Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-30 / 179. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. június 30. Vasárnap # XXI. évfolyam, 179. sióm % Ára 50 fillér Folytatják munkájukat a járási és városi pártataciák DUBČEK ELVTÁRS Á Č K D ÜZEMI PÁRTKONFERENCIÁJÁN Teljes támogatásukról biztosítják pártunk központi bizottságát £ A helyi problémákat országos jelentőségű határozatok oldják meg 0 Vissza kell szerezni az embereknek a pártba vetett bizalmát # A kerületi pórtkonferenciára az aktív, az új irányzatot támo­gató kommunistákat kell küldeni t *•' i ftisl PRÁGA 9 A napokban tartjuk meg a rendkívüli járási pártkanfersn ciákat. Sok javaslat, figyelemre méltó vélemény hangzott el az összejöveteleken. A járási és városi párlkonferenciákon pártunk és közéletünk funkcionáriusai is részt vettek. Az alábbiakban néhány járásból adunk jelentést. ütemben készíti elő a szükséges jogi biztosítékokat, mindenütt ott. ahol ezek még nincsenek meg. Dubček elvtárs ezután rá mutatott arra, hogy a kommu­nisták és a pártszervezetek feladata: állandóan törekedni az emberek bizalmának elnye­résére. „Aktivitásunk dolga, hogy gyakorlatilag bebizonyít­suk, nincs ebben az országban más döntőbb politikai erő, mely meg tudja adui a további szo­cialista előrehaladás biztosíté­kait. Olyan intézkedéseket tud végrehajtani, amelyek új szo­cialista perspektívát hoznak az embereknek; hogy ebben az or­szágban a szocializmusnak nincs más alternatívája, mint (CSTK/ — A rendkívüli járá -^ártkonferenciák keretében ólt sor tegnap Prága 9. ke­ete és a ČKD-gyár kommu­nistáinak konferenciájára, ame­lyen beszédet mondott Alexan­der Dubček, a CSKP KB első titkára. Beszéde bevezetőjében rá­mutatott, miért lesz szükséges összehívni a CSKP rendkívüli XIV. kongresszusát. Ennek fel­adata lesz, hogy megválassza az új központi bizottságot, mely­nek kellő tekintélye lesz ahhoz, hogy vezetni tudja a pártot az előttünk álló időszakban. A kon­nuböek elvtárs beszédet mondott a ČKD üzemi pártkonferenciáján ferericia feladata, hogy jóvá­hagyja a föderatív államjogi rendezés végrehajtásának alap­elveit és az új alapszabályza­tot. 1948 februárja óta nem dol­gozott a párt a társadalmi moz­gás ilyen feszült és dinamikus légkörében, nem oldottunk meg ilyen jelentős problémákat, és nem hajtottunk végre ilyen ra­dikális változásokat. Politikai irányvonalunk január óta két fő célkitűzést követ: elsősorban el kellett távolítanunk azokat a deformációkat, amelyek okai voltak, hogy társadalmunk ilyen helyzetbe került. Le kel­lett küzdenünk a bizalmatlan­ságot, amely egyrészt a párt­vezetőség, másrészt a kommu­nisták és a pártonkíviiiiek kö­zött annyira feltornyosult. Po­litikai irányvezetésünk másik célja volt, hogy a párt munká­ját az új feltételekhez alkal­mazzuk, adjuk vissza forradal­mi arculatát, és azt a képessé­gét, hogy politikailag vezesse és inspirálja a szocialista de­mokrácia megteremtését. Mindkét téren jelentős pozi­tív lépéseket teszünk előre, és leraktuk egy új politika alap­jait, amely, nemcsak meg tud­ja oldani a feltornyosult prob­lémákat, de amely új impulzust ad a további szocialista fejlő­désnek. Elsősorban megteremtettük az alapjait a demokratikus polgári szabadságjogoknak, a kormány és a Nemzetgyűlés gyorsított a szocialista fejlődés marxista programja, melyet pártunk nyújt." Dubček elvtárs ezután figyel­meztetett arra, hogy amikor a múlt hibáit ostorozzuk, nem sza­bad megfeledkeznünk a múlt eredményeiről. A párt gyakor­lati tettekkel bizonyította be, hogy