Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-05 / 95. szám, péntek

AZ IGAZSÁGÜGY- MINISZlíftHIM KOMMUNISTÁINAK YÉLEMÉNYE A MINISZTERRŐL Újból megcsillant a béketárgyalások reménye (Folytatás ax 1. oldalról) főtitkár a Jövő hét elején NagyBritanniába látogat, hogy bekapcsolódjék a Vietnamról tartandó szovjet—angol tárgyalásokba. Az angol külügyminisztérium ismét hangoztatta, továbbra is nagy érdeklődéssel várja a szovjet kormány arra vonatkozó válaszát, vajon Gromlko külügyminiszter elutazik-e Londonba. Annak kapcsán, hogy a VDK hajlandóságot mutatott az amerikaiakkal való tárgyalások Iránt, Saigonban lázas diplomáciai tevékenység folyik. Tegnap a kora reggeli óráktól a saigoni bábkormány és az amerikai diplomaták között több ízben is megbeszélésre került sor. Bunker amerikai nagykövet és Thieu államelnök már regggel 7 órakor találkozott, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. Ezt követően bevonták a tárgyalásokba Dél-Korea, Ausztrália, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Ü\-Zéland saigoni nagyköveteit is. Mint ismeretes, ezek az országok katonailag is támogatják az Egyesült Államokat a vietnami háborúban. A távirati irodák saigoni jelentéseikből kitűnik, hogy a dél-vietnami vezetőket nyugtalanítják a legújabb fejlemények. Bár a hivatalos megnyilatkozásaikban elismeréssel szólnak a hanoi kormánynak az amerikaiakkal való tárgyalásokra vonatkozó, de ugyanakkor magánbeszélgetéseik során bizalmatlanságuknak adnak kifejezést. Az egyik dél-vietnami tábornok többek között kijelentette: „Nem hiszem el, hogy fohnson megadná magát". A parlamentben ugyanakkor számos képviselő követelte, hogy Thieu elnök mondja le tervezett washingtoni látogatását, és ne utazzék el Honoluluba se, ahol az Egyesült Államokat Johnson elnök képviseli a szövetségesekkel folytatandó értekezleten Egy washingtoni jelentés szerint Johnson Clifford hadügyminiszter és Wehler tábornok, a nagyvezérkar főnöke és Westmoreland tábornok is elkíséri. Wellingtonban tegnap nyílt meg a vietnami háborúban résztvevő úgynevezett szövetséges államok" minisztereinek értekezlete. Rusk amerikai külügyminiszter a hanoi bejelentéssel kapcsolatban azt mondotta, hogy egyelőre még meg kell vizsgálni, miről is van szó. A hanoi Nhan Dan című központi pártlap a VDK kormányának legutóbbi közleményével kapcsolatban többek között megjegyzi, ez a lépés ismét népünk óhaját és teljes egyetértését bizonyító lépés. A szovjet sajtó egyelőre nem fűzött kommentárt a hanoi beJelentéshez, csupán a közleményt ismertette olvasóival. Ezzel szemben az amerikai sajtó nagy teret szentel a hanoi kormány közleményének. A New York Daily News hírmagyarázatában megállapítja, vajon Johnson nem túlságosan messzire ment-e el a béketárgyalásokhoz vezető úton, és nem vezet-e mindez oda, hogy az Egyesült Államoknak ki kell vonulnia Dél-Vietnamból? Az angol lapok szintén fő teret szentelnek a VDK kormánya döntésének, és felteszik a kérdést: „Vajon végre a háború befejezését hozzák e meg a béketárgyalások?" A legtöbb angol lap úgy véli, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek. A Guardian vezércikkében megállapítja: Washington és Hanoi egyaránt megtették az első lépést a békéhez vezető útűn. Hasonló értelemben nyilatkozik az olász, a belga és a dán sajtó is. Francia politikai körökben hangoztatják, hogy az esetleges béketárgyalások csak az első lépést jelentik, de a végleges megoldásig még igen sokat kell mind a két félnek tennie. Takeo Miki japán külügyminiszter kijelentette, hogy kormánya mindent megtesz a vietnami béketárgyalások sikere érdekében, és hajlandó jó szolgálati tevékenységét felajánlani mind a két félnek. A dél-vietnami harcterekről érkezett Jelentések átmeneti nyugalomról számolnak be. Csupán Khe Sanh környékén került sor újabb összecsapásra az amerikai és dél-vietnami kormánycsapatok, illetve a szabadságharcosok között. A Mekong deltájában a partizánok többször sikeresen rajtaütöttek az ellenségen. (CTK) A SZOVJET-CSEHSZLOVÁK GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖKRE ÉPÜL (CTK) — Az Igazságügy-minisztérium kommunistái tegnap megküldték a Csehszlovák Sajtóirodának állásfoglalásukat azzal a válasszal kapcsolatban, amelyet az igazságügy-miniszter 1968. április 2-án a Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságában elhangzott interpellációra adott. „Mi az Igazságügy-minisztériumban dolgozó kommunisták — áll a nyilatkozatban — nagy felháborodással fogadtuk az igazságügyminiszternek a Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságában elhangzott és a Rudé právoban megjelent válaszát." Az igazságügy-miniszternek a Nemzetgyűlés alkotmányjogi biA NEMZETEK ÉS NEMZETISÉGEK EGYENRANGÚAK (Folytatás ax l. oldalról) harcolnánk, s közben megfeledkeznénk köztársaságunk más nemzetiségű polgárairól." NAGY ÁRPÁD, a CSKP KB póttagja: „Ha valóban a szocialista demokrácia útját akarjuk járni, ami hazánk fejlődését előrelendíti, akkor a nemzetiségek kívánságalt nem lehet figyelmen kívül hagyni és problémáinkat rendezni kell. A csehszlovákiai magyarság a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot hazájának érzi és ez a tény ls alátámasztja a CSEMADOK állásfoglalásában kifejtett javaslatok létjogosultságát. SOMOGYI MATYAS (CTK) — Tegnap kezdődött Dunaszerdahelyen a Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége szlovákiai bizottságának kétnapos tanácskozása. Dr. Pavel Tonhauser, a szlovákiai bizottság elnöke, beszámolójában rámutatott, hogy a most folyó demokratizálódás szellemében biztosítani keli a (CTK) — A Szlovák írószövetség eperjesi ukrán tagozata a CTK közvetítésével közleményt bocsátott a sajtó rendelkezésére. Az okmányban az ukrán írók teljes egyetértésüknek adnak kifejezést a jelenlegi demokratizálódási folyamattal. Megelégedéssel veszik tudomásul, hogy a nemzetiségi kapcsolatok államjogi rendezéséinek új modellje magában foglalja az ukrán, magyar és egyéb kisebbséget ls, amely kiveszi részét a szocializmus építéséből. Az ukrán írók közleményükben kiemelik a szlovák nemzet és az ukrán nemzet kárpátontúli ágának szoros összefüggését. Különösképpen hangsúlyozzák közös harcukat a fasisztaellenes mozgalomban. A továbbiakban megállapítják, hogy zottságához benyújtott jelentése, Illetve a miniszternek az ebben közölt állítása, hogy minisztériumába, néhány olyan bírót helyeztek át a Legfelsőbb Bíróságról, akikről nem tudták, hogy szintén bíráskodtak-e az ötvenes évek politikai pereiben, nem felel meg a valóságnak. A miniszter elvtárs tudott ezekről a bírákról, és része volt azokban a rendszabályokban, amelyeknek következtében egyes bíráknak 1963ban távozniuk kellett a Legfelsőbb Bíróságról. A miniszter elvtársnak a Központi Bizottság januári plénuma utáni magatartásával, de különösképpen a jelenlegi magatartásával, amikor nyilván az a törekvés vezeti, hogy elhatárolja magát mindattól, ami árthatna miniszteri pozíciójának, mint kommunisták nem érhetünk egyet. Nem lehet közömbös a számunkra, hogy ki fog állni tárcánk élén abban az időszakban, amikor olyan fontos kérdéseket kell megoldani, mint a rehabilitáció. Ezért kérjük, hogy a CSKP Központi Bizottsága vegye tudomásul álláspontunkat. Elvárjuk, hogy minisztériumunk élén a kormánynak olyan tagja fog állani, aki a szükséges energiával levonja majd a következtetéseket a minisztériumban uralkodó jelenlegi helyzetből, és aki képes lesz visszaadni az igazságszolgáltatásnak azt a tekintélyét, amely az állami szervek rendszerében megilleti. tagok megfelelő részesedését a fogyasztási szövetkezetek irányításában és ellenőrzésében. Az SZNT márciusi ülésén hozott határozatokra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a föderatív államjogi rendezéssel egyidőben biztosítani kell a fogyasztási szövetkezetek szlovákiai szerveinek önállósítását ls. ukrán az ukrán lakosság az ún. Szlovák állam idején megteremtette nemzeti kormánya forradalmi szerveit. — Ma csak sajnálattal szögezhetjük le, — olvashatjuk továbbá az okmányban, — hogy az ukránok nemzeti létének államjogi csírái 1945 és 1948 között elcsökevényesedtek. Az ukrán írók közleményükben elitélik mindazokat a beavatkozásokat, amelyek a kelet-szlovákiai ukrán lakosság ezeréves nemzeti létét sújtották, s bírálóan mutatnak rá olyan hagyományosan ukrán járások megszüntetésére, mint a mezőlaborci, svidníki és sndnai járás. Közleményük végén az ukrán Írók hitet tesznek nemzeti újjászületésük mellett, s teljes mértékben kiállnak a demokratizálódási folyamat mellett. • KOSZIG1N IRÁNBAN A. Kosxigin, a Szovjet Minisztertanács elnüke és Httvajda Iráni miniszterelnök csütörtökön folytatta a hivatalos tanácskozást, amely során megvitattak nébány nemzetközi kérdést és a szovjet—Iránt kapcsolatok fejlődésének és elmélyítésének problémáit. 0 IZRAEL TÁRGYALNI HAJLANDÓ, DE KIVONULNI NF.M Jeruzsálem — Levl Eskol izraeli minlsxterelnök megismételte ajánlatát, hogy hajlandó tárgyalni az arab orsxágokkal, de előzetes követelmény teljesítése nélkül. Kijelentette, hogy Vietnam után bekövetkezhet az enyhülés Közép-Keleten is. Izrael szeretné, ha az eddigi bizonytalan fegyverszünetet tartós béke és egyfittmfiködés követné, azonban semmilyen körülmények között nem hajlandó visszavonni csapatalt a megszállt arab területekről. amíg nem teljesitik Izrael teltételeit. • ROMÁNIÁBAN ÁTALAKÍTJÁK A RENDŐRSÉGET Bnkarest — Romániában csütörtökön rendeletet hoztak nyilvánosságra, amely szerint a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik ezentúl a rendőrség, a tűzoltóság, a védőrség, a fogházigazgatóság és az állami levéltár. Egy másik rendelet meghatározza az államtanács biztonsági kötelezettségeit: gondoskodás az állambiztonságról, az állami titkok megőrzéséről és a polgári éberségre nevelésről. A rendelet pontosan meghatározza, hogy a belügyminisztérium és az államtanács szervei milyen esetekben hajthatnak végre házkutatást. Üzemzavar az Apollo űrhajó hajtóműrendszerében? Kennedy fok — Csütörtökön közép-európai idő szerint 13 órakor a Kennedy-fokról kilőtték a Satura V. jelzésű legerősebb amerikai rakétát, hogy a világűrbe juttassa az Apollo holdszondát. A 91 méteres rakéta harmadik lépcsője a 19 méter hosszú Apollo űrhajóval együtt mintegy 183 kilométer magasságban kétszer repüli körül a Földet. A két körrepülés kb. három órát fog tartani. Utána beindítják a harmadik lépcső J 2 mintájú hajtóművét, amely Földtől számítva mintegy 22 100 kilométer magasságba juttatja a holdszputnyikot. Ott leválik az Apollóról a harmadik lécső, s az űrhajó félmillió kilométert meghaladó maximális sebességgel elliptikus pályán folytatja útját a Föld körül. Az Apollo űrhajó — miután elválik a hordozórakéta harmadik lépcsőjétől — óránkénti 40 ezer kilométeres sebességgel visszatér a Föld légkörébe. Védőpajzsa több mint 2650 fokos hőségnek lesz kitéve. Tegnap esti jelentés szerint az Apollo hajtóműrendszerében támadt zavar miatt a hordozórakéta harmadik lépcsője a tervezettnél tovább működött, és sokkal több üzemanyagot fogyasztott. Ogy vélik, ha emberek is lennének a kabinban, a kísérletet üzemanyaghiány miatt félbe kellene szakítani. (CTK) Moszkva — „Az országaink gazdasági kapcsolatai a szocialista építésnek azokból a közös feladataikból következnek, amelyeket az SZKP XXIII. kongresszusa és a CSKP XIII. kongresszusa tűzött kí. E kapcsolatok a kölcsönös előnyök elve alapfán fejlödnek" — jelentette ki S. A. Skackov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő, a Gazdasági Kapcsolatokat Ápoló Állami Bizottság elnöke, a moszkvai Pravdának adott interjújában. Skackov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia kölcsönös kapcsolataiban fontos helyet foglal el a gazdasági és műszaki együttműködés, s ez teszi lehetővé a nemzetközi szocialista munkamegosztás hatékonyabb kihasználását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság — mondotta — a Szovjetunió egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. Az elmúlt húsz év alatt a külkereskedelem terjedelme több mint harmincszorosára emelkedett, és egyre növekvő irányzatú. Rámutatott, hogy a Szovjetunió Csehszlovákia külkereskedelmében mintegy 35 százalékkal vesz részt. A fogyasztási szövetkezetek a föderatív rendezésért A csehszlovákiai írók közleménye Mindössze huszonhárom esztendő telt el a kassai kormányprogram kihirdetése óta. Az eltelt időszak és napjaink eseményei ékesen bizonyítják, hogy ez a program olyan történelmi dokumentum, amelynek egy-egy pontja a csehek és szlovákok elkövetkező nemzedékei számára Is ösztönzést és jövőbe mutatást jelent. tőséget csaknem kizárja: „Azok a szörnyű tapasztalatok, amelyeket a csehek és szlovákok a német és magyar kisebbséggel átéltek — ezek túlnyomó többségükben a Köztársaság elleni A csaknem negyedszázad előtti kort, hangulatot mi sem jellemezheti kifejezőbben, mint a kormányprogram első mondata: „Több mint hat éves idegen elnyomás után elérkezett az idő, amikor nehéz megpróbáltatásokon átesett hazánk felett felragyogott a szabadság Napja..." A cseh és a szlovák nép a hatéves elnyomatás alatt fegyveres harc, mérhetetlen önfeláldozás árán igyekezett közelebb hozni ezt a napot. Ma ls elismeréssel és csodálattal hódolunk e hősiesség előtt, amely lehetővé tette, hogy a felszabadult hazában a nép megalapozhassa és irányíthassa jövőjét. Mi, csehszlovákiai magyarok is sokat vártunk ettől a rendezéstől. A második világégés, a fasiszta elnyomás és a sok szenvedés után az új köztársaság Történelmi évforduló ban saját nemzetiségi ügyeink megoldását ls reméltük. Annál is inkább, mert a kassai kormányprogram történelmi jelentőségén túl széles népfrontot előirányzó politikai dokumentum. Ez a politikum elsősorban a reakciós erők felszámolását és a nemzeti bizottságok révén a néphatalom törvényesítését jelentette. A kassai kormányprogram részletesen rögzíti a cseh és szlovák nemzet kölcsönös viszonyának rendezését. Ezzel szemben, sajnos, nem adott megfelelő alapot a magyar nemzetiség ügyének igazságos megoldására. Nyolcadik cikkelyének első mondata ezt a lehebóditó politika engedelmes eszközeivé váltak, s különösen a csehszlovákiai németek ajánlották fel szolgálataikat a cseh és szlovák nemzet kiirtására — az újjászületett Csehszlovákiát mélyreható és tartós beavatkozásra kényszeritik ... A történelmi igazság kedvéért ki kell mondanunk, hogy e „mélyreható és tartós beavatkozás" következtében a magyar nemzetiségű állampolgárok ezrei, tízezrei szenvedtek „kollektív felelősség" és „kollektív bűnhődés" elmen az új köztársaságban. A párt harcosai és azok is, akik ezt a köztársaságot szerették és magukénak tekintették, sőt olyanok ls, akik meggyőződésükért, antifasiszta tevékenységükért, a Horthyuiegszállás éveiben koncentrációs táborokban vagy börtönökben sínylődtek. Csak és kizárólag nemzetiségük miatt zárták ki őket e köztársaság ügyelnek intéséből a csehszlovák állampolgárok, sőt Csehszlovákia Kommunista Pártjának soraiból is. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a magyar kisebbség döntő többségére nem hárítható felelősség a köztársaság szétesése miatt. Senki nem kérte kl véleményüket, nélküle döntöttek sorsáról. S Igazságtalanság lenne elhallgatni, hogy amikor a köztársaság veszélyben forgott, Tornócon például a magyarok sok ezres tömege tett hitet a köztársaság mellett. Tény, hogy a köztársaság a nagyhatalmak politikájának áldozata lett. Ám az ls igaz, hogy a burzsoá rendszer a megoldatlan gazdasági és szociális kérdések mellett a nemzetiségi problémákat sem tisztázta. Nem elégítette ki a szlovákok érdekeit sem, így nem tudta megakadályozni a reakciós, szélsőséges nacionalizmus befolyását és nem tudott összhangot teremteni a nemzetiségek között. Ennek szükségszerű szüleménye volt a szlovák szeparatizmus, amelynek képviselői hajlandók voltak egyezségre lépni és megalkudni a tömegbázist nélkülöző magyar burzsoá pártokkal is. Nem volt tehát szilárd a belső front, amely a döntő pillanatban ellenállhatott volna a külső nyomásnak. A belső ellentétek súlypontja viszont elsősorban a két nemzet közötti viszony megoldatlanságában volt. A kassai kormányprogram kihirdetését követő évek szomorú tapasztalatai után úgy érezzük, hogy közel negyed század távlatából a történelmi objektivitás szükségessé teszi e nagy jelentőségű dokumentum fent említett pontjának utólagos, tudományos tisztázását. Ez csak növelné értékét és hitelét, ugyanakkor szilárd alapot teremtene a köztársaság nemzeteinek és nemzetiségeinek tartfis, testvéri együttéléséhez. ZSILKA LÁSZLÓ 1968. IV. 2.