Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-22 / 140. szám, szerda

v i s szhano.. . ľim.m m visszhan BOTRÁNY A CANNES-I FILMFESZTIVÁLON Az év első nagy nemzetközi filmszemléje a franciaországi Cannes-ban hatalmas méretű botrányba fúlt. A filmfesztivál résztvevői aligha gondolták, hogy a feszült franciaországi belpolitikai helyzet kihat erre a világhírű rendezvényre is. Szombaton következett be vá­ratlan fordulat, amelyről a leg­érdekesebb tájékoztatások egyi­ke a PRAVDA kiküldött tudósí­tójától, Milan Poláktól, a lap május 19-i számában jelent meg. Mi történt tulajdonképpen? Már az említett nap reggelén viharos hangulatú tömeg vette körül a cannes-i fesztiváli pa­lotát, a tüntető filmesek, ren­dezők, élükön a világhírű Go­dard, Resnais, Truffaut és Le­loch rendezővel azonosították magukat a párizsi filmművésze­ti iskola hallgatóinak felhívá­sával, hogy a személyi hatalom rendszere elleni tiltakozás, va­lamint a tüntető diákokkal és a sztrájkoló munkásokkal való szolidaritás jeléül idő előtt fe­jezzék be a filmfesztivált. A követeléshez csatlakozott a francia újságírók jelentős ré­sze is. Milan Polák jelentése szerint a helyzetet komplikál­ta, hogy ugyanakkor a külföl­di résztvevők jelentős hánya­da, valamint az Idősebb, tapasz­taltabb újságírók követelték a fesztivál folytatását. A fesztiváli palotában nem­csak hangos vita és vélemény­csere folyt, hanem előfordult tettlegesség is. A gordiusi cso­mót valószínűleg az „oldotta" meg, hogy a zsűri öt neves tagja lemondott, továbbá mint­egy tíz rendező is betiltotta filmjének vetítését. Bár Favre le Bret, a fesztivál vezérigaz­gatója ragaszkodott a folytatás­hoz, ilyen körülmények között erre már nem kerülhetett sor. Figyelmet érdemel különben, hogy Miloš Formán cseh ren­dező is kivonta filmjét a fesz­tiváli versenyből, annak ellené­re, hogy a kritika jelentős ré­szének véleménye szerint mű­ve a Nagydíj egyik várományo­sa volt. BUDAPESTI MEGLEPETÉS A fenti címmel jelent meg fan Smolík recenziója a RUDÉ PRÁVO május 20-i számában a Budapesti Szimfonikus Zenekar nagysikerű vendégszerepléséről az idei Prágai Tavasz kereté­ben. A magyar zenekar két es­ten szerepelt a prágai pódiu­mon, és nemcsak ez a kritika bizonyltja, mennyire elnyerte a közönség és a szakértők tet­szését. Ez annál felfigyeltetőbb, mivel néhány évvel ezelőtt na­gyon is ellentétes véleménye­ket, sőt mi több, idegenkedést váltott ki ugyanennek a ma­gyarországi zenei együttesnek szereplőse. Persze azóta sok víz folyt le a Dunán és hazánk­ba ls elért azoknak a sikeres szerepléseknek a híre, amelyek külföldön öregbítették a ma­gyar zenei kultúra és reprodu­káló művészet hírét. A Rudé právo recenzense kiemeli, hogy az együttes ezút­tal teljes mértékben „rehabili­tálta" magát, s a két est való­ban a legértékesebbek közé tar­tozott. Részletesen foglalkozik, mégpedig szuperlatívuszokban, a kiváló teljesítménnyel, s ugyanakkor nem feledkezik meg a fiatal karmesterről, Lehel Györgyről sem, aki nem­csak pontos, hanem egyben spontán is, s akinek személyi­sége kedvezően befolyásolja az egész zenekar játékstílusát. Az elismerés hangján-szól egy másik fiatalról, Perényi Miklós violincsellistáról is, aki nagy közönségsikerrel adta elő A. Mihály csellókoncertjének szó­lórészét. Néhány kisebb fenn­tartás után leszögezi: „... tel­jesítménye jelentősen hozzájá- \ rult a budapesti zenekar sike­réhez, és ezzel felélénkítette az idei fesztivál nem éppen legérdekesebb bevezető részét." A MAGYAR IRODALOM FEHÉR FOLTJAI Örvendetes tényként könyvel­hetjük el, hogy az utóbbi idő­ben néhány kezdeményezés cáfolhatatlanul tanúsítja: Ma­gyarországon fokozott érdeklő­dés nyilvánul meg a szomszé­dos országok magyar irodalma iránt. Egyik jele ennek pél­dául, hogy a Magyar frók Szö­vetségének Kritikai Szakosztá­lya május derekún kerekasztal beszélgetést és vitát rendezett a romániai, a jugoszláviai és a szovjetunióbeli magyar iro­dalomról, aminek során szó esett a csehszlovákiai magyar irodalomról ls. Darvas József bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a felelősség ezekért az irodalmakért közös, „a szom­szédainké és a miénk". Az ÉLET ÉS IRODALOM 20. számában részletesen tájékoz­tat erről az érdekes vitáról. Ebből a többi között megtudjuk, a beszámolók egyöntetöen azt a véleményt tükrözték, hogy a magyarországi irodalmi-kriti­kai élet és az egyes szomszé­dos országok magyar irodalmá­nak kapcsolatában „több a kö­zös vonás, mint az eltérés". A tanácskozáson leszögezték, hogy a legnagyobb hagyomá­nyokkal és a legtöbb tehetség­gel a romániai magyar iroda­lom rendelkezik. Jugoszláviá­ban kevesebb magyar író él, s azok is több irányzatra osz­lanak fel. Legkisebb a szovjet­unióbeli magyar irodalom, amely alig húszesztendős múltra tekint vissza. A csehszlo­vákiai magyar irodalommal kapcsolatban E. Fehér Pál meg­említette, hogy részben még ma is érvényes Fábry Zoltán megállapítása: Ez a magyar irodalom fehér foltja. A kapcsolatok tisztázása — ez volt a tanácskozásnak egyik elsőrendű célja. Az előadók egyetértettek abban, hogy ezek a kapcsolatok még nem kielé­gítőek, és hogy ezért elsősor­ban a magyarországi irodalmi élet képviselői felelősek. Tel­jes egészében aláírjuk azt a nézetet, hogy a kisebbségi ma­gyar irodalmaknak műveit esz­tétikai szempontok szerint kell elbírálni, s nemcsak az általuk feltárt társadalompolitikai va lóságot kell méltatni. Nemegy­szer jómagunk is igényeltük azt, ami most elhangzott ezen a tanácskozáson, hogy íróink szeretnék, ha azonos mércével mérnék őket, mint a magyar­országi írókat. Ez annyit je­lent, hogy igényt tartanak az érdemi bírálatra. Helyes meg állapítás: „A túldicsérő és el érzékenyedő, esetleg vállvere­gető hangú kritikák többet ár­tanak mint használnak." Abban is igazat adunk a vita részt­vevőinek, hogy a magyarorszá­gi lapokban a kisebbségi ma­gyar irodalmak egy-egy alkotá­sát gyakran csak udvariassági gesztusból közlik. Számunkra ígéretes az is amit Darvas József hangsúlyo­zott, hogy a magyarországi iro­dalomnak és kritikának min dent meg kell tennie az olyan természetes kapcsolat megte­remtése érdekében, amelyre „mindkét fél" vágyik. FÁBRY ZOLTÁNRÓL ÉS AZ IRODALMI SZEMLÉRŐL A Szlovák írószövetség havi lapjának, a SLOVENSKÉ PO­HCADY-nak 4. száméban lapoz­gatva bukkantunk rá két ben­nünket érintő írásra. Az egyik Fábry Zoltán Naše vlast Európa címmel tavaly megjelent cseh nyelvű esszéválogatását recen­zálja' Az R. Ch. jelzésű bíráló a többi között leszögezi, hogy a szerző elsősorban a szocialis­ta humanizmus bajnoka, s műve egyedülállónak tekinthető az egész magyar irodalomban. Ezen túlmenően Fábry müve túlszárnyalja a hazai föld és a magyar kultúra határait és koncentrált formában érezteti velünk az elmúlt négy évtized szellemi létkörét. A másik írás szerzője, K. Wlachovský, elem­zi a tíz évvel ezelőtt alapított Irodalmi Szemle tavalyi évfo­lyamát. Kiemeli, hogy folyóiratunk betölti a híd szerepét a cseh­és a szlovák irodalommal kap­csolatban is. Kifogásolja vi­szont, hogy itteni magyar író tollából ebben az évfolyamban csak egyetlenegy szlovák, il­letve cseh műről jelent meg bírálat. Pozitívumként könyveli el, hogy a szerkesztőség ered­ményesen kutat új tehetségek után, és nem egy esetben talá­lékonyabb a szlovák és cseh irodalmi folyóiratoknál. Leg­nagyobb hiányosságként — és úgy véljük Joggal — azt tartja számon, hogy a csehszlovákiai magyar irodalomban jelenleg nincs „engesztelhetetlen" igé­nyes kritikus, akt rendszerezné és értéküknek megfelelően rangsorolná a hazai magyar szerzők műveit. „Minél előbb jön meg a kritika messiása, annál jobb' — sommázza ezzel kapcsolatos nézetét. (g. I.) Szí nes, látványos filmek a DFF műsorán A Csehszlovák Film, a Szak­szervezetek Központi Tanácsa, a helyi nemzeti bizottságok, to­vábbá más intézmények és szer­vezetek ez idén Immár 19­szer rendezik meg a Dolgozók Filmfesztiválját. A szervező bi­zottság nem látta indokoltnak, hogy változtasson a DFF kon­cepcióján, ezért e nagyszabású kulturális akció ez Idén is — a múlt évihez hasonlóan — két részben zajlik le. A fesztivál nyári szakaszát 1968. Június 14 és július 7 között rendezik meg, az ország 35 városában. Bra­tislavában a szemlére Június 14—30 napjaiban kerül sor a Tatra és a Hviezda film­színházban. A mozilátogató közönség gaz­dag, változatos filmek közül válogathat. A fesztivál színes, tarka palettáján 14 különféle játékfilm szerepel: vígjátékok, látványos alkotások, muslca­lok, drámák stb. Nagy érdeklő­dés előzi meg Alekszander Pet­rovics, ismert jugoszláv rende­ző alkotásának, a Találkoztam boldog cigányokkal is című — a cannes-i filmfesztivál nagydí­jával kitüntetett — film műsor­ra tűzését. Az utóbbi évek legsikeresebb jugoszláv alkotása melankóli­kus, romantikus légkörben tár­ja elénk a cigányélet viszon­tagságait. Hazánk kinematog­ráfiáját a Turgenyev novellája alapján forgatott Tavaszi vizek {Václav Krška érdemes művész rendezése), a Jan Procházka rendezésében készült Maratón című szélesvásznú cseh film, valamint Jan Welss cseh író re­génye alapján készített színes szlovák film képviselik. A fesz­tivál során az érdeklődők a szovjet alkotások közül egy mai témájú filmdrámát, a keletné­met filmtermékekből, Forró nyár címmel musicalt láthat­nak. Különösen szórakoztató­nak ígérkezik a Hogyan kell egymilliót lopni? című színes, szélesvásznú amerikai filmvíg­játék Audrey Hepburn-nel és Peter O'Toole-lal a főszerepben. Az ötletes, játékos humorú tör­ténet rendezője Wllllam Wyler, akit a Római vakáció című si­keres film rendezőjeként ismer­hetett meg a hazai közönség. A szórakoztató filmvígjátékok közül említést érdemel a Pietro Germl rendezte Hölgyek és urak, a Rocheforti kisasszony­kák című színes francia musi­cal, amelynek szerzője a Cher­bourgi esernyők című filmmel nálunk is népszerűségre tett szert, valamint a