Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-17 / 135. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAI SZAMUNKBA UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. május 17. Péntek % XXI. évfolyam, 135. szám % Ára 70 fillér Dél-Szlovákia gazdaságfejlesztése a magyarok és a szlovákok közös érdeke (5. OLDAL) Emberi jogok és mai anakronizmusok (8-9. OLDAL) Ünnepségek Prágában a Nemzeti Színház alapkőletételének 100. évfordulója alkalmából Alexander Dubček elvtárs ünnepi beszéde (ČSTK) — A köztársasági elnök védnöksége alatt tegnap délelőtt a prágai Nemzeti Színházban megtartott ünnepi ülés­sel érték el tetőpontjukat két jelentős évforduló — a cseh Nemzeti Színház alapkőletételének 100 éves és újramegnyitá­sának 85 éves évfordulójával kapcsolatos ünnepségek. A jelenlevők lelkes tapssal fogadták Ludvík Svobodáí, köztársaságunk elnökét, amikor megjelent az elnöki páholy­ban. A Nemzeti Színház élenjáró művészeiből alakult tiszte­letbeli elnökségben a színpadon helyet foglalt Alexander Dub­ček, a CSKP KB első titkára, josef Smrkovský, a Nem zetgyülés elnöke, Miroslav Galuska, művelődés- és tájékoz tatásügyi miniszter, Ludvík Č e r n ý, Prága főváros föpolgár mestere és Ivan T hurz o, a szlovák Nemzeti Színház igaz gatója. Az állami himnusz elhangzása és dr. Josef Urban­n a k, a prágai Nemzeti Színház igazgatójának üdvözlő sza­vai után Alexander Dubček, a CSKP KB első titkára emel­kedett szólásra. „Őszintén bevallom — mon­dotta — különös érzéssel lépek be ma a Nemzeti Színházba, mely a cseh nemzet újjászüle­tésének, öntudatának és büsz­keségének egyik legállandóbb és legtartalmasabb szimbóluma, s köztársaságunk valamennyi polgárának, csehnek, szlovák­nak vagy más nemzetiséghez tartozónak keblében felkelti a haza iránti szeretet és tiszte­let forró érzését." — mondotta bevezetőjében Dubček elvtárs. A Nemzeti Színház megalakí­tásának gondolata a cseh nyelv és nemzet feltámasztásáért ví­vott harccal összefüggésben a nemzeti öntudatra ébredt értel­miség első generációjától in­dult ki a XIX. század elején. A nemzeti nyelv fenntartásáért Indított küzdelem csakhamar a feudalizmus és az idegen hata lom ellen, a nemzeti önrendel­kezésért, a szabadságért folyó harccá alakult át. A Nemzeti Színház ebben az értelemben nemcsak a művészek álma volt; hanem a legegyszerűbb embe­rek vágya a nemzet vezéreinek politikai programja is. E kulturális intézmény alap kőletételét politikai győzelem­ként ünnepelte a nép. A Nem­zeti Színház bizonyítéka annak, mit jelent a kultúra a cseh nemzet újjászületése és élete szempontjából. Nemzeti ideál­jainak megvalósítását a cseh nép — s úgy hiszem, ezt teljes mértékben érvényes a szlovák népre is — olyan értékek ki­alakításában látta, amelyek hozzájárulnának az egész em­beriség emberibb életéhez, hogy nemzeti céljait összekapcsolta a világkultúra humanista cél­jaival. Ezt a múltból átvett öröksé­get egyik legszebb és legérté­kesebb örökségünknek tartjuk. Az időpontoknak nyilván vé­letlen egybeesése ez, de ml, csehszlovák kommunisták még­is büszkék lehetünk rá, hogy éppen az olyan jelentős évfor­dulókkal kapcsolatban, mint amilyen a Nemzeti Színház alapkőletételének 100 éves év­fordulója, az önálló csehszlovák köztársaság megalakulásának 50. évfordulója, valamint Marx tFolytalás a 2. oldalon! Befejeződött a KGST végrehajtó bizottságának 34. ülésszaka Moszkva — A szovjet főváros­ban csütörtökön befejeződött a KGST végrehajtó bizottságának 34. ülésszaka, amelyen részt vet­tek a tagállamok miniszterel­nök-helyettesei, akik országaik állandó KGST-killdöttei. Csehszlovákiát F. Hamouz mi­niszterelnök-helyettes, hazánk új KGST-megbízottja képviselte. Az ülésszakon részt vett a KGST és a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság kormá­nya megegyezésének alapján a KGST mellett működő állandó jugoszláv bizottság vezetője is. A végrehajtó bizottság ülésének elnöke T. Colov, a Bolgár Nép­köztársaság képviselője, a bol­gár minisztertanács elnökhe­lyettese volt. Az ülésszak végén kiadott nyi­latkozat többek között megálla­pítja, hogy: „A végrehajtó bi­zottság jóváhagyta az állandó bizottságok tudományos és mű­szaki együttműködésének egy­behangolására tett javaslatot az 1971 -1975. esztendőre. CSEHSZLOVÁK KULTURÁLIS NAPOK A SZOVJETUNIÓBAN Moszkva — Május utolsó nap­jaiban rendezik meg először Moszkvában, majd Leningrád­ban, Uljanovban, Kazanban és Gorkijban, végül ismét Moszkvá­ban a csehszlovák kultúra nap­jait. A rendezvény keretében számos csehszlovák művész­együttes és művész mutatkozik be a szovjet közönségnek. Ezenkívül Moszkvában iparmű­vészeti, Kazanban szlovák ipar­művészeti, Uljanovban pedig a szlovák képzőművészet kiállítá­sát rendezik meg. A miniszterelnök-helyettesek jóváhagyták az Intermetall múlt időszakban kifejtett tevékenysé­gét és elismerték, hogy az or­szágoknak gazdasági hasznára volt az Intermetall keretében folytatott együttműködés. To­vábbá megállapították, hogy az utóbbi években a KGST tagálla­maiban jelentősen növekedett a hengerelt áruk gyártása. Csök­kent a hiány egyes kohászati termékfajtákban, javult a hen­gsrdei termelőkapacitások ki­használása. A ritkán és kis té­telekben hengerelt profilok gyártás-szakosításában is jelen­tős eredményeket értek el. A végrehajtó bizottság a KGST állandó vegyipari bizottságának munkáját értékelve megállapí­totta, hogy a bizottság tevé­kenysége hozzájárult a tagálla­mokban a vegy- és a papíripar fejlesztéséhez, és az iparág né­hány igen fontos problémájának megoldásához. A bizottság mun­kája lehetőséget nyújtott az együttműködésre a vegyipari tervdokumentáció és berende­zések területén, valamint az egyes országok tudományos-mű­szaki problémáinak megoldásá­ban. Az értekezlet a kölcsönös megértés szellemében folyt le. (ČSTK) Mintegy 15(1 vagon gép és egyéb berendezés érkezett Hol­landiából az AKU cégiül a humenuéi Chemlon III. úf vegyipari Kombinál címére. A Chemlon III. már a Jövő év. bed 2900 tonna kiváló minősé* gü mííselymet gyárthat. MIBE KERÜL a szovjet kőolaj 1 Hamouz miniszterelnök-helyettes nyilatkozata egyes rossz­indulatú híresztelésekről és a csehszlovák—szovjet keres­kedelemről Már több mint 800 000 köbméter követ és porhanyós agyagot építettek be az Ingsiav dolgozói a Reskydekben Šance—Rŕečice mellett, az Ostravica tolyó mentén épülő földgátba. Még az idén továb­bi 300 000 köbméter anyagot építenek be s a jövő évben átadják rendeltetésének a 65 méter magaa és 351 méter hosszú gátat. A mellette 320 hektárnyi területen keletkezű medence mintegy 10 kilo méternyi hosszúságban elárasztja az Ostravica vfilgyét. (Svorčlk — ČSTK felv.) A csehszlovák kormány ren­delkezésére álló átszámítások szerint Csehszlovákiának egy tonna kőolaj átlagosan 4—5 ru­bellel vagy dollárral kerülne többe, ha bárhol a világon vá­sárolná és nem a Szovjetunió­tól — jelentette ki F, Hamouz miniszterelnök-helyettes, aki Moszkvában részt vett a KGST végrehajtó bizottságának 34. ülésén. Hamouz ezzel kapcso­latban válaszolt azokra a men­demondákra, hogy Csehszlová­kia előnytelen kereskedelmet folytat a Szovjetunióval, és töb­bet fizet a kőolajért, mint pl. az olaszok. Ilyen hírek a cseh­szlovák sajtóban is megjelen­tek. Hamouz közölte, hogy eb­ben nagy szerepet játszik első­sorban a szállítás kérdése. A Szovjetunió azon elv alapján kereskedik, hogy a szállítási költségeket nem osztja meg a vásárló és a vevő között. A ve­vő közvetlenül a határon veszi át az árut. Míg Csehszlovákia a határon veszi át a kőolajat, az olaszok a fekete-tengerl ki­kötőben. Jelenleg a szovjet kő­olajat határainkon kb. 14—15 rubelért vásároljuk. Ha bárhol a világon 8—12 dollárért vásá­rolnánk tonnáját, hozzászámítva a 6—8 dolláros szállítási költ­séget is, egy tonna 17—18 ru­belbe kerülne, a jobb minőségű pedig 20—22 rubelbe. Hamouz ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a Szovjetunió már több ízben leszögezte, ameriy­nyiben bármelyik kereskedelmi ügyletet előnytelennek tarta­nánk, bármikor felbonthatjuk, és újat köthetünk bárhol a vi­lágpiacon. A CSTK moszkvai tudósítója kérdéseket tett fel F. Hamouz miniszterelnök-helyettesnek, aki részt vett a KGST végrehajló bizottságának ülésén a cseh­szlovák—szovjet kereskedelmi mérleget illetően. A miniszter­elnök-helyettes jelentette, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban különbséget kell tenni a szoká­sos hitel és a célhitel között, A kereskedelmi műveletekkel kapcsolatos szokásos hitel na­gyon gyakori a világ valaineny­nyi országa között. Ez a hite! körülbelül a kölcsönös kereske­delmi forgalom 8—10 százalé­kát jelenti. A szovjet—csehszlo­vák kereskedelemben a keres­kedelmi forgalom 1,3—1,8 szá­zalékát képezi. A moszkvai csehszlovák nagy­követség kereskedelmi osztályá­nak tájékoztatása szerint e hi­tel szaldója az évi kereskedel­mi forgalom 0,8 százalékát je­lenti Csehszlovákia javára. A másik csoportba a célhitel tar­tozik. Amint Hamouz miniszter­elnök-helyettes közölte, Cseh­szlovákia eddig kb. 500 millió rubel hitelt nyújtott a baráti or­szágoknak. Országunk fejlett feldolgozó iparral rendelkezik, nincs saját nyersanyagbázisa, és ezért a nyersanyagokat külföld­ről kell beszereznie. Elsősorban a lengyelországi kéntermelés­ben, a bulgáriai, a szovjetunió­beli, a jugoszláviai és részben a lengyelországi színesfém-bá­nyászatban való részvételünkről van szó. Ezekkel a hitelekkel biztosítjuk azokat a nyersanya­gokat, amelyekkel mi nem ren­delkezünk. A hitel biztosítékot nyújt, hogy 10—15 évvel a hitel letörlesztése után is a hitel igénybevétele, idején érvényes árakért kaptuk ezeket a nyers­anyagokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom