Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-09 / 99. szám, kedd

Meggyilkolták? Öngyilkos lett? Újra vizsgálják J. Masa ryk halálának körülményeit # A koronatanú: Pavol Straka # Exhumálják a volt kül- t3££VÜIéS6 lltáll ügyminiszter holttestét? # Gyanús dolgok történtek 1948, ° b J március 10-ének éjszakáján Az utóbbi napokban egyre gyakrabban olvashatjuk a sajtó hasábjain ]án Masaryk nevét. Ki volt Ján Masaryk? — teszik fel a kérdést a mai huszonöt-harminc évesek, akik a húsz esztendővel ezelőtti zavaros napokban még gyermekek voltak. Ján Masaryk •a köztársaság első elnökének, Tomáš G. Ma'saryknak a fia volt. Már az első köztársaság idején fontos szerepet játszott a csehszlovák diplomáciában. Képzett, művelt, jó emberi tulajdonságokkal megáldott politikus volt, aki 1938 után dr. Beneš csoportjával Londonba emigrált. A második világháború után a köztársaság külügyminisztere lett. Ezt a tisztségét a februári események után a Gottwaldkormányban is megtartotta egészen haláláig, amelyet még a mai napig is félhomály borít. A hivatalos halálhír szerint Ján Masaryk 1948. március 10-én öngyilkosságot követett el. Eszerint a külügyminiszter a hajnali órákban ki. ugrott a Černín-palota — a Csehszlovák Külügyminiszté rium épülete — ablakából. A külföldi lapok tudósítói az első naptól kezdve kételkedtek a hivatalos közlemény hitelességében, mert az öngyilkosságként elkönyvelt tragédia részJeteit, körülményeit a hivatalos szervek nem tisztázták. A kétkedésre több körülmény is okot adott. Kissé profánul hat ilyen esetben az anekdóta. Ennek ellenére is idézzük az egyik kortársat: „A világ legudvariasabb öngyilkosa Ján Masaryk volt. Mielőtt kiugrott volna, becsukta maga mögött az ablakot." Tehát: a körülmények tisztázatlan volta ls táplálja a feltevéseket, miszerint Ján Masaryk gyilkosság áldozata lett. A koronatanú nyilatkozata Érdekes, hogy a szemtanúk, akik annak idején látták a holttestet, többnyire gyanús körülmények között távoztak el az élők sorából. Az egyik gépkocsibaleset áldozata lett, a másik hirtelen meghalt, a harmadik... Egyszóval: az utóbbi húsz év alatt eltűntek a szemtanúk. Egy szemtanú — aki felfedezte J. Masaryk holttestét — azonban még ma is él. A neve: Pavol Straka, a Külügyminisztérium egykori tisztviselője, aki a kritikus éjszakán sajtószolgálatot teljesített, ö a Smena napilapban közölt vallomásában kétségbe vonja, hogy öngyilkosságról lenne szó. Az egykori , külügyminiszter szavait idézi, aki Moszkvában tett útjáról így nyilatkozott: „Moszkvába Beneš minisztereként mentem, s mint Sztálin szolgájaként tértem onnan viszsza." Ebből arra lehetne következtetni, hogy J. Masaryk 1948 márciusában letargikus állapotban lett volna. A legközelebbi munkatársak azonban ezt még ma is cáfolják. Szerintük Masaryk mélyen vallásos ember volt, aki az öngyilkosságot mint megoldási lehetőséget mélyen elítélte. Maga Pavol Straka ís ilyen értelemben nyilatkozik. Ez azonban csak közvetett bizonyíték. Közvetlen bizonyítékként például említsük meg Pavol Straka tanúvallomásnak ls beillő visszaemlékezését 1948. március 10-e éjszakájára. A szemtanú a nevezett napon a sajtószolgálat szobájában este 11 órakor tért nyugovóra. Nemsokára óriási zűrzavarra ébredt. Mintha csak tucatnyi nehéz gépkocsi száguldott volna a környéken. Feltárcsázta a portát, hogy