Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-29 / 178. szám, szombat

Mi van a magyar galommal? ifjú sági moz Máté Péter Z

ongora, magnó, külkereskedelem, pol beat ... Ha röviden akarnánk összefoglalni életét, ebben mondhatnánk el a legfontosabb, állomásokat. Máté Péter 1947 február 4-én szülelett Budapesten. A lenével hatéves korában barátkozott meg, amikor egy kerületi zeneiskola nővendéke lett. Tizennyolc éves koráig, tebát kereken egy lucal éven át klasszikusokat zongorázott — a zeneiskolában. Odahaza ellenben a magnót hallgatta, s a magnótekercsekről a divatos külföldi táncszámokat. És ,,hála" a magnónak, a „kötelező újjgyakorlalok" egyszerre unalmasnak, „időpocsékoláinak" tűntek, s a klasszikusok iránt érzett szerelem, legalábbis a zongorázást illetően, kialvófélben volt. fgy kezdődött... Azután egy zenekar kivetkezett. Kezdetleges vállalkozás, de nem hiábavaló. Máté Péter itt ismerkedett meg a közös játék nehézségeivel és örömeivel. Itt tamadt fel benne a vágy. hogy 6 inaga is táncdalokat írjon. Tizenhétéves korában irotl számaiból ma csak keserű bukások, sikertelenségek emléke maradt és nteg néhány motívum. amely később egy dallá érlelődött: ezekből született az „Ünnep után". 1966-ban, egy nyári rapon barátai egyikével az Ifjúsági Parkba, a népszerű budapesti ifjúsági szórakozóhelyre, ahol. éppen a Bergendy-egyUttes próbált. Ű Is próbát énekel. Sikerrel.. .1 A következő állomás a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiója. A* „újonc toborzáson" megfelel, felveszik, rendszeres hangképzésben részesül. 1987. elején szerzőtársat talál. Szövegírót. Egy lányt. Vass Valériának hívják. Jól megértik egymást: az eredmény ir.ár májusban egy rádiófelvétel kél Mátészámból: „Ogy várom jössz-e már? és „Mondd már". Aztán újabb bizonyítás: a II. Ma gyar Táncdalfesztivál. Még nem teljesen sikerül. De sebaj, már fut a rádióban az „Ünnep után" és Tom |ones híres slágerének magyar vál tozata „Az otthon zöld, zöld füvén". És egyre több Máté-szám kerül a közönség elé. Kettő népxzerü lesz: a „Közöny" és a „Dnzzogás". Elvégezte a külkereskedelmi főiskolát, de egyelőre zeneszerzéssel és dalok előadásával kíván foglalkozni. (fenyves) Magyar fiataljaink első kezdeményező — bátran állíthatjuk, hogy spontján — megmozdulása az első országos aktíva volt, ahol megjelentek mind a prágai, mind a királyhelmeci, fzé^dl^x kassai, vagy lévai magyar fiatalok. Egymás között elmondták, hogy igenis, meg kell alakítanunk a MISZT-t! Kevesebben gondoltak ar,-a, hogy ezt nem elég csupán kijelenteni, s úgy beszélni, mintha a szervezet már rég meg is alakult volnál Vlado Borodovčák, a CSISZ SZKB titkára a Smenában úgy nyilatkozott, hogy csakis a fiatalság az első számú felelőse, kovácsa saját további szervezeti életének. Egyszóval: döntsenek maguk a fiatalok! Mi történt erre „lent" és „lent"? „Lent" már több helyen régebben működtek a magyar fiatalok klubjai és az aktíva hitására egyre több faluban, községben, illetve városban alakultak meg, vagy most vannak kialakulóban a leendő önálló szervezet alapvető klubsejtjei. Mennyi klubunk van hát? — tehetné föl valaki a kérdést, melyre azonban nem tudok válaszolni. Annak ellenére ugyanis, hogy kértük a Magyar Ifjúság Központi Tanácsának tagjait, járásoként írják meg, hány klub működik körzetükben, - a fölhívást csak ketten-hárman méltatták válaszra. . Tehát már az első lépéseknél botladozik a felelősségi Szeretnénk továbbá, ha minden magyar fiatal „papíron" is kifejtené állásfoglalását a magyar klubokkal kapcsolatosan, illetve, hogy valamelyiknek