becsületesen, bármiféle személyre való tekintet nélkül, le akar számolni a múlt vala­mennyi deformációjával. A gazdasági feladatok felvá­zolása után Dubček elvtárs így folytatta: „A legfőbb alapelv, melyből ki kellene indulnunk az a tény, hogy a társadalom szocialista építése mindkét nemzet, vala­mennyi nemzetiség közös ügye." „Meg lehet érteni egyes elv­társak türelmetlenségét. De úgy gondolom, hogy viszont nekik is meg kellene érteniük mások aggályait és azt is, hogy sokkal könnyebb kidolgozni egy tervet, mint azt bonyolult felté­telek között gyakorlatilag meg­valósítani. Semmi ok sincs rá, hogy a céltudatos és realiszti­kus hozzáállásból valaki azt a következtetést vonja le, hogy demokratizálódásra irányuló törekvéseink lelassulnak, vagy hogy egyáltalán megálltak." „Sok olyan erő létezik, nem nézik jó szemmel törekvésein­ket, melyek szeretnék bebizo­nyítani, hogy a szocialista meg­újhodási folyamatnak elkerülhe­tetlenül hatalmi konfliktussal kell végződnie Annál nagyobb azonban felelősségünk nemcsak ennek az államnak a polgárai előtt, hanem a nemzetközi mun­kásmozgalom, az egész világ előtt, hogy meggondolatlanság­gal ne tékozoljuk el az előt­tünk megnyílt lehetőséget, hogy tovább tudjuk fejleszteni a szo­cialista társadalom építését, mely megtelel a humanizmus és a szocialista demokrácia ha­gyományainak és eszméinek. Ezért utasítottuk el az elnök­ségben a „Kétezer szó" címen közzétett felhívás egyes követ­keztetéseit, mert objektíve — függetlenül szerzőinek akaratá­tól és szándékaitól — olyan konfliktusokhoz és összeütkö­zésekhez vezethetnének, hogy ez veszélyeztethetné a megúj­hodási folyamatot. Beszéde végén Dubček elvtárs köszönetet mondott Prága 9. ke­rülete és a fiKD-gyár kommunis­táinak a bizalomért, amely ab­ban nyilvánult meg, hogy jelöl­ték a pártkongresszus küldött­jének és a Központi Bizottság tagjának. MSZERDÄHELY A dunaszerdahelyi járási rendkívüli pártkonferencia kül­döttei tegnap megtárgyalták a jelenlegi politikai helyzetet, megvitatták a JPB akciótervét, s megválasztották a kerületi konferencia küldötteit és a kongresszusi küldötteket. A fő beszámolót Štefan Fe­rencet vezető titkár tartotta. Beszámolójában nagy súlyt helyezett az általános poli­tikai helyzet, valamint a já­rásban uralkodó viszonyok elemzésére. Kiemelte, hogy a járás dolgozói egységesen és helyesléssel fogadták a párt politikáját, s hogy elszámította magát az a néhány személy, aki hamis illúziókeltéssel meg akarta bontani ezt az egységet. A nemzetiségi kérdésről szólva kiemelte, hogy a járási párt­vezetőség az internacionaliz­mus szellemében járt el, s erről az útról a jövőben sem tér le. A pártmunka legfontosabb fel­adataként a tömegek megnye­rését .jelölte meg, kiemelve, hogy a hagyományokból, a múltbeli sikerekből nem lehet megélni, a bizonyítékok erejé­vel kell megnyerni az embere­ket. A JPB munkájának erénye­ként könyvelhetjük el azt a megállapítást, hogy a dogma­tizmus módszerei nem hono­sodtak meg náluk. A vitában felszólalók a párt­munka és a közélet időszerű kérdéseit fejtegették. Több ész­revétel hangzott el a nemzeti­ségi kérdéssel kapcsolatban, helytelenítve az együttélés el­veit megbontó fellépéseket. Er­re a kérdésre Miklós István, a JNB elnöke is kitért, hangsú­lyozva, minden szándékuk arra irányul, hogy a járás minden dolgozója számára az érvénye­sülés azonos feltételeit bizto­sítsák. Több felszólaló bíráló­lag elemezte a sajtó munkáját is. A vitában felszólalt Lőrincz (Folytatás a 2. oldalon) Döntő mértékben viselik gazdasági tevékenységük