Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-28 / 177. szám, péntek

Jóváhagyták a szociális gondoskodást és a munkabéradót szabályozó törvényeket (Folytatás az 1. oldalról) A Nemzetgyűlés egészség­ügyi bizottságának javaslata szerint a gyermekek egyéves életkoruk betöltéséig havonta 400 korona gondozási járadék­ban is részesülnének. Ez a ja­vaslat még további tárgyalások alapja lesz. A miniszter a továbbiakban az ötnapos munkahét bevezeté­séről beszélt, melyre az őszi hónapokban kerül sor. A csök­kentett munkaidő bevezetése azonban — szerinte — elsősor­ban az üzemektől függ, mert ez a kedvezmény nem mehet a termelés és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások rovásá­ra. L. KubeSová képviselő a törvénytervezet indokolásával kapcsolatban előrebocsátotta, hogy a javasolt intézkedések csupán az első lépést jelentik, az utóbbi évek során észlelhe­tő fogyatékosságok kiküszöbö­lése útján. A társadalombizto­sítás feltételeit módosító tör­vényjavaslat legfőbb értelmét abban látja, hogy a táppénz összegének kiszámítása során eddig alapul vett maximális na­pi jövedelmet 100 koronáról 150 koronára emelik fel. Ez a kér­dés azért adott sok vitára okot, mert az egészségügyi bizottság képviselői jelenlegi nem éppen rózsásnak mondható gazdasági helyzetünkből kiindulva ezt a többletkiadást fontosabb szociá­lis intézkedésekre, például az Iskolai étkeztetések feljavítá­sára szánták. Ezután a szülési segéllyel és a gyermeknevelési pótlékokkal foglalkozott Kubesová képvise­lőnő. Méltatta az új jogszabá­lyok biztosította előnyöket. A 26 hetes szülési szabadság, az anyáknak járó gondozási pót­lék és a gyermekek megszüle­tésekor kifizetendő egyszeri se­gély 1000 koronára való feleme­lése olyan segítség, amely lé­nyegében kiegyenlíti a babake­lengye felvásárlásával felmerü­lő többletkiadásokat. A képviselőnő kitért a ma­gányos anyáknak nyújtandó előnyre is, amelynek értelmé­ben ezentúl 35 hét szülési sza­badság illeti meg őket. Ezzel az állampénztárt további 25,5 millió koronával megterhelő ki­adással legalább részben eny­hítő a magányos anyák helyze­te. A továbbiakban az adópoliti­kánkról beszélt. Megjegyezte, hogy ezzel ugyan nem oldódik meg a nőtlen, a hajadon és a gyermektelen dolgozók meg­adóztatásának kérdése. Vélemé­nye- szerint a gyermeknevelési pótlékokkal nem oldható meg a népesedés égető problémája, sem pedig az ötödik és a to­vábbi gyermekek után járó gyermekpótlék kérdése. A szövetkezeti parasztság szociális biztosítását szabályozó törvénytervezetet a képviselőnő igen előnyösnek tartja, mert ezzel megszűnik az egyénileg gazdálkodó parasztok gyerme­keinek igazságtalan megkülön­böztetése. A törvénytervezetet bizonyos módosításokkal ugyan­csak jóváhagyásra javasolta. Ezután az általános vitára került sor. Elsőnek F. Toman képviselő emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint a szülési segély nagy­sága a munkaviszony tartamá­tól függött, ez pedig igazságta­lanul sújtotta a fiatal anyákat -és az ifjú házasokat, akiknek az anyagi helyzete az új élet küszöbén sohasem tekinthető kielégítőnek. A legfontosabb feladat ezután az — mondotta —, hogy hathatósan ellenőriz­zük a gyermeknevelési pótlé­kok felhasználását, hogy azok valóban a gyermekek érdekeit szolgálják. L. Sorec képviselő a mező­gazdák nevében elismeréssel nyilatkozott az új intézkedések­ről, amelyeknek valóban nagy jelentőségük van. A szövetke­zeti tagok ugyan a többi dol­gozókkal azonos gyermekneve­lési pótlékban részesültek, vi­szont nem kaptak