Segítségl (Help!) című színes angol film a Beatles zenéjével és közre­működésével. A látványos filmek közül fi­gyelemre méltó a prémvadá­szok nehéz és viszontagságos életét megjelenítő Csapda cí­mű színes, szélesvásznú angol­kanadai koprodukclós, romanti­kus film, melynek főszerepét a csúnya, de rokonszenves és rendkívül tehetséges Rita Tus­hingham Játssza, továbbá az Észak-Kenyában vadállatok közt Játszódó, a Vadon hívása cí­mű színes amerikai film. A filmművészet rajongóinak al­kalmuk lesz megtekinteni a Ta­nulmány a nőkről című magyar filmet (rendezte: Keleti Már­ton), melyben számos magyar színésszel, köztük Darvas Iván­nal, Rutkay Évával, Kiss Ma­nyival, Latinovits Zoltánnal, Bodrogi Gyulával, Páger Antal­lal és másokai találkozhatunk. A Pepe és Claude című francia film — a híres Michel Simon főszereplésével — 1943-ban a megszállás idején játszódik le, egy gyermek és egy öreg barát­ságát meséli el. — ym— APRÓHIRDETÉS ALLAS i • A Bratislavai fipttővállalat, Bratislava, Ondavská 3 azonnal alkalmaz: — kőműveseket. — bádogosokat és tetőfedőket, — tehergépkocsivezotöket, — munkásokat. OF-58S A DASVÉTEL • Pávakakasok, tyúkok eladók Boldogon (Szene mellett) 78. h. sz. alatt, Sándor Árpádnál. 0-577 I VEGYES • Sebők júliának, (elka. Születés- és névnapja alkalmából sok boldogságot, hosszú életet és ]6 egészséget kíván Laci, Ilonka és unokái. 0—580 • Kérem, aki tud valamit Bra­davka Frantlšekrôl, aki 1891. no­vember 28-án született Hrušky u Bfeclaviban, megnevezett 1922-től, nem adott életjelt magáról, érta­sítsen: Hermina Školniková, Bra­tislava, Fučíkova 8. 0-578; • A lakosságszolgálat kereti ben Igen rövid határidőre válla­lunk lakásfestést és különféle mázolási munkákat. Clm: Közszol­gáltatási Ozemek, Pozsonypüspöktj a 40-es autóbusz végállomásánál. Telefon: 200-01, júniustól: 214-67. Gyorsabban kifestjük lakását, ha egy házból legalább tíz megren­delő jelentkezik. ÚF—561/1 • Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik tragikusan elhunyt férjemet, Erős Istvánt utolsó útjára elkísérték a kanie­nlfinél temetőbe, sírjára virágo­kat helyeztek és részvétnyilvánl­tásukkal Igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Erős Istvánná és a gyászoló család. 0-482 A DOPft ASTAV, n. v., 02-es építkezési irodájának féli (Tomášov) részlege a felső-csallóközi öntözőrendszer építéséhez 30 építőmunkást, 10 kőművest, 10 ácsot, 2 hegesztőt és 1 munkaerő-toborzó előadót keres. Akkordmunkában a kereseti lehetőség 2000 koro­na + felemelt különélésl pótlék. A dolgozókat saját autóbuszon szállítjuk. Jelentkezni lehet a féli építkezésen. ÜF-549 Az autókozmetika elképzelhetetlen autósampon nélkül. Az AUTOSAMPON korszerű zsírtalanító és mosószer. Könnyen és gyorsan eltávolítja a karosszériáról a szennyeződést. Az AUTOSAMPON a neratovicei SPOLANA n. v. gyártmánya. Kapható a drogé­riákban, a MOTOTECHNA üzleteiben és a ben­zinkutaknál. ÜF-4S1/1 Tekintse meg a magyar divatcikkek, lakberendezési tárgyak, könyvek és hanglemezek eladásával egybekötött kiállítását A kiállítást a prágai Magyar Kultúra és a Slovenská kniha n. v. prešovi vállalati igazgatósága rendezte. Kassai Műszaki Múzeum, Lenin u. 94. Nyitva: naponta 10-től 18 óráig. ÚF-543/2 1988. V. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom