Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-03 / 122. szám, péntek

— Anyu miért kellett szegény aput minden ok nélkül össze­szidni? i — Azért kislányom, mert mindjárt küldöm szőnyeget po­rolni és ha mérges lesz rám, nagyobb erővel csépeli a sző­nyeget! Határozott fellépésű férfi lép a legelőkelőbb New York-i szál­ló, a Waldorf Astoria főportá­sához. — Kérem, legyen szíves hol­nap reggel hatkor ébreszteni! — Igenis uram, melyik szo­bában lakik? — Ott fekszem a szemközti ház előtt a flaszteron. A szerző darabját a színház Igazgatója lemondó mozdulattal adja vissza az alkotónak. — Nem tehetem kedves mes­ter, hiába ... nem engedhetem meg, hogy az én színházamban káromkodjanak. — De hiszen ilyesmiről szó sincs a darabomban! — Tudom, Nem is a színpa­don káromkodnának, hanem a nézőtéren! — Én egy ágyban alszom a kutyámmal. — De hiszen ez nagyon egészségtelen. — Tudom, de hát már meg­szokta és a jelek szerint egy­általán nem árt neki. g^maMiu "—MMB— Anekdota A híres angol tudós, Rutherford egyik este be­ment laboratóriumába. Jóllehet az idő későre járt, tanítványainak egyi­ke még mindig ott üldö­gélt, a műszerek fölé ha­jolva. — Mit csinál ilyen ké­sőn — kérdezte a fiatal tudóst Rutherford. — Dolgozom — hang­zott a válasz. — És mit csinál nap­pal? — Akkor is dolgozom. — Hát korán reggel? — Reggel is dolgozom, professzor úr — bizony­gatta a fiatalember a di­cséret reményében. Rutherford elkomoro­dott és a következő kér­déssel zárta le a beszél­getést: — Mondja csak, és mi­kor szokott gondolkodni? Külföldi humor < Csípős bölcsességek • Többnyire azokat nevezik abnormálisnak, akik nem felel­nek meg a normáknak. • Amikor bírált, mögötte állt az egész kollektíva. Némán. MESE FELNŐTTEKNEK A filozófus Kos niért m 1968. V. 3. Talákozott a Farkas a Kossal. Zdeltél? — kérdezte a Farkas, érdekel? ebédelte ml Így hát, bármep hálla&SéžžfioffiC^JČiQismeret ... szeretném, l — azWte? ember pem válogat, az éhséq mijg a\ löany jak/Ezért téged, t&tioes Báránykám,J)tfst — Ntm"égésfcn értem, mire célzói! — nú$QtÍMzke 'a Kos. -— A természetes ThségSrzet és egy szülőatya* 'a&ntosságára tett kétes célzásod méginkäpb elködösíti alapyomloiatoá ho­mályos kifejtését. "Ügy vélem, sz&sem lehet a valóságbari.egy fiziológiai ériés és bizonyos családi kapcsolat — hogy 'úgy mondtam — túl Aara- összehasonításánál: Ha ugyarhs a fenn említeti,^azjStts&a és a szWô 'ahyaróTčonságára vyndUcoz/t^cél­zásohQgys'zeťOŠf^bsak irodalmi főgáz, volna, akkoF^Wtfm i ha­sonló anStőgiát lehetségesnek-*arha ý ľpégis kôte^jfTit/eftnek tartanám megje gyez ni, hogy ... 1 A Kos be sem jejézhette mondanivalóját... A Farkas már nádakon-berkeken túl volt. Egyszerűen elment az étvágya. (Lőrincz László fordítása) KALAUZ AZ UTASHOZ: — Az On jegye személyvonatra szól, ez pedig ex press 1 — Kérem, én ráérek, mejen lassabban! * A 130 éves hegyilakó egy na­pon abbahagyta a dohányzást. — Eldobtam a pipát — ma­gyarázta, — amikor megtudtam, hogy a nikotin ártalmas az egészségre. A férfi végérvényesen össze­veszett a feleségével. Bőröndjé­be gyűrte a legszükségesebb ruhadarabokat és így búcsúzott az asszonyától: — Elmegyek űrhajósnak. In­kább ütközzem össze meteori­tokkal és pusztuljak el valame­lyik ismeretlen planétán, mint­sem hogy örökösen veled ci­vódjak. Ezzel elment, becsapta maga után az ajtót. Ám egy perc múlva visszatért: — Szerencséd van — mondta a jeleségnek. — Odakünn zuhog az eső. Hajókirándulást szervezett a ČEDOK. A hajó úszik a tenge­ren, ám hirtelen süllyedni kezd. Az utasok fejvesztve ro­hannak a mentőcsónakokhoz, azonban a kapitány harsány hangja megállítja őket: — Csak semmi pánik! Elő­ször azok szállnak a csónakok­ba, akik a részvételi díjra köl­csönt vettek fel a takarékból! MŰVÉSZI ERDEMEK Három andalűz festő beszélget. Mindegyik saját érdemeit dicséri. — Én — mondja az első — festményen olyan tökéletesen utá­noztam a márványt, hogy a folyó­ba dobva nyomban elmerült. — Ügyesebb vagyok én — kiált fel a másik. — Egyik képemen oly nagyszerűen érzékeltettem Kö­zép Afrika legforróbb tájait, hogy amint rátettem a hőmérőt, az nyomban plusz hatvan fokot mu­tatott . .. — Nos, eszerint én vagyok a győztes — szakítja meg a harma­dik. — A múlt hónapban ugyanis egy férfit olyan élethűen festet­tem meg, hogy hetenként három­szor kellett borotválkoznia. TÖRTSZÁMOK Az egyik török tanftó az alábbi kérdést intézi diákjaihoz: — Mondjátok, mit szeretnétek jobban, egy sajt ötödrészét, vagy hatodrészét? » — Én a hatodrészét szeretném — teleli az egyik tanuló. — Rendben van, de ez nem a legszerencsésebb választás lenne, mert ha öt kisebb is, mint hat, az ötödrész mégis nagyobb, mint a hatodrész.. . — Én ezt tökéletesen tudom, ta­nító úr, de én — nem szeretem a sajtot. BORBÉLYNÁL Várakozni kell, s ezalatt ax egyik vendég szórakoztatni kíván­ja barátját. — Mondd ineg nekem mi az, minél nagyobb, annál kevésbé lát­ni? — Bárhogy is töprengek, nem ludom kitalálni. — Pedig egyszerit a megoldás. ., — Mégpedig? — A sötétség . .. NAGYSZERŰ LOGIKA Az apa névnapjára készülődött, és egy hordó bort vásárolt. Mivel tudta, hogy kamasz fia dézsmál­ni szokta az itókát, felül, a dugó­nál hermetikusan lezárta a hor­dót. Közben a fiú születésnapját ün­nepelte. Barátai akknr jöttek kö­szönteni, amikor a szülők nem voltak otthon. A fiú gavallér akart lenni, alul kifúrta a hordót, és a borral szorgalmasan kínál­gatta barátait. Aztán bedugta a lyukat. Az apa csakhamar felfedezte a csínytevést, és fgy szólt felesé­géhez: — Nézd mit csinált a fiacskád: alul kieresztette a bort! — Ugyan miért mondod ezt — replikázott a felesége — hiszen nein látod, hogy nem alul, hanem felül hiányzik? ARANYBAN, VAGY BANKJEGYBEN Egy gall mélyen álmodott. Épp Jakab apostollal beszélgetett, aki nagy csomag bankjegyet tartott a gall orra elé, miközben megkér­dezte: — Szeretnél 1000 durot? — Ó, igen uram! — Bankjegyben, vagy aranyban? — Aranyban! — No jó, akkor várj egy kicsit, nyomban beváltom . . . Ebben a pillanatban felébredt a gall, és mély sóhajtással mond­ta: — Bárcsak a bankjegyet válasz­tottam volna... < co O < MINDENNAPI KÁVÉNK A világkereskedelemben a kávé a kőolaj után sorrend­ben mindjárt a második helyen áll. Az Egyesült Államok behozatali cikkeinek listáján is a második. Az Egyesült Ál­lamok 1966-ban 21 millió zsák kávét vásárolt, és 1 milliárd 250 millió dollárt fizetett a szállítóknak. A kávé több mint 30 ország gazdaságában döntő szerepet játszik, és 15 latin-amerikai ország általános kivitelének 28 százalékát és 19 afrikai ország kivitelének 24 százalékát al­kotja. Brazília hagyományosan a világ legnagyobb kávétermelője volt, bár szállítmányai a világpiacon fokozatosan csökken­nek: a század elején elért 80 százalékról 40 százalékra estek vissza. Ennek ellenére a kávé továbbra is a brazil gazdaság alapja, és az ország valutabevételének több mint a jelét adja. Az utóbbi években, különösen azután, hogy számos afrikai ország jelentkezett a világpiacon, idült kávé-túltermelés mu­tatkozik, mely húsz százalékkal haladja meg a keresletet. Ha tekintetbe vesszük, hogy a kávétermelő országok maguk 15 millió zsák kávét fogyasztanak el, még így is jelentős kávéfölösleg marad raktáron. Az amerikai földművelésügyi minisztérium adatai szerint 1967 elején a világ kávékészleie 88 millió zsák volt, ebből Brazíliáé 60 millió. (Brazília másfé' évig teljesen ki tudja elégíteni valamennyi ország kávészük­ségletét. j Egy nemzetközi kávétermesztési szervezet azzal a felhív vassal fordult a kávétermesztő országokhoz, hogy termesz­szenek más növénykultúrákat is a kávéültetvényeken. E té­ren Brazília már megtette az első lépéseket. Egymilliárd kávécserjét irtottak ki, s a felszabadult területet babbal és kukoricával vetették be, így lehetővé válik, hogy Brazília évente ötmillió zsákkal csökkentse kávétermelését. (Christian Science Monitor) •o co O < w O «< KÉTMILLIÁRD DOLLÁR A LEVEGŐBEN Az Egyesült Államokban a Nemzeti Elmekórtani Intézet az alkoholizmust tartja a legkevésbé tisztázott orvosi kér­désnek. john Gardner volt egészségügy-miniszter kijelentet­te: „Nincs nálunk még egy ilyen probléma, amelynek olyan kevés figyelmet szentelnének." Az intézet beszámolójának futólagos megvizsgálása is felderíti, miért lett egyszerre olyan komoly az alkoholizmus problémája az Egyesült Al* lantokban. Az alkoholisták 70 százaléka — legalább is külsőleg — józannak látszik. Társadalmi helyzetüknek megfelelő ne­gyedekben, rendes szomszédok között laknak, és többé­kevésbé megbirkóznak mindennapi munkájukkal — állapítja meg a jelentés. Valaha könnyen felismerhetők voltak az iszákosok. Együltőben felhajtottak annyit, hogy aztán vi­selkedésük mindent elárult. Most, a „sugárhajtású repülő­gépek korszakában" az alkoholista nem az az ember, aki „mindjárt kitárja lelkét". A jellegzetes iszákos intelligens külsejű ember, aki reggeli után nélkülözhetetlennek tartja a maga Martiny-adagját. Számítások szerint az Egyesült Államokban 80 millió em­ber többé-kevésbé szeszes italt fogyaszt. Négy és fél millió amerikai idült alkoholista. A rendelkezésre álló adatok sze­rint az amerikai iparnak évente 2 milliárd dollár kárt okoz az iszákosság. A halálos balesetek felét is alkoholmámor okozza. lUniverso) , > ­< BEK E PIRU LAKKAL M Amerikai pszichológusok meggyőződése, hogy pirulákkal vagy a villanykapcsoló elfordításával már ma ellenőrizhető az emberi agresszivitás. Dr. K. J. Moyer, a pittsburgi egyetem munkatársa egy agykutatási UNESGO-értekezleten kijelentette, hogy az agy­kutatók ma olyan helyzetben vannak, mint az atomfizikusok a negyvenes évek elején. Moyer szerint mind az emberek, mind az állatok agyában vanuak olyan „területek", amelyeknek ingerlése „jól szer­vezett" agresszív viselkedést idéz elő. Egy macskaagy egy részének elektromos ingerlése következtében a macska fi^ gyeimen kívül hagyta a kísérletezőt, és megtámadott egy egeret, agya más részének ingerlésekor a macska ügyet sem vetett az egérre, s rátámadt a kísérletezőre. Egy női paciens agresszív lett, amikor agyának bizonyos területét ingerelték, a villanyáram kikapcsolása után viszont megnyugodott, és bocsánatot kért viselkedéséért. Dr. Moyer kijelentette, hogy az ellenséges viselkedés a kapcsoló elfor­dításával változtatható. A paciens elmondotta, hogy nem érez fájdalmat, de kellemetlenül érzi magát, amikor agresz­szív. Megállapították, hogy a vérben tartalmazott vegyi anyagoH ingerlik az agresszivitás agyközpontjait. Moyer szerint első­sorban a hormonokról van sző. (Ismert tény, hogy az álla­tok ivartslanítása csökkenti agresszivitásukat. J Egerek egy bizonyos hormonadag után megtámadták a ketrecükbe he­lyezett békát, viszont más hormon hatására ügyet sem vetet­tek rá. Ezek a hormonok nyilván úgy hatnak a?, állatokra, hogy elég valamilyen külső inger, s máris agresszívan visel­kednek. A sebészet is megszüntetheti az agresszív tulajdonságokat, A vad hiúz agya egy részének eltávolítása után egészen megszelídült Több sebész hasonló kísérleteket végzett em­bereken. A texasi dr. Delgado állandó elektródokat plántált egy majomcsorda vezérhímjének agyába. Mihelyt a vezér támadni kezdte a többit, Delgado megnyomott egy gombot, s az állat azonnal megnyugodott és lecsillapodott. Az orvo3 később egy ketrecbe szerelte be a szerkezetet. Egy értelmes majom eltanulta a kezelését, s maga nyomta meg a gombot, valahányszor a csoportvezér dühöngeni kezdett. Hasonló kísérleteket végeztek paranoid betegekkel. Ilyen betegek később maguk szabályozhatták viselkedésüket. E műszereket bűnözőkön is kipróbálták. E kísérletekkel kapcsolatban különféle kérdések vetőd­tek fel. Például az is, lehet-e úgy korlátozni az emberek agresszivitását, hogy értelmi képességük ne károsodjék? Dr. Moyer egyelőre nem tud rá válaszolni. Szerinte a filo­zófiai, erkölcsi és szociológiai problémák még nyitott kér­dések maradnak. Mint ahogy a háború fontos a tábornokok számára, ugyauúgy a „béke fiziológiája" is fontos az agy­kutatók számára. Lehet, hogy dr. Moyernak igaza van, ami­kor azt állítja, hogy az emberi agyban rejlő erőkhöz képest egészen jelentéktelennek tülik maid az atommag nukleáris hasadásának felfedezése. (Obseraer)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom