Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-01 / 120. szám, szerda

A CSKP Akcióprogramja alapján kell megoldani a nemzetiségi kérdést Közlemény a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete Központi Bi­zottsága s a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottsága képviselőinek tanácskozásáról Tegnap, 1968. április 30-án M. P e c b o, ai SZLKP KB titkára, J. K r I i az SZNT alelnöke, A. M i c b a 1 i e k a, az SZNT művelő dés- és tájékoztatásügyi megbí­zotlságának helyettese, L A r I n c z Gy., a CSEMADOK Központi Bi­zottságának elnöke, V. K a p i ­t o v s k ý, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának elnöke, O 1 e z a, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának titkára, G. S I a p ­k a, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának titkára, továbbá Szabó R., F á b r y I., Dobos L. és Varga J. a CSEMADOK kommunista funkcio­náriusai, valamint F. G B I a, M. K u d z c j, A. Kováč és (. Ba­lí a, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének kommunista funk­cionáriusai részvételével rende­leti tanácskozáson megvitatták s tisztázták a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kultúregyesülete Központi Bizottságának s a Cseh­szlovákiai Ukrán Dolgozók Kultu­rális Szövetsége Központi Bizott­ságának rezolúciólban tartalma­son kérdéseket. A rezolúclókat mág a tanácskozás előtt elküldték az SZLKP Központi Bizottságának, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, valamint más párt- és állami szer­veknek is. A tanácskozás résztvevői hang­súlyozták, hogy a Szlovákiában élő magyar s ukrán nemzetiségű polgártársaink maradéktalanul tá­mogatják a társadalmi életünk demokratizálását célzó mostani politikai irányvonalat, s a köz­ponti szervek elmére küldött ha­tározataikban kijelentik, hogy hű­ségesek Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjához és Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságunkhoz. Egy­idejűleg hangsúlyozták, hogy pár­tunk a szlovákiai magyar és ukrán nemzetiség problémáit al Ismere­tek adott fokán a marii—lenini nemzetiségi politika elvei értel­mében Igyekezett megoldani, s megalapozta a magyar és az uk­rán nemzetiségű polgártársaink élete kiteljesülésének legfőbb fel tételeit. Ennek ellenére számos súlyos probléma mindeddig meg­oldatlan. A szlovákiai nemzetisé­gek kapcsolataiban fennálló fo­gyatékosságok és deformációk azokból a deformációkból ered­nek, amelyek ax előző években egész életünkre rányomták bélye­güket. Ezek a problémák a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Ak­cióprogramjában jóváhagyott In­tézkedések, valamint a Szlovákia Kommunista Pártja előkészületben levő Akcióprogramja keretében nyernek megoldást. A szlovákiai kommunisták azonban nemzeti hovatartozásukra való tekintet nélkül a fennáló hibás fogyaté­kosságok ellenére is büszkék le­hetnek a magyar s az ukrán nem­zetiség életének felvirágoztatásá­val kapcsolatban elért eredmé­nyekre, amelyek egyben Szlová­kia Kommunista Pártja Internacio­nális politikájának eredményei. Az SZLKP Központi Bizottsága a CSKP XII. kongresszusa után elsősorban arra törekedett, hogy az elért eredményeket, valamint magyar és ukrán nemxetiségű polgártársaink élete további ala­kulásának távlati teltételeit jogi a törvényerejű intéxkedésekben rögzítsék, s Intézményesen oldják meg a problémákat, hogy Igy — ami a nemzetiségi kapcsolatokat Uleti — ki legyenek zárva egyé­nek és szervek szubjektív dönté­sei, s a felmerülő problémák a mindenki s minden sxerv sxámá ra kötelező demokratikus elvek szellemében s az egyenjogúság el­veit rögxitő jogsxabályok alapján nyerjenek megoldást. Az SZLKP KB e törekvéseit tdkröxték a CSKP XIII. kongressxusának tézi­sei is, amelyeket azonban nem foglaltak a CSKP XIII. kongresz­szusának fő dokumentumaiba. Magától értetődő tehát, hogy a pártszervezetek, a társadalmi szervezetek s az egyének bírálata erre a jogszabályok s a törvény­erejű intézkedések terén eszkö­zölt „Ideiglenes" megoldásra össz­pontosul. Csaknem egybehangzók azonban a vélemények arra nézve, hogy a nemzetiségi kapcsolatok rendezé­sének lehetőségét Dél- 6s Délke let Szlovákia gazdasági életének további fellendítésében s a poli­tikai egyenjogúságban kell lát­nunk. Ennek előfeltétele végső fokon a közművelődés s a kultú­ra fejlesztése s a lakosság élet­színvonalának emelése. Jóllehet közismert tényekről van szó, a tanácskozás résxtve­vől rendkívül nagy jelentőséger tulajdonítottak a nemxetlségi sxempontból vegyes lakosságú Já­rások további gaxdaságl fellendí­tésének. A tűi lassú gaxdaságl fejlődés az említett területeken törvényszerűen odavezetett, hogy aránytalanul nagymérvű a lakó­hely változtatása, sokan költöz­nek el ax adott járásból s kerü­letből, különösen azok, akik köz­társaságunk más vidékén keres­tek s találtak munkát. Ex külö­nösen magyar és ukrán nemzeti­ségű polgártársainkat érintette, de a szlovák lakosságot ls, amit most sokan a dél-szlovákiai szlo­vákok életének problémáira hi­vatkozva úgy magyaráznak, hogy a szlovákok szándékos „kiszorí­tásáról" van szó. Meg kell 'mon­danunk, hogy az Igy kialakult helyzetért viselt felelősséget nem lehet csak a nemzetiségek funk­cionáriusaira vagy kulturális szö­vetségeikre hárítani, mivel ez a központi szervek állal megvaló­sított politika eredménye. A tanácskozás részvevői külö­sen azt hangsúlyozták, hogy a túlnyomórészt Kelet-Szlovákiában élő ukrán nemzetiségű polgártár­saink problémáinak megoldása évszázadunk történelmi fejlemé­nyei következtében mindmáig na­gyon bonyolult lenne. Ezért tart­juk szükségesnek annak hangsú­lyozását, hogy a legkedvezőbb megoldást türelmesen, tudomá­nyos ismeretek alapján kell ke­resnünk. A tanácskozás részvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a szlovákiai magyar és ukrán kisebb­ség problémáinak megoldása, va­lamint helyzetük alkotmányjogi rendezése az alapvető kérdés két nemzetünk, a csehek és a szlová­kok kapcsolatainak föderatív ál­lamjogi rendezésétől függ. Köztár­saságunk föderatív átszervezése megköveteli, hogy a szlovák nem­zeti szervek saját jog- és hatás­körükben biztosítsák a nemzetisé­gek képviseletét az állami szer­vekben, éspedig úgy, hogy ahol több nemzetiségű a lakosság, az SZNT, a KNB k s a JNB-k mellett képviselőkből s szakemberekből, aemzetiségl bizottságok létesülje­nek, amelyek állandóan feldolgoz­nák az említett problémákat, meg­oldanák a nemzetiségek problé­máit, valamint a szlovák lakos­sággal való együttélés kérdését. Meg kell oldani azt a kérdést Is, miként legyenek nemxetiségelnk képviselve köxtársaságuuk közpon­ÚJ MINISZTÉRIUMOK, ÚJ MINISZTEREK (CTK) — LUDVIK SVOBODA köz társasági elnök, az alkotmány 82. cikkelye értelmében 1968. április 30-án megbízta: MILOSLAV HRUSKOVIC mérnö­köt, minisztert a Műszaki Minisz­térium Irányításával, VÁCLAV HCLA mérnököt, ml niszlert az Állami Arhivatal irá­nyításává!, MICHAL STANCEL minisztert a Munka és Szociálisügyi Mlnisztö rlnm Irányításával és dr. FRANTIŠEK VLASAK mi­nisztert a Népgazdaságtervező Mi­nisztérium Irányításával. Írókonferencía Bratislavában (CTK) — Tegnap konferenciára gyűli egybe a Szlovákiai Irők Szövetségének tagsága. Miroslav Válek, a szövetség elnöke részle­tes beszámolóban ismertette a sxövetség válasxtott szerveinek múlt év májusa óta kifejezett te­vékenységét. A konferencián a szövetség töbti mint 150 tagja, tagjelöltje, illetve a fordítók szekciójának tagjai vi­tatják meg szövetségünknek a Je­lenlegi politikai helyzettel kap­csolatos állásfoglalását. Ezt követ­ve — a köztársaságnak ú| állam­jogi modelljére tett előkészületek­kel kapcsolatban — mérlegelték a Csehszlovákiai Irők Szövetsége s a Szlovákiai írók Szövetsége kö­zötti kapcsolatok jövőbeni kiala­kulásának lehetőségeit. Mikorra készül el ? tl szerveiben. A szlovákiai állami szerveknek biztosítaniuk kell mind a szlovákok, mind pedig a Dél és Kelet Szlovákiában élő nemzetiségek életének sokoldalú felvirágoztatását. A tanácskozás részvevői helyeslik a dél-szlová­klai szlovákok kulturális megmoz­dulását és azt is, hogy a szlovákok építsék ki kulturális szervezetei­ket, a Matica slovenská barátainak klubjait. A CSKP Akcióprogramja s a nem­zetiségi kapcsolatok terén elért eredmények kezeskednek arról, hogy a jelenlegi, valamint a Jövő­beni fejlődés folyamán felmerülő problémák a marxizmus—leniniz­mus elvei értelmében, az Interna­cionalizmus szellemében s a dol­gozók egységének érdekében a nemzetiségi Igények figyelembe­vételével nyernek megoldást. A legközelebbi időben azonban szük­séges, hogy létrejöjjenek a szlo­vákiai nemzetiségek problémáinak megoldása alapjául szolgáló objek­tív feltételek, s életünk minden szakaszán biztosítva legyen a nem xetlségek arányos képviselete. A nemzetiségek közötti kapcso­latokat az lellemzi, hogy kétpólu­súak. Ezért rendezésük folyamán mindenkor szem alőtt kell tarta­nunk, hogy a kapcsolatok mindig mindkét félra vonatkoznak, s ezt a tényt szigorúan figyelembe kell vennünk. Az a kérdésekről folyta­tott vitában éppen ezért nem az érzések, hanem a konkrét tények Ismerete lehet csak mérvadó. Ezért el kell kerülni az adott üggyel összefüggő Jelenségek eltúlozását, ha nem Ismerjük tartalmukat. A tanácskozás részvevOl sajná­lattal állapítják meg, hogy a saj­tóban a tárgyilagos elemxések és ax ésszerű párbeszéd helyett a szenvedély párbeszédei látnak nap­világot, ami elködösltl a nemzeti­ségi kapcsolatok rendezésének vi­lágos szocialista nézőpontjait. A tanácskozás részvevői až em­lítettek alapján elvárják a sajtó, a rádió s a televízió dolgozóitól, hogy megfelelő tárgyismeret bir­tokában foglalkozzanak a nemze­tiségi kapcsolatok kérdéseivel, ar­ra törekedve, hogy ne csak felves­sék a problémákat, hanem keres­sék megoldásuk lehetőségét, s kü­szöböljék ki mindazt, ami gyön­gíti a szlovák nemzet s a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók egységét. A tanácskozás részvevői azt Ja­vasolják az SZLKP KB szerveinek, hogy a magyar és az ukrán nem­zetiségek államjogi helyzetével összefüggő munkálataikban követ­kezetesen ragaszkodjanak a CSKP Akcióprogramjába foglaltakhoz. Ja­vasolják továbbá, hogy vegyék fi­gyelembe a párt- és az állami szervek, s a társadalmi szerveze­tek határozataiban, valamint a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete s a Csehszlová­kiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának rezolúciólban lefektetett indítvá­nyokat s a lakosság javaslatait. A tanácskozás részvevői továbbá azt javasolták az SZLKP Központi Bizottságának, hogy létesítsen az SZLKP KB mellett nemzetiségi bi­zottságot s azt állítsa össze a szlovák nemzet, s a magyar és az ukrán nemzetiségek képviselőiből. Javasolják továbbá, hogy rendez­zen szlnváklai szemináriumot, amelyen a nemzetiségi problémák megoldásának lehetőségeiről tájé­koztatnák a kommunistákat. A tanácskozás részvevői végül azt Javasolták, hogy ax SZNT el­nökségének hatáskörében megfe­lelő apparátussal rendelkező tlt­kársáeot kell létesíteni a nemze­tiségi ügyek Intézésére. A bratislavai Pravda kiadó­vállalat tanácsterme tegnap szívélyes ünnepség színhelye volt. Ondrej Klokoč elvtárs, a Pravda című testvérlapunk fő­szerkesztője búcsúzott munka­társaitól. Klokoč elvtársat hét főn választották meg a Szlovák Nemzeti Front Központi Bixott­ságának elnökévé. Egy évtixe den át — nehéz Időkben — állt testvérlapunk élén és ez Idő alatt a szerkesztőség je­lentős eredményekkel büszkél­kedhet. Szerkesztőségünk őszinte jó­kívánságait fejezi ki Ondrej Klokoč elvtársnak új tisztségbe lépése alkalmából. Kitartást, erőt, egészséget kíván felelős­ségteljes munkája betöltéséhez. (CTK) — Az Igazságügyi Minisz­térium ez év márciusának elején kezdeményezte a törvényes reha­bilitálás elveinek kidolgozását. A kormány akcióprogramján alapuló munkálatok eddigi menete reméltetl, hogy a rehabilitációról szóló törvényt ez év második ne­gyedének végéig kidolgozzák és előterjesztik. Az Igazságügyi Mi­nisztérium megtesz minden tőle telhetőt, hogy a kltűzótt Időpontig teljesíthesse e fontos politikai fel­adatát. •k Ludvik Svoboda köztársasági elnök Anton Hollýnak, a bratisla­vai Roháč című hetilap főszer­kesztőjének az „Építésben szerzett érdemekért" kitüntetést adomá­nyozta. Ludvik Svoboda köztársasági elnök ioterjúja egy jugoszláv folyóiratnak Belgrád. — Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök Interjút adott a Svet elmü jugoszláv folyóirat munkatársá­nak. Arra a kérdésre, hogy melyik funkciót tartja nehezebbnek, az első csehszlovák hadtest főpa­rancsnoki vagy a jelenlegi köz­társaság elnöki tisztséget, Lud­vik Svoboda a következőket vá­laszolta: Ha 24 évvel ezelőtt tették volna fel ezt a kérdést, habozás nélkül a főprancsnoki tisztséget tartanám nehezebb­nek. Ma már ez másként van. A háborúnak vége, győztünk, hangoztatta Ludvik Svoboda. Ezután rátért arra, hogy az el­múlt húsz év folyamán szá­mos sikert értünk el, de Igen sok hibát is elkövettünk, ezért a köztársasági elnök tisztsége ma igen felelősségteljes és ne­héz. A szocializmus megújhodá­si korszakát éli Csehszlovákiá­ban, amelynek első jelentős ese­ménye a CSKP januári plénum­ülése volt. — Célunk valóban a demok­ratikus és szabad szocializmus kiépítése. Persze bizonyos mér­tékben ismeretlen utakon já­runk de hiszem, hogy Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, a cseh és a szlovák nép bölcses­sége győzelemre viszi ezt a megújhodási folyamatot. Azt akarjuk, hogy ebben az ország­ban mindenki egyenrangúnak érezze magát, és teljes mérték­ben érvényesíthesse szabadsá­gát és tehetségét. A szocializ­mus Csehszlovákiában valóság­gá vált. Azt akarjuk" elérni, hogy a szocializmus építésében mindenki teljes részt vállaljon, függetlenül attól, hogy milyen meggyőződést vall. Ez az az új, ami vonzóvá teszi szocialista demokráciánkat. A tudósító ezután Svoboda köztársasági elnöknek Jugoszlá­viával kapcsolatos kérdéseket tett fel. Emlékeztetett arra, hogy Ludvik Svoboda a legma­gasabb jugoszláv katonai kitün­tetés tulajdonosa. Köztársasági elnökünk kiemelte, hogy a ju­goszláv partizánok harcával már a második világháború ide­jén megismerkedett és nemcsak ő, hanem Csehszlovákiában min­denki — éppen úgy, mint a Szovjetunióban — csodálattal adózott a jugoszláv partizánok fasizmus elleni áldozatkész har­cának. Ludvik Svoboda elmon­dotta azt is, hogy 1947-ben mint nemzetvédelmi miniszter Járt Jugoszláviában, és a legszebb élményekkel tért onnan vissza. Nagy megtisztelés számomra, — mondotta — hogy Igen jó ba­rátomnak nevezhetem Joszip Broz Tito elnököt, továbbá Ko­csa Popovicsot, Edvard Kardeljt ős több más jelentős jugoszláv személyiséget. Jugoszlávia népe­it Csehszlovákia hű barátainak tekintem — hangoztatta Ludvik Svoboda, majd kérte a folyó­irat munkatársát, hogy lapjá­ban tolmácsolja Jugoszlávia né­peinek Csehszlovákia népei őszinte jóklvánatait és baráti üdvözletét. (CTK) A moszkvai Pravda a CSKP kerületi konferenciáiról Moszkva — A moszkvai Prav­da prágai tudósítója tegnap bő terjedelemben számolt be a CSKP kerületi konferenciáiról. A tudósító szerint a konferen­ciák elsősorban a párt akció­programjával a népgazdaság to­vábbi fejlődésével a XIV. párt­kongresszus előkészítésével és az ideológiai munkával foglal­koztak. A lap idézi Alexander Dubček elvtársnak, a CSKP KB első tit­kárának a bratislavai kerületi pártkonferencián mondott be­szédének azt a részét, amely a kassai kormányprogrammal fog­lalkozik. Ebben kifejezésre Ju­tott Csehszlovákia szocialista jellege és az internacionaliz­mus alapelve. ROCKEFELLER az ötödik elnökjelölt Washington — Nelson Roc­kefeller New York állam kor­mányzója kedden bejelentette, hogy a Köztársasági Párt nevé­ben jelölteti magát az 1968. évi elnökválasztásokon. Az 59 éves New York-i mil­liomos Albany városban tartott sajtóértekezleten jelentette be, hogy részt vesz a választási ver­senyben. (CTKJ A nyugati sajtó koholmánya a szovjet búzaszáliításról (CTK) — Az ntóbbl Időben a nyugati lapok prágai tudósítől a lelek szerint azt a feladatot kap­ták, hogy igyekezzenek ellentéte­ket támasztani Csehszlnvákia és a Szovjetunió között. Ezt bizonyltja a Tha Times és a The Financial Times keddi közleménye ls, amely az amerikai UPI hírszolgálata nyo­mán „prágai forrásokra" hivatkoz­va a következőket köxll: „Oroszország megszflatette á Csehszlovákiába Irányuló gabona­szállítást, hogy exáltal kénysxerlt­se az országot a szovjet Irányvo­nal megtartására. A Szovjetunió szállítja Csehszlovákia gaboua­szükségletének kb. 40 százalékát." A fenti hírrel kapcsolatban á Külkereskedelmi Minisztérium dol­gozói a leghatározottabb hangú cáfolatot adták ki. és a hírt dnrva kitalálásnak minősítették. Hangsú­lyozták, hoey ehhez hasonló „tá­jékoztatások" már március első fe­lében is megjelentek a nyugati saj­tóban. A Külkereskedelmi Minisztérium illetékes osztálya és a Koospol Külkereskedelmi Vállalat Jelenté­se szerint április 1 tői 25 lg 124 000 tonna szovjet búza érkezett Tisza­csernóre. A tudósító rámutat, hogy szá­mos konferencián hangsúlyoz­ták a szocialista konszolidáció szükségességét, a párt- és álla­mi szervek tevékenységének megjavításával kapcsolatos in­tézkedéseket és a párt vezető szerepének fontosságát a meg­újhodási folyamatban. A moszkvai Pravda végül Dubček elvtárs szavait idézve leszögezi, a CSKP továbbra is a munkásosztályra támaszkodva biztosítja az ország szocialista fejlődését. Román kormányküldöttség és Mannerheim Moszkva — A TASZSZ rész­leteket idéz a Päivän Sanomat című finn lapnak a napokban megjelent cikkéből, amely a nemrégiben Ion Gheorghe Mau­rer kormányfő vezetésével Finn­országba járt román kormány­küldöttség látogatásának egyik mozzanatára hivta fel a figyel­met. Arról van szó ugyanis, hogy a román küldöttség felkereste Kari Gustáv Mannerheim mar­sall sírját, aki 1918-ban, a pol­gárháború idején a fehér csapa­tok főparancsnoka a Szovjet­unió ellen viselt finn háborúk katonai-politikai vezetője volt Amennyire ismeretes, inost tör­tént meg először, hogy egy szo­cialista ország küldöttsége tisz­telettel adózott a fehér tábor­nok emlékének". ítélet a Lupták-ügyten Tizennégy napig tartó tárgyalát után tegnap ítéletet hirdetett a Kassai Járási Bíróság büntetőtaná­csa Ladislav Lupták és társai ügyében, akik visszaélve beosztá­sukkal, többrendbeli okirathamlsí­tást követtek el azáltal, hogy a kassal Pedagógiai Intézetben több' éven át arra nem jogosult sze­mélyeknek főiskolai végzettségről tanúskodó bizonyítványokat állí­tottak ki. A fővádlott Ladislav Lup­tákot a kassai Pedagógiai Intézet volt igazgatóhelyettesét 18 hónap szabadságvesztésre ítélték. Mellék­büntetésként 3 évig nem dolgoz­hat vezető állásban az Iskolaügy­ben. Edlta Strbovát feltételeseri 8 hónapra ítélték. Ján Fliket, Rudolf Polákot, Andrej Chalachant és Jln Hákot az Intézet asszisztenseit, akik ugyancsak vizsgák nélkül ad­tak egyes növendékeknek tanul­mányi előmenetelről szóló Jegye­ket, 4—8 hónapig tartó szabadság­vesztésre ítélték. Az ő esetükben az Ítéletet 10 évi próbaidőre fel­függesztették. (lä)

Next

/
Oldalképek
Tartalom