Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)
1968-04-22 / 111. szám, hétfő
Szívből köszöntjük Ludvik Svoboda közkársasági elnököt Szlovákia fővárosában Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava 1968. ápríKs 22. Hétfő • XXI. évfolyam, 111. szám # Ara 40 fillér Befejeződött a nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencia CSELEKEDJÜNK MEGFONTOLTAN Üzemeinkben a demokratizálódási folyamat sokkal erőteljesebb, mint a falvakon — mondotta felszólalásában Štefan Vician, a galántai Járási pártbizottság titkára. Nem tagadhatjuk, hogy egyes gazda• ságl vezetőket, funkcionáriusokat meglepett a gyorsan kibon takozó aktivitás. A dolgozók el^ sősorban a gazdasági életben V és az üzemekben tapasztalható hiányosságokat bírálják. Követelték, hogy a pártszervek foglaljanak állást a felvetett kérdésekkel kajjcsolatban. Ez megtörtént. A párt akcióprogramja sok nyitott kérdésre ad választ, szükséges tehát, hogy ennek alapján lássunk hozzá a problémák megoldásához. Járásunkban — mondotta — a lakosság 43 százaléka magyar nemzetiségű, ezért a nemzetiségi kérdés rendezése számunkra is fontos. Az utóbbi hetekben mindkét részről elhangzottak olyan vélemények, amelyekkel nem érthetünk egyet. A demokratizálódási folyamatot a párt indította el, s szerintem a nemzetiségi kérdés megoldásában is a pártnak kell az élen járnia. A jogos követeléseket • az akcióprogram alapján is kommunistákhoz illő talelősséggel kell megoldani. A jövőben a járási pártbizottságnak sokkal nagyobb gondot kell fordítania a pártaktíva irányítására és eszmei felkészültságének növelésére. Ez egyik előfeltétel, hogy a pártszervezetek vezető szerepet töltsenek be minden munkahelyen Ss a de mokratizálódási folyamatban is. Dr. Gustáv Husák miniszterelnök-helyettes felszólalásában aktuális politikai kérdésekkel foglalkozott, s véleményt fűzött a vitában elhangzó felszólalásokhoz. A jelenlegi időszakban nem szabad csodálkoznunk, ha egyesekuek helytelen a véleménye, mert éppen arról van szó, hogy demokratikus alapon vitassuk meg az elképzeléseinket, és a gondolatok küzdelméből a leg. jobb elgondolások kerüljenek ki győztesen. Ha feltételezzük, hogy az emberek okosak, tapasztaltak, és megértik, kiérzik ebből a vitából, hogy kinek a véleménye helyes, akkor azt is hinnünk kell, hogy pártunk az új vezetőségével az élén ebben a vitában képes lesz meggyőzni az akcióprogramban foglalt elgondolások helyességéről a lakosság döntő többségét. Azt hiszem, hogy ez lényeges kérdés. Meg kell szoknunk, hogy az elvtársaknak és a lakosságnak nem mindig az lesz a vé leménye, mint egy felelős funkcionáriusnak, és hogy ezt a véleményüket el is mondják. Ez jelenti az újat a mai helyzetben, és ez arra kényszerít bennünket, hogy az új feladatokhoz megfontoltan, új módszerekkel nyúljunk hozzá. Husák elvtárs a rehabilitációról szólva hangsúlyozta, hogy ezt a folyamatot nem értelmezi mindenki egyformán. Most, ké szül a rehabilitációról szóló törvény, amely kezességet jelent az igazságtalanságok jóvátételére. Hangsúlyozta, hogy a deformációkat a legtöbbször nem azok idézték elő, akiket a nagy tömeg látott — pl. az itélőbírók, — hanem a párt és a közbiztonsági szervek néhány vezető funkcionáriusa. Ezért a felelősségrevonás során igaz ságosan kell eljárni. Azt is meg kell állapitanunk, megengedhető-e, hogy azok, akik felelősek a súlyos törvénysértésekért, továbbra ls a Központi Bizottság és egyáltalán a párt tagjai lehetnek. A föderációs államformáról szólva kitért a nemzetiségi kérdésre is. — A délvidékről levelek és hírek érkeznek arról, hogy mindkét részről nagy érzékenység tapasztalható. Elismerem-, hogy az embereknek, mind a szlovákoknak, mind a magyaroknak joguk van kifejezni a véleményüket. De azt kellene ajánlani, hogy