Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-25 / 174. szám, kedd

t A HÍD IGAZA „RENDEZNI VÉGRE KÖZÖS DOLGAINKAT — EZ A MI MUNKÁNK; ÉS NEM IS KEVÉS." József Attila A lakosság nagy része pozitívan értékeli a hazánkban végbemenő megújhodási folyamatot, s úgy tekint rá, mint kísérletre, mely egybe akarja forrasztani a szocializmust a demokráciával. Tudjuk, hogy a párt szabja meg a feladatokat, oly módon, hogy mindenki érezze: ezek a feladatok és végrehajtásuk a polgárok érdekét szolgálja. Pártunk a tömegszervezetektől is fokozott aktivitást vár, ám ugyanakkor — igen helyesen — rámutat a baloldali szektás és a jobboldali kommunistaellenes áramlat problémáira. Történelmi felelősségről van ma szó mind a jelen, mind a jövő előtt. Az országszerte megalalculó Matica slovenská klubok a kulturális és a szellemi élet fejlesztését célozzák. A közelmúltban Rimaszombatban is lefolyt a Matica slovenská klubjának alakuló ülése. A fontos ülést Miklo elvtárs vezette, aki a feloszlatás előtt utolsó elnöke volt a Maticának. Az ülés lefolyása alatt többször hangoztatta a Matica slovenská szerepének jelentőségét a szlovák nemzeti kultúra fejlesztésében, valamint azt a nemes és humanista törekvést, melynek a más nemzetek kultúrája felé történő hídverésben kell megnyilvánulnia. Erősen hangsúlyozta a CSEMADOK rimaszombati helyi szervezetével való együttműködés fontosságát. Külön megelégedéssel kell kiemelnünk a rezolúciónak a nemzetiségi kérdésre vonatkozó pozitív álláspontját. A bevezető előadás is méltón illeszkedett volna bele a szép keretbe, csak a végén tért ki az előadó oly-an gondolatokra, amelyek elégtelen tájékozottságra vallanak, és a vitában is csak egy hang volt „disszonáns", de az internacionalizmus szellemében az is választ kapott. Mindent egybevetve bízunk abban, hogy a Matica rimaszombati klubjának további működését az alakuló ülés pozitív részletei fogják fémjelezni, s a kulturális munkatervet a klub vezetősége a szocialista humanizmus szellemében állítja majd össze. A Matica-klub ülésének apropóján fontosnak tartjuk már most nyilvánosságra hozni, hogy a CSEMADOK rimaszombati járást bizottsága mellett működő népművelési szakbizottságnak már elkészült a távlati munkaterve, mely a párt akcióprogramjából indul ki. A munkaterv leglényegesebb pontjainak egyike: a népművelési bizottság klubügyekkel foglalkozó alcsoportja elsőrendű feladatának fogja tekinteni a helybeli és járásbeli Maticuklubokkal való szoros kapcsolat megteremtését és fenntartását. A kölcsönös közeledés megkönnyítése céljából — példának tekintve Ľudovít Kubány és Tompa Mihály barátságát és más haladó hagyományainkat — felhasználjuk mindazt, ami népeinket, kultúráinkat, szocialista és emberi érdekeinket összeköti. Szorgalmazni fogjuk, hogy a helyi szervezetek vezetői is rendszeres baráti kapcsolatot tartsanak fenn szlovák honfitársaink klubjaival. A teljesség kedvéért emlékeztetnünk kell arra, hogy a CSEMADOK már a múltban is sokat tett a szlovák irodalom és kultúra népszerűsítése terén. Népművelési szakbizottságunk ölömmel üdvözli a baráti Matica slovenská rimaszombati klubjának pozitív célkitűzéseit, megtisztelve érezzük magunkat a CSEMADOK felé irányuló elvtársi közeledésért, és örömmel elfogadjuk a klub vezetősége által felénk nyújtott baráti jobbot. Mindkét nép eleget szenvedett a múltban, itt az ideje, hogy lerakjuk jövőbeli nyugodt életünk alapjait. A hídverők és árokásók párharcában a hídverőknek kell győzniük. A jövőben fáradhatatlanul arra fogunk törekedni, hogy a nehézségeket leküzdve, a proletár nemzetköziség szellemében oldjuk meg közös problémáinkat. Fábry Zoltán szavai fognak előttünk lebegni: „A híd tgaza megállíthatatlan, az ív szépsége felülmúlhatatlan, mert