tagja lett. A komáromi Petőfi Ifjúsági Klub segítségével ezért klubigazolványokat nyomattunk amelyek szerint pontosan kimutatható lesz, hány magyar fiatal rokonszenvez a MISZszel. Ez főleg „felfelé" fontos, mert egyébként aligha számíthatunk anyagi támogatásra. Az össz-szlovákiai rendkívüli konferenciáig tudni szeretnénk, hogy hányan vagyunk, ennek alapján szeretnénk szót kérni. Kilátásainkról R. HarenCár mérnök, a CSISZ SZKB elnöke a Pravdának adott interjújában a többi között így nyilatkozott: „A magyar és az ukrán ifjúságot illetően két álláspontról számolhatok be. Az első: létrehozni az önálló Magyar Ifjúsági Szövetséget s a Kárpát-ukrajnai Fiatalok Szövetségét. A második álláspont értelmében nem önálló szövetségek létesülnének, hanem a Szlovákiai Fiatalok Szövetsége mellett a magyar és az ukrán fiatalok tanácsa — központi szinten. Ezek a szervek a nemzetiségek fiataljainak specifikus problémáit oldanák meg, s képviselőik egyúttal a legfelsőbb szervek tagjai lennének." r.ALÄN GÉZA NYÁRI MELANKÓLIA (Miklósi P. felv.) Jarmilka - a szépek szépe Ssss ... ss — a vonat lassan megáll. — Jönap )t kívánok! Csehszlovák útlevélvizsgálat köszön be egy fiatal vámtiszt a kupé ajtaján. — Tessék, Mérem! — nyújtja iratait az ajtónál ülő utas. — Teplanová ....? — A tiszt kutatóan néz az idősebb hölgyre. — Nincs egy 'armila nevű lánya? — De... miért? Csak nem történt valami? — Gratulálok! Jarmilka lett az idei szépségkirálynőnk! A néni értetlenül mered a kezét szorongató fiatalemberre, majd hirtelen eldönti -szemét a könny. — Ö, Istenem ... I Hát megnyerte? ... mm* Teplan nénit, aki éppen e napokban tért vissza magyarországi togatásáról, nem érte egészen váratlanul a hír. Tudta, hogy lánya benevezett a versenyre. S habár mint minden anya büszke szép s okos lányára, mégsem hitte volna, hogy jarmilka lesz a l>;ges-l e gszebb. De nem számolt ezzel Jarmila sem. A kassai műegyetem kohászati karának negyedéves hallgatóját teljesen lekötötte a vizsgaidőszak. A komoly, kissé szomorkás arckifejezésű diáklány sokSig húzódozott a gondolattól, hogy részt vegyen egy ilyen versenven. Nem szereti a feltűnést, modora, öltözködése egyaránt szolid. Győzött ellenben barátai rábeszélőkészsége, és végül szorongva dl íírta a jelentkezési ívet. Bratislavába már mint a keletszlovákiai karületi elődöntő győztese érkezett, de nem sok reményt fűzött a fináléhoz. — A prágai Karla Hronovát tippeltem az első helyre. Én a másodikkal, de ínég a harmadikkal iem számoltam! — mondotta röviddel az eredményhirdetés után, amikor néhány percre megállítottam a folyósón. A harmadik kör után azonban, amikor az eredményhirdető táblán feltüntették a pontokat sejtettem már, hogy tévedtem. Én voltam az utolsó előtti versenyző... Gyorsan számoltam, s láttam, hogy nekem jutott a legtöbb pont... — Változtat valamit ez a győzelem az életén? — Talán nem is! Persze, léírhatatlan élmény, öröm, ez számomra. A londoni világversenynek is nagyon örülök, bár még i,em biztos, hogy részi vehetek rajta. Persze, ez nem csak rajtam múlik ... — Ha most felajánlanának önnek egy filmszerepet, elvállalná? — Pillanatnyilag semmi esetre sem. Tanulnom kell. Talán majd ha befejezem a főiskolát. De nem akarok színésznő lenni! Hivatásomat, amelyre készülök, nem véletlenül választottam ... Kedves, komoly, megfontolt. S ráadásul szép! A legszebbl Mit mondjunk még ;dei szépségkirálynőnkről? Olvasóink talán egyetértenek velünk, ha nevükben is csatlakozunk a vámtiszt jókívánságaihoz: Gratulálunk a lányához, Teplan néni! G. VINCZE ILONA Eredményhirdetés után. Középütt Jarmilka. (Spáőll felv.) VERA FIGNER: Vihar Oroszország felett VERA FIGNER — Plehanov, Natanszon és Sz. Perovszkaja mellet — az oroszországi narodnyik (népies) mozgalom egyik vezető egyénisége volt. A hetvenes években folytatott forradalmi tevékenységéért halálra ítélték. A cári „kegyelem" azonban lassú sorvadásra kárhoztatta. Húsz évet töltött a cári Oroszország börtönei legszörnyűbbikében — a schlüsselburgi erődben, ahol ezerszámra sínylődtek és pusztultak el Oroszország forradalmárai, szocialistái, s csak igen kevesen élték túl a rettenetes fizikai és szellemi megpróbáltatásokat. Vera Figner emlékiratai hitelesen tárják fel a narodnyik mozgalom fénykorának eddig ismeretlen részleteit, a szerteágazó forradalmi szervezet tevékenységét, amelynek egyik-másik epizódja a romantikus elemeket sem nélkülözi. A narodnyik m<\zgalom vezetőjének visszaemlékezései számos elméleti (történeti) kérdést is érintenek. Például a dogmatikus történetírás a történelmi helyzetet figyelmen kívül hagyva, szembeállította a narodnyik mozgalom céljait a szocialista meggyőződéssel és a marxizmussal. A marxista csoportok és a narodnyik mozgalom kapcsolatát a Vihar Oroszország felett szerzője a történelmi feltételeknek megfelelően az oroszországi társadalom fejlődésével magyarázza. Vagyis az oroszországi narodnyik mozgalom nem volt tudatosan antimarxista forradalmi mozgalom, ellenkezőleg, kapcsolatot keresett a nyugat-európai fejlettebb forradalmi munkásmozgalommal. Az elmaradottabb társadalmi viszonyok között a narodnyik mozgalomban különböző eszmei áramlatok érvényesültek. A narodnyik mozgalom a közös program, a célok és eszközök azonossága ellenére több, egymástól teljesen független csoportra oszlott, ezeket csak a tagok között fennálló személyes barátság fűzte össze. Északon a Zemlja i Volja (Föld és Szabadság) szigorúan felépített szervezettel rendelkezett, közös szabályzata meghatározta a tagok egymáshoz való viszonyát. A déliek azonban továbbra is rábízták magukat a jellegzetes orosz impulzusra, nem rendelték alá magukat semmiféle fegyelemnek, (Bakunyin anárchizmusa) nem határolták el magukat a forradalmi érzelmű ifjúság tömegeitől. Az események hatása alatt a forradalmi párt ketté vált. A régi irányzat hívei, akik az agrárkérdésre és a parasztság gazdasági érdekeire összpontosították figyelmüket a Csornyij Peregyel (Fekete Föld) nevet vették fel, az új radikális irányzat pedig, amely elsősorban az önkényuralmat akarta megdönteni, s azt akarta elérni, hogy egyetlen ember akarata helyett a nép akarata érvényesüljön, a Narodnaja Volja (Népakarati elnevezést választotta. A Narodnaja Volja programja teljesen új elven alapult. Abból indult ki, hogy a központosított államhatalomnak döntő jelentősége van, s rányomja bélyegét a nép életének egész szerkezetére Az új forradalmi párt hadat üzent a cári államhatalomnak, amely Oroszországban az élet és halál ura volt. A cári államszervezet a nép legfőbb ellensége az élet minden területén — állapította meg a Narodnaja Volja. Ez a tézis a maga következményeivel gyökeres fordulatot jelentett a kor forradalmi mozgalmában. A tézisből az következett, hogy politikai harcot kell folytatni, hogy a forradalmi tevékenység súlypontját át kell helyezni a faluról a városba, hogy a népi felkelés előkészítése helyett összeesküvést kell szőni a cári hatalom ellen, abból a célból, hogy a forradalmi párt kezébe ragadja és átadja a hatalmat a népnek, végül pedig az is következett belőle, hogy a forradalmi erők legszigorúbb centralizációjára -van szükség, inert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy sikert érjenek el a központosított államhatalom ellen vívott harcban. A pártprogram sorai hitet tettek szocialista és narodnyik meggyőződésük mellett. A szerző vitába szállt Plehanov és Popov nézeteivel, akik már a hetvenes évek közepei, elítélték a terrorakciókat és a népforradalom szellemi előkészítését tartották fontosnak a forradalmi mozgalomban. A szerző megállapítja, hogy: „Kétségbeejtő magányban éltünk mi. forradalmárok falun". A narodnyik mozgalom elszigetelődését az oroszországi parasztság katasztrofális kulturálatlanságával magyarázza. A Narodnaja Volja elhatározta, hogy megszervezi a külföldi propagandát az európai közvélemény rokonszenvének megnyerése érdekében. Ily af5 elérhetőnek látszott, hog> ugyanakkor, amikor az országon belül bombák robbanása ingatta meg a cár tróniát, külföldön is diszkreditálják a cári kormányzatot. Ennek a célnak az érdekében mozgósították az emigránsokat is. A nyugat-európai szocialista mozgalom kiemelkedő személyiségei egytől egyig megígérték, hogy valamilyen formában közreműködnek. Marx Károlyt és Rockefort-ot a bizottság levélben kérte fel, hogy támogassák ügynökeiket. A Töke szerzője beleegyező válaszával együtt dedikált arcképét is elküldte a végrehajtó bizottságnak. Marx büszkén mutogatta barátainak és ismerőseinek a bizottság levelét. Nemcsak Marx viselkedett ilyen tisztelettel az oroszországi for radalmi mozgalom iránt. Bátran mondhatjuk, hogy egész Európa felfigyelt rá. A Narodnaja Volj* elvégezte a feladatát. Megráz kódtatta a mozdulatlan és lomha cári Oroszországot, megteremtette azt az irányzatot, amelynek gyökereit már nem lehetett kiirtani. Az Európai Könyvkiadó hasznos szolgálatot tett azzal, hogy magyar nyelven hozzáférhetővé tette az oroszországi narodnyik mozgalom kiemelkedő egyéniségének visszaemlékezéseit. Nemcsak a szakemberek veszik hasznát, hanem a szélesebb olvasóközönség is megismerheti a XIX. század második felének történeti és kulturális fejlődését, mert a mű történeti dokumentum jellegén túl, korának európai kulturális fejlődését is felöleli. A magyar olvasó úgy érzi, mintha új történelmi helyzetben Kazinczy Ferenc Fogságon! Naplójának emlékei elevenednének meg. HAMAR KÁLMÁN » a B Dr. Svetozár Štúr a Szlovákiai Újságírók SzMságéná elnie (CSTK) — A Szlovákiai Újságírók Szövetségének prágai, rendkívüli kongresszusán megválasztott Központi Bizottsága június 27-én tartotta első ülését Bratislavában. Az ülés egyetlen napirendi pontjaként megválasztották az új elnököt, a négy alelnököt, a vezető titkárt és a kilenc elnökségi tagot. A Szlovákiai Újságírók Szövetsége új elnökévé titkos választással dr. Svetozár Stúr rádiőkommentátort választották. Alelnökök: Jura) Charvát mérnök, Roman Kaliský, Ján Kováčik és Ján Trachta. Az elnökség további tagjai: Ján Balái, Vladimír Holina, Jozef Inovecký, dr. Ľudovít Jacz, Anton Kormán, Tibor Michal, Ján Pál, dr. Strasszer György és dr. Ľuboš Sefčák. Vezető titkárrá a bizottság isinét Valentín Podperát választotta meg. A bizottság üléséről újságíróküldöttség ment Ondref Klokočnak, a Szlovák Nemzeti Tanács újonnan megválasztott elnökének az üdvözlésére. A Szlovákiai Újságírók Szövetségének Központi Bizottsága elítélte Kodaj és Svec képviselők parlamenti kirohanását a sajtó és az újságírók ellen a sajtótörvény módosításának megtárgyalása során. A bizottság ezeket a felszólalásokat a parlamenti nyilvánossággal és a képviselői mandátummal való visszaélésnek minősíti, amely a személyi hatalom idejében szokásos módszerekre emlékeztet.