Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-19 / 137. szám, vasárnap

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti gazdasági föderalizációjának elvei A CSKP KB s az SZLKP KB ideológiai osztályának kezdeményezésére Bratislavában ápr. 29-én közös tanácskozáson vettek részt a cseh és a szlovák közgazdászok, hogy megvitassák a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági föderációjából adódó elvi jellegű kérdéseket. Megegyeztek azokban az elvekben, amelyeknek alapján további tanácskozásokra és a problémák megoldására kerül sor a kormány által kinevezett bizottságokban. A tanácskozás résztvevői egyidejűleg feltételezik, hogy a szakfolyóiratokban és a napilapokban ezzel kapcsolatban kibontakozódó vita hozzájárul majd a nemzeteink közötti kapcsolatok átszervezésével összefüggő legérzékenyebb döntő fontosságú terület tisztázásához és rendezéséhez. I. Nemzeteink érvényesülése az egységesített csehszlovák szocialista gazdaságban A nemzetiségi kérdés szocialista megoldása minden téren, tetlát gazdasági vonatkozásban is a marxi-lenini tanftás alapelveiből indul ki. 1. A társadalmi fejlődés azonos feltételek között végeredményben a társadalom tagjai részéről önrealizációhoz vezet. A szocializmusban relatívan azonos feltételek jönnek létre érvényesiilésflkre. Z. A szocializmus jellegzetessége a ráfordított munka minőségé nek kiilönfélesége, így tehát a munkaerők helyzetének különbözősége is természetes. Egyidejűleg azl is jelenti, hogy az egész nemzeti munkaerő a másik nemzeti munkaerőhöz viszonyítva egyenjogú szerepet tölt be. 3. A nemzetek önrendelkezési joga annak szabad meghatározásával függ össze, hogy a nemzetek mily módon tartozzanak a magasabb fokú állami egységbe. Az önkéntesség, a megoldások kölcsönösen előnyös volta s az állami politikában való reális részvétel joga kizárja bármelyik nemzet memorizálásának minden megnyilvánulását. 4. Csehszlovákia két egyenjogú nemzet állama. Közgazdasága két nemzetgazdaság integrált egyesítése. A két nemzetgazdaság — a cseh és a szlovák — az anyagi-termelési s a gazdasági alap nyílt szintézise, amely azt a célt szolgálja, hogy lehetővé tegye a nemcetek önérvényesülését mind a munkában, mind az életben. A Csehszlovák Szocialista Köztársa •ág integrált gazdasága magasahb fokú, megindokolt gazdasági egység, kifejezésre juttatja a csehek és a szlovákok dinamikus gazdasági kölcsönösségét, jobban teszi lehetővé a két nemzet nemzeti vagyonának tökéletesebb gazdasági felbecsülését, mint nemzeti fejlődésük legjobb eredményeinek egyszerű összeadása. Az integrált közgazdaság éppen ezért a gazdasági erőknek nem szétforgácsolását teszi lehetővé, hanem ellenkezőleg: hatványozását, s ezzel a jelenlegi és jövőbeni igények sokoldalú kielégítését is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeteinek önérvényesülése a társadalmi élet minden terén — a politikai, a gazdasági, a kulturális, a jogi életben stb. — realizálódik. 5. Nemzeteink önérvényesülésre való joga Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeteinek gazdasági önállóságát feltételezi. Nemzeteink szuverenitása megköveteli, hogy gazdaságilag jogosultak legyenek az általuk létrehozott gazdaság irányítására, felhasználására, másrészt hogy nemzeti felelősséget viseljenek az elért eredményekért. A nemzetgazdaság olyan letemes hajtóerőt dinamizál, mint amilyen a nemzeti kezdeményezés. 6. Annak elhatározása, hogy mindegyik nemzet mily módon legyen részese a magasabb fokú állami egységnek, mindegyik nemzet kizárólagos joga. Gyakorlatilag azonban ennek a jognak objektív határai vannak. Alapjuk a szocialista közgazdaság lényege, s a megoldások kölcsönös előnyössé gének elve. 7. A legmegfelelőbb alapelvnek azt tekintjük, hogy a nemzeti-politikai területek teljes egészet alkotva legyenek az országos közgazdaság részesei. A csehszlovák gazdaság fejlődése annak elvi meghatározását követeli, hogy a nemzeti-politikai terűletek sokoldalúan legyenek részesei az integrált csehszlovák közgazdaságnak. II. A nemzetgazdaságok integrációjának jellegzetességei 1. A csehszlovák közgazdaság eddigi fejlődése nem tette lehető Vé a racionális gazdasági integrációt. A