ezekben a kérdésekben a kölcsönös türelmesség elve érvényesüljön. DélSzlovákiában a szlovák és a magyar lakosságnak továbbra is együtt kell élni. Leülünk majd, és megvitatjuk ezeket a kérdéseket demokratikus alapon, a szlovák és a magyar lakossággal egyaránt, és a kérdést megoldjuk. Ma még korai volna arról beszélni, hogy miként. Az emberek hadd mondják el véleményüket. De ártana az ügynek és a köztársaságnak, ha mindkét részről kiéleződnének az ellentétek, és megakadályoznák a közös politikai munkát. Husák elvtárs felszólalása befejező részében a kommunisták felelősségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a pártszervek és a párttagok jobban hallassák szavukat, álljanak ki a helyes javaslatok mellett, de ugyanakkor ne engedjék el szó nélkül a helytelen állásfoglalásokat, ős érvekkel győzzék meg igazukról a tömeget. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg a konferencia résztvevői Josef Borúvka mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalását. Válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre, majd hangsúlyozta, hogy a felgyülemlett problémákat a mezőgazdaságban ls fontosságuk sorrendjében kell megoldani. Ezt ma mindenkinek tudatosítani kell. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság nem se gítséget kér a népgazdaság többi ágazatától, hanem azt követeli, hogy minden ágazat teljesítse a társadalmi érdekekből eredő kötelességét, mert csak akkor lehet egyenjogú partnere a mezőgazdaság a többi ágazatnak. A háromnapos tanácskozáson kevés felszólaló foglalkozott a kerületi pártbizottság munká jának értékelésével. A legtöbben az aktuális politikai és gazdasági kérdésekről beszéltek, és az akcióprogram gyakorlati megvalósítását sürgették. A küldöttek titkos szavazással megválasztották az új kerületi pártbizottságot és ellenőrző bizottságot. Módosításokkal elfogadták a határozati javaslatot, valamint a konferencia állásfoglalását. Az új kerületi pártbizottság első ülésén titkos szavazással megválasztotta az elnökség tagjait és a titkárokat. A kerületi pártbizottság vezető titkárául Ladislav Ábrahám elvtársat választották meg. Ojból titkárrá választották Štefan Jonast és Gejza Šlapkát. Az új kerületi bizottság úgy határozott, hogy a negyedik titkárt a bizottság következő ülésén választják meg. A háromnapos konferenciát legjobban Dubček elvtárs szavai jellemzik, aki a konferencia befejezésekor kijelentette: „Az embert jó érzés tölti el, hogy a bratislavai városi és kerületi pártkonferencia megtartotta azt az irányvonalat és állásfoglalást, amelyet a múltban is képviselt. — cs — Ellentét az amerikai kormány szavai és tettei között A VDK LELEPLEZI AZ USA FONDORLATAIT Hanoi — Hivatalos körök értesülései szerint a hanoi kormány nem fogadja el az Egyesült Államok manőverezését a tárgyalások helyét illetően. Hanoi már kétszer tanúsított jóakaratot, először akkor, amikor elfogadta a kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatot, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nem szüntette be valamennyi katonai akcióját a VDK ellen, másodszor akkor, amikor elismerte az Egyesült Államok ellenvetéseit Phnompenh ellen, és olyan helyet javasolt, ahol az Egyesült Államoknak nagykövetsége van, azaz Varsót. Az amerikai kormány jóakarata csak látszólagos volt. A bombázások korlátozása csupán azt jelenti, hogy kisebb területet támadnak, viszont a támadások intenzitása egyre nagyobb. Ez nem arra vall, hogy az Egyesült Államok őszintén törekszik a béketárgyalásokra. Washington tettei és szavai szöges ellentétben állnak. Azt az ellenvetést, hogy Lengyelország azért nem alkalmas a tárgyalásokra, mert nem semleges, maga Rusk is megcáfolta, amikor Olaszországot, Belgiumot, Pakisztánt és Japánt javasolta. Lindsay, New York polgármestere élesen elítélte az amerikai kormányt a tárgyalások körüli huzavonáért. Hangsúlyozta, ha Johnson egyszer megígérte, hogy bárhol hajlandó tárgyalni-, szavát nem szegheti meg. LUDVtK SVOBODA HADSEREGTÁBORNOK, A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE MICHAL STEMR: A parancsnok Munkatársunk, dr. Michal S t e m r ezredes a második világháború véres időszakában a keleti fronton LUDVlK SVOBODA tábornok parancsnoksága alatt harcolt a hitleristák ellen. Azóta több mint húsz esztendő telt el, de emlékei nem fakultak ... Buzuluk 1941-et mutat a naptár ... Három éve pusztul az ember a borzalmas, kegyetlen háború poklában ... December végén érkezik Svoboda alezredes Buzulukba, az Urál délnyugati részén fekvő kis városba és utána egyre-másra érkeznek az első csehszlovák katonák. Az alezredes rendkívüli hozzáértéssel kezdi meg a szervezést. Az első harci feladatot a híradósok kapják: telefonösszeköttetést teremteni az alakulat parancsnoksága, a helyi szovjet és a helyőrség parancsnoksága között. A hőmérő negyven fokot mutat — fagypont alatt. Kesztyű nélkül, csupasz kézzel dolgozunk. A buzuluki első telefonvonal építésének nyomait még ma is őrizzük az ujjainkon. Az első zászlóalj fegyverei 1942 novemberének egyik borús, esős napján sorakoztunk fel a buzuluki Pervomájszka utca laktanya hatalmas udvarán. Előttünk fegyverek: ágyúk, aknavetők, gépfegyverek, puskák, géppisztolyok, lapátok, gázálarcok, tábori telefonok és pisztolyok. Egy lövész zászlóalj teljes felszerelése. önkéntelenül visszaemlékeztem a tarnopoli lövészárkokra. ... Ott álltunk egyenruha nélkül, mezítláb, az őrségnek nem volt fegyvere, puska helyett dorongokkal szerelték fel őket. . „Ez minden, amit a lengyelek adhatnak" — mondta akkor Svoboda alezredes. Néztem, amint előttünk állt, a haja mintha még fehérebb lett volna ... „Katonák! A szovjet hadseregtől fegyvereket kaptunk, a legjobb fegyvereket! Ugy kell velük harcolni, hogy helyt álljunk a hitleri megszállók elleni küzdelemben!" Az ezredes felemeli a géppisztolyt és megcsókolja . . . A fronton Megkezdődik a negyedik háborús esztendő .,, A hólepte ukrán síkságon robog a vonat. Néhány nappal ezelőtt még harc tombolt ezen a tájon. Hol vannak az emberek, akik itt éltek, a gyermekek, akik Itt születtek, a lányok, akik itt nyújtották csókra ajkukat? A romok közül felszálló fekete füst nem ad választ a gyötrő kérdésekre. Szeretnénk mielőbb találkozni az ellenséggel. Vidám és szomorú nótákat énekelünk a távoli szülőföldről. A vagon falán világít jelszavunk: „Svobodával a szabadságértl" Svoboda ezredes sorra látogatja a vagonokat, beszélget a katonákkal, akik jelenlétében közvetlenné válnak . .. „öljétek meg a hitleristákat, öljetek meg minden nácit, mert a mai német őrvezetőből később egy új Hitler lehet..." Szokolovo A Szovjet Tájékoztató Iroda 1943. április 2-án kiadott jelentése: „A front egyik szakaszán folytat harci tevékenységet a Szovjetunióban megalakult csehszlovák egység, Svoboda ezredes parancsnoksága alatt. Az alakulatot Harkovtól délre az ellenség 60 tankja és egy géppisztolyos zászlóalj támadta meg. A csehszlovák katonák éjjel-nappal harcoltak az ellenséggel és a hitleristák minden támadását visszaverték. Tizenkilenc német tankot és négyszáz géppisztolyos nácit megsemmisítettek. A Harkov—Szokolovo-i harcokban tanúsított bátor magatartásért az 1. Csehszlovák Gyalogos Zászlóalj több mint 80 tagját szovjet és csehszlovák érdemrendekkel, Svoboda ezredes zászlóaljparancsnokot pedig Lenin-renddel tüntették ki ..." A Dnyeper jobb partján 1943 novemberének egyik reggelén köpenyünkbe burkolózva hallgattuk az ágyúk dörgését. Ilyen erős ágyúzást még nem hallottunk. Svoboda ezredes, a Csehszlovák Hadtest pa (Folytaiéi • 2. oldalon).