béradóked­vezményt. Az új tőrvény ezt a különbséget Is megszünteti, sőt az egyénileg gazdálkodó pa­rasztoknak is ugyanolyan elő­nyöket biztosít, mint a többi dolgozónak. A következő felszólaló S. Ko­daj képviselő, tábornok volt. Ál­lást foglalt a csütörtöki lapok­ban „Kétezer szó" címen köz­zétett kiáltvánnyal kapcsolat­ban. A munkásokhoz, földmű­vesekhez, tisztviselőkhöz, tudó­sokhoz, művészekhez intézett éles hangú kiáltvány, amely né­hány ismert értelmiségi dolgo­zó és közéleti személyiség po­litikai állásfoglalását tartalmaz­za, a tábornok az ellenforrada­lomra való felhívásnak minősí­tette, és ezért a leghatározot­tabban elítélte. Ezután josef Smrkovsk?, a Nemzetgyűlés elnöke kért szót, hogy válaszoljon Kodaj tábor­nok felszólalására. A sajtóban közzétett kiáltványnak belátha­tatlan következményei lehetnek — mondotta. Kérte a képvise­lőket, ne foglalkozzanak fel­szólalásaikban ezzel az ügy­gyei addig, amíg a helyzet nem tisztázódik. A továbbiakban hat képviselő szólt még hozzá a szociális tör­vénytervezetekhez, majd M. Stancef miniszter zárszavát kö­vetően a jelenlevő 206 képvise­lő — két ellenszavazat és két tartózkodás mellett — mind­három törvényjavaslatot jóvá­hagyta. Ezután napirenden kí­vül Frantiáek Kriegel, a Nem­zeti Front Központi Bizottságá­nak elnöke a Cseh Nemzeti Ta­.náccsal kapcsolatban javaslatot terjesztett a plénum elé. Java­solja, hogy a Cseh Nemzeti Ta­nács tagjainak száma 150 le­gyen, és a 13 tagú választási bizottság elnökévé josef Smr­kovskyt, a Nemzetgyűlés elnö­két javasolta. B. Sucharda a munkabéradő­ról szóló Intézkedések módosí­tásait ismertette. Az eredeti terv szerint a változásokat a minisz­térium hirdetmény formájában akarta közzétenni, tekintettel azonban a béradóval, a lakos­ság adójával, a mezőgazdasági adóval, valamint az irodalmi és a művészeti tevékenység után fizetendő adóval kapcsolatos új jogszabályok horderejére, az in­tézkedések törvénybe iktatása mellett döntöttek. Lényegében arról van szó a törvényben, hogy a két és a több gyermek eltartása címén nyújtott adó­kedvezmény — a gyermekpót­lékra való Igény esetén — megszűnik, úgyhogy ebben az adókedvezményben ezentúl mindössze az egygyermekes családok részesülnek. A törvényjavaslatot A. Svec képviselő Indokolta meg. Ezt és az ezzel kapcsolatos vitát köve­tően a Nemzetgyűlés plénuma 1968. július 1-i hatállyal ezt a törvényt is jóváhagyta. A népi ellenőrző bizottságok­ról és a nemzeti bizottságok­ról szóló törvényeket módosító tervezetet L. Smehlíková kép­viselő adta elő. Eszerint a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság a jövőben kizárólag a Nem­zetgyűlés szerve lesz, és ala­csonyabb fokú bizottságai a nemzeti bizottság tanácsai he­lyett a nemzeti bizottság plé­numainak a szervei lesznek. A vitában 3. Gasparík, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke szólalt fel és meg­indokolta a javasolt változást. R. Rejhon képviselőnek a pénzügyminiszterihez intézett in terpellációja után (a kisajátí­tott családi házakért járó kár­tértíések ügyében) a Legfelsőbb Bíróságon megüresedett bírói helyekre a Nemzetgyűlés dr. RubeSt, dr. Hasekot és dr. By­d2ovskyt, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseivé pedig dr. By­dzovsk^t és dr. Repiket válasz­totta meg. Időközben visszatért a párt Központi Bizottságának elnök­ségéről J. Smrkovsk^, a Nem­zetgyűlés elnöke és válaszolt Kodaj képviselőnek a tegnapi lapokban megjelent „2000 szó" című kiáltvánnyal kapcsolatos Interpellációjára. Kijelentette, hogy a CSKP KB elnöksége is olyan döntő fontosságúnak tart­ja ezt az állásfoglalást, hogy azzal a Nemzeti Frontnak is foglalkoznia kell. A kiáltvány egyértelműen csoportosulások, illetve akcióbizottságok létesí­tésére szólít fel — mégha nem is használja ezt a kifejezést —, továbbá sztrájkok és tüntetések szervezésére, valamint bizonyos párt- és közéleti funkcionáriu­sok bojkottálására. Mindezt a Nemzeti Front megkerülésével teszi, holott ez a Nemzeti Front politikájával ellenkezik. Az én javaslatom az — foly­tatta Smrkovsky elvtárs —, hogy az üggyel mindenekelőtt az egyes pártok képviselői fog­lalkozzanak. Például a CSKP képviselői még ma este párt csoportülést tartanak, hogy a párt vezetősége azonnal megis­merje véleményüket. Ugyanez vonatkozik szerintem a Nemze­ti Front többi pártjára is. Hol nap reggel összeülhetne a Nem­zeti Front, hogy állást foglal­jon, majd utána 10 órakor a Nemzetgyűlés plénuma megis­merkedhet a Nemzeti Front vé­leményével és szintén állást foglalhat az ügyben. A javaslatot a képviselők he­lyeslésük jeléül megtapsolták. Ezután D. Spalovsky képvise lő azt javasolta, hogy az ügyet tárgyalják meg zárt ülésen. A képviselők ezt a javaslatot is elfogadták. A Nemzetgyűlés ma folytatja tárgyalásalt. —km — De Gctufíe „versenyen szól a választókhoz A rendőrség megszállta o párizsi képzőművészeti főiskolát Vita a „Kétezer szórói // u Több prágai napilap „Kétezer szó munkásokhoz, földművesek­hez, hivatalnokokhoz, .udósok­hoz, művészekhez és mindenki­hez" címmel felhívást közölt, amelyet számos ismert cseh közéleti személyiség írt alá. A felhívást Ludvík Vaculik publi­cista szövegezte. A „Kétezer szó" nagy feltű­nést keltett és nem maradt visszhang nélkül a prágai vár Spanyol-termében tanácskozó Nemzetgyűlés képviselői kö­zött sem. A cikk bevezető részében megállapítja, hogy a szocializ­mus irányítása nem a leghiva­tottabb emberek kezébe került, és a kommunista párt, amely a háború után nagy bizalmat él­vezett, a rossz vezetés miatt hatalmi szervezetté változott. E hanyatlást sok kommunista igyekezett megakadályozni, de már nem tudták megakadályoz­ni azt, ami bekövetkezett. Idézzük a cikk néhány meg­állapítását: „Mindenekelőtt szembeszállunk az olyan eset­leges nézetekkel, amelyek sze­rint a demokratizálódási folya-. matot csak a kommunisták nél­kül, vagy ellenük lehet végre­hajtani. Ez igazságtalanság és oktalanság lenne. A kommunis­ták szerveiben a haladó szár­nyat kell támogatni." „A CSKP kongresszust készít elő, amelyen megválasztják az új Központi Bizottságot. Köve­teljük, hogy ez a Központi Bi­zottság jobb legyen, mint a je­lenlegi. Ha a kommunista párt azt mondja, hogy a vezető sze­repét a jövőben a lakosság bi­zalmára, nem pedig az erő­szakra akarja alapozni, ezt ad­dig higgyük, amíg hihetünk azoknak az embereknek, akiket a párt most küld delegátusként a járási és a kerületi konfe­renciákra." „Követeljük azok távozását, akik visszaéltek hatalmukkal, kárt tettek a közvagyonban, és becstelenek vagy kegyetlenek voltak. Meg kell találni a mód­ját annak, hogyan bírjuk őket távozásra. A Nemzetgyűlés csütörtöki ülésén S. Kodaj képviselő rea­gált a „Kétezer szóra". Idéz­zük a parlamenti jegyzőköny­vet: „Elolvastam a »Kétezer szó« című cikket. Ezt a cikket nyílt ellenforradalmi felhívás­nak tartom. „ ... Javaslom, hogy a főügyész elemezze a cikk tar­talmát, mert ellentétben van a köztársaság védelmére hozott törvénnyel, konkrét módszerta­ni tanácsot ad arra, hogyan kell az egész demokratizálódási fo­lyamatot piszkos célokra fel­használni". S. Kodaj képviselő felszóla­lására J. Smrkovsk?, a Nemzet­gyűlés elnöke így reagált: „Az, ami a mai újságokban megje­lent, nagy kihatású dolog. Vé­leményem szerint ez az ügy ma­gában véve is tragikus, egy nap­pal azután, hogy a Nemzetgyű­lés elfogadta a szólásszabadság­ról szóló törvényt". A parlament elnöke azt is kö­zölte, hogy a kérdésre a közel­jövőben még visszatérnek. IS. M.) Párizs — A csütörtöki fran­cia ellenzéki lapok elítélően kommentálják De Gaulle tábor­noknak azt a döntését, hogy szombaton délben és este újabb beszédet mond a rádióban és a televízióban a hivatalos válasz­tási kampány lezárása után, olyan időpontban, amikor az el­lenzéki politikusoknak nincs módjuk hasonló eszközök igény­bevételével válaszolni. Az Humanité vezércikke sze­rint az elnök beszédével növel­ni kívánja a választókra gyako­rolt nyomást, amelyet a kor­mány a választási kampány kez­dete óta nem csökkentett. A beszéd célja, hogy minél na­gyobb mértékben elsöpörjék az ellenzéket a második forduló­ban, mert mint a tábornok már kijelentette, nagy és összetartó többségre van szüksége. A lapok a választás kimene­telét latolgatva biztosra veszik, hogy az új nemzetgyűlésben a tavalyinál erősebb gaulle-ista többség lesz. A Paris Jour azt jósolja, hogy 272—290 között lesz a 487-tagú parlamentbén a két gaulle-lsta párt képviselői­nek száma. Az Aurore szerint a gaulle­Isták jelentős választási győzel­mét kihasználva De Gaulle tá­bornok népszavazást tervez. A népszavazás alkotmányjogi kér­désekről döntene: megváltoztat­ná azt a helyzetet, hogy az el­nök lemondása, vagy elhalálo­zása esetén a szenátus elnöke tölti be az ideiglenes államfői tisztséget és a népszavazással az elnök mellett alelnöki funk­ciót is rendszeresítenének. A népszavazást követően ősszel De Gaulle tábornok véglegesen visszavonulna Colombey-I.es- Deux Eglises-be. Visszavonultsá­gát csak azért szakítaná meg, hogy fellépésével biztosítsa Pompidou miniszterelnök meg­választását utódjaként. A francia rendőrség csütör­tökre virradóan megszállta a párizsi képzőművészeti főisko­lát, amelyet a hírügynökségek a májusi eseményekben részt­vevő diákmozgalmak utolsó menedékének neveznek. Az AFP illetékes forrásból szerzett ér­tesülése szerint a főiskola meg­szállására az állambiztonsági bíróság adott parancsot. A rend­őrség akciója súlyosabb inci­dens nélkül zajlott le. A diákok nem tanúsítottak ellenállást. Ti­zenöt diákot előállítottak. A helyiségek átkutatásakor fegyvert és robbanóanyagot nem találtak, ezzel szemben igen sok röplapot koboztak el. A rendőrség eltávolította képző­művészeti főiskola épületére ki­tűzött vörös zászló* S3 3 Amerikai pótköltségvetés a vietnami háborúra Saigon — Csütörtökön reggel gyorshírben jelentették a saigo­ni amerikai tudósítók, hogy az amerikai parancsnokság közlé­se szerint kiürítik Khe Sanh tá­maszpontot. A hírt az amerikai katonai szóvivő így indokolta meg: Két jelentős változás ál­lott be Vietnamban az év kez­dete óta a katonai helyzetet il­letően. Megnövekedett a szövet­ségesek hadereje, a csapatok mozgékonysága és tűzereje, ugyanakkor megnőtt az ellenség ütőereje, megváltoztatta takti­káját, s nagyob erők állnak ren­delkezésére. Az AP tudósítója megjegyzi, hogy az amerikaiak első alka­lommal adnak fel ilyen körül­mények között egy nagy kato­nai támaszpontot, és ez a lépés propagandaszempontból nagy visszaesést jelent. Az UPI hírügynökség kom­mentárja szerint 6000 amerikai katonát vonnak ki Khe Sanhból, amelyet egész egyszerűen „fel­adtak". A visszavonuló amerikai csapatok megpróbálnak annnyi hadianyagot magukkal vinni, amennyit csak tudnak. A Dél-Vietnamból távozó Westmoreland tábornok, az amerikai csapatok volt saigoni főparancsnoka egv amerikai lapnak adott nyilatkozatáb'in kijelentette, hogy a dél-vietnami felszabadító erők ,, klasszikus katonai értelemben nem vehe­tők be". Az amerikaiak vietnami hábo­rújával kapcsolatban egy másik nyilatkozat is napvilágot látott. Van Tten Dong tábornok, a vietnami néphadsereg vezérkari főnöke egy katonai lapnak adott tudósítójában leszögezi, hogy „az amerikaiak Észak-Vietnam elleni destruktív háborúja új tí­pusú". Lényegében úgynevezett korlátozott háborúról van szó, amelyben csak a légierő és a haditengerészet vesz részt, de főcélja a Dél-Vietnamban har­coló szárazföldi csapatok ag­ressziójának támogatása. A tá­bornok ezután bejelenti, hogy az amerikai történelemben ed­dig egyetlen háborúban sem ve­szítettek az Egyesült Államok olyan nagyszámú repülőgépet és pilótát mint Vietnamban. Washingtonban az amerikai szenátus 9 100 millió dollár ösz­szegü póthitelt hagyott jóvá, amelyből 6400 millió dollár a Délkelet-Ázsiában folytatott ka­tonai hadműveletek céljait szol­gálja. A szavazást megelőzően számos szenátor bírálta a kor­mány vietnami politikájút. A háborgó Latin-Amerika RIO DE JANEIRO — A szerdal Rio de Janeiro-i felvonulás öt óra hosszat tartott. Legújabb jelentések szerint 80 000-en vet­tek benne részt. A felvonulók jelszavaikban a diktatúra meg­döntését és az egyetem meg­reformálását, szabadságot kö­veteltek. A felvonulás szervezői egyehetes haladékot adtak a ha­tóságoknak a korábban letar­tóztatott diákok szabadon bo­csátására. Ügy határozták, hogy ellenkező esetben hozzákezde­nek rendörök és más hatósági személyek elrablásához. A rendőrség a felvonulók közül hat röplaposztogató diá­kot letartóztatott. MONTEVIDEO — Több ezer montevideói munkás szerdán sztrájkba lépett annak ellené­re, hogy a kormány munkabe­szüntetés! tilalmat rendelt el. A 24 órás sztrájk a bérkövetelési mozgalmakat támogatja. BOGOTA — A kolumbiai diá­kok kedd este óta megszállva tartják a bogotai egyetemet. A diákok egyetemi reformokat és a rektor lemondását követelik. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság (CSTK) — A Csehszlovák Szo cialista Köztársaság Üjságíró Köz­pontja Központi Bizottságának, mint a csehszlovák újságírók csúcsszervének, tegnapi ülésén örömmel fogadta a sajtótörvény­nek a Nemzetgyűlés által elfoga­dott módosítását. A cenzúrának ez a törvényes megszüntetése a személyiség szabad megnyilatko­zásának előfeltétele a szocialista társadalomban. A cseh és szlovák újságírók nagyra értékelték azon képvise­lők állásfoglalását, akik kiálltak a véleménnyil vánítás szabadsága melleit, ugyanakkor határozottan elítélik azokat a képviselőket, akik a vitában kíméletlen módon támadták az újságírókat, gyaláz­ták munkájukat. Ezek között név szerint említették Novy, Hecko, Hanzlík, Kodaj, Svec és más kép­viselőket. A cseh és szlovák újságírók megállapítják: Nyugtalanító, hogy a Nemzetgyűlés 30 képviselője negatív szavazatával a polgári szabadságjogok ellen foglalt ál­lást. A közelgő választasok előtt Csehszlovákia polgárai bizonyára alaposan fontolóra veszik majd, hogy kiket válasszanak meg kép viselőjüknek. Az ú| sajtótörvény előkészítésé­vel kapcsolatban az újságírók is inételten örömmel fogadják a szó lásszabadság védelmére alapított munkásbizottságokat. 1968. VI. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom