Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-25 / 143. szám, szombat

KOMAROM JUBILÁL MA KEZDŐDNEK A JÓKAI-NAPOK Komárom ismét ünnepel. A városban ma kezdődnek a Jókai-napok. Az ünnepi hangulat ez idén sem korlátozódik csupán a Duna menti városra. A királyhelmecieket, a kassaiakat, a losonciakat, a rimaszombatiakat, a dunaszerdahelyieket és Dél-Szlovákia sok más magyarlakta városának és falujának lakóit ugyanaz az érzés fűti, ami a komáromiakat. Az emberek százai, sőt ezrei együttérző érdeklődéssel várják, hogy mit hoz az idei szemle, milyen színvonallal gazdagodik kulturális életünk. Az idei hangulat mégis más, mint az előbbiek. Egyrészt azért, mert a seregszemle társadalmunk megújhodásának szellemében, másrészt azért, mert kettős jubileum jegyében zajlik le. Ünnepeljük a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 50. évfordulóját, és ünnepeljük az ötödször megrendezésre kerülő Jókai-napokat, azt, hogy a legjobb csehszlovákiai magyar szavalók, irodalmi színpadok és színjátszó együttesek ötödször adnak egymásnak találkozót Komáromban. A kettős esemény a rendezőket és a szereplőket egyaránt arra kötelezte, hogy a fesztivált az eddigieknél is tökéletesebbé tegyék. A Népművelési Intézet módszertanilag, a CSEMADOK Központi Bizottsága szervezésileg segílett sokat. Am dicséret illeti a komáromi járási és városi szerveket is, amelyek szintén önzetlenül fáradoztak azon, hogy megteremtsék nemzetiségi kultúránk egyik legnagyobb seregszemléje eredményes lebonyolításának feltételeit. A Szakszervezetek Házában megrendezésre kerülő bemutatósorozat első napján az ünnepélyes megnyitó után, délelőtt kilenc órakor, a komáromi Magyar Kilencéves Iskola mutatja be Luknár-Tóth: Csodasíp című zenés mesejátékát. A déli órák• A múlt évi karácsonyi üdvözletek között bukkant rá George Rodell bélyeggyűjtő az angliai Lutonban egy üdvözletre, amit harminc évvel ezelőtt adtak fel Ascension szigetén. ban sorra kerülő Jókai emlékkiállítás megnyitása után, délután a galántai Magyar Kilencéves Iskola Petőfi irodalmi színpada a Csatadal, a bratislavai Duna utcai magyar középiskola Forrás irodalmi színpada a Testamentum című .irodalmi öszszeállítást mutatjta be. A hősök emlékművének megkoszorúzása után, este, a bratislavai Duna utcai magyar középiskola színjátszó együttese viszi színre Jókai Mór: A debreceni lunátikus című zenés komédiáját. Május 26—27-én rendezik meg a szavalóversenyt, valamint az irodalmi színpadok fesztiválját. Az utóbbiak — a lévai, a balassagyarmati, a rimaszombati, az Ipolysági, a komáromi és a búcsi irodalmi színpadok — a Tamangó táncolj, a Kuldúskantáta, a Nehéz virágok, az Ébredés, A tűz márciusa és az Oj szélkiáltó című összeállításokat mutatják be. Május 28-a és június elseje között a színjátszó együttesek adnak számot tudásukról. A CSEMADOK bratislavai helyi szervezete mellett működő Déryné Színkör Krleía: Agónia, a Spišská Nová Ves-i Hviezdoslav Színház együttese Stodola: Miniszter úr, a CSEMADOK zselízi helyi szervezetének színjátszói Németh László: Villámfénynél, a lévai járási művelődési otthon Garamvölgyi Színháza H. Ibsen: Kísértetek, a rozsnyói helyi művelődési otthon és a CSEMADOK rozsnyói helyi szervezetének együttese Gorkij: Anya, a CSEMADOK füleki helyi szervezetének és a füleki Kovosmalt üzemi klubjának együttese pedig Jókai — Háy — Huszka: Szabadság, szerelem című színművét mutatja be. A Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi estet május 26-án este, a Jókainapok akadémiáját és a Jókai szobor ünnepélyes megkoszorúzását június 2-án délelőtt tartják meg. A Jókai-napok szereplői a járási versenyek győztesei közül kerültek ki. A nyolcnapos szemle műsora — a kettős jubileumhoz méltóan — dramaturgiailag igényes, tartalmilag kifejező. Ibi Az olvasó hozzászól Oj rovat jelentkezik. A fenti cím alatt bizonyos időközökben olvasóink leveleiből közlünk majd rövidebb-hosszabb szemelvényeket. Nem törekszünk sem tematikai, sem stílusegységre. Célunk az, hogy ha a beküldött leveleket egészében nem is tudjuk közölni, helyet biztosítsunk az olvasók véleményének, hangjának az élet különböző területein felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. @ Az idő az értelemnek kedvez Mi ennek az országnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak az állampolgárai vagyunk. Minket ide senki nem hozott, ml itt születtünk és Itt akarunk a szó nemesebb értelmében vett emberekké válni. Senki sem választhatja meg az anyját, vagy az apját, nem dönthet arról, milyen nemzetiségűnek szülessen, mi legyen az anyanyelve. Mindez természetes, már a születés pillanatában adott tény. Éppen ilyen természetesnek kellene lennie annak is, hogy „születési hibáiért" senkit ne érjen gáncs vagy megvetés. Mi meggyőződésből szóval és tettekkel támogatjuk a négerek, a vietnamiak és minden elnyomott nép igazságos harcát, s ha Csehszlovákia tesz valamit a világ haladása érdekében, akkor ott mi, nemzetiségek is jelen vagyunk, mert ezt a köztársaságot a sajátunknak tekintjük. Vállaljuk érte mindazt, amit az embernek a hazájáért vállalnia kell. Miért olyan érthetetlen tehát egyes honfitársaink számára az, hogy nem akarunk kisebbségi érzésekkel bajlódni, hogy nyelvünkben és nemzetiségünkben ki akarunk tartani, mert másképp csak sínylődés, sorvadás, szellemi és fizikai pusztulás lehet a sorsunk. Ha valaha, valahol, valaki komolyan gondolta a demokráciát és az egyenjogúságot, akkor ma, itt, mi halálosan ko

1 molyan gondoljuk. A szocialista demokrácia végső fokon rajtunk, a nemzetiségeken áll vagy bukik. Mi ehhez a földhöz minden időkben híven ragaszkodtunk s ma sem tesszük másképp. Mi csakis ebben az országban akarunk boldogok lenni. A nagyvilágon e kívül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors ke^e: Itt élned, halnod kell. Vörösmarty Szózatának szaval a ml agyunkban így tudatosodnak. De ehhez mindenekfölött egyenrangúságra, anyanyelvünk és nemzeti kultúránk szabad művelésére van szükségünk. Ez számunkra olyan természetes igény, mint a cseh és a szlovák honfitársaink számára a saját nemzeti ügyük iránt tanúsított határtalan odaadás. Szenk Sándor, Diószeg 9 Elavult fegyverek Ervin Lesný, a bratislavai rádió-stúdió közismert és tekintélynek örvendő lektora egy vasárnap elmondott Élő szavak-ban megrázó elmefuttatásnak adott helyet. Ervin Lesný fején találta a szöget, amikor azt mondta, hogy a magyarés ukránellenes kirohanások újjáéledése a fasizmus alvilágából került ismét felszínre: mérgezi a levegőt, és diszkvalifikálja pártunk óriási erőfeszítéseit a szocialista demokrácia politikai, népgazdasági és társadalmi érvényesítésére. Az ilyen magatartás viszályt és anarchiát okoz a szlovákok és az országunkban élő kisebbségek kölcsönös megértésében, de egyben veszedelmes kísérleteivel bontó akadályokat is létesíthet a számbelileg gyengébb nemzetiségek bizalmának egysége terén. Pártunk bizalmat kér a haza minden polgárétól, aki becsületesen gondolkodik és szocialista módon érez. Ugyanakkor bizonyos csoportok és egyének mesterségesen szítják az ellentéteket. A magyar kisebbség is az egész ország, a csehszlovák államiság testének egy elkülöníthetetlen darabja és része, van funkciója és rendeltetése, van történelmi létjogosultsága és íratlan életigenlése. Aki ezzel a ténnyel nem számol, az korhadt fatönköt ölel magához, fejjel megy neki a falnak, és megfosztja magát józan ítélőképességétől. Idézzük csak Ervin Lesný szavait: „Aki a fasizmus sötét barlangjából szeTOVAIIIII LÉPÉS KľÔKE Cél: 1968. október 28-ig elkészíteni az alkotmányerejű föderációs törvénytervezetet # A jogos és igazságos követelésekről nem lesznek viták £ A nemzetiségek képviselő is jelen lesznek Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy a kormány mellett szakbizottság alakult a köztársaság új államjogi elrendezésére vonatkozó alkotmányerejű törvénytervezet kidolgozására. A bizottságban, amelynek élén dr. Gustáv H u sák miniszterelnök-helyettes áll, összesen 32 csehországi és szlovákiai tudományos dolgozó: jogász, közgazdász, történész és közigazgatási szakember dolgozik. A bizottság május 21-én tartotta első ülését. Mivel az új államjogi elrendezéssel kapcsolatos munkálatok eredményei iránt az Oj Szó olvasói között ts rendkívüli az érdeklődés, lapunk prágai munkatársa interjút kért dr. Viliam P l e v z a kandidátustól, a kormánybizottság titkárától. 1968. V. 25. KÉRDÉS: Olvasóink körében nagy az érdeklődés az új államjogi elrendezéssel kapcsolatos előkészületi munkálatok iránt. Tájékoztathatná-e őket arról, ' milyen problémákról tárgyált a kormánybizottság, amelynek ön is tagja? VÁLASZ: Bizottságunkat a kormány május 15-én nevezte kl, s már május 21-én sor került az első ülésre. Az egynapos tanácskozás végén kiadott közlemény körvonalazza a napirendre került kérdéseket. A bizottság tagjai értékelték az új államjogi tervezet előkészületi munkálatainak eredményeit. Megvitatták a bizottság munkatervét az új államjogi elrendezés alkotmányerejű törvényjavaslatának kidolgozására, és megállapodtak azokban a határidőkben, amelyeken belül feldolgozzák a részletkérdéseket, valamint a komplett alkotmányerejű föderációs törvényjavaslatot. KÉRDÉS: Meghatározhatná-e pontosabban, milyen határidőkről van szó? VÁLASZ: Előreláthatólag a bizottság valamennyi tagjút már május 27-én összpontosított munkagyűlésre hívjuk öszsze, ami megteremti a feltételeket ahhoz, hogy maximális erőkoncentrálással kb. ez év júniusáig kidolgozzuk az alkotmányerejű föderációs törvényjavaslat első variánsát. A kormánybizottság munkájának részeredményeit természetesen folyamatosan az új államjogi elrendezéssel foglalkozó politikai bizottság elé terjesztjük. Ebben a politikai bizottságban helyet foglalnak a Nemzeti Front pártjai, a kormány, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Nemzetgyűlés, a társadalmi szervezetek, a nemzetiségek és a kerületek képviselői, valamint a tudomány és a kultúra kiemelkedő személyiségei. Az alternatív föderációs törvényjavaslat már e2 év szeptemberéig elkészülhet. Ezután a törvénytervezetet szakvéleményezés végett az államjogi elrendezéssel foglalkoELŐ El E zó bizottság elé terjesztenénk, s egyúttal nyilvános vitára Is bocsátanánk. A kormány szakbizottsága egyöntetűen elhatározta, hogy az alkotmányerejű föderációs törvényjavaslattal kapcsolatos hozzászólásokat minden lehetőség szerint idejében feldolgozza, hogy a Nemzetgyűlés ezt a törvényt a Csehszlovák Köztársaság megalakulása 50. évfordulójának alkalmából — tehát 1968. október 28-án — ünnepélyes keretek között jóváhagyhassa. Ennek az aktusnak bizonyára nagy politikai jelentősége és hatása lenne. KÉRDÉS: A kormánybizottság tegnapi üléséről kiadott közlemény szerint többek között albizottság alakult a nemzetiségi kérdések rendezésére ... VÁLASZ: Igen, a kormánybizottság keretében Samo Falfan irányításával május 27-től kezdve megkezdi munkáját a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó albizottság. Párhuzamosan az új államjogi elrendezéssel kapcsolatos alkotmányerejű törvényjavaslaton folyő munkálatokkal nagyon fontosnak tartjuk az államunkban élő nemzetiségek egyenjogú helyzetének biztosításával összefüggő kérdések tisztázását. Önök is jól tudják, hogy ezen a téren nem a legjobb a helyzet; nagy hiba lenne, ha lebecsülnénk vagy elodáznánk a sürgős, megoldásra érett feladatokat. KÉRDÉS: Milyen konkrét elképzelése van a nemzetiségi kisebbségek ügyeivel foglalkozó albizottságok munkájára vonatkozóan. VÁLASZ: Elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy a vegyes nemzetiségű járásokban kialakult helyzet alapos megismerésén kívül feltárjuk e helyzetet kiváltó okokat is. Több száz rezolúció, javaslat és hozzászólás áll rendelkezésünkre a kisebbségi probléma megoldásával kapcsolatban, amiket munkánkban felhasználunk. Ogy vélem, ma még korai lenne bármilyen következtetést levonni, de szeretném hangsúlyozni, hogy nem teszünk semmit anélkül, hogy meg ne hallgatnánk a nemzetiségi kisebbségek — tehát magyar polgártársaink — képviselőinek álláspontját is. Hiszem, hogy azok, akik még ma türelmetlenek és kifogásolják, hogy a nemzetiségi problémák megoldása terén eddig kevés, sőt semmi sem történt, megértik, hogy ezen a téren is annyi bonyolult, érzékeny probléma gyülemlett fel, amelyeket nem lehet egyik napról a másikra megoldani. De megvan az őszinte igyekezet arra, hogy ezeket a problémákat becsületesen, igazságosan és a legrövidebb időn belül megoldjuk. KÉRDÉS: Feltételezem, hogy a mai első interjúnk után továbbra ís lesz alkalmunk tájékoztatni olvasóinkat a kormánybizottság munkájáról? Mi a véleménye erről? VÁLASZ: Ez természetes. A ml érdekünk is, hogy a lakosságot tájékoztassuk az új államjogi elrendezéssel kapcsolatos alkotmányerejű törvény előkészületeiről és az egész föderációs tervezetről. Személy szerint örülni fogok annak, ha alkalomadtán elbeszélgethetünk a nemzetiségi albizottság munkájáról, mert úgy gondolom, hogy az Oj Szó olvasóit tájékoztatni kell arról, ml történik e téren. SOMOGYI MÁTYÁS di elő a mihaszna ereklyéket, annak még nem nőtt be a feje lágya, sürgősen meg kell operáltatni." Vo'lay István, Eperjes 9 Alaptalan rágalom A Práca napilap hasábjain egy szocialista üzemet és ezen keresztül engem, mint ennek vezetőjét alaptalan módon megrágalmaztak. Községünkbe f. hó 11-én a délelőtti órákban érkezett Bratislavából a diákok tüntető menete. Ezen diákok betértek kerthelyiségünkbe és a felszolgáló személyzettől sört kértek. A személyzet e kívánságnak nem tudott eleget tenni, mivel az ünnepek alatt az egész járásban sörhiány volt. A pincérek szokásukhoz híven málnaszörpből készített málnával kínálták meg a vendégeket. Mindezt a pincérek elbeszéléséből tudom, én csak akkor jelentem meg a kerthelyiségben, amikor már mindez megtörtént és a diákok egyik vezetője saját fülem hallatára felhívta a jelenlevőket, hogy szedjék a sátorfájukat, mivel Itt csak magyarokat szolgálnak ki. Legnagyobb felháborodással utasítottam vissza a vádat, figyelmeztetve az idősebb férfi vezetőt, hogy felesleges ide jönni és lázítani az itt békében élő nemzetiségeket egymás iránt és kiélezni ezen ti vidéken a nemzetiségi kérdést. Mi eddig ls békében éltünk, és ezután is békében akarunk élni az itteni szlováksággal. Mészáros Miklós, a hotel Central vezetője, Ögyalla O Ez a helyes hang A f. évi május 7-i számban olvastam a Nemzeti öntudatot, nem nacionalizmust című cikket Chorvát Michal tollából. Tisztelt Elvtársak, én nem vagyok sem főiskolás, sem középiskolás, csak hat elemit végeztem, 1914-től 1920-ig, de az élet iskolája tanított meg arra, amit tudok. Mint egyszerű polgár nagyon átgondoltan olvastam el a fent említett cikket és megmondom őszintén, nagyon elgondolkoztam azon, hogy végre mégis akadt egy ember, aki komolyan látja a dolgokat. Nagyon helyesen tárta fel az egész múltat, és eltalálta, hogy a hibák kiknél voltak és vannak még ma is. Az a valóság, hogy a munkásember soha nem lehetett egymásnak ellensége, csak olyan formában, hogy valóban az uralkodó osztályok nevelték vallási és nemzetiségi érzésein keresztül és szították a munkásokat egymás ellen. Matyi József, Rad Q Ivóvíz gondok Az utóbbi napokban éppúgy, mint már az előző hónapokban is gyakran hallható szitkozódás, káromkodás nálunk — szlovákul, magyarul egyaránt — és elég jogosan, amikor a város lakói mosakodáshoz, főzéshez vagy iváshoz igénybe akarják venni az egykor 7000 lakosú létszámhoz készített vízvezetéket. A haszontalan vízcsapok félnapokon át nem adnak vizet, a gyerekek, vagy betegek hiába akarják szomjukat jó ivóvízzel csillapítani, egy nyeletnyi sem jön kí a csapon. Szidják hát a csapot, a csövet s azokat is, akik a víznélküli félnapok után tejhez hasonló bűzös, szennyes lét engednek a pohárba. A mi viszonyaink azt is megengedik, hogy olyankor, amikor szomjúhozunk üvegekben szállított forrásvizet igyunk, ha ugyan azt kapunk a boltokban. Mert bizony az is megesik, hogy napokon át nem kapni olyan ásványvizet, amit a nép már megszokott, ami élvezhető minden utóíz nélkül. Tudjuk, hogy 1970-ben megoldódik ez a problémánk is, ugyanis akkorára elkészül a klenóci víztároló. Ám addig is lenne egy javaslatunk. Itt folyik a Rima vize, nem lehetne-e azt ideiglenes szivattyús-szűrős készülékekkel fogyasztásra alkalmassá tenni és így biztosítani a jő ivóvíz ellátását addig is, amíg a klenóci vízmű elké-* szül? Réthy István, Rimaszombat