Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-15 / 164. szám, szombat

Szomszédok vagyunk, közös otthonunk Európa, amelynek szocialista felében élnek és találják meg népeink boldogulásukat (Folytatás a 2. oldalról) Magyarországot és Csehszlo­vákiát történelme, szomszédos földrajzi helyzete következté­ben sokféle kapcsolat köti ösz­sze. Ilyen a szomszédos orszá­gokban élő nemzetiségek kérdé­se. A múltban ezt a kérdést a Habsburg- és a német imperia­lizmus, országaink burzsoáziája az „oszd meg és uralkodj" esz­közévé tette, s kezében az el­nyomás, a gyűlölet és viszály­keltés fegyverévé vált. Ennek a múltnak bizonyos maradványai máig is hatnak, felszámolásuk csak a szocializmus és a lenini nemzetiségi politika alapján le­hetséges. Nálunk is élnek szlovákok és Csehszlovákiában is élnek ma­gyarok. Ha még ma is vannak megoldásra váró kérdések, azo­kat rendezni kell, de nem a szenvedélyek alapfán, mert az rossz tanácsadó. Előre kell te­kinteni és nem a múltba. A Csehszlovákiában élő magyar­ságnak ma az a legfontosabb kötelessége és egyben érdeke, hogy a napirenden levő nagy társadalmi kérdések, közöttük a nemzetiségi kérdés szocialista megoldását segítse elő. Tömö­rüljön Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja köré és annak har­cát támogassa. Népünk sok sikert kíván Csehszlovákia munkásosztályá­nak, dolgozó népének ahhoz a nagy munkához, amelyet Cseh­szlovákia Kommunista Pártja vezető szerepének megszilárdí­tásáért. Csehszlovákia népeinek egységéért, a szocializmus meg­erősítéséért végeznek, az a párt, amely annyi nagy törté­nelmi feladatot megoldott, a munkásosztály, az egész nép tá­mogatásával ezt a feladatot is sikeresen teljesíteni fogja Cseh­szlovákia népeinek boldogulásá­ra, a szocialista országok kö­zösségének továbi erősítésére. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársaki A magyar—csehszlovák barát­ság és együttműködés, közvet­len érdekeinken túlmenően a szocializmus nemzetközi ügyét, az imperializmus elleni harc si­kerét, a nemzeti függetlenségü­kért küzdő népek támogatását szolgálja és mozdítja elő. A szo­cialista világrendszer tagjaiként, a Szovjetunió és más szocialista országok megbízható szövetsé­geseiként, összefogva az összes haladó erővel, mindent megte­szünk annak érdekében, hogy politikánk még nagyobb befo­lyást gyakorolhasson az esemé­nyek menetére. A világ népeinek lankadatlan erővel folytatniuk kell az ame­rikai agresszió ellen küzdő hős vietnami nép támogatását. A szocialista országok, s köztük hazánk — mint ezt a napokban aláírt magyar—vietnami meg­állapodás is bizonyítja — ma­radéktalanul eleget tesznek in­ternacionalista kötelezettsé­geiknek. A vietnami kérdés egyedüli helyes megoldását a Vietnami Demokratikus Köztár­saság kormánya és a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítás! Front álláspontja képviseli. A kezdeményezés most már katonai, politikai és diplomáciai síkon egyaránt vietnami bará­taink kezében van. A kapcsola­tok felvételére és előzetes tár­gyalásra kényszarltették az amerikai imperialistákat. A kapcsolatfelvétel hírét, a pári­zsi előtárgyalások megindulását a nemzetközi közvélemény meg­elégedéssel fogadta. A kérdé­sek rendezéséhez azonban bizo­nyos lépések elengedhetetlenek. Éppen ezért a világon min­den tisztességes ember támo­gatja az igazságos követelést: Az amerikai Egyesült Államok feltétel nélkül szüntesse be a Vietnami Demokratikus Köztár­saság ellent bombatámadásokat, és szüntessen be minden harci cselekményt. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a harcban, amely most a csatatereken és a tárgyalóasztalnál is folyik, az agresszor meghátrálásra kény­szerül, s a szabadságáért küz­dő vietnami nép győzni fog. Országainkat közvetlenül fe­nyegető állandó veszély a mili­tarizmus, az újfasizmus előre­törése a Német Szövetségi Köz­társaságban. A nyugatnémet parlament a közelmúltban elfo­gadta az úgynevezett szükségál­lapot-törvényeket. Ezzel a nyu­gatnémet monopolista uralkodó körök nagymértékben növelték az európai békét fenyegető ve­szélyt. Ez nem tekinthető egy­szerűen a Német Szövetségi Köztársaság belügyének. A bon­ni kormánykörök gyakran pa­naszkodnak, hogy nem értik meg őket, nem hisznek nekik. A Német Szövetségi Köztársa­ság vezető körei a népek bizal­mát csak akkor nyerhetik meg, ha módosítják politikájukat. Eh­hez azonban Bonn részéről nem üres szavakra, hanem a fasiz­mus újjáéledését megakadályo­zó tettekre van szükség. Teljes mértékben szolidárisak vagyunk a Szovjetunióval, a Német De­mokratikus Köztársasággal, a világ összes haladó erőivel ab­ban, hogy mindent meg kell ten­nünk a militarizmus, a revan­sizmus és a nácizmus erőinek visszaszorítására. A közelmúltban a nyugati vi­lágban olyan események zajlot­tak le, amelyekből az imperia­listáknak látniuk kell, hogy re­akciós terveik megvalósítása a népek mind tudatosabb és szer­vezettebb ellenállásába ütközik. A francia dolgozók millióinak hősi sztrájkja, a kommunisták, a baloldal előretörése az olasz­országi választásokon, az ame­rikai szegények menete mind azt bizonyltja, hogy egyre szer­vezettebben és nagyobb erővel lépnek fel a haladás, a demok­rácia hlvel a kapitalista világ­ban. Szertefoszlottak a kapitaliz­mus prókátorai által terjesztett megtévesztő legendák az „osz­tálybékéről", a „jóléti állam­ról". Az imperialista tőke ügy­vivői, bábjai és helytartói alatt sokhelyütt mozog a föld. Ilyen viszonyok között a népeknek még éberebbeknek kell lenniük, mert a történelem és a közel­múlt egyaránt bizonyítja, hogy az Imperialisták válságos hely­zetükből gyakran kalandor mó­don keresnek kiutat. Ml a jelenlegi bonyolult hely­zetben ls következetesen foly­tatjuk szocialista külpolitikán­kat. Ennek tengelyében a hala­dás és a béke ügyének nemzet­közi szolgálata áll. Támogatjuk a szabadságukért küzdőket, emellett együttműködést kere­sünk mlnazokkal, akik egy, vagy más kérdésben készek olyan lépések megtételére, amelyek alkalmasak a világhá­ború kiküszöbölésére, a veszély csökkentésére. Ilyen meggondo­lásokból támogatta kormányunk az ENSZ-ben az atomfegyver el­terjedését gátló megállapodás megkötését. Ugyancsak készek vagyunk minden olyan kezde­ményezés támogatására, amely közelebb visz bennünket az eu­rópai biztonság megteremtésé­hez. Mindezen akciók eredmé­nyességéhez a haladás erőinek összehangolt, együttes fellépé­se szükséges. Változatlanul fő feladatunk­nak tartjuk minden haladó erő összefogását imperialista-elle­nes akciófrontba. A jelenlegi helyzet, a haladó erők, minde­nekelőtt a béke és haladás jő erőinek, a szocialista országok­nak a szorosabb egységét, együttműködését kívánja meg, hogy még hatékonyabb legyen fellépésük a nemzetközi reak­cióval szemben. Országaink nem egyszer dek­larálták, hogy készek megfon­tolás tárgyává tenni megállapo­dás létrehozását a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű meg­szüntetésére. Ez a javaslat most ls érvényes. Ugyanakkor szüksé­gesnek tartjuk a Varsói Szerző­dés Szervezetének — ideértve (Folytatái a 2. oldalról) lehetősége nyíljék közvetlenül befolyást gyakorolni minden fontos társadalmi kérdésben, és érvényesíthesse alkotó aktivitá­sát. Mély társadalmi és politikai