Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-21 / 170. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLQVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. június 21. Péntek # XXI. évfolyam, 170. szóm # Ara 70 fillér KOZLEMENY Szlovákia Kommunista Pártja • a I r w r r I uleserol Központi Az SZLKP Központi Bizottsága június 20-án, csütörtökön Bratislavában plenáris ülést tartott. Az ülés napirendjén a CSKP rendkívüli XIV. kongreszszusának előkészítése és az SZLKP rendkívüli kongresszusának összehívására tett javaslat szerepelt. A napirenden szereplő kérdésekre vonatkozóan Vasil Biíak elvtárs, az SZLKP KB első titkára mondott bevezetőt. Megindokolta a rendkívüli kongresszus összehívásának szükségességét, valamint 1968 októberében való megtartásának határidejét. Az SZLKP rendkívüli kongresszusának összehívására — mondotta Bilak elvtárs — a párt alapszabályzata értelmében kerül sor. A CSKP érvényben levő alapszabályzata 4. fejezetének 34. cikkelye kimondja, hogy „az SZLKP rendkívüli kongresszusát a CSKP Központi Bizottságának beleegyezéséVei lehet összehívni, ha azt a szlovákiai tagságnak legalább az egyharmada kéri, vagy pedig sürgős esetben az SZLKP KB kérésére a rendkívüli kongresszust a CSKP KB hívhatja össze." Az SZLKP legutóbbi rendes kongresszusát 1966 májusában tartották. Mint ismeretes, ezen v kongreszuson bírálóan érté-iiflték a párt volt vezetőségék a tevékenységét, Karol Baekkel az élén, és megerősítették a pártnak azt az irányvonalát, amely síkra szállt az Alexander Dubček elvtárs vezette irányításért. A párt alapszabályzata értelmében az SZLKP rendes kongresszusát négy év múlva — tehát csak 1970-ben kellett volna megtartani. Ha négy éven belül — amint ezt az alapszabályzat meghatározza — két kongreszszust hívnak össze egymás után, akkor, a rendes határidő előtt megtartott kongresszust rendkívülinek kell tartani. Az SZLKP rendkívüli kongresszusának összehívására tett javaslat megindokolása során más feltételekből indulunk ki, mint a CSKP rendkívüli XIV. kongresszusa összehívásának indoklásakor. A CSKP rendkívüli XIV. kongresszusának mielőbbi összehívása mellett foglaltak állást a csehországi kerületek és járások pártszerveí, a kerületi konferenciák és az egyes párttagok. Vasil Bifak elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy bár Szlovákiában nem nyilvánult meg olyan közvetlen megmozdulás a rendkívüli kongresszus összehívása érdekében, mint a csehországi kerületekben, az SZLKP Központi Bizottságának elnöksége Szlovákia általános politikai helyzetének megítélése során, de főként az új államjogi elrendezésből következő jövő feladatok szempontjából mégis arra a követA Nemzetgyűlés bizottságait tájékoztatták előkészületeiről A n

emzeti kisebbségek kérdésében még nincs azonos álláspont (TudósítónktólI — A Nemzetgyűlés elnökségének indítványozására tegnap a prágai várban együttes ülést tartottak a parlament bizottságai, s ezen tájékoztatták a képviselőket a föderatív államközi elrendezéssel kapcsolatos munkálatokról, valamint a Cseh Nemzeti Tanács előkészületeiről. Az ülésen a képviselők jóváhagyták a Nemzetgyűlés 24. ülésszakának programját és meghallgatták a parlamenti bizottságok tevékenységéről szóló jelentést. MAI SZÁMUNKBAN Békességóhajtás ember-időben (7. OLDAL) Végre értsünk szót (8-9. OLDAL) Sok itt a baj, s mind nagy! (8-9. OLDAL) ATOMGARANCIA A BIZTONSÁGI TANÁCS HATAROZATA AZ ATOMSOROMPÓ-SZERZÖDÉSRÖL # „ÓDA" KUZNYECOVHOZ keztetésre jutott, hogy helyes és hasznos lenne összehívni az SZLKP rendkívüli kongresszusát is, hogy megtárgyalja az SZLKP KB januári plénuma óta végbement szlovákiai fejlődéssel összefüggő fontos kérdéseket, és főként azokat, amelyek elsősorban az új államjogi elrendezéssel kapcsolatban várnak ránk. Az előttünk álló igényes feladatok megkívánják azt is, hogy az SZLKP új Központi Bizottságának és szerveinek összetétele megfeleljen az újonnan kialakuló feltételeknek. Tagadhatatlan, mondotta Bifak elvtárs, hogy Szlovákiában is elég olyan probléma van, amelyekkel kapcsolatban állást kell foglalnia a párt kongresszusának, és meg kell határoznia Szlovákiában a párt — új feltételeknek megfelelő — szervezeti struktúráját és egyben a párt további munkáját. RiTak (Folytatás • Z. oldalon) H ATA ROZ AT az SZLKP rendkívüli kongresszusának összehívásáról Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 19S8. május 29-e és június l-e között megtartott Glésén 1988. szeptember H ére összehívta Csehszlovákia Kommunista Pártja rendkívüli XIV. kong resszusát. Ezzel egyidejűleg jóváhagyta a CSKP rendkívüli XIV. kongresszusának előkészítéséről, a rendkiviili járási, valamint a Prágában és Bratislavában megrendezendő városi pártkonterenciák, továbbá a kerületi pártkonterenciák megtartásáról szóló határozatot. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a CSKP alapszabályzata 34. cikkelyének értelmében összehívja Szlovákia Kom munista Pártjának rendkívüli kongresszusát 1968 októberére a kö vetkező napirenddel: 1. Beszámoló Szlovákia Kommunista Pártja tevékenységéről, a tár sadalomnak az SZLKP legutóbbi 1988. évi kongresszusa óta végbe ment fejlődésről, a párt tő teladatairől a föderatív államrendszer feltételei között, továbbá a párt felépítésére és a pártmunka elveire vonatkozó javaslat a CSKP új alapszabályzata értelmében. 2. Szlovákia Kommunista Pártja Ellenőrző és Revíziós Bizottságának jelentése. 3. Az SZLKP Központi Bizottságának. Szlovákia Kommunista Pártja Ellenőrző és Revíziós Bizottságának megválasztása. (Folytatás a 2. oldalon) New York — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán tíz szavazattal öt tartózkodás ellenében (Algéria, Brazília, Franciaország, India és PakisztánI elfogadta az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió képviselői által az atomsorompó-szerzödést aláíró, nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok biztonságának szavatolásáról előterjesztett határozatot. A határozat hangsúlyozza, hogy a nukleáris fegyverek alkalmazásával végrehajtott agresszió, vagy a fenyegetőzés Ilyen agresszióval olyan helyzetet teremtene, amelyben a Biztonsági Tanácsnak, mindenekelőtt pedig a nukleáris fegyverekkel rendelkező állandó tagoknak késedelem nélkül cselekedniök kellene az ENSZalapokmánya által rájuk háruló kötelezettségek szellemében. A határozat ismét megerősíti az ENSZ alapokmányának azt a tételét, miszerint az országoknak joguk van az egyéni vagv kollektív önvédelmezésre már azelőtt, hogy a Biztonsági Tanács megteszi a nemzetközi béke és biztonság támogatásához elkerülhetetlenül szükséges intézkedéseket. Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió ENSZ-külÉöttségének vezetője, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese felszólalásában kijelentette, hogy az ENSZ sikeresen lezárt egy fontos fejezetet és uiat nyitott a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés aláírásához és ratifikálásához. A Biztonsági Tanács szerdai ülésének vitája során lord Caradon Anglia képviselője napirenden kívül szót kért. A száraz, a lényegre törekvő felszólalásairól ismert diplomata nagy meglepetést okozott. Ugyanis közölte, rögtönzött versben kívánja köszönteni Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettest, aki rövidesen visszatér Moszkvába, miután két hónapon keresztül irányította a szovjet ENSZ-küldöttség tevékenységét. Az angol diplomata ezután hibátlan verslábakkal és rímekkel költeményt szavalt el, amelyben tömören összefoglalta Kuznyecov diplomataerényeit. Megállapította, hogy Kuznyecov megjelenésével „a Biztonsági Tanács viharos vitáktól sötét égboltján békegalambként a remény sugarát csillantotta fel, s tevékenységével olyan légkört teremtett, hogy immáron az oroszlán és a bárány együtt szavazhat". f _ * A föderatív államjogi elrendezés előkészületeiről dr. Gustáv Husák miniszterelnök-helyettes, a föderációs kormánybizottság elnöke tájékoztatta a képviselőket. Nagy vonalakban ismertette a május 21. óta dolgozó kormánybizottság tevékenységét. A magyar, lengyel, ukrán és német nemzeti kisebbség problémáiról ezeket mondotta: A kormánybizottságban megbeszélésekre került sor, valamennyi kisebbség képviselőivel, a kisebbségi kulturális egyesületek és a nemzetiségi szervezetek küldöttségeivel. Arra az álláspontra jutottunk, hogy a kisebbségi kérdést nem alkotmányerejű törvénnyel, hanem külön törvénnyel rendeznénk, amely államunk föderatív elrendezésében biztosítaná a Csehszlovákiában élő kisebbségek demokratikus jogait. Ebben az értelemben terjesztenénk törvényt a Nemzetgyűlés elé, s így tájékoztatnánk a nyilvánosságot is. Ez lenne a legeszményibb megoldás, s a bizottság is ebben az értelemben végzi a munkáját. A nemzeti kisebbségek képviselői előterjesztették saját javaslataikat. Mindeddig nem mondhatom el — jelentette ki dr. Husák —, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetének kérdésében azonos álláspontra jutottunk volna. Vita folyik erről a kérdésről mind a bizottságban, mind pedig a nyilvánosságban és a sajtóban, de még nem tájékoztathatom a Nemzetgyűlést semmilyen egységes álláspontról. Ezzel kapcsolatban talán csak azt a kívánságot fejezhetném ki, hogy a vegyes nemzetiségű területekről még ne döntsenek, ehelyett inkább Kelet-Szlovákiá(Folytatás a 2. oldalon.)