Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-25 / 174. szám, kedd

il3líiil!!l!HlllliH!IUIinilÍl!IIIIH Hat kis lyuk Van egy nagy üzem, abban van egy kis, úgynevezett „vlnklivas". Ebbe a vasdarabba a rajzok szerint hat kis lyukat kell fúrni. Csip-csup munka. Még csak nem is fontos, hogy olyan nagyon pontos legyen a lyukak mérete. Milliméter ide, milliméter oda .... A fontos csak az, hogy a vasdarabban hat lyuk legyen. De erre azután nagyon nagy szükség van, mert a hatszor kilyukasztott vasdarab nélkül egy egész futószalag nem mozdulhat tovább, leállnak a hegesztők, leállnak a szerelők, festők, a lakkozók ... szóval mindenki, akinek a szerkezeten a hatlyukú vasdarab beszerelése után dolga van a munkamenetben. Egy s emmi kis munka nagy fontosságot kapott. Nem nehéz, nem igényes, csak éppen nélkülözhetetlen. A műhelyben, ahol a szerkezetet szerelik és a „vinklivasat" fúrják, különféle szakemberek dolgoznak. Van itt szakképzett és kintüntetett hegesztő, nyolcas bérosztályban dolgozó lakatos, óriási sajtológépet kezelő szakmunkás, karbantartók, de segédmunkások és inasok is. Mindegyikük munkája fontos és megbecsült. Mindegyiküket munkája igényessége szerint fizetik. Persze, a minőség és a mennyiség ts számba jön. De legfontosabb mégiscsak a munka Igényessége, amelyre azt mondják, „hetes vagy nyolcas munka", azaz olyan, amilyet hetedik, illetve nyolcadik bérosztályba tartozó, tehát nagy szakképzettséggel rendelkező ember végezhet. Mármost itt van ez a szerencsétlen „vinklivas", de még nincsen benne egyetlen lyuk sem. A hat lyukat belefúrni, bizony nem nagy kunszt. Eszerint is fizetik az ilyen munkát. Olyan negyedik bérosztályba való, kezdő betanult munkásnak járó dolog ez. Van itt a műhelyben egy ilyen kezdő betanult munkásfiú. Nosza, fúrd bele a lyukat, öcsém, mondja a mester és rábízza a vinklivasat. A fiú fúr, fúr, mígcsak észre nem veszi, hogy munkatársai, akik már „ismerik a dörgést", sajnálkozva néznek rá. Hát, fiam, te is megkeresed mára a tizenöt koronádat — mondogatják és csóválják a fejüket. Enynyi pénzből bezzeg nem élek meg, de majd jön másfajta munka is — gondolja a fiú és remél. És belekezd a harmadik lyuk fúrásába. Az ötödik lyukhoz érve azonban már megtudta, hogy ebből a keserves vinklivasból bizony egy hétre való van itt és mind ki kell fúrni és ez mind neki jut. Nem nagy számoló tehetség, de a hatodik lyuk fúrása közben már tudja, hogy e munka mellett hónap végén éppen sós kenyérre valót keresne. Abba is hagyja menten . és megy a mester után. Hogy ö bizony becsületes bért akar hazavinni, így meg úgy ... A vinklivasból sok van, va lakinek csinálni kell, valóban igazságtalan lenne egy emberre sózni mindet. El kéne osztani, lgenám, de akkor vinklivas fúrására kell beállítani azt a nagy képzettségű lakatost is, meg a préskezelöt, meg egy szerelőt és ezek olyan l'emát csapnak a tizenötkoronás munka miatt, hogy beleremeg a ház ... No jó, de ha nem lesz hatlyukú vinklivas, akkor leállhatnak ők is a nagy tudományukkal, de még a hegesztők is. Márcsak inkább csináljon, bátyám, máma vacak munkát, mint holnap semmit... Hümmög az öreg, hümmög, aztán mégis belefog. De szidja is közben az egész felmenő és oldalági rokonságát mindenkinek, aki kitalálta, hogy ilyen semmi bérért kénytelen fúrnt azokat a rohadt lyukakat... A hat lyuk fúrását kísérő cifra, ízes, szívből jövő, ám nyomdafestéket mégsem tűrő szavak zümmögése közben bal könyökömmel nekitámaszkodok a fúrógépnek, szemem a borús és mérges arcú lyukfúró munkáson pihen, agyam pedig ekképpen bölcselkedik: Bizony, a szellőztetés sem nagy munka, de mondjuk a szupertiszta, tranzisztorok gyártásánál ezt is nagyon meg kell fizetni, mert tiszta légkör nélkül nincs szupertiszta tranzisztor. Persze, ugyanilyen szellőztetés máskor és más munkahelyen nem olyan fontos. De itt és most Igen. Azért kell megfizetni. Á hat lyuk fúrása egyébként, akármikor és máshol ugyancsak nem fontos, de most és itt bizony nagyon fonfontos. Mégsem fizetik meg. Ki tudja miért? Mert -fgy mondja kt az előírás? De a pótori bányákban is van előírás, az aknász mégis talál háromszáz koronát arra, hogy megfizesse az Igénytelen munkát is, csak végezzék el idejében és jól. Ha olyan nagyon fontos az a vinklivas és a hat lyuk benne, nem akadna egy mesteri alap, vagy művezetői prémium annak, aki a szorult helyzetben önként vállalja azt a ... munkát? És akkor talán nem is tekintenék ezt olyan ... munkának. VILCSEK GÉZA Szebb lesz, mint volt Beszélgetés JAN JANY elvtárssal, a Gútai Városi Nemzeti Bizottság elnökével Gútát, hazánk legnagyobb községét a múlt év őszén várost rangra emelték. A több mint 11 ezer lakosú települést három évvel ezelőtt csaknem teljesen elöntötte az árvíz, lakói idegenben kerestek otthont, majd visszatértek, hogy újjáépítsék családi fészküket. Az egykori katasztrófával és az azóta eltelt évek eredményeivel kapcsolatban feltett kérdéseinkre Ján jány elvtárs, a VNB elnöke adott választ. • Hogyan jutott el az ár Gútára? — Amikor a veszélyt Jelezték, a falu kataszteri határán azonnyomban elkezdtük a gátépítést. Az ár gyorsan'közeledett, s így a gátépítést közvetlen a falu szélén folytattuk. Csaknem teljesen elkészültünk a munkálatokkal s már abban reménykedtünk, hogy a víz nem tör be hozzánk, június 25-én 1,20 órakor azonban a gátat áttörte a víz. Huszonnégy óra múlva a község 90 százalékában az ár volt az úr. Még szer.encse, hogy a lakosságot és az állatokat idejében evakuáltuk. Az itthon maradt 600 főnyi ember a rendre és a közbiztonságra ügyelt feL 9 Mi következett ezután? — Meg a víz jóformán le sem apadt, s ml már az újjáépítésen törtük a fejünket. A gyors és készséges segítségnek köszönhetjük, hogy már októberre elkészültek a falu átépítésének tervei és megkezdhettük a munkálatokat, amelyek fölött Prága, Brno, Bratislava a trnavai és az olomouci járás, valamint a CSISZ Központi Bizottsága vállalt védnökséget. Az első feladatok közé tartozott 100 szovjet faház összeszerelése. Ezek karácsonyra készültek el. A prágaiak és brnóiak egy-egy barakkot állítottak fel, s ezekben is 30 család húzhatta meg magát. • Az újjáépítésben milyen eredményeket értek el? — Eddig 1030 családi ház és 60 magántulajdonban levő lakás készült el. Kilencvenhat szövetkezeti, illetve állami lakást a Nyitrai Magasépítő Vállalatnak még a múlt évben át kellett volna adnia rendeltetésének, de az ötödik átadási határidőt e hónap végére tűzték ki. A középítkezésekre összesen 105 millió koronát fordítunk. A város központjában elkészült a szennycsatorna- és a vízvezetékhálózat. Egyébként az 1972-ben elkészülő munka 19 millió korona beruházást igényel. A jövő hónapban kész lesz a 18-tantermes középiskola