlan ... Jifí Krejčík nevéhez egy sereg kitűnő film fűződik. A legutóbb például az Ez aztán a házasság című művét fogadtuk nagy tetszéssel. Irodalmi művek megfilmesítésében is ért már el figyelmet keltő eredményeket. Rendezői mestertudása most sem hagyta cserben, de ezúttal mégsem bizonyult elégnek. Igaz, nem csak rajta múlott, hogy ez a bolondos komédia nem ad alkalmat a bolondosán jó szórakozásra. A GYILKOS NYOMOT HAGY (lengyel) Ennek a filmnek két „nevezetessége" van: az egyik, hogy jő, a másik, hogy benne játszott utoljára Zbigniew Cybulski, a közelmúlt leghíresebb lengyel színésze. Mint a ctme elárulja, bűnügyi filmről van szó. Alesander Scibor-Rylskl (Irta és rendezte) sajátos lengyel krimit akart készíteni, ezért nagyobb figyelmet szentel a hősöknek és a környezetnek, mint az ilyen filmekben általában szokás. Története a második világháború végén, egy éppen felszabaduló lengyel kisvárosban játszódik. A partizánok elfoglalják a Gestapo épületét, s nyomban a náciügynökök jegyzéke JOWITA után kutatnak. A kartotékok elő is kerülnek, de titokzatos úton — és egy gyilkosság kíséretében — el is tűnnek. Ki követte el a gyilkosságot, ki lopta el a kartotékokat? Erre kell választ adni egy olyan városban, amelyben ideiglenesen felborult a rend, s az új hatalom csak éppen hogy kezd berendezkedni. Az izgalmas cselekmény Jó ütemben, fordulatosán bonyolódik, s közben elénk tárulkozik egy történelmi valóság: a régi elmúlása, az új születése. Az említett Zbigniew Cybulski mellett a népszerű Tadeusz Schmidt és Krystyna Mikolajewska alakít főszerepet. (lengyel) Mindannyiunk életében eljön az az időszak, amikor meg kell keresnünk igazi helyünket az életben. A vágyálmok megvalósulásának (ritkábban) vagy az illúziók szertefoszlásának az időszaka ez — kinek-kinek szerencséje és adottságai szerint. Nincs baj akkor, ha szerencsénk van, ha helyünket megtaláljuk, de beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha nincs szerencsénk. Nagy terveinket ilyenkor rendszerint „aprópénzre" váltjuk, s azt próbáljuk elérni, ami könnyebben elérhető. A jowlta című lengyel film egy élsportoló ilyen helykeresésének a rövid története. Az elkényeztetett mindenki kedvence sok csalódás után a szerelemben keres menedéket. Tiszta, nagy szerelemre vágyik, s már úgy látszik, meg is találta, amikor a furcsa véletlenek ism6t mindent elrontanak. Több kaland után végzetes tettre szánja el magát, de ebben ls megakadályozzák, önként vállalja börtönbüntetését, hogy ezzel is bizonyítsa, valóban egészen új életet akar kezdeni, új helykereséshez akar látni. Elhatározásából sejtjük, hogy ezúttal már szerencséje lesz. A film Stanislaw Dygatnak, az egyik legismertebb lengyel írónak Disneyland című regénye alapján készült, janusz Murgenstern rendező igényes formát, modern stílust választott a lélektani történet tolmácsolására. Számíthatott arra, hogy a nézők ismerik Dygat művét, mert sok mindent inkább sejttet, mint ábrázol. Ennek aztán az a következménye, hogy a fiatal sportoló magatartása nem mindig meggyőző, tetteinek okaira sokszor túl messziről kell következtetni, s ez a műélvezet rovására megy, illetve a modorosság hatását keltL Ebben a filmben is látjuk Zbigniew Cybulskit, a főszerepet azonban itt a lengyel közönség új kedvence, Daniel Olbrychski alakítja. (szó j 1983 vi. a. Egy jelenet a Nőtlen urak penziója című filmből. vllAGSze

B

" Az UNESCO