Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-05 / 95. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava 1968. április 5. Péntek • XXI. évfolyam 95. szám # Ara 70 fillér A CSKP Központi Bizottsága plenáris ülésének ötödik napja Vito o személyi változásokról Hatvanegy felszólalás után az akcióprogram vitáját félbeszakították • A 117 jelentkező közül heten írásban nyújtják be felszólalásukat, ketten visszaléptek Tegnap 8.40 órakor kezdődött a CSKP KB plenáris ülésének ötödik napja. Programján a vita folytatása és a káderjavaslatok megtárgyalása szerepelt. Az ülésen Drahomír Kolder elvtárs, a CSKP KB titkára, az elnökség tagja elnökölt. A vita első felszólalója Martin Vaculík elvtárs volt. Elismerőleg nyilatkozott a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak a magatartásáról, amellyel kivette részét a megújhodási folyamatbői, és hangsúlyozta, hogy az újságíróknak az új viszonyok közepette nagyobb politikai felelősséget és polgári fegyelmet kell tanúsítaniuk. Vaculík elvtárs ezután a személyét a plénumon ért bírálatra reagált, és önbírálólag nyilatkozott a saját múltbeli munkájáról. Tevékenységét behatóbban értékeli majd a prágai városi pártkonferencia, amelynek előkészítéséről tájékoztatta a plénumot. Miroslav PastyHk elvtárs ezután rövid bejelentést tett, amelyben megmagyarázta, miért kérte, hogy mentsék fel a CSKP KB titkárságán és elnökségén viselt funkciói alól. Visszautasította, hogy a szakszervezetben bepiszkította volna a kezét, és megelégedettséggel szólt arról, hogy az ő munkájáról készült értékelést ls a párt Központi Bizottsága elé terjesztik. A demokratizálódási folyamat néhány égető kérdéséről beszélt szlovákiai vonatkozásban Viliam Salgovič elvtárs. Tájékoztatta a plénumot az SZLKP Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tevékenységéről és ennek egyes problémáiról és javaslatairól. Politika

1! rendszerünk jelenlegi fejlődésének kilátásaival foglalkozott Zdenék Mlynár elvtárs. Megpróbálkozott a jelenlegi politikai helyzet elméleti elemzésével és értékelésével. Hangsúlyozta, milyen hatalmas felelősséget visel a Központi Bizottság és valamennyi kommunista azért, hogy a párt megfeleljen a polgárok részéről iránta megnyilvánuló bizalomnak, és ahogy a helyes pillanatban indította meg a megújhodási folyamatot, ugyanúgy vezesse társadalmunkat bölcsen, következetesen és békésen a szocialista demokrácia valódi kiteljesedése felé. Az elnöki tisztet ellátó Kolder elvtárs ezután közölte a plénummal, hogy 109. felszólalóként Antonín Novotný elvtárs kért szót. A plénum Kolder elvtárs ajánlására egyetértett azzal, hogy Novotný elvtárs soron kívül kapjon szót, és ne vonatkozzék rá a felszólalásokra határozatban kiszabott 15 perces Idő. Terjedelmes felszólalásában Antonín Novotný elvtárs ezután bejelentette, hogy csatlakozik a CSKP KB januári ülésén hozott határozatokhoz. Beszélt az elmúlt húsz év alatti fejlődésről, ennek az időszaknak pozitív eredményeiről és hibáiról, és ezzel összefüggésben kitért a XIII. pártkongresszus záróhatározatainak jelentőségére. Rámutatott arra, hogy az elmúlt években komoly hibák és torzulások következtek be. Ezek közül legnagyobbaknak az ötvenes évek törvénysértéseit minősítette, amelyek sötét foltként nyomják rá bélyegüket a háború utáni történelmünkre. Novotný elvtárs ezután önbírálólag nyilatkozott a bekövetkezett hiányosságokban és hibákban valő részesedéséről és visszautasította azt a vádat, hogy a CSKP KB decemberi és januári ülésezése idején bármiképpen is vissza kívánt volna élni a hadsereggel. Beszéde végén kifejezte véleményét a pártban és a társadalomban mutatkozó jelenlegi helyzettel kapcsolatban, és állást foglalt néhány időszerű kérdésben. Drahomír Kolder elvtárs ezután, — mint az ülés elnöke — bejelentette, hogy április 1-től kezdve tegnap 10,45 óráig a plénum 61 tagja vett részt a vitában. A szólásra jelentkezett 117 elvtárs közül heten bejelentették, hogy írásban nyújtják be felszólalásukat, azzaíl a céllal, hogy vegyék fel az ülés jegyzőkönyvébe. Két további elvtárs visszalépett a vitától. Kolder elvtárs ezután a plénum javaslatára azt ajánlotta, hogy szakítsák félbe az akcióprogramról és Dubček elvtárs jelentéséről szóló vitát és térjenek át a következő napirendi pontra. A délutánt szünet után Alexander Dubček elvtárs, a CSKP KB első titkára káderkérdésekben nyújtott be javaslatot, amelyet a plénumon elhangzott eddigi hozzászólások mérlegelése után módosítottak. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése ezután megkezdte a vitát erről a napirendi pontról. Lapzártáig a vita nem fejeződött be. (CTK) — Tegnap ünnepelte Szlovákia fővárosa felszabaduldának 23. évfordulóját. Ez alkalommal a város polgárai a Slavínlegyen megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, akik élőnket áldozták Csehszlovákia népeinek békéjéért, szabadságáért Délelőtt 10. órakor az elesett forradalmárok indulójának hanga mellett nagyszámú közönség jelenlétében koszorúzták meg a •zovjet hősök emlékművét a politikai és közéleti képviselők. A slavíni koszorúzási ünnepség a szovjet- és csehszlovák álami himnusszal ért véget. VIETNAM ] Újból megcsillant a béketárgyaidsok reménye Az Egyesült Államok kapcsolatokat létesít a VDK kép, viselőivel • Lázas diplomáciai tevékenység a nagyhatalmak között • Johnson Honoluluba utazik • Saigonban fokozódik a politikai bizonytalanság Washington — Johnson amerikai elnök televíziós nyilatkozatban jelentette be, hogy „az Egyesült Államok kapcsolatokat létesít Észak-Vietnam képviselőivel". Közölte, hogy ő maga Honoluluba utazik, ahol tanácskozásokat kezd az Egyesült Älamok Dél-Vietnamban szolgálatot teljesítő vezetőível, a saigoni kormány képviselőivel és az Egyesült Államok más szövetségeseivel, amelyek részt i/esznek a vietnami háborúban. Mint mondotta, ezek a tanácskozások a hét végéig eltartanak. Az AFP hírügynökség teheráni tudósítója írja, hogy az otttartózkodó Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnököt tájékoztatták a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának az amerikai kormánnyal valő tárgyalások megkezdésére vonatkozó döntéséről. A szovjet kormányfő nagy érdeklődést tanúsított a jelentés iránt, da magyarázatot nem fűzött hozzá, mert részletesebb jelentés nem állt rendelkezésére. Jól értesült londoni politikai körök szerint U Thant ENSZ(Folytatás a 2. oldalon) A Központi Bizottság plenáris ülésén elhangzott felszólalásokat olvasva könnyen megállapítható, hogy az eddigi vita során érdemben nem került szóba a nemzetiségi kérdés. A felszólalók elsősorban az egész pártpolitikát érintő kérdésekről mondanak véleményt. Ugyanakkor jogos az a reményünk, hogy ez a kérdés is a demokratizálódási folyamat célkitűzéseihez méltó módon kerül majd megvitatásra és végső soron rendezésre. A politikai átalakulás, amelynek élén a párt áll, és azoknak a kérdéseknek a megvitatása, amelyek az egész ország társadalmát érintik — közvetve vagy közvetlenül — megteremtik majd a pozitív kiindulópontot a kisebbségeket érintő problémák megoldására. annak a véleményének adott kifejezést, hogy a nemzetiségi kérdést is a demokratizálódási folyamathoz méltóan kell rendezni. „Ha klbocsátottuk a váltót, azt kl ls kell fizetnünk!" — mondotta. LÖRINCZ GYULA arról tájékoztatott, hogy az SZLKP KB elnöksége elvben elfogadta az arra vonatkozó javaslatát, hogy a párt akcióprogramjába konkrétebben legyen kifejezve a kisebbségek helyzetének alkotmányos és törvényes De nézzük meg, mi a véleménye a nemzetiségi kérdésről a Központi Bizottság többi tagjának? A plenáris ülés szünetében alkalmas volt erről a kérdésről beszélgetni JOSEF BORÜVKÁVAL, a CSKP KB elnökségének tagjával, LÖRINCZ GYULÁVAL, a CSKP KB tagjával, a CSEMADOK elnökével, dr. PETER COLOTKA kandidátussal, az SZNT Igazságügyi megbízottjával, ZDENEK FIERLINGER elvtárssal, PAVEL AUERSPERG elvtárssal, aki az akcióprogrammal kapcsolatos javaslatokkal foglalkozó bizottság tagja és NAGY ÁRPÁDDAL, a CSKP KB póttagjával. JOSEF BORÜVKA elvtárs, amikor feltettem neki a kérdést, őszintén megmondta, hogy ő személyesen ezzel a kérdéssel nem foglalkozott behatóan, de véleménye szerint a jelenleg folyamatban levő pozitív demokratizálódási folyamat bizonyára meghozza a nemzetiségek számára ls a jobb, pozitív fejlődési lehetőségeket. Nagyon fontos kérdések kerültek most előtérbe — mondotta, — például a rehabilitációk kérdése. És ez a kérdés érinti földműveseinket is, mert az ötvenes években a parasztságA nemzetek és nemzetiségek EGYENRANGÚAK Munkatársunknak nyilatkozik: Josef Borüvka, Josef Smrkovský, Lőrincz Gyula, dr. Peter Colotka, Zdenék Fierlinger, Pavel Auersperg és Nagy Árpád gal szemben is követtek el törvénysértéseket. Szeretnénk, és meggyőződésem, hogy életünkben ez az új áramlat tavaszi sodrás, amely elmossa a deformációkat. Meggondoltan, türelmesen kell cselekednünk minden kérdésben, a nemzetiségi kérdésben is. Politikánkban is érvényes a „kétszer mérj — egyszer vágj" elv. Közben megállt mellettünk JOSEF SMRKOVSK? miniszter, aki ugyancsak rendezése. „A CSEMADOK javaslatát általában pozitívan értékelik, és több bizottságban megvitatják. Általános vélemény, hogy a nemzetiségek kérdését hasonló alapelvek szerint kell megoldani, mint a csehek és a szlovákok együttélésének problémáit, tehát a szocialista demokráciához méltó keretek között" ZDENEK ' FIERLINGER véleménye: „Ha nem oldanánk meg a nemzetiségek problémáit, akkor nem beszélhetnénk a szocialista demokrácia következetes alkalmazásáról. Véleményem szerint az alkotmányban, amelyet korunk követelményei szerint módosítanunk kell, még pontosabban ki kell fejezni a nemzetiségek jogi helyzetét. A nemzetiségek problémáinak megoldása konkrét hozzájárulás egész társadalmunk demokratizálódásához." PAVEL AUERSBERG elvtárs kijelentette: „Az akcióprogram tervezetének végleges kidolgozásával foglalkozó bizottságban egyöntetű áz a vélemény, hogy ezt a kérdést feltétlenül be kell iktatni az akcióprogramba. Támogatjuk a nemzetiségek kulturális, oktatásügyi és egyéb problémáinak igazságos megoldását." Dr. PETER COLOTKA, a Szlovák Nemzeti Tanács Igazságügyi megbízottja így nyilatkozott: „Társadalmunk Jelenlegi fejlődése a szocialista demokrácia elmélyülését jelenti. Ezt a folyamatot a csehek és a szlovákok közötti kapcsolatok rendezése jellemzi. Ebből a rendezésből a nemzetiségek, társadalmunk egyenjogú és egyenrangú tagjai sem zárhatók ki. Szükséges tehát, hogy ezt a kérdést az akcióprogram is magába foglalja, és a CSEMADOK javaslata értelmében alkotmányjogi alapon ls rögzítsék. Az a véleményem, hogy a most kialakult politikai légkörben a rendkívül érzékeny nemzetiségi probléma valamennyiünk — csehek, szlovákok, magyarok, ukránok és lengyelek — megelégedésére rendezhető. Nem lennénk következetesek és súlyos hibát követnénk el, ha ml szlovákok csak saját nemzeti követeléseinkért (Folytatás a 2. oldalon)