megkérdezze, mi történt, de a telefon „süket" volt. Ki akart menni a szolgálati teremből, de az ajtót ismeretlen egyének kívülről bezárták. Tudta, hogy valami nincs rendben, ezért — hogy kívülről ne figyelhessék — eloltotta a villanyt. A gépkocsizúgás órák hosszat hallható volt. P. Straka közben el se tudta képzelni, hogy kint mi történt. Csak órák múlva vette észre, hogy valaki újra kinyitotta a terem ajtaját. Holttest a kövezeten — Mi történt? — kérdezte P. Straka a portást. A portás elóbb — miközben furcsán viselkedett — magyarázkodni kezdett, hogy: „bizonyára a közeli kaszárnyákból vonultak ki a katonák". Bizonyos idő múlva azonban azt mondta: „Az isten szerelmére, titkár úr, menjen ki az udvarra ..." P. Straka a hajnali félhomályban az udvaron egy mozdulatlan testet pillantott meg. Ján Masaryk holtteste volt. Rögtön arra gondolt, vajon öngyilkosságot követett-e el. Körülnézett és látta, hogy az ablakok a holttest fölött, mind zárva vannak. A külügyminiszter fején sehol se látott vérnyomokat. A lába sem volt eltörve. A hivatalos jelentés szerint J. Masaryk az öngyilkosságot hajnali fél hatkor követte el P. Straka viszont már órákkal ez időpont előtt felfedezte a te temet. „A temetés is gyanús körülmények között folyt le" — írja visszaemlékezésében a szemtanú. A temetés előtti napon a koporsót visszavitték a külügyminiszteri lakosztályba. Az elhunyt nővérének a hatóságok nem engedték meg, hogy megnézze a holttestet. P. Straka véleménye szerint előfordulhat, hogy Ján Masarykot nem a lakásában lezárt koporsóban temették el, így javasolja a koporsó exhumálását. A Főügyészség elrendelte a vizsgálatot. Egykori tényezőket, közelállókat hallgatnak ki. Lehet, hogy az exhumálásra is sor kerül. Az eredményről majd tájékoztatják a nyilvánosságot. öngyilkos lett Ján Masaryk? Vagy meggyilkolták? Erre majd csak a vizsgálat derít fényt. Egy azonban bizonyos. Az emberek tudni akarják, mi történt 1948. március 10-én a prágai Cernín-palotában. Tudni akarják, hogyan távozott az élők sorából Tomáš G. Masaryk fia. Még akkor is tudni akarják, ha ez egyes embereknek talán kellemetlen lehet. Itl A Kohószerelő Vállalat dolgozói a Kelet-szlovákiai Vasmű 3. nagyolvasztóját építik. ' Bexentiaut felvétel* A kora hajnal már ébren talált, pedig csak az éjjeli órákban érkeztem meg Komáromból a Csemadok taggyűléséről, mely este 6-tól majd öt órán át tartott s olyan élénk vita folyt, amilyent az öreg munkásotthon falai csak Igen-igen régmúlt időkben hallhattak. Jól emlékszem a 23 évvel ezelőtti napokra. A húsz évvel ezelőttiekre is. Hogy ls képzeltük el az egyBttélést ebben a köztársaságban, ml, magyarok? Becsületesen? Hogyan cselekedtünk az elméit esztendők során? Nézzék meg • komáromi hajégyár dolgozóinak építési, termelési eredményeit, nézzék meg a Komárom környéki parasztok dolgos életét. Ha valamikor a tanítót illette e jelzó, hogy a nemzet napszámosa, s ha ma a szocialista hazáról szólunk, akkor a dél-szlovákiai magyarokat Is megilleti a jelző: „a szocializmus napszámosai". Verejtékes munkájával küszködött, hogy nagyobb darab kenyér jusson az országnak, csákánya ott szikrázott a csehországi bányák mélyén, ácsok szekercéi a keleti végektől nyugat csücskéig zsaluztak, hogy új városok, gyárak, üzemek emelkedhessenek a magasba. Maga otthonának, békés családi életének megteremtését közben kicsinyes, rosszakaratú emberkék keserítgették. Sajnos nemcsak • múltban, de itt-ott még ma Is. Tudom és érzem, hogy a szlovák nép nagy-nagy többsége szemtől szemben becsületesen kíván a problémákról vitatkozni és nem képzeli ezt másként. Cgy ahogy egyes elvakultak, akik a becsületes munkás-kézfogásra éppen abban az Időben válaszolnak furcsa hangon, amikor egy ország népe a demokratizálás gondolata, az emberi jogok chartájának érvényre juttatása mellett száll síkra. A komáromi taggyűlésen, melyen több mint 200 ember vett részt, párttagok és pártonkívfiliek, munkások, parasztok és értelmiségiek, amikor a késő éjszakába nyúló értekezletükön leszögezték, hegy ebben az országban akarnak élni. mert itt volt őseik szülóföldje és otthona, azt is tudatosították, liogy ez országgal szemben kötelességeik vannak, de. . . jogaik is. A jogokkal a múltban, a deformáció korában, nehéz volt élni, de most ezekben a történelmi napokban érezve érzik, hogy jogaikkal élni kell, sót tudnak Is élni. Ezért támogatják a Csemadok Központi Bizottságának határozatát. Támogatják s tettekkel kívánják bizonyítani, magatartásukkal, kiállásukkal, hangos szóval s ha kell tiltakozással. De! Elutasítják aznkat a módszereket, melyekkel a járásban még ma is lakkozni akarják a tényeket, igazságokat, politikai realitásokat, ahogy ez a legutóbbi járási szakszervezeti aktiván történt, melynek résztvevői közt még a 15 %-ot sem érte el a magyar küldöttek száma, holott • járás összetétele szerint 50 %-nál is magasabb képviseleti jog illetné meg a magyarokat. A komáromi összejövetel elutasította a magyar részről felmerülhető demagógiát is. A kibontakozás óhaja nem elég — hangoztatták a felszólalók, ennek érdekében tenni kell. Es óhajunknak tettekben akkor adunk leginkább kifejezést, ha ügyünk érdekében szlovák és magyar barátaink körében síkra szállunk a CSEMADOK határozatáért. Igy oszlatjuk el a félreértéseket, így teszünk bizonyságot kívánságaink jogossága mellett. A minap Alezander Maluška és több más neves szlovák tudományos dolgozó, frö tv-beszélgetését hallgattam. Ogy mondták, hangosan kívánnak gondolkodni a stúdióban, hogy a képernyő közvetítésével másokat is erre buzdítsanak, serkentsenek. A szlovák nemzet érettségéről esett szó. Az útról, melyet ez a tehetséges nemzet fialnak nagy-nagy tudásszomja és tiszteletet parancsoló törekvése révén megtett. Ez a számvetés késztetett engem is arra, hogy a csehszlovákiai magyarság politikai profiljáról próbálják szólni. Ötven éve éljük harcokban, küzdelmekben edzett életünket. 1938Ig kisebbségben, aztán mint „felvidékiek", ezt Is a megalázó macskakörömben, majd jött a felszabadulás, mely a csehszlovákiai magyarok számára fijabb tragédiák sorát jelentette. Ami becsaietst az évek folyamán a csehszlovákiai magyarok kiharcoltak maguknak, azt keserű megpróbáltatások árán vívták kl. Nem bűn, nem államellenesség, nem nacionalizmus, sem sovinizmus az, ha ma azt mondjuk; a család egyenrangú tagjai akarunk lenni, egyenlő jogokkal és egyenlő kötelességekkel, s hogy a kötelességteljesítés terén milyen ez a nemzetiség, arra több mint félmilliónyi csehszlovákiai magyar hűsz éven át kellő bizonyítékot adott. NAGY JENŐ Kedvező feltételeket kell teremtenünk a MATESZ számára A MATESZ munkaközösségének állásroglalása # Azonnali hatállyal elhelyezni a színházat # Javaslat a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Házának felépítésére és a gyűjtési akció megindítására # Helyezzék Bratislavába a színház székhelyét A CSKP KB és az SZLKP KB januári határozatai nyomán és szellemében sor került az egész társadalmunkat érintő alapvető kérdések minőségileg újszerű feltérképezésére. Po litikai, gazdasági és kulturális életünk e megújhodási folyamatának mi, a komáromi Magyar Területi Színház dolgozói nemcsak passzív figyelői, hanem aktív részesei voltunk és akarunk lenni a jövőben is. Pártszervezetünk 1968. január 31-én megvitatta a CSKP KB és az SZLKP KB határozatait és azok realizálásával egyetértett. Ezeknek alapján a MATESZ vezetősége február 1-én az SZNT és a Nyugat-szlovákiai KNB illetékes hatóságaihoz fordult, kérve, hogy azonnali hatállyal orvosolják a színház problémáit. Ugyanilyen értelemben fogalmaztuk meg kérésünket február 14-én a színház szakszervezeti plénumán, majd ezt követően a Nyugatszlovákiai KNB kulturális osztályán és a Karol Pichlerrel, a Nyugat-szlovákiai KNB alelnökével folytatott tárgyalások során is. Március 10-én, a párt járási konferenciáján alapszervezetünk küldötte tolmácsolta az alapszervezet és a színház vezetőségének állásfoglalását, a CSKP KB és az SZLKP KB határozataihoz és követelte a színház ügyének számunkra kielégítő intézését, amit határozatba foglaltak. A színház vezetősége március 16-án újabb beadvánnyal fordult az SZNT és a Nyugat-szlovákiai KNBhoz. Ezt követően nyilvános pártgyülésen vitattuk meg problémáinkat, szükségesnek látjuk, hogy a nyilvánosság előtt kérjük az SZLKP KB elnökségét, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségét, a CSEMADOK KB valamint a Szakszervezeti Tanács elnökségét, továbbá Komárom magyar és szlovák lakosságát, hogy az alábbiakban megfogalmazott javaslatainkat támogassa és megfelelő rendelkezéssel elintézze. Mindenekelőtt kijelentjük, hogy egyértelműen támogatjuk a szlovák nemzet egyenjogúságát biztosító szimetrikus államjogi elrendezést. Egyértelműen támogatjuk és magunkévá tesszük a CSEMADOK Központi Bizottsága márciusi határozatát, mert úgy érezzük, hogy ennek következetes megvalósítása biztosítaná a nemzetiségek, így a magyar nemzetiség alapvető kérdéseit is, s ezeknek az egyenjogúság alapján történő megoldását. Meggyőződésünk, hogy a szocialista demokratizmus elmélyítése, a marx—leninizmus alkotó alkalmazása, dolgozó népünk érdekének érvényre juttatása, a nemzetek és nemzetiségek közti egyenjogúság feltételeinek megteremtése szent ügyünk, s a szocializmus vívmányaínak kiteljesedését, köztársaságunk és hazánk egysége megerősítését jelenti. Színházunk 15 éves eredményeinek és küldetésének összevetése során, jelenlegi helyzetünkből kiindulva, szem előtt tartva további fejlődésünk 'lehetőségeit és előfeltételeit, javaslatainkat a következőképpen fogalmaztuk meg: 1

Azonnali hatállyal elhelyezni a MATESZ-t, mint * főbérlőt a komáromi Szakszervezetek Házában. Az így felszabadult Tiszti Pavilonban létrehozni a városi népművelődési otthont, elhelyezni a járási népművelési házat, a járási könyvtárat, a létesítendő városi olvasótermet, s a szocialista akadémia járási szervét. A MATESZ Fučík utcai épületében elhelyezni a pionírok és az ifjúság házát. Az úttörők és az ifjúság mostani épületében Petőfi Ifjúsági Klubot és más klubokat kell elhelyezni. A járási könyvtár felszabadult helyiségét ifjúsági kávéház céljára fel lehetne szabadítani, a múzeum hangversenytermét pedig a célnak megfelelően rendbehozni. A járási népművelési otthon mostani helyiségeiben újra rendezni a Jókai emlékszobát, illetve létrehozni Komárom és a járás haladó munkás-paraszt mozgalmainak dokumentációs szobáját. 2

Tekintettel arra, hogy á csehszlovákiai magyar • kultúra és politika központi szervei Pozsonyban vannak, illetve itt 'lesznek elhelyezve, intézményünk jellegét, a művészeti és emberi fejlődés lehetőségeit, s a csehszlovákiai magyar színjátszás perspektíváját nézve szükségét látjuk annak, hogy megfelelő anyagi, szervezési és építkezési előfeltételek gyors megteremtésével a MATESZ székhelyét Pozsonyba helyezzék, a színház mostani dolgozói egzisztenciális veszélyeztetése nélkül. Követelésünket azzal a javaslattal szeretnénk kiegészíteni, hogy lehetségesnek látjuk Szlovákia fővárosában felépíteni a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Házát, ahol a színházon kívül a Csemadok Közport» ti Bizottsága, az egyes szer-^»-' kesztőségek, könyvkiadó, tudo-^^~ mányos intézeteink és munkahelyeink, ifjúsági klubok, tömegszervezetek központi szervei mellett létesülő magyar, illetve nemzetiségi osztályai, az Írószövetség, az Újságíró Szövetség magyar tagozata stb. kaphatna helyet. A különböző üzemek, intézmények költségvetése keretében szétszórtan létező magyar szerveket egy fedél alá lehetne hozni, illetve ezen szervek anyagi összefogása az állam hathatós támogatása mellett, nem utolsósorban a csehszlovákiai magyarság körében megszervezett gyűjtési akció hatékony támogatást jelentene a csehszlovákiai magyar kultúra házának felépítésére. Meggyőződésünk, hogy az egyes szervek és szervezetek, valamint a magyar dolgozók összefogásából hasznos és maradandó emlékmüvet emelné;|j a csehszlovákiai szocie magyar kultúrának. 3

A színház kultúrpolitikai günk erőteljesen követe" li a zenés műfajok és gyermekelőadások színrehozatalát. Ezeknek a követelményeknek színházunk jelenleg nem felel meg, ezért szükségesnek tartjuk, hogy a színház székhelyének megváltoztatásával kedvezőbb feltételeket teremtsenek a több tagozatú, kvalifikált művészegyüttes kedvező munkafeltételei számára. 4

A színház kultúrpolitikai szerepe — az új szék• hellyel sem — változik meg, tehát megőrzi tájoló jellegét. Ily módon munkája szlovákiai jelentőséggel bír. Éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy a gazdasági, pénzügyi és irányító szervek hatáskörét tekintve kivonják a MATESZ-t a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság hatásköréből és a Szlovák Nemzeti Tanács Kulturális és Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatalának rendeljék alá. 5

A szakmai képzés szempontjából elengedhetetla• nül szükségesnek tartjuk — és ezt színházunk fejlődése Is megköveteli, hogy tehetséges magyar szlninövendék-jelöltek tanulmányaikat az első évfolyamtól kezdve Magyarországon végezhessék. Lehetővé kell tenni továbbá magyarországi művészek szerződését is. 6

Követelj ük, hogy a meg- TiJW Induló tv-műsor második • adásában a napi politikai magyar nyelvű műsor mel- jggj •lett — a kulturális adás is megfelelő teret kapjon. ív. I A Magyar Területi Színház kommunistái és szakszerve- JU z e ti tagsága. ~