két nemzetgazdaság integrációja felülről hatóságilag elren deit adminisztratív módon valósult meg. A cseh és a szlovák nemzet Sajátos gazdasági érdekeiből adódó problémákat csak mellékesen, tervszerűtlenül oldották meg. Az eddigi fejlődés hátrányosan befolyásolta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság általános gazdasági fejlődését. Végső következményeiben pedig a két nemzeti politikai terület gazdasági érdekeivel ellentétes hatású volt. Z. A két nemzetgazdaság s az egész csehszlovák gazdaság létérdekei közvetlenül megkövetelik a természetes gazdasági folyamatokon alapuló progresszív gazdasági Integráció megkezdését, éspedig alulról, s teljes összhangban a gazdaságirányítás rendszerének következetes érvényre juttatásával. A progresszív gazdasági integráció kiindulópontjául szolgáló mellőzhetetlen mozzanat a két nemzetgazdaság partneri helyzete. A nemzeti alkotóerők kibontakoztatása nem egyeztethető össze a nemzeti elszigetelődéssel. Ellenkezőleg! A termelőerők s a korszerű beruhá xási politika jelenlegi színvonalán a megindult tudományos-műszaki forradalomban abban kell kicsúcsosodnia, hogy racionálisabb legyen a nemzeti vagyon forrásainak hasznosítása. Ennek érdekében az integráció többféle módozata érvényesül a jövőben. 4. A gazdasági integráció különösen Szlovákiában szükséges progresszív módozatainak meggyorsított érvényesülése azért szükséges, mert az eddigi tárgyilagos fejlődés fokozott mértékben deformálódott, s az új irányítási rendszerrel összefügeő megoldat lan problémák következményei súlyosak. Kl kell küszöbölnünk az ágazati és a szakágazati struktúra egyoldalúságát, a termelési programok összetételének fogyatékos ságait, s különösen a munkaerőforrásokra való tekintettel a beruházási politika irracionális voltát, a terciális szektor aggodalmát keltő lemaradottságát, és a szlovákiai mezőgazdaság társadalmi lebecsülését. 5. A gazdasági integrációnak megbízhatóbban kell megalapoznia Szlovákia és a cseh országrészek szociális-gazdasági kiegyenlítődéIvet. A munkaerő — mint terme lósi tényező — árát racionálisan kell kiszámítani. A munkaerőforrások ismeretes széthelyeződése jelenleg s a jövőben is összefügg a nemzeti politikai területek kőzött vándorló munkaerők felújítása költségeinek megtérítésével. A munkaerők szabad mozgása a területek közti gazdasági kiegyenlítődés folyamatában társadalmi, szociális és gazdasági előnyben részesítést Igényel. 11. Az alapok szabad mozgása köztársaságunk egész területén támogatja a vállalatok alapításának, kibővítésének és társulásának progresszív módozatait. A gazdasági racionalitás elveinek érteimében lehetővé teszi a beruházásokat, a fióküzemek létesítését, a külföldi tőke hozzájárulásának hasznosítását stb. Szlovákiában aktív hitelpolitikára serkent, továbbá Szlovákia belső struktúrájú lemaradottságának társadalmi kiküszöbölésére s arra ösztönöz, hogy megoldják gazdasági elsőbbségének kérdését, s ha szükségesnek mutatkozik, úgy aktivizáló gazdasági eszközök segítségével is. 12. A piac jellegét s a korszerű társadalomban végbemenő folyamatait elvi módon befolyásolja, formálja az állam gazdaságpolitikája és irányítási rendszere (amely magában foglalja a pénzügyi és a hitelrendszert, az árés a bérrendszert, az alapvető gazdasági jogszabályokat stb.). Az egységes piac ezért megköveteli, hogy egységesek legyenek a gazdasápolitika s az irányítási rend szer alapelvei, amelyeknek tiszteletben tartásat mindkét nemzeti szerv közösen biztosítja. 13. A szociális gazdasági tájékoz tatás közös elvei mindkét nemzeti gazdaságnak alkalmat adnak az egyes területeken integrált csoportosulások fejlődése hatékonyságának egybevető elemzésére. 14. A progresszív integrációt további serkentő hatású, Integráló és védelmi funkciók támogatják. A fejlesztési (serkentő hatású) funkciók a két nemzetgazdaság olyan progresszív strukturális megváltoztatására ösztönöznek, amely összhangban van a tudományos műszaki fejlődéssel, a mikro területek egyenletes fejlődésével stb. Az integráló fnnkciók a racionális, teröleti, termelési s városi komplexumok kialakulását befolyásolják, amelyekre kedvező munka és létfeltételek jellemzők. A védővám-politikai fnnkció megvédi a nemzetgazdaságokat a kedvezőtlen és hátrányos megkülönböztetésekből eredő befolyásoktól. A gazdasági integrációnak nem szabad károsan befolyásolnia a nemzetek gazdasági érdekeit, sem pedig hátrányos Intézkedésekkel befolyásolnia természeti, műszaki és emberi erőíorrásainak hasznosítását. 