is, amely mellett 200 férőhelyes internátus lesz. A művelődési otthon építését még 1966-ban megkezdtük. Az „A" pavilont az idén, a „B"-t jövőre adjuk át rendeltetésének. Kitolódott határidőre (júliusban) az egészségügyi központ és az orvosi lakások ls elkészülnek. A „Duna" akció keretében 4 km-es panelút befejezésén dolgozunk. S mivel a többi utak javítása is égetően sürgős, erre a célra 2 millió korona kölcsönt vettünk fel. A polgárok segítségével 5 km utat javítottunk ki, 22 km járdát készítettünk el és több száz méter virágsávot készítettünk. Sajnos, esős Időben 40 utca szinte járhatatlan. Javításukra pénzünk nincsen, ha csak a felsőbb szervek nem segítenek rajtunk ... A benzinkút is üzemképes már. A közvilágítást és a hangosanbeszélő-hálózatot is átépítettük. Elkészült két park is, amelynek egyikében Nagy János szobrász az újjáépítésnek állított emlékművet. • Az üzlethálózat és a szolgáltatások terén mi a helyzet? — A Városi Nemzeti Bizottság tanácsának határozata értelmében Gútán a fogyasztási szövetkezeteken kívül az állami kiskereskedelem is épített üzleteket. Még a múlt évben elkészült egy korszerű élelmiszerüzlet. A partizánskéi cipőgyár és a bratislavai háztartási cikkeket árusító vállalat a harmadik negyedévben épít üzletet, jövőre a Textil, Drogéria és az Odevy társas beruházássál egy korszerű áruház építését kezdik meg. Az ógyallai „Potraviny" vállalat egy cukrászdát és egy élelmiszerüzletet szándékszik építeni. A Jednota Fogyasztási Szövetkezet a falu központjában és a Lenin utcában épit üzletet, míg a falu felső részén, 1,5 millió korona beruházással, üzletet és vendéglőt. A szolgáltatások terén is vannak már eredményeink. A VNB jelenlegi épületével szemben készen áll a szolgáltatások háza, amelyben a ruhatisztító, mosoda, rádió- és televíziójavítő műhely, fényképészet, borbély és fodrászüzlet stb. kapnak helyet. Ez a létesítmény feltehetően július elsején kezdi meg ténykedését. A középületek és az iskolák fűtését egy 10 millió korona beruházásával készült központi kazánház látja majd el. • Milyenek a távlati tervek? — Már az árvíz előtt kértük, hogy Gútának és környékének ipari üzemet adjanak. A múltban ez a kérésünk süket fülekre talált. Jelenleg azonban örömmel újságolhatom, hogy a Považská Bystrica-i motorkerékpárgyár már a közeljövőben megkezdi egy fióküzem építését s ennek első szakaszát már a jövő évben befejezi. Az alkatrészkészítő üzem mintegy ezer embernek biztosít munkalehetőséget. Az építkezés második szakasza 1972—1973-ban valósul meg. A foglalkoztatottak száma ezáltal 2500-ra növekedik. Már az idén 65 fiatal a Považská Bystrica-i üzemben tanul mesterséget. Itt említeném meg azt is, hogy a 240 férőhelyes óvoda és az 55 férőhelyes bölcsőde is elkészül az év végére, úgyhogy a munkát vállaló anyáknak könnyítünk gondjaikon. Ugyancsak a közeljövőben egy korszerű adminisztrációs központ és sporttelep építését is megkezdjük. A közszolgáltatási üzem a helyi ipar számára műhelycsarnokokat épít és itt is mintegy 400 ember talál majd munkára. Jelenleg nálunk 1700 ember — túlsúlyban nők — vár munkalehetőségre és 2300-an vidéken dolgoznak. Ennek következtében a migrálás is nagy. Le kell azonban szögeznem, hogy az elköltözködött családok többsége magyar nemzetiségű, akik munkalehetőség hiányában Csehországban, vagy egyes ipari központokban telepedtek le. • Az elmondottakat mivel egészítené még ki? — Ott kezdeném talán, hogy nem igen sikerült a községünkben végbemenő változásokat részletesen és aprólékosan felsorolni, egy azonban tény: a gútaiak, magyarok és szlovákok, vállvetve küzdöttek az árral és közösen vették és veszik ki részüket községünk újjáépítéséből. Mindezért köszönet jár nékik éppúgy, mint a védnökség! városoknak, járásoknak. Végezetül azt a kívánságomat szeretném kifejezni, hogy az építkezési vállalatok igyekezzenek betartani a határidőket, a felsőbb szervek pedig az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljenek Csallóköznek. NÉMETH JÁNOS MIÉRT NEM SIKERÜL RENDEZNI A KÖZEL-KELETI VÁLSÁGOT? (Folytatás a 3. oldalról) ment változások Izraelt taktikamódosításra kényszerítették ugyan, de nem változott a cél: a területrablás, a haladó arab rendszerek megdöntése vagy térdrekényszerítése. Megmutatkozott ez a jarring-missziő kezelésében is. Az ENSZ-főtitkár közel-keleti megbízottja a Biztonsági Tanács múlt év novemberi határozatának megvalósítását kívánta elősegíteni. Mandátuma erre szólt. Több mint negyven ingajáratot bonyolított le Jeruzsálem, Kairó és Amman között, míg áttette székhelyét Ciprusról New Yorkba, hogy az ENSZ palotájában folytassa küldetését. A svéd diplomata missziója mindeddig azért maradt meddő, mert csak az arabok jogadták el a BT határozatát, Izrael makacsul elutasította. (Az EAK szóvivője nemrég feltette a kérdést: egyáltalán megkezdődött-e Jarring missziója? Mint mondotta, amíg Izrael nem fogadja el azt a határozatot, amelynek végrehajtására Jarring megbízatást kapott, szó sem lehet rendezésről.) Izrael előbb azzal próbálkozott, hogy a határozatot csupán „munkaokmánynak" fogadja el, vagyis tárgyalási alapnak. A határozat végrehajtását a róla folytatandó tárgyalásokkal akarta helyettesíteni. Amikor ezt a kísérletet az arab országok elutasították, az izraeli diplomácia újabb manőverbe kezdett. Elfogadta a határozatot, de nem volt hajlandó vállalni alkalmazását-, arra számított, hogy ezt az EAK nem tartja kielégítőnek, és így rá lehet majd hárítani a Jarringmisszió kudarcának felelősségét. Az EAK azonban azonnal elfogadta a Jarring formulát, és ezzel színvallásra kényszerítette Izraelt. Ez be is következett: az izraeli kormányban a hangadó Dajan-csoport kerekedett felül, dezavuálták Abba Eban külügyminisztert, aki kénytelen volt letagadni a BT határozatának még csak szóbeli elfogadását is. Izrael hivatalos nyilatkozatban jelentette ki,, hogy nem hajlandó visszatérni a június 4-i „bizonytalan határokra", nem hajlandó kivonni megszálló csapatait békeszerződés nélkül, ragaszkodik az arabokkal való közvetlen tárgyalásokhoz. Mindez magyarán azt jelenti, hogy Izrael határmódosításra törekszik; nem elégszik meg a Biztonsági Tanács által elfogadott formulával, a hadiállapot megszüntetésével. És akkor akar tárgyalni az arabokkal, amikor területeiket megszállva tartja, vagyis nyomást akar rájuk gyakorolni, diktátumokat akar rájuk kényszeríteni. Ezt nevezi politikai megoldásnak. Ezzel szemben az EAK és az agresszió többi áldozata meszszemenő engedményeket tett a válság politikai rendezése érdekében. Az EAK egy év óta következetesen hangsúlyozza: kész a békés megoldásra, és nemcsak elfogadja a Biztonsági Tanács határozatát, hanem vállalja alkalmazását ts. Az EAK szerint a békés rendezés keretét a Biztonsági Tanács megszabta: a BT határozatát tartja politikai megoldásnak, ennek megvalósítására indítványoz menetrendet, konkrét módszereket. % Hogyan állnak jelenleg a frontok? Egyfelől Izrael a lehető legnagyobb hasznot akarja húzni agressziójából, zsarolja az arab országokat, kihívja az ENSZ-et, semmibe veszi a Biztonsági Tanács határozatát. Másfelől az EAK meghatározva az arab álláspontot, abból indul ki, hogy nem lehet megengedni az agresszió kifizetődését, nem szabad belenyugodni az ENSZ alapokmányának megsértésébe, a támadás eredményeként kialakult fait accompliba. Ezért nem hajlandó tárgyalni az agresszorral a területmegszállás nyomása alatt, s nem hajlandó békeszerződést kötni vele. Az EAK elfogadja a Biztonsági Tanács határozatát, vagyis a megszállók kivonása és a palesztinai menekültek problémájának rendezése esetén megszünteti a hadiállapotot Izraellel, s vállalja az ebből következő lépéseket: biztosítja a hajózás szabadságát a szuverenitása alatt álló víziutakon, mind a Tiranszorosban, mind a Szuezi-csatornán. Ami a térség országainak biztonságos határát illeti, Izrael ezen a címen akar területeket szerezni, terjeszkedni. Izrael elég erős határainak megvédésére. Az elmúlt két évtized agresszióinak története arra vall, hogy inkább az arab országok határait kell megvédeni, biztonságossá tenni az izraeli támadások ellen. Az EAK elfogadja, hogy a határok biztonsága érdekében a június 5-i határok mentén demilitarizált övezeteket hozzanak létre, mégpedig a határok mindkét oldalán egyenlő mélységben. A palesztinai menekültek problémáját Izrael úgy kívánná megoldani, hogy az arabok beletörődnek a palesztinai nép felszámolásába: felszívják a menekülteket, magukra vállalják letelepítésük költségeit. Az EAK ezzel szemben csak az ENSZ határozatait tartja elfogadhatónak: ezek szerint Izrael vagy visszafogadja a menekülteket, vagy kártalanítja őket elvett földjükért, vagyonukért. Oj tényezőként jelentkezett a közel-keleti kérdésben a palesztinai népi ellenállást mozgalom. Szervezetei, amelyek a napokban egyesültek és kitűzték a palesztinai nemzetgyűlés megalakításának időpontját, fegyveres partizánharcot vívnak a megszállók ellen. Izrael terroristáknak nevezi és igyekszik megsemmisíteni a szabadságharcosokat, akiket az arab államok támogatnak. 0 A megoldás messze van A szembenálló erők konfliktusa egy év után is tovább tart a Közel-Keleten. Az ellentétek felsorolása, az álláspontok puszta összehasonlítása arra figyelmeztet, a megoldás még messze van. De az idő nem Izraelnek dolgozik. A* ököljog hirdetését, az agresszió folytatását barátai is kezdik megsokallni. Izrael elszigetelődik, lényegében már csak az amerikaiakra támaszkodik. Az EAK viszont mérsékelt, józan magatartásával új rokonszenvet ébreszt. Az agresszió következményeit elvileg elutasítja, da rugalmasságot tanúsít a politikai rendezés elősegítésére. Egy évvel a háború után az EAK Joggal mondhatja: csak csatát vesztett. A nemzetközi közvélemény méltányolja azt az álláspontot, amelyet Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter így fejezett ki: „A Biztonsági Tanácsra vár határozatának megvédelmezése. Ha rábírják Izraelt a határozatból ráháruló lépések megtételére, akkor az EAK is megteszi, ami rá vár, és igy helyreállhat a béke a Közel-Keleten." 1968.