Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-14 / 132. szám, kedd

Felvételünk a szükségállapot-törvények elleni bonni tömegtüntetést ábrázolja. E törvényjavaslatot a szövetségi parlament második olvasásban a jövő hét közepén fogja megvitatni. (Telefoto - CSTK) Az ifjú szocialisták figyelmeztetése az SPD-hez Bonn — A 170 ezer tagot képviselő SPD ifjúsági szervezet, az ifjú szocialisták a hét végén megtartott országos kongresszusukon határozatot fogadtak el, amely hangoztatja: minthogy az SPD képtelen a CDU/CSU által vezetett kormányban politikai alternatívákat megvalósítani, „szükséges a konzervatív-reakciós irányvonallal szemben a pozíciókat világossá tenni, még annak árán is, hogy a koalíciós szövetséget fel kell bontani az 1969-es választások előtt". Egy másik határozat — a kongresszuson jelen volt Helmut Schmidt tiltakozása ellenére — kimondja, hogy „tekintettel a politikai élet megmerevedésére", el kell ismerni a parlamenten kívüli ellenzék szükségességét. Az NPD-vel szemben a kongresszus következetes magatartást vár el az SPD-tól. A delegátusok határozottan állást foglaltak a szükségállapot-törvényjavaslatok ellen és szolidaritásukról biztosították a bonni szombati nagy tüntetést. Mivel Frank Sommer, az SPD elnökségének szóvivője ezért megbírálta az ifjú szocialistákat, a kongresszus Sommer leváltását követelte. Befejeződött o teheráni értekezlet 1988. V. 14. 3 Teherán — A teheráni nyilatkozat elfogadásával befejeződött az iráni fővárosban az emberi jogokkal foglalkozó háromhetes nemzetközi értekezlet. A nyilatkozat felhívja a világ valamennyi államát és az egész emberiséget, hogy az emberi jogok általános deklarációja legyen mindenki számára kötelező dokumentum. Valamennyi országban mindenki számára biztosítani kell a szólás- és valKína és Albánia konferenciát készít elő Delhi — Az India Press Agency jelentése szerint Kína és Albánia értekezletet készít elő, amelyen az „egyformán gondolkodó" kommunista pártok vennének részt. Az értekezlet állítólag Tiranában lesz az év végén, ugyanabban az időben, amikor Moszkvában megkezdődik a kommunista és munkáspártok világtalálkozója. A kínai és albán párt Burma, Bolívia, Kuba, [apán kommunista pártját, a Koreai Munkapártot, a ceyloni és a pakisztáni Kína-barát csoportokat, valamint három afrikai ország kommunista pártját hívta meg. A Japán Kommunista Párt és a Koreai Munkapárt állítólag viszszautasította. a meghívást. Közép-afrikai csúcsértekezlst Dar es Salaam — Hétfőn délelőtt Tanzánia fővárosában megnyílt 14 kelet- és közép-afrikai ország, Tanzánia, Uganda, Kenya, Zambia, Csád, Szudán, Közép-afrikai Köztársaság, Burundi, Szomália, Malawi, a két Kongó, Etiópia és Rwanda vezetőinek csúcstalálkozója. Nyolc országot elnök képvisel a találkozón, hatot pedig miniszteri rangú küldöttség. A kétnapos találkozó első ülését Nyerere elnök nyitotta meg. A rövid hivatalos megnyitó és a tanácskozást záró ülésen kívül a részvevők zárt ajtók mögött vitatják meg Keletés Közép-Afrika gazdasági, politikai és biztonsági problémáit. Bár hivatalos napirend nincs, megfigyelők szerint a Dar es Salaam-i kiscsús vitáiban fontos helyet foglal majd el Rhodesia, illetve a Zambia és Tanzánia ellen irányuló rhodesiai, dél-afrikai és portugál fenyegetés az afrikai felszabadító mozgalmak támogatása miatt. lásszabadságot, valamint azt, hogy mindenki részt vehessen az ország politikai, gazdasági, kulturális és szociális életében. Az emberiség következő fontos feladata a faji megkülönböztetés és a gyarmati rendszer elleni harc. Az emberi jogok csakis békében biztosíthatók, ezért különösen fontos a leszerelés. A részvevők többsége és a politikai megfigyelők is pozitívan értékelik a teheráni konferencia eredményeit, habár több ellenvetés is elhangzott. A pozitív eredmények közül kiemelik: az értekezlet megmutatta, hogy az általános emberi jogokról szóló deklaráció annyira behatolt az emberek tudatába, hogy a szónokok közül senki sem bírálta a deklaráció egyetlenegy cikkelyét sem. A másik jelentős eredmény az emberi jogok egyetemességének hangsúlyozása, vagyis az a követelés, hogy az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi értekezleten valamennyi állam, tehát az ENSZben nem képviselt országok is részt vegyenek. (CSTK) HÉTFŐN TOKIÓBAN ünnepélyesen megnyílt a világűr kutatásával foglalkozó nemzetközi bizottság XI. kongresszusa. A két hétig tartó tanácskozáson több mint 30 ország mintegy 500 tudósa vesz részt. A megnyitó ülésen A. J. Nyesztyerenko, az ENSZ főtitkárhelyettese tolmácsolta a kongresszus részvevőinek U Thant ENSZ-főtitkár jókívánságait. HAILÉ SZELASSZ1É, Etiópia császára befejezte első hivatalos indonéziai látogatását, és hétfőn továbbutazott Canberrába. A VASÁRNAPI PANAMAI elnök- és képviselőválasztások során az ország 33 választókörzetében ellopták az urnákat, a kormánypártiak és ellenzékiek kölcsönösen egymást vádolják a lopásokkal. NAGY BRITANNIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK végrehajtó bizottsága nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza: „Az angol dolgozók milliói — szakszervezeti tagok, szocialisták, kommunisták — rendkívül aggódnak amiatt a mély válság miatt, amely elé Nagy-Britannia egész munkásmozgalma került". A nyilatkozat közvetlen oka azokban a riasztó eredményekben rejlik, amelyekkel a helyi önkormányzati szervek nemrég lezajlott választásai jártak az ország számos körzetében. HÉTFŐN ISMÉT a hivatalos árfolyam alá esett a font sterling értéke a londoni tőzsdén. A hivatalos 2 dollár 40 cent helyett 2 dollár 38,825 centért került eladásra. A KANADAI ALBERT EGYETEM díszdoktorává avatták vasárnap — az egyetem fennállásának 60. évfordulója alkalmából U Thant-ot, az ENSZ főtitkárát. A KAPPI jobboldali diákszervezethez tartozó 3000 indonéziai diák tüntetett hétfőn Djakartában az árak emelkedése ellen. A tüntetők ellen katonai egységeket vetettek be. Az EAK javasolja: dolgozzanak ki menetrendet a határozatának végrehajtására Tanács Kairó — A Biztonsági Tanács múlt novemberi határozatának egyik gyengéje egyiptomi vélemény szerint az, hogy nem írt elő pontos menetrendet és sorrendet a benne foglaltak végrehajtására. Az EAK azzal kapcsolatban, hogy jarring ENSZmegbízott a közeljövőben New Yorkban folytatja misszióját, javaslatot tett ennek a hiányosságnak pótlására. A Biztonsági Tanács határozatának végrehajtására programot indítványozó egyiptomi kezdeményezést Mahmud Riad külügyminiszter tette, amikor legutóbb Kairóban találkozott Jarring nagykövettel. Az egyiptomi javaslat fontos eleme az is, hogy az E:AK továbbra is elutasít minden közvetlen vagy közvetett tárgyalást Izraellel. Az EAK külügyminisztere szerint — És ezt kifejtette Jarring előtt — három út vezethet a határozat végrehajtásának programjához és a menetrend kidolgozásához: 1. A főtitkár meghí' zottja kérheti a Biztonsági Ta~ nácsot, hozzon határozatot e programról, menetrendről és a végrehajtás módjáról; 2. Jarring maga javasolhatja ezt a programot; 3. Ki lehet dolgozni ezt a programot úgy, hogy jarring az érdekelt jelekkel külön-kü~ lön megbeszéléseket folytat. Az EAK külügyminisztere Jarringra bízta, hogy a három lehető út közül melyiket választja. Hangsúlyozta, hogy az EAK mindezzel ismét bizonyítja messzemenő készségét a válság békés megoldására. Az amerikaiak vegyi háborút terveznek Dél-Vietnamban Újabb három amerikai repülőgépet lőttek le a VDK felett Saigon — Hétfőn csökkent a harci zaj Saigonban, ugyanakkor újabb partizántámadás indult a Dél-Vietnam északi részén fekvő Hué városa ellen, ahol a gerillatüzérség erős tűz alá vette az ellenséges erőket. A Saigonból érkező jelentések egyöntetűen arról számolnak be, hogy az amerikaiak a sűrűn lakott városnegyed kíméletlen lebombázásával, felgyújtásával tudták csak megállítani a partizánok offenzíváját. Az AFP hétfő reggeli tudósítása arról ad hírt, hogy több mint száz holttestet, férfiak, nők és gyermekek tetemeit találták meg Cholon városnegyed még füstölgő romjai között. Az egész negyed fölött az oszlásnak indult holttestek elviselhetetlen bűze terjeng, de az amerikai tüzérség még hétfőn délben is újabb és újabb sorozatokat eresztett a romok közé. Egy másik jelentés szerint Saigontól 560 kilométernyire M. L KING ÖZVEGYE A SZEGÉNYEK MENETE ÉLÉN Washington — A Washingtonban felvonuló szegények élcsapata (kb. kétezerötszáz ember) már a hét végén megérkezett az amerikai fővárosba. A többiek várhatóan május 20-ig érkeznek meg. A városba vonulók élén a meggyilkolt Martin Luther King özvegye haladt. A felvonulás higgadtan, nyugodtan zajlott le, összetűzések nem voltak. Clark igazságügyminiszter vasárnap közölte, hogy a hatóságok minden elővigyázatossági intézkedést megtettek. A hadügyminisztérium már szombaton riadókészültségbe helyezett több válogatott katonai egységet. A hatalmas tömegkampány vezetői arra számítanak, hogy május 30-án legalább 150 ezren vesznek majd részt azon a nagygyűlésen, amely a kongresszust a szűkölködők mielőbbi megsegítésére akarja rákényszeríteni. A főváros közepén, a Washington-emlékmű szomszédságában épülő hatalmas sátorés kunyhótáborban a „nyomorvárosban" várhatóan háromezren fognak lakni. északkeletre újabb ütközetek vannak kialakulóban. Vietnami hazafiak rajtaütöttek egy különleges katonai táboron, és megfutamították az ott-tartózkodó 400 amerikai és dél-vietnami katonát. Jól értesült washingtoni források szerint az amerikai légierő nagyarányú vegyi háborút tervez Dél-Vietnam ellen, amelynek során mintegy 40 millió liternyi mérget akarnak leszórni a termés elpusztítására. Az amerikai légierő vezérkarából kiszivárgó hírek szerint már ebben az évben mintegy 70 millió dollár értékű mérgező vegyi anyagot rendeltek meg a dél-vietnanil légierő számára. Az amerikaiak már 1962ben használtak pusztító vegyt anyagokat a vietnami háborúban. Egy másik washingtoni jelentés szerint megkezdődött aä amerikai tartalékosok behívása. A mintegy 20 000 főnyi tar-» talékos felét Vietnamba irányítják. Hanoiban a vietnami sajtóiroda közölte, hogy vasárnap folyamán a demokratikus Vietnam légvédelme három amerikai repülőgépet lőtt le. Ezzel 2907-re emelkedett a VDK fc* lett lelőtt amerikai repülőgépek száma. (CSTK — MTI) HETFŰN RÓMÁBAN és több olasz tartományban sztrájkoltak a levélhordók. Ugyanazon a napon Siracusában 20 000 mezőgazdasági munkás háromnapos sztrájkba lépett, és követeli a narancs- és citromszüret alatt a bérek emelését. Mapjainkban, amikor egyre több szó esik a csehszlovák népgazdaság korszerűsítésének szükségességéről és ezzel kapcsolatban nagyobb összegű külföldi kölcsön lehetőségéről, szinte paradoxonként tűnik, hogy hazánk jelentős aranytartaléka az Egyesült Államok páncélszekrényeiben fekszik. Az arany történetének szálai még a második világháború idejébe nyúlnak vissza. A hitleri hordák ugyanis nemcsak ártatlan emberek millióit hurcolták el Európa országaiból, hanem az óriási pusztítás során zsákmányként a legtöbb esetben magukkal vitték a lerohant államok állami kincseinek jelentős részét is. Ezek között volt természetesen az egyes országok pénzügyi fedezetét biztosító aranykészlet Is. A nácik bukása után az európai országokból összegyűlt aranyat az Egyesült Államokba szállították, majd egy nemzetközi bizottságot neveztek ki az aranykészletek visszaszolgáltatásának lebonyolítására. A kifosztott országok kormányai által benyújtott kérelmek felülvizsgálásakor azonban kitűnt, hogy a megtalált aranyrudak és a feltüntetett hiány között lényeges különbség van. A bizottság ezért úgy döntött, hogy az elrabolt arany mennyisége szerint oszszák szét a megmaradt nemes fémet. Csehszlovákiának e kulcs szerint 18,4 tonna aranyrúd jutott, ami 20 millió amerikai dollár értékének felel meg. A történelmi Igazság kedvééit szükséges megemlíteni, hogy KOMMENTARUNK Csehszlovák aranykészlet Amerikában Csehszlovákián kívül valamenynyi érdekelt ország visszakapta a neki járó aranyat. A mi esetünkben — ellentétben a nemzetközi előírásokkal — az amerikai kormány furcsa magatar tást tanúsított: gazdaságpolitikai feltételeket szabott és szab ma is aranyunk visszaszolgáltatása fejében. Mint ismeretes, az 1948-as februári események, az államosítás érintett bizonyos amerikai érdekeltségeket, tőkét is, amit Washington 12 millió dollár értékben szabott meg. Ezt az összeget azonban majdnem teljesen kiegyenlíti az a kilencmillió dollár értékű hideghengerde, amelyet a háború után megvásároltunk és ki is fizettünk, de az Egyesült Államok mindeddig nem szállította le. Továbbá az amerikai bankokban „befagyasztott" csehszlovák folyószámlák több mint egymillió dollárra rúgnak. Mint említettük, az amerikai kormány politikai feltételekhez köti a nácik által elrabolt csehszlovák arany kiadatását. E politikai feltételeket abban szabták meg, hogy szerintük Prágának „liberálisabb" politikai magatartást kell tanúsítania a Nyugattal szemben. Vajon milyen diplomáciai mérce az, amely egy ország jogos gazdasági követelését politikai és ideológiai feltételekhez köti? A csehszlovák aranykészletek sorsa természetesen mindig a két ország közti kapcsolatok rendezésének akadálya volt. A hidegháborús évek terméketlen vitái után először 1961-ben került sor érdemi tárgyalásokra Washington és Prága között, amikor egyezmény jött létre a kölcsönös kielégítés és vagyon jogi rendezés megoldásának módjáról. Akkor az amerikai kongresszus elutasította a szerződéstervezet jóváhagyását és az Egyesült Államok követeléseit 44 millió dollárban szabta meg. A kérdés 1967-ben újból szőnyegre került, de Washington hajthatatlansága, sőt politikai zsarolása nem változott. Az 1968-as év fejleményei Csehszlovákiában ismét felszínre hozták a csehszlovák—amerikai kapcsolatok rendezésért szükségességét. A Washington által követelt „liberalizáció" ma élő valóság Csehszlovákiában anélkül, hogy amerikai „kérésre" valósítottuk volna meg. A józanabb amerikai lapok a csehszlovákiai fejlemények különböző irányú és célzatú értékelései során megemlítették az aranykészletek problémáját is. A hivatalos amerikai körök azonban mindeddig hallgatnak e jogos követelésről. (Egyébként a csehszlovák arany teljesen különálló rész, tehát nem érinti az amerikai aranytartalékokat.) Washingtonban ugyanis a korábban megszabott „feltételek" teljesítése meglehetős zavart váltott ki. A félreértés elkerülése végeit meg kell állapítanunk, hogy nem az Egyesült Államokban zárolt aranykészletünk visszaszolgáltatásától várjuk súlyos gazdasági helyzetünk fellendülését. Hiszen szakembereink legalább 500 millió, sőt 1 milliárd dollár értékű külföldi kölcsön előteremtésében látnak kiutat a jelenlegi helyzetből. A 20 millió dollár értékű csehszlovák arany sorsának végleges, igazságos rendezése tehát csupán a második világháború során igazságtalanul elrabolt nemzeti kincsünk logos megtérítését és egyben a csehszlovák—amerikai kapcsolatok őszinteségének próbakövét jelentenék. TÓTH GÉZA