átalakuláson ment át a falu is. A szövetkezeti parasztság hala­dó, forradalmi osztállyá vált, katonai szervezetének — fej­lesztését mindaddig, amíg e ka­tonai csoportosulások fennáll­nak, mert ezt kívánja orszá­gaink biztonsága, az összes né­pek érdeke. Országaink népgazdaságának önálló fejlesztése mellett szük­séges a szocialista országok, el­sősorban a KGST-országok gaz­dasági együttműködésének ma­gasabb formáit, a szakosítást, a kooperációt, a tervek és beru­házások fokozottabb összehan­golását is kidolgozni. A jövő­ben már nem lesznek elegendők a ma meglevő, egyébként hasz­nos együttműködési formák. A szocialista fejlődés meggyorsí­tásának igénye a szocialista vi­lággazdaságon belül is nagyobb gazdasági érdekeltségek kifej­lesztését kívánja meg. A szocialista világrendszer or­szágai együttműködésének és egységük erősítésének azért is nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert ezzel a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­ban is elősegíthetjük a sorok tö­mörítését. A mozgalom össze­foiTottságának nagy szerepe van az imperializmus elleni harcban. Ezt ismerte fel a test­vérpártok nagy többsége, ami­kor úgy döntött, hogy ez év vé­gén Moszkvában nemzetközi ta­nácskozást tart. Mi minden tő­lünk telhetőt megteszünk e ta­nácskozás sikeréért, a kommu­nista és munkáspártok, a világ összes haladó ereje imperialis­ta-ellenes akcióegységének erő­sítéséért. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! A csehszlovák barátainkkal folytatott nyílt, baráti eszme­cseréken most ismét és teljes joggal megállapíthattuk, hogy pártjaink, kormányaink közös célokat követnek az országépí­tő munkában és mindkét fél a szocializmus, a haladás nem­zetközi erőinek összefogásáért, egységéért dolgozik. Erősíteni és bővíteni kívánjuk kapcsola­tainkat, együttműködésünket magyar—csehszlovák viszony­latban. A Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság együttműködése erősödhet és erősödni fog a két­oldalú kapcsolatokon kívül a külpolitika, a nemzetközi élet más területein is. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyet csehszlovák barátainkkal kötöttünk, megfe­lel országaink érdekeinek és nemzetközi kötelezettségeink­nek. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk ennek a szerződésnek. Meggyőződésünk, hogy ez a szerződés ugyanúgy, mint az előző, népeink Javát, boldogu­lását fogja szolgálni, és hozzá­járul a szocialista országok kö­zötti kapcsolatok elmélyítésé­hez. E szerződés szilárd alapja, hogy népeink őszinte barátsá­gára, közős eszméinkre és azo­nos céljainkra épül. Ezt az őszinte, jó barátságunkat óvjuk, erősítjük a jövőben is népeink boldogulására, országaink fel­emelkedésére. Biztosíthatjuk csehszlovák barátainkat, hogy a Magyar Népköztársaság, a ma­gyar nép hü lesz e szerződés betűihez és szelleméhez. Éljen, erősödjék népeink test­véri barátsága és együttműkö­dése! Éljen a proletár nemzetközi­ség és szolidaritásI Éljen a szocializmus és a bé­ke! amely jelentős gazdasági és po­litikai helyet foglal el a szo­cialista társadalom fejlődésé­ben. Ogy véljük, a szövetkezeti parasztságnak teljes mértékben részt kell vennie a társadalmi kérdések megoldásában, olyan politikai szerepet kell játsza­nia, amely ténylegesen megille­ti. Ezért is alakul meg most nálunk a Szövetkezeti Paraszt­ság Szövetsége, amelynek az egyénileg gazdálkodó parasztok is tagjai lehetnek. Azzal számo­lunk, hogy ez az érdekvédelmi szervezet egyben a Nemzeti Front egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb részévé is vá­lik. Helyrehozzuk a torzulásokat, amelyek az értelmiséghez fűző­dő kapcsolatainkban bekövet­keztek. Szabad teret akarunk biztosítani alkotó tevékenységé­nek, s annak, hogy aktívan részt vegyen az egész társadalom kérdéseinek kidolgozásában. Ar­ra törekszünk, hogy gondolatai bázisából semmi se sikkadjon el. Amikor társadalmunkban a szocialista demokrácia további elmélyítésére törekszünk, azt akarjuk, hogy mindenekelőtt biztosított legyen a dolgozók közvetlen részvétele a társada­lom irányításában és igazgatá­sában, szervezeteik: a szakszer­vezetek, a paraszt-szervezetek, az ifjúsági, a női- stb. szerveze­tek révén. Munkásosztályunk fejlettsége és gazdag forradal­mi tapasztalatai, szövetkezeti parasztságunk és a Nemzeti Front szocialista alapelveit ma­gáénak valló egyéb társadalmi rétegek politikai magatartása is megfelelő biztosítéka társadal­munk továbi szocialista fejlődé­sének. Köztársaságunk összejorrott­sága, szocialista rendszerünk szilárdsága a csehek és a szlo­vákok közötti jó viszonyon ala­pul. Az eddigi fejlődés mege­rősített bennünket abban, hogy újólag sürgősen rendezni kell szocialista államunk államjogi helyzetét is. Szeretnénk, hogy a csehszlovák állam föderatív mo­delljében teljes mértékben ki­fejezésre jusson mindkét szo­cialista nemzetünk egyenjogúsá­gának és szuverenitásának alap­elve. Szocialista viszonyaink kö­zött a nemzetiségi kisebbségek­nek ts teljes mértékben joguk és lehetőségük van arra, hogy nemzeti életüket éljék. Követ­kezetesen megvalósítjuk a szo­cialista internacionalizmus alap­elvét, amely a nemzeti kisebb­ségek minden tagjának lehető­séget ad, hogy nemzeti sajátos­ságait realizálja. Önökben, mint barátainkban nem akarok olyan benyomást kelteni, hogy az országunkban január óta zajló események problémamentesek, s hogy alap­vető elképzeléseinket megvaló­sítottuk. A múlt kritikai értéke­lése, a törvénytelen cselekede­tek leleplezése során jelentkez­tek egyes olyan tendenciák is, amelyek kívülről hatnak a párt­ra és amelyeket röviden úgy jel­lemezhetünk, hogy szocialista­ellenesek. E tendenciák a CSKP­nak szocialista társadalmunk­ban betöltött vezető helyzete, szerepe és küldetése ellen irá­nyulnak, Igyekeznek gyengíteni a Szovjetunióhoz és a többi szo­cialista országhoz fűződő inter­nacionalista szövetségünket, a a marxista—leninista eszme tör­ténelmi küldetésének alapelvét. A történelem arra tanít bennün­ket, hogy ez mindig így van, amikor a párt új szakaszba lép, s amikor belső problémáit és nehézségeit oldja meg és küzdi le. Pártunk és szocialista társa­dalmunk egyáltalán nem szán­dékozik szabad teret engedni e tendenciáknak. Ellenkezőleg a szocialista demokratizálási fo­lyamat fejlődése érdekében ezekkel határozottan szembe jo­gunk szállni, annál is inkább, mivel ez a még meglevő szélső­séges szektásság malmára is hajtja a vizet. Ahogy változatlan és sérthe­tetlen fejlődésünk szocialista jellege, ugyanúgy változatlanok külpolitikai orientációnk alap­elvei is. Barátainknak, akik jó viszonyt kívánnak pártunkkal, népünkkel, nemzeteinkkel, köz­társaságunkkal, őszinte barát­sággal válaszolunk. A Szovjet­unióhoz, a Magyar Népköztársa­sághoz és a szocialista közösség többi országához fűződő tartós szövetségünk és szoros együtt­működésünkről, — amelyet az egyenjogúság, a kölcsönös elő­nyök, a be nem avatkozás és az internacionalista szolidaritás alapján fejlesztünk — nem le­hetnek kétségesek. Nagyon is Jól tudjuk, ml felel meg a cseh­szlovák nép alapvető érdekei­nek és a szocialista országok egysége, sokoldalú együttműkö­dése általános érdekeinek. Tel­jesen egyértelműen vonatkozik ez arra, hogy tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek és a KGST­nek is. Mint Internacionalisták, mun­kánkban felhasználjuk a többi ország szocialista építésének tapasztálatalt, támaszkodunk a szocialista fejlődés és a marxi — lenini tanítás általánosan érvé­nyes törvényszerűségeire. Nem lennénk azonban pártunk, né­pünk és nemzeteink jó képvise­lői, ha számításon kívül hagy­nánk azokat a történelmi, poli­tikai, gazdasági sajátosságokat és különbözőségeket, amelyek­ben élünk és dolgozunk. A szocialista országok közötti kölcsönös megértés és a szocia­lizmus fejlődésének alapvető kérdéseire vonatkozó nézetazo­nosság nem zárja ki, sőt ellen­kezőleg, feltételezi a nyílt, elv­társi véleménycserét. így volt ez az önök pártja és kormánya képviselőivel lezajlott találkozá­sunk során is. A proletár internacionalizmus alapelveinek gyakorlati érvé­nyesítése a szocialista országok­hoz és a nemzetközi kommunis­ta mozgalomhoz fűződő kapcso­latokban, valamint alapvető kö­zös érdekeiknek a figyelembe vétele nem lehet akadálya an­nak, hogy minden ország saját bel- és saját külpolitikát is foly­tasson, amely megfelel közös érdekeinknek, valamint az ille­tő ország történelmi fejlődésé­nek és sajátos feltételeinek. Országaink természetes ér­deklődése Európára irányul. Csehszlovákia és Magyarország, mint a szocialista közösséghez tartozó közép-európai államok, hozzájárulhatnak az európai or­szágok békés kapcsolatai szem­pontjából kedvező légkör kiala­kításához. E kapcsolatok később az európai biztonsági rendszer­ről szóló egyezményhez vezet­nek. Az európai stabilitás és béka feltételei a háború utáni terü­leti és politikai elrendeződés tiszteletben tartásától függnek. Ebben a szellemben arra fogunk törekedni, hogy mindenki elis­merje a két német állam létét, hogy ésszerűen és reálisan ren­dezzék a két ország kapcsola­tait, s erősödjék a Német De­mokratikus Köztársaság nem­zetközi helyzete. Érdekünk fű­ződik ahhoz is, hogy valóban normalizáljuk kapcsolatunkat a Német Szövetségi , Köztársaság­gal. Nem kérünk tőlük semmi mást, csak biztosítékot arra — és ezeket igényeljük — hogy végleg szakítson a nácizmus örökségével és hogy a jövőben se kerüljenek hatalmi túlsúlyra az újnáci erők, az új törekvések, amelyek Európa térképét meg akarják változtatni. Szeretnék személyes benyo­másaimnak ts hangot adni. Ké­rem önöket, hogy vegyék olyan­nak szavaimat, amilyenek — szívből jönnek. Nem kell az embernek hosszú ideig az önök országában tartózkodni ahhoz, hogy lássa, mennyire megválto­zott annak arculata. Engedjék meg, hogy megkö­szönjem önöknek azt a támo­gatást, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Csehszlovák Szoctaltsta Köztár­saság kormányának, a testvéri Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány és az egész magyar nép nyújt. Hálásak va­gyunk a problémák iránti meg­értésért, és biztosítjuk önöket,„ hogy új barátsági szerződésünk kötelezettségei nem maradnak csak betűk — konkrét kifeje­zést nyernek országaink testvé­ri kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésének továbbjej­lesztésében. A barátsági nagygyűlés rész­vevői lelkes tapssal fogadták, amikor Alexander DubCek beszé­de végén néhány magyar mon­dattal köszönte meg a vendég­látást és ismételten leszögezte, hogy nagyon jól érezte magát Magyarországon. Beszédét — ugyancsak magyar nyelven — a csehszlovák—magyar barátság, a szocialista országok egysége, a Magyar Szocialista Munkás­párt és a magyar nép éltetésé-­vei fejezte be. Bízhatunk egymásban, szövetségi kapcsolatunk tartós és szilárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom