Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-14 / 104. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! c VIETNAM ] UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. április 14. Vasárnap % XXI. évfolyam 104. szám # Ára 50 fillér Johnson békeszolamai és a Pentagon vietnami behívói A DÉL-VIETNAMI HARCTEREKEN MEGÉLÉNKÜLTEK A HARCI CSELEKMÉNYEK 'lajir A köztársasági elnök köszönetnyilvánítása Köztársasági elnökké való megválasztásom alkalmából számos tdvözlő levelet és szerencsekivánatot kaptam egész köztársa­ságunkból, a párt- és a társadalmi szervezetektől, a Nemzeti trónt tagjaitól, az üzemek, a mezőgazdaság dolgozóitól, értel­miségünk, hadseregünk és ifjúságunk képviselőitől. őszinte örömmel fogadtam a bizalom e levelekben és távira­tokban, valamint a prágai várban átadott szerencsekívánó-ívek­ben megnyilvánuló bizonyítékait. Sajnálom, hogy nem áll mó­domban külön-külön mindenkinek válaszolni, s ezért ezen az Ütőn kívánok mindazoknak, akik szerencsét kívántak nekem, jó egészséget, megelégedettséget és sok sikert munkájukban, s fo­gadják egyúttal őszinte köszönetemet is. Járjon sikerrel közös munkánk, hogy tovább építhessük hatánkat, egész népünk bol­Oog nyugalmas életét. LÜDVtK SVOBODA Pártonkívüliek is legyenek a kormányban JAN PILLÉR ELVTÁRS VÁLASZAI (ČTK) — Jan Pilier, a CSKP Központi Bizottsága elnökségé­nek tagja tegnap pontosan éjfél Btán 1 órakor válaszolt a Ma­riánské Lázné-i Casino épületé­ben tartott kérdés-felelet est 163 kérdése közül az utolsókra. Mariánské Láznő polgárai és a fürdővendégek általában azon problémák iránt érdeklődtek, amelyeket társadalmunknak je­lenleg kell megoldania. Jan Pilier elvtárs bevezető­ben rámutatott a kritika elnyo­másának korábban alkalmazott néhány körmönfont módszerére. Mint mondotta, 1963-tól 1965-ig nem jutott szóhoz a CSKP Köz­ponti Bizottságának ülésein. A vita mindig Idő előtt fejeződött be. Azok a felszólalók azonban, '.jkik nem foglalkoztak problé­L^^jal mindig szóhoz jutottak. •^Hprt mondom ezt — jelen­tette ki —, mert le kell leplez­nünk ezeket a jelenségeket is, hisz sok roszat szültek. Hangsúlyozta, hogy a jogos követelések nagy részét a gaz­dasági élet terén nem lehet nyomban kielégíteni. Csupán a bérek és a fizetések terén tá­masztott követelések évi 20 milliárd korona kiadást jelente­nének. Ezzel népgazdaságunk öngyilkosságot követne el. A jelenlevők tapssal fogadták Jan Pilier kijelentését: A CSKP Központi Bizottsága azt akarja, hogy a kormányban pártonkívü­liek is legyenek. Már folyamat­ban van a megfelelő pártonkí­vüli szakemberek kiválasztása, hogy mielőbb miniszterhelyet­tesek, s később miniszterek le­gyenek. Arra a kérdésre, hogy miért nem adták vissza a szakszerve­zet Mariánské Lázné-i üdülőit a csehszlovák állami fürdőknek, Ladislav Klikorka, a szakszer­vezet üdülőinek igazgatója egyebek között ezt válaszolta: — Minden üdülő a szakszerve­zet tulajdona, amely egyébként az üdülőket ki is fizette az ál­lamnak. Ez is az elmúlt időszak egyik deformációja, amelynek során azt követelték, hogy a szakszervezet tulajdonát más szervezeteknek adják át. LUDVÍK SVOBODA ELVTÁRS T. G. Mcisaryk sírjánál (CTK) — ludvík Svoboda köztársasági elnök feleségével és lányával dr. Ladislav Novák­nak, a köztársasági elnöki iroda vezetőjének kíséretében tegnap ellátogatott a lányi temetőbe, ahol T. G. Masaryknak, a Cseh­szlovák Köztársaság első elnö kének sírjára tisztelete jeléül ál­lami trikolórral díszített virág­csokrot helyezett. Bolgár párt­ás kormányküldöttség érkezik hazánkba (CTK)— A CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására április második felében a Bolgár Népköztársaság párt­ós kormányküldöttsége hiva­talos látogatásra hazánkba érkezik. A küldöttséget To­dor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke fogja vezetni. A küldöttség prágai tartózkodása alatt aláírja a Bolgár Népköztár­saság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság új barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási egyez­ményét. Washington — Amerikai saj­tókörök szerint az Egyesült Ál­lamok magatartása a VDK-val folytatandó előzetes tárgyalá­sok színhelye körül annak a huzavonának a megnyilvánulá­sa, amely a kormányon belül mutatkozik a célokat Illetően. Több megfigyelő utal arra: Washington tulajdonképpen nem tudja, hogy mit akar, és miként oldja meg a vietnami kérdést, és Johnson ajánlatai főként a lázongó amerikai köz­vélemény megnyugtatására szol­gálnak. McCarthy szenátor, aki a vietnami béke programjával akar indulni az elnökjelöltsé­gért, leszögezte: a huzavona erős kétségeket támaszt a kor­mány állítólagos jószándékával szemben, hiszen Johnson elnök annak idején többször is kije­lentette, hogy „kész bármikor és bárhová elmenni tárgyalások­ra" a béke érdekében. Az a tény, hogy Washington Immár a második javasolt várost uta­sítja vissza, ennek ellenkező­jét mutatja — állapítja meg McCarthy. Az amerikai taktikázásról nyilatkozott a francia rádió és televízió Hanoiba kiküldött munkatársának Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke. Mint rámutatott, Johnson elnök már­cius 31-i nyilatkozata nem al­kalmas arra, hogy kielégítse a VDK és a világ közvéleményé­nek követeléseit. Az Egyesült Államoknak — mondotta — fel­tétel nélkül meg kell szüntet­nie a VDK egész területének bombázását, és fel kell hagynia a demokratikus Vietnam ellen irányuló összes háborús cselek­ménnyel. A miniszterelnök nyomatékul rámutatott, hogy hazája kato­nai és gazdasági téren egy­aránt kiállja a háború megpró­báltatásait. „Az emertkai ag­resszorokra nézve lesújtó a há­roméves háború mérleget majdnem 3000 repülőgépet vesz­tettek, s egyre tnkább elszige­telődnek a nemzetközi színté­ren — hangsúlyozta Pham Van Dong. A hanoi Nhan Dan című köz­ponti pártlap tegnapi száma ugyancsak bírálja az Egyesült Államok halogató taktikáját az előzetes béketárgyalások szín­helyének kiválasztása körül. A párizsi az Humanité két­ségbe vonja, vajon lehet-e olyan helyet találni a világon, ahol az amerikaiak tárgyalóasz­talhoz ülnek. Hasonló következtetésekre jutnak a politikai megfigyelők a legújabb katonai Intézkedé­sekkel kapcsolatban is. A Pen­tagon, amint azt Clifford, had­ügyminiszter bejelentette, újabb 24 500 tartalékost mozgósít, és (Folytatás a 2. oldalon) INYUGAT-NÉMETORSZÄGI HÜSVÉTI KIRAKAT (P. Haško felv.) a húsvéti békemenetek Bonn — Duisburgban, Ham­burgban, Saarbrückenben, Braunschweigben és Nyugat-Né­metország más városaiban szombaton megkezdődtek a ha­gyományos húsvéti békemene­tek tízezrek részvételével. Mun­kások, alkalmazottak, tudósok, neves közéleti személyiségek, a demokratikus szervezetek kép­viselői vesznek részt a békeme­netben, hogy tiltakozzanak a szükségtörvények, a bonni kor­mány atomfegyverekre támasz­tott igényei ellen, az Egyesült Államok vietnami, agressziója és a nyugatnémet kormány ré­széről ehhez nyújtott támogatás ellen, követelik a Német De­mokratikus Köztársaság, az Odera—Neisse határ elismeré­sét és az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremté­sét. Három napig tartanak a bé­kemenetek és amikor célhoz érnek, részvevőik tömeggyűlé­seket tartanak, amelyeken is­mert nyugatnémet közélett személyiségek szólalnak majd fel. A bonni kormány a legkülön­bözőbb akadályokat igyekszik gördíteni a békemenet útjába. A Szociáldemokrata Párt veze­tői koalíciós partnerei hűségü­ket azzal próbálták bizonyítani, hogy kiilönhatározatban megtil­tották a párt tagjainak a béke­menetben való részvételt. A KÖZTÁRSASÁG félévszázados fennállása folyamán először nyílik alkalom nemzetiségi helyzetünk Igazságos, emberi rendezésére. Erre sem az első köztár­saság, sem' a háború után eltelt közel negyed évszázad nem biztosított kellő teret és módot. Most, a köztársaság jubileumi ötve­nedik évében a párt ösztönzésére olyan folyamat Indult, amely képes a múlt hibáit elsöpörni, és rendezni közös dolgainkat. A nagy társadalmi erjedés időszaká­ban a progresszív, a fejlődést képvise­lő erők mellett különféle csoportok, rétegek aktivizálódnak és hallatják szavukat. Alig akad ember, aki ezt a kibontakozást valamilyen formában is ellenezné, mert éppen ez a folyamat nyújt tág teret mindenki — barát és ellenség számára egyaránt. Nem kétséges, hogy a leghangosab­bak sorában ott találjuk azokat, akik múltbeli hibáikat éppen az új melletti tüntető kiállásukkal próbálják majd palástolni vagy jóvátenni. De azok hangja sem fog hiányozni, akik az új folyamattól valamit várnak — termé­szetesen mindenekelőtt a maguk szá­mára. A szélsőséges áramlatokon túl ezré­vel, tízezrével akadnak olyanok is, akik joggal kérhetik számon a múlt hibáit, és joggal követelhetnek elégtételt. A megalázottak, a megsértettek, az er­kölcsileg és anyagilag károsultak mél­tán pengethetik az érzelmi húrokat. A hatás bizonyára nem maradna el. De ma nem a hatáskeltés a döntő. A múlt­ból örökölt fájdalmakat aligha enyhí­tené a bosszúvágy, mások sajnálkozá­sa. Számunkra a múlt feltárása jelen­ti a tanulság levonását és az óvintéz­kedések foganatosítását, hogy az Is­métlődést eleve kizárjuk. Ám a szen­vedélyek szárnyain nem jutnánk mesz­szire. A felkorbácsolt szenvedélyek észt bénítanak, ítélőképességet homá­lyosítanak. A szomszédságban és vegyesen élő nemzetek életében a történelem folya­mán akadnak fejezetek, amelyekre nem szívesen emlékeznek. A közép-eu­rópai kis nemzetek sokszor voltak a főúri vagy nagyhatalmi politika esz­közei. Az esetleges kölcsönös sérel­mekről az egyszerű nép — amely ma­ga is e politika áldozata volt — nem tehetett. A múlt hánytorgatása, a tör­ténelmi számla „tartozik-követel" ro­vátkáinak töltögetése nem csupán in­dulatokat táplál, hanem energiát köt le, és elvonja a figyelmet a ma meg­oldásra váró problémáktól. Ez pedig bűn egy olyan időszakban, amikor min­den erőt az együttélés, a jövő útjának egyengetésére kell összpontosítanunk. Népünk óriási lehetőségek előtt áll. A társadalmi problémákat a nemzetek­nek és nemzetiségeknek összefogva, egymás támogatásával kell megolda­niuk, mert csak így oldhatók meg. Ha erőinket nem egy frontba tömöríte­nénk, ha provokatív hangoknak adnánk hitelt, jóvátehetetlen hibát vétenénk. A csehszlovákiai magyarság létérdeke, hogy támogassa a szlovák nemzet igaz­ságos követeléseit az állami és társa­dalmi problémák rendezésére. Aki vi­szont ezt a támogatást visszautasítaná, az őszinte szándékot kétségbe vonná, vagy helyette a múlt hibáinak éleszt­getésével bontaná sorainkat, jóvátehe­tetlen hibát követne el, amit a törté­nelem, az unokák, az utódok sohasem bocsáthatnának meg. Nemzetiségi problémáink igazságos rendezésének követelménye a szocialis­ta társadalom keretei között jogos és természetes. És nem irányul más nem­zetek érdekei ellen. Érdekeink közö­sek. Elérésükhöz támogatást nyújtunk és támogatást kérünk. őszintén megvalljuk, hogy nyugtala­nítanak az olyan, számunkra idegen hangok, amelyek kéréseinkben ellen­séges szándékot vélnek felfedezni. Nyugtalanítanak és erélyesen vissza­utasítjuk őket. Problémáink Intézését a lenini nemzetiségi politika elvei sze­rint a köztársaság keretein belül kér­jük. A háború után velünk szemben elkövetett sérelmekért nem vádoljuk a szlovák és a cseh népet, amely ezért a politikáért maga is drága árat fi­zetett. És visszautasítjuk a magyar főurak, kizsákmányolók politikájáért néha elénk tárt számlákat, mert eze­ket a számlákat a magyar nép is vér­rel, verejtékkel fizette évszázadokon át. B ARÁTI JOBBOT nyújtunk min­denkinek, aki a társadalmi ha­ladás mellett, a népek, nem­zetek és nemzetiségek egyen­jogúságáért száll síkra. Az egyetlen járható út: közös erőfeszítés közös célkitűzéseink valóraváltásáért. Nem engedhetjük, hogy erről az útról bár­ki ls letérítsen bennünVpt. ZSILKA LÁSZLÓ NE KORBÁCSOLJUNK SZENVEDÉLYEKET!

Next

/
Oldalképek
Tartalom