15. A nemzetgazdaságok integrációjának progresszív módozatait támogató, pontosan meghatározott elvek, jellegzetességek és funkciók adják annak keretét, melyen belül sor kerülhet a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a gazdasági kapcsolatok föderatív rendezésére az adott problémák tartalmi és intézményes megoldásának minden fokán. III. A föderatív rendszer gazdasági elvei sét, meg kell szüntetnie a Szlovákiában hátrányosan megkülönböztetett feltételeket, s a CSKP akcióprogramjával összhangban biztosítania kell, hogy 1980 ig megvalósuljon az említett kiegyenlítődés. 6. Az így megfogalmazott belső gazdasági integráció nem gyengíti a Csehszlovák Szocialista Köztársaság helyzetét a nemzetközi munkamegosztásban. Ellenkezőleg! A nemzetgazdaságoknak legkedvezőbb bekapcsolódása e folyamatba megsokszorozza annak hatékonyságát, hogy köztársaságunk mily mértékben vesz részt a világ gazdasági, de különösen Európa gazdasági életében. Különösen pedig ahhoz járulhat hozzá, hogy hatékonyabban élhessünk a szocialista országokhoz, különösen a Szovjetunióhoz fűződő együttműködés adta lehetőségekkel. 7. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységes, integrált gazdaságában egységes piacra van szükség, amely a következő fű jellegzetességeket feltételezi: a) egységes pénznem; b) a munkaerő szabad mozgása; c) az alapok szabad mozgása; d) az irányítási rendszer s a gazdaságpolitika egységes alapelvei (a nemzeti szervek megegyezése szerint). 8. Az egységes pénznem bel- és külföldön az állam egységét juttatja kifejezésre. Az állam gazdaságpolitikája befolyásolásának legszintetikusabb hatású eszköze, amely kifejezésre juttatja a két gazdaság terén végzett munka nemzeti átválthatóságát. Az egységes pénznem ismertetőjelei a következők: — egységes pénzegység (1 Kčs); — a külföldi pénznemekkel szemben egységes devizaárfolyam; — a pénzkibocsátás egységes elvei. 9. Az egységes piac az állam egész területén minden vámsorompó nélkül teszi lehetővé a vásárlást és az eladást, egységesek az alapvető létfenntartási cikkek és szolgáltatások árai, s megközelítőleg azonos az általános árszínvonal. Az egységes piac akkor is azonos feltételekre alapozza a vállalkozás hatékonyságát, amikor a gazdasági eszközök változékonyak. 10. A munkaerők szabad mozgása azon alapszik, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén mindenki szabadon választhat foglalkozást és munkaheA Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetei közötti kapcsolatok föderatív rendezésének gazdasági elvei a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásán, valamint azon alapszanak, hogy a két nemzeti politikai területen a gazdaságirányítás rendszerének következetesen kell érvényesülnie. Ez az álláspont kizárja a félreértéseket arra nézve, hogy esetleg „nagy politikai" és „kis gazdasági" föderációra kerül sor. Egyértelműen a gazdasági-politikai föderációhoz vezet. 1. A Csehszlovák Szocialista Köz társaság gazdasága s a nemzetgazdaságok távlati fejlődésének alap jai a fejlődésre vonatkozó olyan átfogó elgondolások, amelyek kifejezésre juttatják az alapvető népgazdasági kapcsolatokat. A cseh és a szlovák nemzeti szervek önállóan dolgozzák ki az adott nemzetgazdaság optimális fejlődésének programjait, terveit. A központi terv elmélyíti s kellő üssz hangba hozza az önállóan kidolgozott nemzeti gazdaságfejlesztési optimális programokat és terveket annak érdekében, hogy a csehszlovák gazdaság minél kedvezőbben fejlődhessen. 