a híd íve a teret és időt egybeölelő emberség reális konstrukciója. Add további Csináld tovább! Emberek vagyunkl" A CSEMADOK RIMASZOMBATI JÁRÁSI BIZOTTSÁGA MELLETT MŰKÖDŰ NÉPMŰVELÉSI SZAKBIZOTTSÁG Hja, a bírálatnak ára van! fi/JÁCSONYA ENDRE mindig bírált. legalábbis amióta tsmerem, mindig. Bátran, szókimondóan. Fittyet hányva a bírálatból származó esetleges veszélyre, kellemetlenségre. „Megmondom én az igazat, ha mindjárt az életemmel fizetek is érte!" — mondogatta volt. Sőt, később ezt a mondást így módosította: „Megmondom én az igazat, még ha mindjárt az állásomba kerül isi" De nem került az állásába. Azazhogy ahogy vesszük, hiszen bírálataiért mindig úfabb és újabb beosztást ka pott. Vagyis szerinte szókimondása mindig az „állásába" került. Pályafutása kezdetén például egy kis falucska rosszul menő szövetkezetében dolgozott, mint állatgondozó. Ezt az „állását" veszítette el. Tudniillik, amikor az elnök váratlanul régi bűnükért börtönbe került, Mácsonya Endre olyan bírálattal illette őt, hogy a falu népe tüstént belé helyezte bizalmát. Vagyis ő lett az úf elnök. Ám csak két évig élvezhette ezt a nem éppen rosszul jövedelmező megbízatást. Ugyanis a falu helyi nemzeti bizottságának részeges elnökében egy szép napon meggyulladt a pálinka, s így e tisztségbe új embert kellett keresni. S ki más lehetett volna az új elnök, mint Mácsonya Endre, aki a nyilvános gyűlésen mindenki tetszését elnyerő, bátor hangú bírálatot mondott a néhai elnök címére. Szókimondásáért tehát újfent az „állásával" fizetett. Ekkor már a Járáson is ismerték. Bátor hangjáról azonban csak akkor szereztek közvetlenül tudomást, amikor a járási nemzeti bizottság titkárát lemondatták. Minden alkalmat kihasznált arra, hogy rámutasson a leváltott járási titkár hibáinak súlyosságára. Nemsokára megint búcsúznia kellett beosztásától: járási elnök lett. Természetesen ekkor már az országos méretű dolgokról, sőt a világpolitikáról is mindig határozott véleményt mon.dott. Különösen a személyi kultuszt illette éles szavakkal. „Én már a XX. kongresszus előtt is tudtam, hogy ennek véget kell vetnünk1" — hangoztatta, s szigorúan követelte a leváltott vezetők méltó megbüntetését. A vezetők, és a politikai bűnösök elítéléséről mindig az volt a véleménye, hogy vigyázni kell, nehogy az ítélet túl enyhe legyen. A rehabilitálások alkalmával viszont figyelmeztetett a teljes jóvátétel szükségességére. S magától értetődően követelte a rehabilitáltak elítélőinek szigorú felelősségre vonását. j EGUŤÓBB egy kerületi konferencián mondott bírálatot. L A tőle megszokott hangnemben bélyegezte meg a társadalmi fejlődés deformációinak okozóit, akiket szerencsére közben sikerült eltávolítani funkcióikból. A bírálat elmondása közben azonban különös hiányérzet fogta el. Ügy érezte, ezúttal nem fenyegeti beosztásának az előzőekhez hasonló „elvesztése". Pedig már egészen megszokta ezt a „ráfizetést"... Ügy látszik, a sok-sok bírálatnak mégiscsak ára van. BÚIUI dginj FULOP IMRE Hol tart a biológia forradalma? Az élővilág legkisebb egységében, a sejtben, a sejtmag rejti magában az élet, a fejlődés és az öröklődés legmélyebb titkait. A sejtmagban található nukleinsav, illetve alkotóelemeinek sorrendje — a „genetikai kód" — határozza meg, hogy a sejtben mtlyen fehérjék keletkezzenek; meghatározza a sejtben keletkező fehérjék építőköveinek, az aminosavaknak a sorrendjét. Ezen múlik, hogy milyenek lesznek a felépülő sejtek öröklődő tulajdonságai és hogy a sejtekből kialakuló szervezet milyen fajba, milyen törzsbe tartozik. A falon, törzsön belül az öröklődő tulajdonságok változatossága szabja meg az egyed egyént tulajdonságait. Az ember átalakítása és a forrasztó enzim Mintegy hat évvel ezelőtt a moszkvai biokémiai kongreszszuson számoltak be először arról, hogy megfelelő eszközökkel és módszerekkel rendelkezünk a genetikai kód megismerésére. Ma már ismerjük ls ezt a kódot. Sőt a biológusok arra gondolnak, hogy előre meghatározott terv szerint kidolgozzák a genetikai kódokat, illetve mesterségesen előállítják a nukleinsavakat. Ezekkel szeretnék irányítani az előre pontosan meghatározott felépítésű fehérjék keletkezését. Baktériumokról már több mint húsz éve bebizonyították, hogy idegen dezoxiribonukleinsav (DNS) bevitele révén a sejttel új genetikai információ közölhető, vagyis az ember új tulajdonságokkal gazdagíthatja a sejtet úgy, hogy az így szerzett tulajdonságokat a sejt utódai is öröklik. A biológusok most arra törekszenek, hogy ilyen információt mesterségesen állítsanak elő és azt a magasabb rendű szervezetek sejtjeibe is bevigyék. Ha ez sikerül, ezzel megvalósul a biológia forradalma és annál is nagyobb jelentőségű eredményhez jutunk, mint amilyen az atomkorszak kezdete volt. Jótéteményt és veszélyt egyaránt magában rejt, hogy várhatóan tizenöt éven belül kezünkben lesz élőlények — akár az ember — mesterséges átalakításának, tulajdonságai tervszerű megváltoztatásának nagy lehetősége! Sem teljes fehérjéket, sem nukleinsavakat nem tudunk még mesterségesen előállítani. De Khorana indiai származású vegyész kémiai módszerével mintegy 20 nukleitid-egységből álló nukleinsav-láncot azonban már fel tudnak építeni. Legújabban pedig, a múlt évben felfedeztek egy olyan „kapcsoló enzimet", amely kapcsolást hoz létre a nukleinsav-láncrészek között, bizonyos segédanyagokkal és foszforsav közvetítésével. Ennek az enzimnek valószínűleg az az élettani szerepe a sejtben, hogy a sejt osztódásakor a kromoszóma (a sejtmagban, fehérjéhez kapcsolva tartalmazza a nukleinsavat) átrendeződés alkalmával mintegy összeforrasztja az újonnan egymás mellé kerülő DNS iáncvégeket. Ezért „forrasztó enzim"-nek is nevezik. Az enzimek és a változékonyság Sok enzimről tudjuk, hogv működését a sejt anyagcsereterméke gyorsítani vagy lassítani képes. Ily módon keletkezik például a szervezetben a szénhidrátból zsír, amikor többet eszünk a kelleténél, de ugyanúgy gyorsul meg az energiatermelés, amikor fokozott munkát végzünk. Mi lehet ennek a szabályozásnak a molekuláris mechanizmusa? Néhány ilyen, hol gyorsabban, hol lassabban működő enzim esetében megállapították, hogy felületükön két különböző sajátos kötőhely van; az egyiken megköti a szabályozó anyagot, a másikon a szubsztrátot (azt az anyagot, amelyre az enzim hat). A szabályozó anyag megkötése következtében megváltozik az enzim szerkezete és ez a szerkezetváltozás befolyásolja az enzim működéséhez szükséges másik, a szubsztrátot megkötő részletének a szerkezetét is; az utóbbi részlet deformálódik. Ezáltal az enzim működése fokozódhat, vagy csökkenhet. Az enzim térszerkezetének változása tehát alapvető biológiai jelentőségű kérdés. A kristályos fehérje szerkezetéről rendkívül pontos felvilágosítást adnak a röntgendiffrakciós vizsgálatok. Az oldott enzim sorsáról azonban egyelőre csak nagyon közvetett módszerekkel lehet valamit megtudni. A sejt és a szabályozó hártyák Számos kutató foglalkozik a sejten belüli szervecskéket határoló és összekötő hártyák kémiai összetételével. Ilyen membránok találhatók a sejtszervecskék között mindenekelőtt a sejt „erőművében", az energianyerő mitochondriumokban, az oxidációs folyamatok színhelyén. Hártyákkal kapcsolódnak a fehérjeszintézist végző riboszómák is, valamint a zöld növények színtestecskéi, a kloroplasztiszok, amelyek a napfény energiájával széndioxidból és vízből cukrot építenek fel; tehát a fotoszintézist végzik. Végül, a sejtmagvak is a környező határhártyákkal szoros egységben működnek. Egyre világosabb, hogy a sejten belüli biokémiai folyamatok magasabb rendű koordinációja a membránok tevékenységének köszönhető. Ezek szabják meg az anyagok áramlását a különféle sejtszervecskékbe, és végeredményben ezekben a membránokban fejtik ki hatásukat a hormonok és a gyógyszerek is. A biokémia és a többi tudományok A biokémiai kutatás kiszélesedésével új tudományágak keletkeznek. A kozmobiokémia nemcsak az űrutazás biokémiai problémáival foglalkozik, hanem az élet keletkezésének kérdéseivel is. A geobiokémia egyre több bizonyítékkal szolgál arra, hogy a kőzetek, ásványi anyagok átalakulásaiban milyen szerepet játszottak és játszanak ma is az élő szervezetek. A biokémia egyik ága a genetika és a származástani kérdéseit is érinti. A biokémia jelentősége egyre növekszik azáltal, hogy behatol a biológiai tudományok más ágaiba és behatol a termelésbe is, hiszen mindjobban terjednek a biokémiai folyamatokat felhasználó Iparok ís. A biokémia fejlődése pedig eközben meggyorsul azzal, hogy felhasználja a modern fizika és kémia eredményeit. Ezelőtt 25 évvel a radioaktív izotópok alkalmazása forradalmi módon hatott az életfolyamatok megismerésére: néhány évtized alatt nemcsak sebességüket, hanem az anyagcserefolyamatok részleteit is sikerült felderíteni a jelzett vegyületekkel. A molekuláris biológia most a nukleinsavak, a fehérjék, a membránok szerkezetének kutatására összpontosítja mindazokat a módszereket, amelyeket a korszerű kémia és fizika kifejlesztett. A nagyobb szerkezetek felderítésére a mikroszkóp, sőt az elektronmikroszkóp is alkalmas. A kisebb molekulák szerkezetét a kémia módszereivel lehetett kikövetkeztetni. Az olyan makromolekulák szerkezetének megismerésére, mint a fehérje és a nukleinsav, eddig hiányos volt a kutatók fegyvertára. Most egyfelől a kristályok röntgendiffrakciós analízise, másrészt az oldott makromolekulák fizikai tanulmányozása pótolja ezt a hiányt. A módszerek fejlődésével egyre gyorsul a megismerés. Néhány éven belül talán már általánosíthatjuk a fehérjeszerkezet törvényszerűségeit, amire ma még csak egyes adataink vannak. A nagyobb egységek .szerkezetének megismerése áll most előttünk és ez a biológiában egyet jelent a folyamatok befolyásolásának lehetőségével. Mesterséges enzimekkel, a szervezet átalakításával, mesterséges fotoszintézissel, az ipart és mezőgazdasági termelés eddig megoldhatatlannak látszó problémáiról a biotechnika gondoskodik majd. Az Eizaki jegestengerben fekvő Koiyelnti szigeten a 76. szélességi fokon már 1932 óta működik egy meteorológiai állomis, amely rendszeres tájékoztatást nyújt az Arktisz' centrál-s részének légkört viszonyairól. Naponta háromszor rádiószondákat ts f elbocsátanak, amelyek pontosan feljegyzik a levegő nyomását, hőmérsékletét és nedvességét. A rádióielek vételére a képen látható bonyolult antenna szolgál. Olaj a Ballikrtan A Baltikum térségét a tudományos kutatók sokáig nem tartották kőolaj- és földgázkutatásra alkalmas területnek. Az utóbbi évtizedekben azonban megdőlt a kutatóknak ez az álláspontja. Az első kutatófúrást húsz évvel ezelőtt mélyítették Vilnius közelében — ezzel kezdődött meg a balti köztársaságok területének alapos földtani átkutatása. 1960 végén olajtartalmú kőzetet hozott felszínre a kutatófúrás körülbelül ezer méter mélyből. Kalinyingrád mellett olyan forrásokat tártak fel, amelyekből két és fél tonna kőolajat nyernek naponta. A legújabb kutatófúrások jelentős kőolajkészleteket sejtetnek Klajpeda környékén. A Kurzem-félszigeten nagy értékű, alacsony kéntartalmú kőolajat hoznak felszínre ezer méter mélységből. A tudományos becslések szerint Lettország és Litvánia területének kétharmadán érdemes kutatófúrásokat végezni.