Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-31 / 149. szám, péntek

Napirenden a kultúra akcióprogram-tervezete Az SZNT művelődés- és tájékoztatásügyi bizottságának üléséről Tegnap Bratislavában ülést tartott a Szlovák Nemzeti Ta­nács művelődés- és tájékozta­tásügyi bizottsága. Štefan Bren­čič docens, megbízott az ülés megnyitása után javasolta, hogy a részvevők táviratban üd­vözöljék a CSKP Központi Bi­zottságának ülését. A megbízott a továbbiakban közölte, hogy Miroslav Galuška, művelődés­és tájékoztatásügyi miniszter 1968. június 3-án és 4-én láto­gatást tesz Szlovákia fővárosá­ban. A miniszter új tisztségé­ben először keresi fel Bratisla­vát, hogy megismerkedjen a Művelődés- és Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal vezető dolgo­zóival, és eszmecserét folytas­son a föderációval kapcsolatos kérdésekről, valamint a további együttműködésről. A vendég Itt-tartózkodása során ellátogat az SZLKP Központi Bizottságá­ra, ahol V. Bifak és M. Pecho elvtárs fogadja őt. Az SZNT székházában megbeszélést foly­tat Barbírek elvtárssal, majd találkozik művészeti életünk, a sajtó, a rádió és a televízió képviselőivel. Ezt követően a bizottság tagjai rátértek az ülés első na­pirendi pontjának: a szlovákiai művelődésügy akcióprogram­tervezetének megtárgyalására. A tervezet — mely felöleli a kultúra egyes területeit és ága­zatait érintő kérdéseket — kü­lön fejezetben foglalkozik a nemzetiségek kultúrájával. Le­szögezi, hogy a nemzetek és nemzetiségek közti kapcsola­tokban a marxizmus és az in­ternacionalizmus elveiből indul ki. Ebből adódik, hogy a ha­zánkban élő nemzetiségek kul­túráját önállónak kell tekinte­ni és szükséges állandóan gaz­NÖVEKEDIK AZ ÉPÍTKEZÉS TERJEDELME ( ČSTK j — A Nemzetgyűlés beruházási és építésügyi bizott­sága tegnapi ülésén az építő­Ipar távlati fejlesztéséről és az építőipari tárca 1967. évi álla­mi zárszámadásának javaslatá­ról tárgyalt. Az első ponthoz dr. Jozef. Tro­kan mérnök, professzor, építés­ügyi miniszter fűzött magyará­zatot. Tájékoztatta a képviselő­ket néhány elképzelésről, ame­lyekkel a minisztérium segéd­kezet kíván nyújtani a lakáskér­dés gyorsabb ütemű megoldásé­hoz, mivel ez jelenleg a lakos­ság legsürgetőbb problémája. A lakásépítkezési terv teljesí­tésének egyik feltétele, a mi­niszter szerint, az építőipar kö­vetkezetes racionalizálása és a szigorú műszaki fegyelem. Az építőipari kapacitásokat 1980-ig az 1965. évi 24 milliárd koroná­ról 52 milliárd komára kelle­ne emelni. Az SZNT egészségügyi bizottságának üléséről (ČSTK) — Az SZNT egész­ségügyi bizottsága tegnapi tár­gyalásai folyamán főként az SZNT Egészségügyi Megbízotti Hivatala akcióprogramjának ja­vaslatával foglalkozott. A megbízotti hivatal legfőbb politikai feladatalt taglalva megállapították, hogy bár köz­társaságunk lakosságának egészségvédelme terén modern munkamódszereket vezettek be, mégsem sikerült megfelelő fel­tételeket teremteni egészség­ügyünk fejlesztésére. Az akcióprogram-javaslatban továbbá leszögezik, hogy át kell értékelni az egészségügyi dol­gozók társadalmi és jogi hely­zetét. Az akcióprogram nem feled­kezik meg az egészségügyi in­tézmények modern műszerekkel való felszereléséről sem. A fejlett vegyipar a modern országokban A vegyipar fejlesztése évek óta az egész világon az egyik legfon­tosabb feladatuk küzé tartozik. Ma­napság ipari ország fejlett vegy­ipar nélkül el sem képzelhető. A vegyipar fejlettsége erősen befo­lyásolja a lakosság életszínvonalát és a mezőgazdasági termelést. Arról, hogy a vegyipar fontos­ságának a szomszédos Magyaror­szág is tudatában van, meggyőződ­hetünk a Chemokomplex magyar külkereskedelmi vállalat export­listájának tanulmányozásakor. Dr. Szőrád József, a Chemokomplex prágai képviselője érdeklődésemre elmondta, hogy a vállalat a Szov­jetunióba festékgyárat, Jugoszlá­viának gyógyszergyárat exportál. A prágai Technoexport megvásárol­ta Magyarországtól a Sorbit nevén ismert alapanyag gyártásához szükséges berendezést. (A Sorbit elsősorban a C-vltamín alapanya ga.) A Chemokomplex jelentős részt vállal magára a 200 000 ton nás évi kapacitásé Indiai timföld gyár tervezésében is. (sm) dagftani. A nemzetiségek kultú­rájának marxista értelmezése feltételezi az itt élő nemzetisé­gek kultúrpolitikájának biztosí­tását. Ez önálló magyar kultu­rális intézmények létesítését és az önigazgatás elvének érvé­nyesítését jelenti. A bizottság az akcióprogram tervezetet — mellyel teljes egészében egyet­ért — néhány megjegyzéssel kiegészítve az SZNT elnöksége elé terjeszti, jóváhagyásra. Az ülés további részében szá­mos javaslat került megvita­tásra, többek közt a kulturális értékek exportálásával és im­portálásával kapcsolatos felada­tok megoldása, a Szlovák Ta­nácsköztársaság kikiáltása 50. évfordulója (1969-ben) ünnep­ségeinek előkészületei, a szlo­vákiai képtárak és múzeumok tevékenysége, az 1969. évi terv­és költségvetési javaslat stb. Az egyes napirendi pontok megtárgyalása után az ülés részvevői jóváhagyták az A. Dubček elvtárshoz címzett táv­irat szövegét, majd Brenčič megbízott berekesztette az ülést. —ym— A bonni parlament viharos vita után megszavazta a szükségállapot-törvényeket * A SZU Legfelsőbb Tanácsá­nak meghívására kedden, jú­nius 4-én tíznapos hivatalos lá­togatásra a Szovjetunióba uta­zik a csehszlovák Nemzetgyű­lés tíztagú küldöttsége Josef Smrkovskýnak, a parlament el­nökének vezetésével. 198B V. 31. Prágai lapszemle A prágai lapok csütörtökön részletes tájékoz­tatást közöltek a CSKP Központi Bizottsága ple­náris üléséről, amely a többi között úgy döntött, hogy Antonín Novotnýt megfosztja a KB-tagsági tisztségétől. A Mladá fronta, a Práce és a Svo­bodné slovo közli az ország különböző helyeiről érkező táviratok és határozatok kivonatát, ame­lyekben üzemek, hivatalok és társadalmi szerve­zetek teljes támogatásukról biztosítják Alexander Dubček elvtársat és a megújhodási folyamatot. A leghatározottabban kifejezésre jut az a kíván­ság is, hogy a Központi Bizottságból távozzanak azok, akik elvesztették a nép bizalmát. A Práce és a Lidová demokrace részletesen beszámol Rudolf Barák és titkára, Vlastimil Je­nyš jogi képviselőjének, dr. Lev Schwarznak a Legfelsőbb Bírósághoz intézett fellebbezéséről, amelyben kellő indoklással kétségbe vonja a PFíbratni Felsőbb Katonai Bíróságnak a „Jenyš­ügyben" hozott ítélete helyességét. De idézzük a Práceból Vlastimil Jenyšt, akinek abban a „szerencsében" volt része, hogy a köztársasági elnök személyesen tartóztatta lel „1962. január 24-én, 23 óra körül, amikor a kormány ülése még tartott, Rudolf Barák akkori miniszterelnök-helyettes titkára dolgozószobájá­ba Mamulának, a CSKP KB 8. főosztálya vezető­jének és több munkatársának kíséretében belé­pett Antonín Novotný akkori köztársasági elnök és a CSKP KB első titkára. A. Novotný a kor­mány üléséről kihívatta V. Široký akkori mi­niszterelnököt, L. Štrougal akkori belügyminisz­tert, Rudolf Barákot és más személyeket, s je­lenlétükben kijelentette, hogy V. Jenyšt letartóz­tatja. E „letartóztatás" elhangzása után A. Novotný Štrougal belügyminiszterhez fordult és bizonyta­lanul megkérdezte tőle, hogy van-e joga letar­tóztatni Jenyšt. Štrougal erre így válaszolt: „Pontosan nem tudom, de te vagy az államfő, a főparancsnok és az első titkár .. Jeny š így reagált: „De elnök elvtárs,, ez lehe­tetlen! Többet már nem szólhatott, mert Novotný rákiáltott: „ön már nem elvtárs, kizárom a pártból!". Ezután Novotný elhagyta a termet, ahol Vlastimil Jenyšsel csak Viliam Široký ma­radt, aki igyekezett őt megnyugtatni. Valamivel később visszajött a helyiségbe Pro cházka, a CSKP KB 8. főosztályának munkatársa és elfogató parancs nélkül elvitte Jenyšt a ruzy­néi fogházba. Vlastimil Jenyšre csak két nap­pal a történtek után adtak ki elfogató paran­csot. Arra a kérdésre, miért rendezték meg a „Ba­rák és társai" elleni pert, a Lidová demokrace szerint dr. Schwarz kijelentette: „A pert hatalmi okokból és bosszúból agyalták ki. V. Jenyš őr­nagy nem volt hajlandó hamisan tanúskodni ab­ban, hogy Rudolf Barák ki akarta buktatni Anto­nín Novotnýt az elnöki és az első titkári tiszt­ségből, hogy azután maga foglalhassa el a he­lyét. Dr. Schwarz közölte a sajtóval, hogy ugyan­csak megfellebbezi a R. Barák ellen hozott íté­letet is. A fellebbezés megindoklásában dr. Schwarz többek között rámutat a szocialista törvényesség durva megsértésére, a kivizsgálás és az ítélke­zés módszereire. A fellebbezésben az ügyvéd fel­hívja a figyelmet arra ls, hogy a Barák-perbe aktívan beavatkoztak a legmagasabb politikai funkcionáriusok is, hogy R. Baráknak és V. Je­nyšnek nem kézbesítették törvényes Időben az ítéletet. V. Jenyš az 1962-ből származó ítéletet csak 1968. május 21-én kapta meg — és R. Ba­rák még a mai napig sem láttál —sm — (Folytatás az 1. oldalról) Kieslnger kancellár tegnap délután rövid beszéddel lezárta a szükségállapot-törvényjavasla­tok parlamenti vitáját. A javas­latokról kijelentette, hogy a nagykoalíció kormányának lét­fontosságú. próbatételét jelen­tették. Ezután megejtették a szava­zást. A koalíciós pártok képvi­selőinek többsége a javaslatok mellett szavazott, csak az ellen­zéki szabad demokraták s mint­egy ötven szociáldemokrata képviselő szavazott ellenük. A szükségállapot-törvényekre 384 képviselő, ellenük száz képvise­lő szavazott, egy képviselő pe­dig tartózkodott a szavazástól. Schröder hadügyminiszter nem volt hajlandó részt venni a sza­vazáson. A bonni kormánykörök így tehát kikényszerítették a szük­ségállapot-törvény elfogadását, a parlamenten kívüli ellenzék azonban tovább folytatja harcát a közélet radikalizálása ellen. De Gaulle feloszlatja a nemzetgyűlést (ČSTK) — Belkereskedel­münknek az idén még mintegy 4 milliárd korona értékű áru­cikkel adósa az ipar — állapí­totta meg Jaroslava Mišková képviselőnő, a Nemzetgyűlés közszükségleti-ipari szolgálta­tási, kereskedelmi és távössze­köttetései bizottságának ülésén. A helyzetről a továbbiakban I. Loukotka belkereskedelemügyi miniszter helyettese számolt be. Mint mondotta, az idei év első negyedében — a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva — az áruellátás 13 százalékkal nőtt meg, és továbbra is emel­kedik a piac áruellátásának az üteme. Ugyanakkor azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az Idén — a feltételezések sze­rint — a kiskereskedelmi forga­lom 138 milliárd korona lesz. Épül Bratislava (CSTK) — A Magasépítő Válla­latok 1967-ben 598 millió koronát ruháztak be építkezésre, az idén pedig 694,5 millió korona érték­ben fognak építeni a város terü­letén. A tervek szerint az idén Szlovákia fővárosában 2744, 1969­ben 3339, 1970-ben pedig 2972 la­kást fognak épitenl. Szó van arról is, hogy a re­szort-vállalatokon kívül Bratislava kiépítéséből a külföldi szállítók is kivegyék részüket, mégpedig a Magyar és a Román Népköztársa­ság. A Magyar Népköztársaság 400 lakásegységet építene fel, to­vábbá a Duna melletti kongresz­szusi csarnokot, a Csehszlovák Dunahajózás oktatási intézetét és legényszállását, valamint két kli­maberendezésű raktárt, míg a ro­mán szállítók a tervek szerint a Vaskntacskán építenének fel egy szállót. (Folytatás az 1. oldalról.) lasztásokhoz, hanem más eszkö­zökhöz folyamodna. időközben Pompidou minisz­terelnök Messmer hadügymi­hiszterrel tárgyalt. Jól értesült források szerint a kormányfő megbeszélést tartott a belügy­minisztérium és a rendőrség magas rangú beosztottjaival is. Ezt megelőzőleg a francia nem­zetgyűlés gaulle-ista parlamenti vezetői nyílt levélben szólítot­ták fel De Gaulle tábornokot, hogy a miniszterelnök személye körül hozza létre a francia egy­ség kormányát és haladéktala­nul írjon ki új nemzetgyűlési választásokat. A politikai helyzet fejlemé­nyeiről nyilatkozva Mendes Francé volt miniszterelnök ki­jelentette, hogy nem utasítaná vissza a baloldal bárminemű megbízatását egy esetleges új kormányban. Mendes Francé Mitterrand-nal, a Szocialista és Demokrata Baloldali Szövetség elnökével folytatott megbeszélé­se után hangoztatta, hogy 'Fran­ciaországban gyökeres politikai és gazdasági változásokra van szükség. Mitterrand ugyancsak nyilatkozott és hangoztatta, hogy a jelenlegi helyzetből csak egy kiutat lát: a lehető leg­több politikai párt bevonását Franciaország irányításába. Fel­merül azonban a kérdés, vajon a Mitterrand-féle „széles skálá­jú kormány" nem jelentene-e a gyakorlatban ugyanolyan poli­tikát, mint a gaulle-istáké, csak módosított jelszavakkal. Ezt a gondolatot fejtette ki Waldeck Rochet. a Francia Kommunista Párt főtitkára, aki leszögezte: Alapjában meg kell változtatni a francia politikát és a leendő demokratikus egységkormány­nak a francia baloldali legszéle­sebb rétegeire kell támaszkod­nia. Csütörtökön Párizsban össze­ült a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának plénu­ma. A Központi Bizottság előző­leg nyilatkozatban foglalt ál­lást a dolgozók sztrájkmozgal­mával kapcsolatban, s megálla­pítja, hogy a párizsi tüntetése­ken 800 ezer dolgozó és alkal­mazott vett részt. A tüntetők jel­szavaikban a politikai rendszer megváltoztatásáért küzdő nép elkeseredését fejezték ki. A csütörtöki francia lapok is elsősorban a hatalmas szerdai sztrájkkal foglalkoznak, és megállapítják, hogy az a legna­gyobb rendben és nyugalomban folyt le. A tüntetők jelszavaik­kal De Gaulle tábornok lemon­dását és népi kormány alakítá­sát követelték. Jacques Chaban-Delmas, a francia nemzetgyűlés elnöke csütörtökön délután De Gaulle elnök rendeletének megfelelően bejelentette a képviselőház fel­oszlatását. A francia fővárosban elhang­zottak az első kommentárok De Gaulle délutáni beszédére. Francois Mitterrand, a Demok­rata Szocialista Baloldali Szö­vetség -vezetője kijelentette, hogy a köztársasági elnök rádió­beszéde „felhívás a polgárhábo­rúra", „az a hang, amelyet az imént hallottunk, olyan hang, amely meghirdeti egy dölyfös kisebbségi kormány kampányát a nép ellen. Ez a hang a dikta­túra hangja. A nép el fogja hall­gattatni ezt a hangot" — jelen­tette ki a baloldali politikus. Hírügynökségi jelentések sze­rint a délutáni órákban ezrével gyülekeznek a jobboldali De Gaulle-párti tüntetők Párizs egyik központi terére, a Place de La Concorde-ra. A tüntetők az ötödik köztársaságot és De Gaulle-t éltetik. A „köztársaság védelmére alakított bizottsá­gok" a tüntetés támogatására hívják fel „a veteránokat, a ha­zafiakat és a párizsiakat". LETARTÓZTATTÁK a belgrádi merénylőt Belgrád. — A jugoszláv állam­biztonsági szervek Belgrádban letartóztatták luan Jelicset, aki május 23-ának előestéjén rob­banóanyagot helyezett el a belg­rádi pályaudvar főbejárata előt­ti szemétládában és a csomag­megőrzőben. Mint már jelentet­tük, a robbanásnak hat sebe­sült áldozata volt. A rendőrség közleménye szerint Jelics tettét egy Nyugat-Németországban működő emigráns szervezet uta­sítására követte el. HONGKONGRÓL Macao portu­gál gyarmatra is átterjedtek az angol- és Amerika-ellenes tün­tetések. Tízezer főnyi tömeg tiltakozott nagygyűlésen amiatt, hogy az Enterprise amerikai atommeghajtású repülőgép­anyahajó látogatást tett Hong­kongban. Élénk harci tevékenység Dél-Vietnamban Saigon — A dél-vietnami ha­zafias erők csütörtökön hajnal­ban heves támadást Intéztek egy amerikai megerősített állás el­len, Dac To körzetében. A sza­badságharcosok, akik ugyaneb­ben a térségben szombaton és vasárnap részben elfoglalták a 4. amerikai hadosztály egy tü­zérségi támaszpontját, csütörtö­kön reggel gránát- és rakétatűz védelmében rohamozták meg az amerikai állásokat. A közel há­romórás harcban nyolc amerikai katona meghalt és 47 megsebe­sült. Saigoni amerikai parancsnok­ság jelentése szerint a múlt hé­ten csökkent a harcokban el­esett amerikai katonák száma, de a sebesülteké nőtt. Saigonból is heves harcokról érkeztek Jelentések. A hazafias erők tüzérsége csütörtökön, a kora reggeli órákban újból ra­kétával lőtte a fővárost, vala­mint három másik tartományi székhelyet. A szabadságharco­sok rakétái közül kettő Saigon központjában csapódott be. Az AFP francia hírügynökség Jelentése szerint az amerikai légierő gépei szerdán 129 beve­tésben bombázták a demilitari­zált övezettől északra fekvő te­rületeket. A vietnami néphadse­reg erői Quang Binh tartomány felett lelőttek egy amerikai lökhajtásos gépet. Ezzel a VDK fölött lelőtt ame­rikai repülőgépek száma 2948-ra emelkedett. A hanoi rádió csütörtöki kom­mentárjában újból emlékeztette a washingtoni kormányt arra, hogy Párizsban mindenekelőtt a VDK elleni bombatámadások és egyéb háborús cselekmények feltétel nélküli beszüntetéséről kell tárgyalni. Souvanna Phouma laoszi mi­niszterelnök csütörtökön a nemzetgyűlésben mondott be­szédében kijelentette, hogy a laoszi és a vietnami kérdés ren­dezése összeefügg. Kereskedelmünk és a közszükségleti ipar

Next

/
Oldalképek
Tartalom