Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-01 / 150. szám, szombat

A pszichológus szemével: ...A HAZASZERETETRŐL Valószínű, hogy napjainkban, amikar sok fogalom visszakapja eredeti, valós tartalmát, nemzetek, nemzetiségek közötti viszonyok tisztázódnak, amikor egyre több emberben ébred fel a felelősségtudat, sok fiatalban fölmerül a hazaszeretet fogalma tisztázásának igénye. Mit értünk a hazafiság, a hazaszeretet fogalmán? Nagy általánosságban: a hazafiság öntudatos, az ember cselekedeteiben realizálódó hazaszeretet. Akkor, ami kor hazaszeretetről beszélünk arra az áldozatokra, sőt önfeláldozásra is kész szeretetre kell gondolnunk, amelyet az ember hazája és népe iránt érez. Lélektani szempontból nézve érzelemről, morális érzelemről van szó, amleynek tettekre ösztönző erejére számtalan példát lehetne felhozni Rákóczi. Petőfi, Husz, Zsizska korából a második világháború időszakából, de napjaink is adnak megfelelő példákat (űrhajósok, a szocialista mnnka hősei, a nép felemelkedéséért küzdő emberek stb.) Ezek a példák bizonyítják: az adott kor meghatározhatja az egyén hazaszeretet által motivált cselekedeteit. A hétköznapok eseményei közepette általában nem éljük át, nem tudatosítjuk a hazaszeretet érzését. Erre akkor kerill sor, ha esetenként „bizonyítanunk" kell. S most nézzünk egy másik kérdést. Mi tölti ki a hazaszeretet fogalmát? Elsősorban: a szülőföld (szülőfalunk és környéke, az egész ország) a nemzet, a szocialista társadalom iránti szeretet (amely mindennapos munkánkban jut kifejezésre!), illet ve más népek, nemzetek megbecsülése, szeretete. Ebből következik: ahhoz, hogy megszilárduljon bennünk a hazaszeretet érzése Ismernünk kell hazánk történelmét és jelenét, természeti szépségeit. Egy kis megszorítással azt Is mondhatnánk, hogy a szocialista hazafiság próbaköve az internacionalizmus. Lényegében ugyanazon dolog két oldaláról van szó. A ini (csehszlovákiai magyarok) helyzetünkben ez fokozott hangsúlyt kap. Sokan dilemmáznak arról, hogy nem csorbíthatja-e nemzeti érzésünket, büszkeségünket a csehszlovák hazafi g? A legkevésbé som! Magától értetődő ez a hazafiság, hiszen itt éltek őseink is, itt születtünk, ez a föld ad kenyeret, Uinnkát. Itt realizálódtak kötelességeink és — ha esetenként megcsorbítva is — jogainkl Az elmondottak — a vázlatszerűség ellenére is — érzékeltetik: a hazaszeretet komoly tényező az ember életében — akibűi hiányzik ez az érzés, annak lelkében üresség tátong, amit ;emmivel sem lehet betölteni. A személyiség olyan alkotó eleme ez, amely nélkül nem lehet teljes értékű az ember. KOVÁCS ZOLTÁN A HF INTERJÚJA KOVÁCS ISTVÁNNAL BORNEMISSZA '68! KOVÁCS ISTVÁN szinte egyik napról a másikra került az érdeklődés reflektorfényébe. Ritka siker ez egy kezdő színész számára ... Még nem is volt kezében a diploma, amikor a címszerepet alakítva megkezdte a Kárpáthy Zoltán forgatását, s alig száradt meg oklevelén a tinta, amikor a film bemutatója után megrohanták rajongól. Azóta már körülbelül húszezer levelet kapott és mintegy tízezer dedikált fényképet küldött a kül- és belföldről érkezett kéréseknek eleget téve. Ez idén újabb kiváló alkalma nyílik a bizonyításra: Várkonyi Zoltán rendező rábízta a december végén bemutatandó Egri csillagok filmváltozatában a derék, nemes, igaz hős — Bornemissza Gergely szerepét! Budapesten, a Váci utcai Muskátli eszpresszóban beszélgettünk. Közvetlen, megnyerő hangon válaszol egy-egy közbevetett kérdésre, mert beszélgetésünket lényegében maga irányítja. — Még főiskolás koromban játszottam életem első filmjében. A kőszívű ember fial-ban egy bécsi diák szerepét kaptam, röviddel ezután jött életem első „nagy labdája": a Kárpáthy Zoltán címszerepe. Máig sem tudom, miért éppen én kaptam ezt a gyönyörű lehetőséget, de minden tudásomat latba vetve igyekeztem helytállni. A film sikere alapján úgy érzem, hogy fáradozásom nem volt meddő... Egy csapásra millió ismerőst szereztem magamnak. Találkozom az emberekkel az utcán, megállítanak, megszólítanak ... Nagyon jó érzés ilyen közvetlen kapcsolatban lenni az emberekkel. — Most ismét remek lehetőség kínálkozik az Egri csillagokban ... — Igen ...! Rendkívül hálás vagyok egykori tanáromnak — Várkonyi Zoltánnak, aki így bízik bennem. Bornemissza alakját elsősorban úgy szeretném megformálni, ahogy azt Gárdonyi megírta, ugyanakkor legyenek benne sajátos vonások a romantikát kedvelő idősebbeknek, s a kalandot váró fiataloknak is; ráadásul azt szeretném, ha Gergely kicsit mai is lenne... Egyszóval: mindenkit, aki megnézi a filmet, ki akarok elégíteni! — Lehetséges lesz ezt a figurut ennyire sokrétűen, mégis egységesen megformálni? — Azt gondolom, hogy ha olyan lesz az egri vár hőse, ahogy én elképzeltem őt gyermekkoromban, sikeresen oldom meg ezt a feladatot. Szinte kizárólagosan pozitív jellemvonásait helyesen kidomborítva, a nézőnek Gergelyben az emberi nagyságot, a rettenthetetlen hősiességet, hatalmas akaraterőt és férfias tisztaságot kell lálnia. — Szerződésileg a Vígszínház jeles társulatának tagja, így nem csupán filmszínész. Hol játszik szívesebben: a kamerák vagy a közönség előtt? — A színháznak van egy lenyűgöző, sajátos varázsa: az estéről estére történő újraalkotás öröme, ainl sajnos a filmből szükségszerűen hiányzik, hiszen az csak műszaki megoldás. A színpadon ellenben a színész teljesítményének közvetlen, pontos fokmérője, a közönség, így az ember pillanatok alatt kiérzi munkájának értékét. — Végezetül: a magánéletben mi jellemzi Bornemissza Gergelyt, azaz Kovács Istvánt? — Szabad időm alig van. Ha mégis akad egy-két óra, úgy erőnlétnövelő sportokat űzök, lovaglok vagy önképzés útján próbálom kamatoztatni mindazt, amit eddigi rövid színészi pályámon tapasztaltam. Mert a nagy szerepek ellenére tudom: erre még szükségem van ... Hirtelen megakad a beszélgetés. Az órájára pillant. A készülő Egri csillagok egyik jelenete Bornemissza-kosztümjének próbájára siet. MIKLÓSI PÉTER Fiatalságunk csodálatos ízt ad egész életünknek. jóformán gyerekek vagyunk még, de már felnőttek akarunk lenni. Mindenben: megnyilvánulásainkban, viselkedésünkben, fellépésünkben, nézeteinkben de — a divatban Is. Gyakran „kemény harcot" kell vívnunk azokkal, akik már elfelejtették, hogy egyszer szintén fiatalok voltak... Bizonyára sokan emlékeznek még azokra az időkre — hiszen ez nem is volt olyan régen —, amikor utcáinkon a „szürkeség" hömpölygött, amikor jóformán uniformisban jártunk. Azóta —- ha nem is telfes mértékben — de tért hódítottak a színek ... S nemcsak a színek. Megszületett a fiatalok divatja! Ne beszéljünk azonban világviszonylatban, maradjunk itthon, Csehszlovákiában. Hogyan is kezdődött? Öt évvel ,ezelőtt a prágai főiskolások egy csoportja levélben fordult az egyik hetilap szerkesztőségéhez: segítsenek megoldani a fiatalok öltözködési problémáját, hassanak konfekciónkra, emlékeztessék őket a fiatalok igényeire. A szerfazonokkal lepik meg a vásárlókat. Említést érdemelnek az árak is, melyeket a fiatalok pénztárcájához méreteznek. Az érdeklődés FIATALOS DIVATOT AKARUNK! Csak fiataloknak kesztőség örömmel fogadta a kezdeményezést, s nyomban felkereste a Lakberendezési és Öltözködési Intézet dolgozóit, hogy megkezdje „tárgyalásait" A vita, huzavona hoszszadalmas volt ugyan, de eredménnyel Járt: létrejött az „Öltözködés Klubja". Kívülről olyan üzlet, akár a többi, belülről azonban egészen más: a tartálma más. Itt kizárólag a fiatalok vásárolnak és az érdeklődés nem mindennapt. Nem véletlen ez, hiszen az itt vásárolható ruhák több mint 50 százaléka csak ebben az üzletben kapható, a klub számára készült. A ruhák vonala a világdivatot követi. A tervezők szinte naponta új olyannyira nagy, hogy ez év márciusától még egy üzletet nyitottak (Praha 2. Ve Srneőkách 31). Hadd említsek meg néhány újdonságot. Tavaszt meglepetésként könnyű műbőr hétnyolcados kabátokat, illetve kabát és szoknya együttest kínált a klub. Színskálájuk rendkívül gazdag: többek között fahéj, banánzöld, bordó, piros és fekete. De a fiúkról sem feledkeztek meg: az ifik ma világszerte tarka selyeminget hordanak, nos a klubban ezt is megtalálják. Sőtl Csakis a klubban vásárolható a „mexikói ing". Minden bizonnyal a vásárlók örömmel fogadják a könnyű, átmeneti fehér kabátokat, melyeknek katonás szabásuk van. Hazánkban nemcsak a fiatalok körében szaporodnak gombamódra az ilyen-olyan klubok. Csak sajnálatunkat fejezhetjük hát ki afölött, hogy ez a közkedvelt klub eddig még egyedülálló. Pedig talán egyetlen klubban sem iiyen egyértelműek az érdekek. Megalakulásától csaknem öt év telt el. Igazán ideje lenne, ha az illetékesek is észrevennék a követeléseket: több ilyen klubot akarunk, jogunk van a divathoz, a fiatalok divatjához. De addig ts, amíg — remélhetőleg — létrejönnek az újabb öltözködési klubok a Mlad£ svét című hetilap rendszeresen közöl modeleket, amelyeket levél útján is meg lehet rendelni. (Cím: Klub odívaní mladych, Praha 3. Na chmelnici 219. tel. 82 31 74). Itt jegyezzük meg, hogy csak a múlt évben postai megrendelésre utánvéttel 45 500 ruhát szállítottak le... (ozorai) ANGOL ZENEKAR ES OLASZ KARMESTER A BRATISLAVA! ZENEI ÜNNEFPSÉGEKEN A New Philharmonia Orchest- ra vendégszereplése Carlo Maria Giullni vezényletével zenei májusunk kimagasló eseménye volt. A hűvös Albion fiai déli ég alatt: ez már eleve különleges zenei vegyületet ígért. De a természetesen felkínálkozó elképzelés a valóságban kissé eltolódott. A műsor első fele ugyanis azt mutatta, hogy Giulini nem olaszos lobogással érzi és érzékelteti a zenét. A lényében rejlő olaszos hevület csak emeli az előadás szépségét, az igazán nagyok tévedhetetlen ízlése azonban imponáló mértéktartásra készteti. Az angol művészek játékában viszont nyomát sem találtuk a közmondásos angol hidegvérnek. Kiváló művészek pompás, vérbő muzsikálást nyújtottak. A zengő vonóscsoport alapköve a zenekarnak, a zenei testület egésze amellett összeforrott élő tömb. A New Philmarmonia Orchestra játékát valódi széphangzás jellemzi, amit Giulini karmesteri művészete hatványra emelt. Az olasz maestro azok közé a művészek közé tartozik, akik a zenekarban elszabadítják a muzsika Jó szellemeit. Az „angol—olasz koprodukció" Haydn Dobütés-szimfóniájában (G-dúr, op. 94) élőn állította elénk „Haydn papát", arany kedélyét, bölcs mosolyát, szívderítő humorát. Benjamin Britten Les illuminations címet viselő szólóhangra és zenekarra komponált dalciklusának előadásával vendégeink ritka zenei csemegével szolgáltak. Britten mondanivalója mindig egyéni hangú, tartalmas és megragadó. A kantátaszerű alkotás Rimbaud prózavers-sorozatának poétikus zenei illusztrációja. Az est szólista vendége, Jennifer Vyvyan a különleges hangulatú dalkölteményeket belső átlényegüléssel adta elő, megteremtette a felsziporkázó és tovatűnő „villanások" hiteles hangulatát, és éppen az átélési készség, a Britten—Rimbaud költészet létlekrajza emelte előadását élménnyé. Dvofák szenvedélyes hangú d-moll szimfóniájának megszólaltatása a karmesterben lazította a művészi fegyelem korlátait. Az előadás a gyönyörű Dvofák-muzsika „belső életét", a mű költői lényegét feltárva olyan érzelemgazdasággal, a drámai erők olyan áramlásával hangzott el, amilyet ritkán hallhatunk. A zenekar teljes odaadással követte a karmerter szárnyaló képzeletét. Dvofák VII. szimfóniájának tolmácsolása az igazi művészet igézetével ragadta meg a hallgatóságot. A közönség szűnni nem akaró ovációját vendégművészeink a zenekari bravúr jegyében elhangzó ráadás számmal köszönték meg. HAVAS MÁRTA A kassai opera Brafislavában A kassai opnraegyüttes bratislavai vendégszereplését a közönség zeneileg tájékozottabb része leplezetlen érdeklődéssel várta. A kassaiak három Inszcenációja — Cimarosa A titkos házasság, Donizetti Lammermoori Lucia és Verdi Don Car- los című darabja — már az előadást megelőzően felkellették a bratislavai zenekedvelő közönség érdeklődését. Ez csak fokozta kíváncsiságukat, hogyan állja meg a kassai együttes a helyét Bratíslavában. A kassal operaegyüttes még a közelmúltban is mélységesen válságos helyzetben volt. Az 1966—67-es idény kezdetén Ladislav Holoubek bratislavai karnagynak az együttes vezetőjévé történt kinevezése után érezhető javulás következett be. A Bratislavában előadott darabok — a kassai opera két utóbbi évadjának legsikeresebb előadásai — az együttes új megerősödését, megnövekedett művészi teljesítőképességét bizonyítják. Mindez kétségtelen, örülünk az eredményeknek, de ennek ellenére számos fogyatékosságot és problémát észlelhettünk, melyek nem hagyhatók figyelmen kívül. Feltétlenül rokonszenves, élményszerűen hat a kassai együttesnek az a törekvése, hogy új, művészi irányú, konvencióktól mentes dramaturgiájú, érdekes és vonzó darabokat válasszon. Ezzel egyidejűleg azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hatásos repertoárra való ambiciózus törekvés ellentmondásba kerül a lehetőségekkel és az együtles valódi képességeivel. Eredeti repertoár összeállítása megfelelő énekesekkel és szakemberekkel ellátott, kiegyensúlyozott együttest feltételez. A kassalak előadása ez ideig viszont erről még nem győzött meg bennünket. A bemutatott darabok rendezése láthatóan felülmúlta az énekesek és a zenekar komolyan sántikáló teljesítményét. A fogyatékosságok Donizetti Lammermoori Lucia című operájában szembeötlően kerültek felszínre, s így a kassai szólóénekesek az igényes énekszámokkal bizony nem elégítették kl a közönséget. Az együttes ez Idő tájt csupán szerény átlaghangú énekesekkel rendelkezik, akik közül csak Ladislav Neshyba,, Gita Abrahámová, Daniela Suryová és részben Mária Adarncová, Lucia Ganzová és Anton Matejőek hangja érdemel említést. Átlagos színvonalat ért el az opera zenekara is, bár meg kell jegyeznünk, hogy a múltban szüntelenül bírált művészi együttes színvonala minden kétséget kizáróan javult. A kassal előadásoknak a rendezés volt a legerősebb oldala. Vonatkozik ez mindenekelőtt Kriska—Cimarosa A titkos házasság című vígoperájának — ötletes rendezésére, melyben a rendező a komikus eszközök gazdaságát kihasználva a zeneileg szellemes, rokokoszerű, játékos partitúrák valóban hatásos színpadi formává varázsolta. Kár, hogy a díszletek megoldása és a szereplők játéka jóval felülmúlta a zeneszámok tolmácsolását, mely a szólisták színtelen hangjának rovására írható. Egészében véve a bemutatott vígoperát azonban az eddig látott kassai előadások közül a legsikeresebbnek minősíthetjük. Donizetti Lammermoori Lucia című operájának betanítása az említett előadás színvonalán alul maradt (Kri§ka kiváló rendezése ellenére Is) a szereplők — közülük kizárólag csak a címszerepet éneklő Lucia Ganzová elégítete ki úgyahogy a közönséget — tanácstalan teljesítménye miatt. A Don Carlos szerény rendezése és képzőművészeti megoldása annak következménye, hogy a korlátozott körülmények közt működő együttes ilyen nagyszabású alkotás betanítására vállalkozott, holott nincsenek meg az előadáshoz szükséges feltételek. A csodával határos, hogy éppen a Don Carlos két utolsó felvonása a kassal együttes magánénekeseinek (Ábrahám, Adarncová, Neshyba és a címszerepet éneklő krakkói B. Pawlus, a kassai színház állandó vendége) szép teljesítménye legalább részben helyrehozta az együttes megtépázott hírnevét. A. G. KULTURÁLIS HÍREK • AZ V. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL 15 000 forintos nagydíját az idén — kimagasló alkotás hiányában — nem adták ki. Miskolc város 10 000 forintos díját Elek Judit Meddig él az ember? című filmje nyerte. A dokumentumfilm-kategória díjával Sára Sándor Vízkereszt című alkotását és Csöke József A torna mesterei című filmriportját jutalmazták. A népszerű-tudományos filmek közül Somló Tamás Fejezetek az emberi agyról és Lakatos Vince Bocskoromon van egy szák című műve kapott díjat. • CARLO GOZZl Turandot hercegnő című darabjával kezdte meg vendégjátékát a moszkvai Vahtangov Színház társulata a Bécsi Ünnepi Heteken. Az együttes a bécsi vendégjáték után Zürichbe, majd Párizsba utazik, ahol a Nemzetek Színházában Tolsztoj Elő holttest című drámájával mutatkozik be. ÍJJ SZÓ 1968. VI. 1.