Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-24 / 142. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÜK KELET-SZLOVÁKIÁBAN UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. május 24. Péntek XXI. évfolyam, 142. szám Ara 70 fillér KOZLEMENY a CSKP KB elnökségének május 21 és 22-i üléséről (CSTK) — A CSKP KB elnöksége, a CSKP KB titkárságával együtt májas 21-én és 22-én megtartott ülésén tanácskozott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága plenáris ülésének előkészítéséről. A CSKP KB elnöksége május 29-re hívja össze a párt Központi Bizottságának plenáris ülését, amelyen a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága is részt vesz. A plenáris ülés programja a következő: beszámoló a jelenlegi politikai helyzetről s a párt további teendőiről, beszámolók a KB bizottságainak a rehabilitációval összefüggő munkálatokra és a Sejna-ügy kivizsgálására vonatkozó tevékenysége eredményeiről, továbbá javaslatok egyes káderintézkedésekre, s a párt költségvetése. A májusi plenáris ülésen az ellenőrző és revíziós bizottságok tevékenységének elveire s a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága hatás- és feladatkörére vonatkozó javaslatokat is előterjesztik. A CSKP KB elnöksége állást foglalt a Nemzeti Front s egyes szervei tevékenységéhez. A KB elnöksége arra való tekintettel, hogy a Nemzeti Front népünk politikai egységének megtestesítője, a társadalmunkban betöltött szerepének megfelelően bírálta el feladatait, valamint társadalmi küldetését, mint ahogyan ezt a párt akcióprogramja is feltünteti. Megállapította, hogy a Nemzeti Front a demokratizálódás jelenlegi folyamatában átalakul a csehek, a szlovákok s a hazánkban élő nemzetiségek minden szociális rétegének s érdekcsoportjának politikai szövetségévé. Ebben a szövetségben Csehszlovákia Kommunista Pártja a Nemzeti Front vezető erejeként a szocialista országépítés marxi—lenini elgondolásait képviseli. Az elnökség meghagyta tagjaiuak, hogy a többi politikai párt küldöttségeivel s a társadalmi szervezetekkel vitassa meg a Nemzeti Front jövőbeni tevékenységének általános értelmezését. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége ezt követve az ifjúsági mozgalom jelenlegi helyzetéről és kibontakoztatásáról tárgyalt. Nagyra értékelte az ifjúságnak a megújhodási folyamatban tanúsított aktivitását, s a szocialista demokrácia további elmélyítésére irányuló törekvéseit. A CSKP KB elnöksége ínég van róla győződve, hogy az ifjú nemzedék lelkivilágához közeliek azok az eszmék, amelyek egyben pártunk alapvető célkitűzései, valamint az akcióprogramjában kifejezett gondolatok is. Tudatosítják, hogy az ő érdekeiket is kifejezésre juttatják, s a fiataloknak lakosságunk minden rétegében nagy lehetőségeket, s szabad teret biztosítanak arra, hogy megvalósíthassák elképzeléseiket s érdekeiket és ehhez tevőlegesen járulhassanak hozzá. Érdekünk — hangsúlyozza az elnökség az ifjúságra vonatkozó állásfoglalásában —, hogy az ifjúsági mozgalom minél önállóbb legyen, hogy megnyilvánuljon benne egységünk új értelmezése, amely tiszteletben tartja az ifjúság minden szociális rétegének s érdekcsoportjának sajátos igényeit, s így tudatosíthassa, hogy az ifjúságot nagyon sok célkitűzés fűzi egymáshoz. A kerületi és a járási pártbizottságoknak s a pártalapszervezeteknek ilyen értelemben kell az ifjú kommunistákat támogatniuk és vezetniük. Csehszlovákia Kommunista Pártja a Nemzeti Frontban teljesen egyértelműen foglal állást amellett a követelmény mellett, hogy a politikai pártok ne létesítsenek külön ifjúsági szervezeteket, hanem támogassák a fiatalok törekvéseit olyan szervezetek létesítésére, amelyekben mindenről a fiatalok maguk dönthetnek. A CSKP KB elnöksége támogatja mindazokat a törekvéseket, hogy a legkülönfélébb ifjúsági szervezetek — saját érdeküket szem előtt tartva — megegyezhessenek egymással egy föderatív típusú egységes szervezet létesítéséről. Az ifjúság e szervezet révén erősebb befolyáshoz juthat a Nemzeti Frontban, hazánk politikájában, képviseleti szerveinkben, s a kormány, valamint az állami szervek támogatásában részesülve eredményesebben szállhat síkra az ifjú nemzedék s minden csoportja közös érdekeiért. A felaprózottság csak árthat az ifjúság közös érdekeinek. A CSKP az ifjúságot olyan társadalmi erőnek tekinti, amelynek érdemlegesen kell a Nemzeti Frontba képviselve lennie. Szocialista társadalmunkban sokkal teljesebben tehetünk eleget ér dekeinek, mint bármilyen társadalmi rendszer ben. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége megvitatta a szövetkezeti földművesek jelenleg kialakuló társadalmi érdekszervezetével kapcsolatos helyzetet. Az említett új szervezet előkészítése folyamán felmerült legkülönfélébb nézeteket mérlegelve az alábbi következtetésekre ju tott: A CSKP KB elnöksége egyetért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Nemzetgyűlés mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának véleményével, hogy az EFSZ-ek VII. kongresszusán jóváhagyott határozat teljesítése, illetve a földművesek társadalmi érdekszervezete létesítése érdekében a legmegfelelőbb a szövetkezeti földművesek szövetségének meg alakítása lesz, amely a jövőben a Nemzeti Front jelentős szervezeteként venne részt hazánk társadalmi életében. Szocialista társadalmunk ezen új dinamikus osztálya e szervezetének elsőrendű célja az lesz, hogy megvédje s érvényre juttassa a szövetke zeti földművesek egyéni érdekeit, ami elsősorban a munka díjazására, a munkajogi kapcsolatokra, a társadalombiztosítással összefüggő kérdésekre stb. vonatkozna. Tevőlegesen kell hozzájárulnia a falusi munka- és létfeltételekkel összefüggő társadalmi problémák (környezet, lakáskérdés, a falusi kultúra fejlesztése stb.) meg(Folytatás a 2. oldalon) Sarátsfigunk a Szovjetunóval szilárd és tarlós A Kelet-Szlovákiában tartózkodó köztársasági elnök kassai szálláshelye, a Hutnik Szálloda előtt szinte állandóan embercsoportok álldogáltak, amikor Ludvík Svoboda elvtárs rövid pihenőre tért. Idősebbek, fiatalok még egyszer, közvetlen közelről látni akarták. Így történt ez tegnap is, amikor a köztársasági elnök és kísérete a kora reggeli órákban az útiterv szerint Kassáról, Eperjesen, Stropkovon, Giraltovcen és Svidniken keresztül elindult Dukla felé, hogy lerója kegyeletét az elesett harcostársak sírjánál és emlékmüvénél, s találkozzék az életben maradt bajtársakkal ott, ahol több mint két évtizede először léptek a haza földjére. Kassa és Eperjes közt az út mentén, a feldíszített falvakban lelkes üdvözléssel, számtalan virágcsokorral kedveskedő emberek sorfala között haladtak el az államfő és kísérete autói. Kelet-Szlovákia második nagyvárosában, Eperjesen is nagy volt a lakosság lelkesedése. Amikor az államfő a történelmi nevezetességű városháza előtt — amelynek erkélyéről 1919. június 16-án kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot — kiszállt a kocsijából, a tiszteletére összegyűlt hatalmai tömeg lelkes éljenzéssel köszöntötte a kedves vendéget. Emil Relnkraut elvIA-s, a városi nemzeti bizottság elnöke meleg szavakkal üdvözölte Ludvík Svoboda elvtársat és kíséretét, s megkérte, jegyezze be nevét a város emlékkönyvébe. Köztársasági elnökünk szívesen eleget tett a kérésnek, majd elbeszélgetett a város és a járás vezetőivel, akik a hírneves solivari csipkéből készült (abrosszal) terítővel, a város emlékplakettjével és monográfiájával ajándékozták meg a vendégeket. Innen az államfő Giraltovce felé folytatta útját. Amerre elhaladt a gépkocsioszlop, mindenütt ünneplő emberek sűrű sorfala szegélyezte az utakat. Giraltovcén a városi nemzeti bizottság épülete előtt megálltak az autók és köztársasági elnökünket Ján Hajda, a városi nemzeti bizottság elnöke üdvözölte. Az iskolások és CSISZ-tagok virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, a borászati üzem dolgozói pedig ajándékokat adtak át a köztársasági elnöknek és feleségének. Ludvík Svoboda elvtárs itt is beírta nevét a város emlékkönyvébe. Hasonlókép(Folytatás a 2. oldalonl Az SZLKP KB plenáris ülése (ČSTK) — Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése tegnap a jelenlegi politikai helyzet s az SZLKP akcióprogramja megvitatásával folytatta munkáját. Milan Lajčiak elvtárs felszólalásában a megújhodási folyamat kísérő jelenségeiként megnyilvánuló negatív jelenségekre utalva elítélte a párt és vezető szerepe, valamint a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünk elleni kirohanásokat. Hangsúlyozta, hogy nem szabad lebecsülnünk az antiszocialísta erők aktivizálódásában rejlő veszélyt. A szlovákiai ifjúsági mozgalom jelenlegi helyzetéről Róbert Harenöár elvtárs tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit, és ismertette a jövőbeni ifjúsági szervezetek modelljeit. Nem válaszolt érdemlegesen arra a — plenáris ülésen elhangzott — kérdésre, hogy kié tulajdonképpen a Smena, amely több ízben közöl a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának irányzataival, s az újságírói etikával merőben ellentétes cikkeket s egyéb írásokat. Harenöár elvtárs az SZLKP KB áprilisi plenáris ülésén a Smena címére elhangzott bírálathoz sem foglalt állást. Pavol Baran elvtárs a falusi élet néhány égető problémájára utalva hangsúlyozta, hogy a falusi pártszervezeteknek nagyon fontos szerepet kell betölteniük a jelenlegi megújhodási folyamatban. Anton Ťažký elvtárs a párton belüli problémákat részletezve rámutatott arra, hogy mindeddig nélkülöznünk kell a párt s a népgazdaságunk jelenlegi helyzetére utaló részletes elemzéseket. Az SZLKP KB plenáris ülésén, illetve a tanácskozások folyamán több szlovákiai pártszervezet képviselői nyújtották át a jelenlegi politikai helyzetre vonatkozó írásbeli állásfoglalásukat. Hangsúlyozzák, hogy maradéktalanul támogatják szocialista demokráciánk elmélyítését, szükségesnek tartják egységes köztársaságunk föderatív államjogi rendezését, s a Szovjetunióhoz fűződő együttműködésünk, testvéri kapcsolataink állandó szilárdítását. A vitában ezután felszólaló Matej Lúčan elvtárs hangsúlyozta, hogy pártunknak nagyobb aktivitással s a pártmunka magasabb elméleti színvonalán kell további tevékenységét kifejtenie. Vojtech Daubner elvtárs arról tájékoztatta a jelenlevőket, milyen szerepet vállal a szakszervezeti mozgalom Szlovákiában az ország megújhodási folyamatában, majd közölte, hogy a szakszervezeti szövetségekben is intézkedéseket foganatosítanak a födaralizálásra. M

int az Új Szó régi-új főszerkesztője, szeretettel köszöntöm olvasótáborunkat, az Új Szó előfizetőit, elvtársaimat és barátaimat, régieket és újakat. Nem tudom, mennyire szükséges bemutatkoznom, nem szeretném, ha ezekben a komoly időkben, ebben a feszült politikai helyzetben valaki cinizmusnak venné, hogy régi magyar nótával úgy mutatkozom be, hogy: „...nem mind igaz, amit rólam diskurálnak ...". Nem voltam sem olyan jó, sem olyan rossz, mint azt mostanában sok helyütt írják, de velem szemben sem álltak mindig angyalok. Éppen ez évben lesz húsz esztendeje annak, hogy számunkra súlyos évek után megjelent az Új Szó. Ott voltam a bölcsőjénél, mondhatom, nem volt könnyű megtalálni a helyes kivezető utat a bonyolult politikai helyzetből, az ellentétekből közös utat találni. Most, húsz év után azt hihetné az ember, hogy egy kitaposott úton/ már könnyedén sétálhatunk tovább, és íme, a helyzet legalább olyan bonyolult, csak talán még sokkal nagyobb felelősséggel jár, hiszen most nemcsak egy nemzetiség, hanem a szocializmus, az egész ország ügyéről van szó. Valaki rögtön mondhatja, hogy akkor is erről volt szó, sőt, már huszonhárom évvel ezelőtt is, mikor egy pusztító háború után hazánk újjáépítéséhez fogtunk. Voltak eredményeink, nagy eredményeink, ez is igaz, és hazudna, aki ezt nem ismerné el. Nem volt hiány gazdasági eredményekben, politkai, kulturális és nemzetiségi téren is előreléptünk. Valahol azonban mégis hiba történt. Megálltunk, megrekedtünk és keresni, kutatni kezdtük ennek okát. Hogy ezeket az okokat nem ismertük fel azonnal, annak egyrészt az volt oz oka, hogy megtanultuk az elért Eredményeket szajkózni, megszületett a megelégedettség dogmája, másrészt a deformációk elhomályosították látásunkat és sokáig nem vettük észre, hogy az egyetlen felszínt csak a lakkozás teszi simává. Vitathatatlan, hogy el kellett jönnie JANUAR-nak. A párt Központi Bizottságának ez a januári plenáris ülése megindított egy új áramlatot: a demokratizálódás LÖRINCZ GYULA: K

.. mm m r r oszonto és búcsú 9 folyamatát, amely lehetővé teszi a társadalmi kezdeményezést, a nyílt véleménycserét és a népgazdaság irányítása feddigi elavult módszereinek megszüntetésével utat nyit az intenzív fejlődésnek. Ez a januári plenáris ülés nagy pozitívuma. Az eddig megfékezett erők felszabadultak és ha azt hittük, hogy a demokratizálódási folyamat egy megszabott mederben folyik majd le, akkor a gyakorlat megmutatta, hogy itt tévedtünk. Feltörtek nem várt buzgárok is, amelyek azonban nem mindig rosszindulatúak. Le kell szoknunk arról, ami még a deformációk egyik forrása volt, hogy -mindenben rosszat sejtettünk, ami elképzelésünktől eltért. Január óta nem sok idő telt el. Négy hónap alatt tudások, politikusok, szakemberek kidolgozták a párt akcióprogramját. Ez az akcióprogram teljes természetességgel veti fel a cseh és a szlovák nemzet államjogi kapcsolata föderatív rendezésének szükségességét. Ezt a iogos igényt néhány hónappal a januári plenáris ülés előtt még a köztársaság egységének megbontására irányuló törekvésnek minősítették volna. Véleményem szerint ennek az ellenkezője az igaz: a két nemzet mint egyenrangú partner a föderatív államformában egy szilárd, egységes ország biztosítéka lesz. Az akcióprogram a nemzetiségek helyzetének megoldásával is behatóan foglalkozik. Idézem: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő valamennyi nemzetiség — magyarok, lengyelek, ukránok és németek — egységének, felzárkózottságának és nemzeti önálló létüknek megerősítése érdekében feltétlenül ki kell dolgozni az egyes nemzetiségek helyzetét és jogait rendező statútumot, amely biztosítja nemzeti létük kiteljesülését és nemzeti sajátosságaik fejlődését. A CSKP KB tudatában van, hogy a nemzetiségi problémák megoldásánál az elért kétségtelen sikerek ellenére komoly fogyatékosságok voltak és vannak. Szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy programunk alapelvei teljes mértékben egyaránt vonatkoznak mind a két nemzetünkre, mind pedig a többi nemzetiségre. Ennek érdekében le kell rögzíteni az alkotmányos és törvényes biztosítékait a teljes és tényleges politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságnak. A nemzetiségek érdekeit biztosítani kell az országos, kerületi, járási, városi és helyi államhatalmi és közigazgatási szervek felépítése szempontjából is. Szükséges, hogy a nemzetiségek létszámuk arányában képviselve legyenek politikai, gazdasági, kulturális és közéletünkben, a választott és a végrehajtó szervekben. Biztosítani kell a nemzetiségek aktív részvételét a köz(Folytatás a 2. oldalon)