2. A költségvetések kidolgozása egyrészt a központi (föderatív) költségvetésen s a két nemzeti költségvetésen alapszik. A nemzeti költségvetéseknek a központi költségvetéshez való hozzájárulását megegyezés szerint megállapított kulcs szerint szabják meg, pi. a két gazdaság költségvetésében feltüntetett bevételek arányai szerint. A központi költségveiésben feltüntetett eszközökből térítik meg a különféle országos jellegű tevékenységekkel (nemzetvé delem, külügyi szolgálat, föderatív közigazgatás) járó kiadásokat. Az önálló nemzbti költségvetések alapja minden költségvetési bevétel (adók és befizetések), éspedig a termelés helyi jellege szerint. A nemzeti költségvetések magukba foglalnak minden gazdasági (szükség esetén üzemeket is), költségvetéses, hozzájárulásos és egyéb szervezetet az adott nemzeti-politikai területen azokon a tevékenységeken kívül, amelyeket megegyezés alapján központilag finanszíroznak. A nemzeti költségvetéssel való rendelkezés joga s a végrehajtás joga a nemzeti szerveket illeti. A nemzeti költségvetés és a központi költségvetés közötti kapcsolatokat hosszú időre rögzítik. A nemzeti költségvetése ket és zárszámadásokat a nemzeti szervek vitatják meg és végérvényesen ők hagyják jóvá. 3. Az árpolitika alapelvei a következők lesznek: a) az egész ország területén a közös ármodell, az azonos árkörzetek s a világpiaci árakhoz való azonos viszonyulás lesz az alapvető; b) a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén egységesek lesznek az alapvető fontosságú élelmiszerek és nyersanyagok árai: c) mind a cseh, mind pedH a szlovák közgazdaság szempontjából rendkívüli az árak gazdasági és politikai jelentősége, ezért a nemzeti szerveknek maradéktalanul kell hozzájárulniuk az árpo litika koncepciójának létrehozásához, s a nemzeti szervek illetékesek végrehajtásában; d) a föderatív kormány árpolitikai illetékességét a két nemzeti szerv megegyezés alapján tisztázza. 4. A bérpolitikában: a) a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban egységes elvekhez igazodik a díjazás, amely az egyéni s a kollektív munka eredményeitől függ. Ennek következtében közösek a bérezési előírások; b) a bérpolitika közös elveinek rendszere nem zárja ki a különös, országos, valamint nemzeti feltételek közötti, gazdaságilag indokolt bérezési előnyben részesítés lehetőségét; c) a nemzeti szervek a munkaerők szabad mozgása következtében is a nemzeti-politikai területeken hajtják végre a bérpolitikát. 5. Az adó- és a befizetési politika végrehajtása — tekintettel az egységes piacra, a munkaerők és az alapok szabad mozgására — kikényszeríti az adott vállalati szférában a hatékonysággal szembeni, lényegében azonos igényeket, tehát lényegében az adó- és a befizetési rendszer egységes alapelveit is. Az adók és a befizetések, valamint díjszabásuk meghatározására, a vállalati alapok létesítése (tartalékalap, kockázati alap, a dolgozók alapja stb.) elveinek kitűzésére a nemzeti szervek jogosultak, amelyek e jogokat a föderatív kormannyal szembeni, kölcsönös megegyezésen alapuló kötelezettségekhez igazodva gyakorolják. 6. A gazdaságirányítás rendszere s a közgazdaság föderatív rendezése feltételeinek olyan bankrendszer felel meg, melyen belül tárgyi és szervezési szempontból el van választva a pénz kibocsátásával kapcsolatos tevékenység a kereskedelmi tevékenységtől. A nemzeti-politikai területeken önálló kereskedeimi bankok és nemzeti pénzkibocsátó központok létesülnek. Végérvényesen meg kell oldani a föderatív pénzügyi szerv hatáskörének kérdéseit. 7. A külkereskedelmi kapcsolatok (a kereskedelem territoriális, strukturális irányzata, a nemzetközi keretegyezmények stb.) koncepcióját a föderatív szerv a nemzeti szervekkel, illetve a termelőkkel s a megrendelőkkel megegyezve rögzíti. A nemzeti szervek saját nemzeti politikai területükön biztosítják a külkereskedelmi tevékenységet, közvetlenül részt vesznek a kereskedelmi egyezmények előkészítésében és megkötésében, amennyiben azok a nemzetgazdaságra vonatkoznak. A devizaműveleteket a nemzeti-politikai területek bankszervei hajtják végre. A föderatív rendszerben nem kevésbé fontos további gazdasági tevékenységet (beruházási politika, gazdasági érdekeltség stb.) — amelyet jelenleg átalányosan, sematikus eszközökkel szabályoznak — a két nemzeti politikai terület nemzeti szerveinek kell még részletesen rögzítenie. IV. A gazdaságirányítás szerveinek helyzete 1. A CSKP akcióprogramjának szellemében elvileg új módon állapítják meg a vállalatok helyzetét. A vállalat nem lesz az állami alapok operatív gondnoka. A jövőben a piacon vállalkozóként szerepel. Ezek az alapigazságok a köztársaság egész területén mind a cseh, mind pedig a szlovák vállalatok számára egyaránt érvényesek és további intézményes módosításokat igényelnek 2. A föderatív rendezéssel elválaszthatatlanul összefügg a területi elvekkel egybehangzó, vállalati szervezésen alapuló kapcsolatok létrehozása. A föderáció nagy lehetőséget ad az önkéntességen alapuló, vállalaton felüli integrációra, éspedig az egész országban, tekintet nélkül a nemzetl-politikai területekre, elsősorban a vállalatok gazdasági igényeinek megfelelően. Ilyen társulás több fokozaton lehetséges. Hasonlóképpen létesülhetnek közös kutatási, fejlesztési, tervezési és kereskedelmi sznrvezetek, továbbá munkahelyek országos illetékességgel, közös tudományos kutatási központok (atomkutatás, elektronika stb ), és közös lehet a szabadalmazással, a normalizálással és a mérési technikával összefüggő tevékenység is. 3. A föderatív rendszer feltételei között a központosított, ntasításos rendszeren alapuló, miniszteri intézményes gazdaságirányítási rendszer további fenntartása meggátolná a gazdaságirányítás következetes érvényesítését. Az eddiL'i intézményes rendszernek állami központ és nemzeti központok szintjén létesítendő új szervekkel való kiegészítése sem eredményezné a jelenlegi helyzet minőségi megváltozását. A föderatív rendszer úgyszólván kikényszeríti — az irányítás minden fokán — az utasltásos központosított adminisztrált közgazdaság institucionális maradványainak kiküszöbölését. 4. A nemzeti és a föderatív szervek jogkörének elosztása azon az elven alapszik, hogy a nemzeti szervek az eredeti államalkotó szuverenitás megtestesítői. Illetékességük eredeti és általános. A föderatív szervek illetékességét a nemzeti szervek önkéntesen adják át. A központi szervek jogköre a nemzeti szervekből ered és meghatározása 3 tevékenységi szférák hozzávetőleges megállapításától függ. A gazdaságirányításban a nemzeli szervek feladata, az hogy optimalizálják a nemzetgazdaságok fejlesztését. A központi föderatív szervek az integrált csehszlovák közgazdaság minél kedvezőbb fejlesztésére törekszenek. S. A nemzeti szervek felelősséget viselnek a nemzetgazdaságok fellendítéséért. Kidolgozzák az átfogó elgondolásokat, programokat, a hosszú és közepes távú és hasonló terveket, irányítják a nemzeti költségvetések felhasználását, létrehozzák és módosítják a gazdasági eszközöket, megszabják és módosítják a gazdaságpolitika szabályait, létrehozzák a vállalatok és a szervezetek gazdasági aktivitásához szükséges kedvező makroklímát, megszervezik a nemzeti vagyon forrásainak nyilvántartását, gondoskodnak a tájékoztatás folyamatosságáról, a káderpolitiká röl és mindazokról a tevékenységekről, amelyek a nemzeti önállóság alapján adódnak. A nemzeti szervek eredeti jog körük alapján ár-, bér, nyugdíjbiztosítási, adó- és pénzügyi stb. politikát folytatnak. A gazdaságpolitika e mozzanatai azonban egységes elvek, nézőpontok és módszerek érvényesítését, valamint azt teszik szükségessé, hogy a nemzeti szervek kölcsönös megegyezése alapján közösek legyenek bizonyos teendők, és a föderatív szerv felhatalmazást adjon bizonyos tevékenységekre. 5. A központi kormány hatáskörébe kellene tartoznia minden országos jellegű tevékenységnek a honvédelem, a külügy terén, továbbá a gazdaságpolitika elveinek vábliá a razdaságpolitika elveinek meghatározásában, különösen a külkereskedelmi politika terén, a pénzüpyi politika elveinek, » két nemzetgazdaság integrációja sokoldalú támogatását célzó elveknek. a gazdaságirányítás rendszere elveinek, a szociális-gazdasági tájékoztatás .egységes rendszere elveinek terén, s a nemzeti-politikii területek gazdasági kiegyenlítődését célzó politika elveinek maghatározásában. 7 A gazdaságirányítás nemzeti és föderatív szerveinek felelősséget kell viselniük a Gazdaságirányítás rendszeréért. Ezzel kapcsolatban elodázhatatlanul át kell szervezni a köznonti szervek ielenle"i rendszerét, és a gazdasáffiránvítás rendszerének szellemében mns kell a'nkítani a cseh és a szlovák nemzeti szerveket. (Folytatás a 12. oldalon)