következményeit A MINISZTERELNÖKSÉG KÖZLEMÉNYE A miniszterelnökség tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóirodát a vállalati demokratikus irányítás kollektív szerveinek, valu mint a vállalati szerveknek létesítésére s tevékenységük ellen őrzésére vonatkozó elvekről, amelyeket a kormány június 6-án jóváhagyott, s ezt követve június 18—20-án a szakszervezetek küldötteinek országos tanácskozásán is megvitattak. Gazdasági életünk kedvezőb­bé változtatásának bonyodal­mas folyamata minden vállalat tevőleges és kezdeményező munkálkodását Igénylik. Míg eddig a vállalatoknak az irá­nyítására csupán eszközeik voltak ezentúl öaiállóan kell vállalkozniuk és döntő mérték­ben viselniük kell gazdasági te­vékenységük következményeit is. A vállalati önállóság kiesz­közlésének s az utasításos Irá nyitás módozatai kiküszöbölé­sének érdekében szükséges,, bogy dolgozók tanácsai létesül jenek, amelyek a vállalatok igazgatóságának demokratikus kollektív szervei lesznek. A dolgozók tanácsaiban kifejezés­re jut az a tény, hogy a dolgo zók a vállalatnak nem csupán alkalmazottai, hanem szocialis­ta termelők s a vállalkozás ré­szesei is, akik anyagilag érde keltek vállalatuk eredményei­ben, s éppen ezért részt vesz­nek gazdasági politikájának irányításában. A dolgozók tanácsainak léte­sítése folyamán feltétlenül el kell kerülni minden ösztönsze­rűséget. Létesítésükhöz meg fontoltan kell hozzálátni, hogy a vállalatok irányításának de mokratizálódása folyamatos le­hessen, s a vállalatokon, illetve üzemeken belüli s a rajtuk kí víili gazdasági kapcsolatok cél­szerű megalapozását, szilárdítá­sát eredményezhesse. Mindezért felelősséget kell vállalniuk a vállalati igazgatóknak s a dol gozók megválasztott tanácsai­nak, továbbá a vállalatok de­mokratikus igazgatásáról gon­doskodó kollektív terveknek, nemkülönben az illetékes felet­tes szerveknek. A dolgozók ta nácsainak létesítése minden dolgozó érdeke, s erre való te­kintettel az ezzel összefüggő teendőket a Forradalmi Szak szervezeti Mozgalom szerveivel legszorosabban együttműködve kell elvégezni. A dolgozók tanácsait s a vál­lalatok irányításának új rend­szerét elébb gyakorlatilag ki kell próbálni, tehát még mielőtt az ezzel összefüggő problémák rendezésére törvénybe iktatással kerülne sor, amire ez év vége felé számítunk. A törvénybe IX tatást megelőző teendők szoro­san összefüggnek a vállalatok irányítását rögzítő új törvény előkészítésével. Ez a törvény az állami és a közvállalatok jogi helyzetét s irányítási módját ls szabályozni fogja. A kormány a gyakorlati lehetőségek mérle­gelése s ellenőrzése céljából a következő ideiglenes elveket határozta meg: 1. A szocialista vállalatok mint a vállalkozás kollektív egységül a termelőeszközök társadalmi tulajdonára vonatkozó elvekkel összhangban önállóan, a megél lapított szabályokhoz igazodva vállalkoznak. A vállalatokban dolgozók tanácsa létesül, amely a demokratikus vállalati igazgatás • a vállalati funkciókat végrehajtó vállalati igazgatóság képviselője. 2. A vállalat igazgatósága az igazgatóból, helyetteseiből, a ki emelt üzemek vezetőiből stb. áll. Összetételét az igazgató javasig tára a dolgozók tanácsa hagyja jóvá. Az igazgatósági tagok rend­szerint nem tagjai a dolgozók ta­nácsának. Az igazgató jogköre és telelóa gége minden olyan vállalati ügy­ben. amely nincs a dolgozók ta nácsa számára fenntartva, érintet len marad 3. A vállalat igazgatója irányltja és valósítja meg a vállalat poli tíkáját, szabja meg a vállalat fej­lődésének programját, szervezi meg a piackutatást és a vállalat piacpolitikáját, az optimális minő ség elérését célzó folyamatot, azt, hogy biztosítsák a gyártmányok műszaki színvonalát és eladhatósa gát, irányítja és ésszerűsíti a vál lala! minden tevékenységét, cél­szert vállalaton belüli kapcsola tokát teremt, dönt a káderkérdé sekben. együttműködik a párlssrr vezette! és a szakszervezettel, amellyel a vállalat kollektív szer ződéxl köt. Egész tevékenységéért felelősséggel tartozik a dolgozók tanácsának. 4. A dolgozók tanácsa a vállala tok gazdálkodása kormánymeg szabta feltételeinek tel|es tiszte létben tartásával elbírálja a válla lat fejlődésének alapvető kérdé seit, így elsősorban a| a vállalat fejlődésének kon cepcióját, b j a beruházási tevékenység alapvető Irányzatát és a nagy be­ruházási akciók javaslatalt, c) a bruttó bevétel képzésének és szétosztásának elveit (beleértve a gazdasági eredményekből valn (Folytatás a 4. oldalon) Interpelláció takarmányügyben A Nemzetgyűlés csütörtöki mozgalmas ülésének befejezése előtt több interpelláció hangzott el. Dél-szlovákiai olvasóinkat bizonyára érdekli, mit válaszolt Josef Borüvka mezőgazdasági miniszter Stefan Juuas képvi­selő interpellációjára, amely így hangzott: „A nyugat-szlovákiai kerület­ben rendkívül komoly a helyzet. Három hónap alatt kb. 20 mm csapadék esett. Ezért változott kerületünkben komolyra a hely­zet, abban a kerületben, amely néha a köztársaság gabonater­mésének egyötödét, vagy egy­negyed részét produkálja. Felté­telezhető, hogy ebben az évben, a tavalyihoz képest, 300—500 ezer tonnával kevesebb lesz a gabonatermés. A gabonatakar­mány is csak egyharmadában fedett. Ebből komoly problémák származhatnak az állattenyész­tésben, mert 600 000 szarvas­marhát és több mint egymillió sertést tenyésztünk. Ez a körül­mény a mezőgazdasági dolgo­zók jövedelmét is károsan be­folyásolja. A nyugat-szlovákiai kerület­ben nem tudjuk megoldani ezt a kérdést. Mivel más kerületek­ben jó a takarmánytermés, haj­landók vagyunk munkaerőt ad­ni, hogy a mezőkön betakarít­hassák a takarmányt, tgy jut­hatnánk mi is takarmányhoz. Kérem, hogy a kormány mel­lett sürgősen alakuljon egy bi­zottság, amely megoldaná ezt a helyzetet, mert ellenkező eset­ben ennek a jövő években be­láthatatlan következményei leu­nének. Josef Borüvka miniszter vála­sza: Junas képviselő interpellá­ciójára közölhetem, hogy ismer­jük a nyugat-szlovákiai kerület déli részén beállt helyzetet és intézkedtünk is, hogy a cseh or­szágrészekből szemes takar­mányt szállítsunk. A másik in­tézkedés: a Szlovák Nemzeti Ta­náccsal együtt gondoskodunk arról, hogy a Csallóközben gyorsan felépüljön az öntöző­rendszer, hogy a napfénybőség — amely a maga nemében a magas terméshozam életadó forrása — ne okozzon kárt." Azt hiszem, sok olvasónk egyetért velünk abban, hogy az elmúlt húsz év különböző me­zőgazdaságfejlesztési koncep­ciói sokat ígérték a Csallóköz öntözőrendszerének felépítését. Reméljük, hogy ez az ígéret nem marad papíron. tsm) KÖZÉLET ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Ludvík Svoboda köztársasági el nök a kongói államünnep alkalmá­ból |oseph Desiré Mobutu altábor­nagynak. a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének üdvözlő táviratot kiildött. A nemzetvédelmi miniszter új helyettese l.udvík Svoboda köztársasági el­nök Václav Dvoŕákot kinevezte a nemzetvédelmi miniszter helyette sévé. Nevezett 191S. április 26 án született, és eddig az Állami Terv bizottság alelnöke volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom