Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)
1968-04-14 / 104. szám, vasárnap
Világ proletárjai, egyesüljetek! c VIETNAM ] UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. április 14. Vasárnap % XXI. évfolyam 104. szám # Ára 50 fillér Johnson békeszolamai és a Pentagon vietnami behívói A DÉL-VIETNAMI HARCTEREKEN MEGÉLÉNKÜLTEK A HARCI CSELEKMÉNYEK 'lajir A köztársasági elnök köszönetnyilvánítása Köztársasági elnökké való megválasztásom alkalmából számos tdvözlő levelet és szerencsekivánatot kaptam egész köztársaságunkból, a párt- és a társadalmi szervezetektől, a Nemzeti trónt tagjaitól, az üzemek, a mezőgazdaság dolgozóitól, értelmiségünk, hadseregünk és ifjúságunk képviselőitől. őszinte örömmel fogadtam a bizalom e levelekben és táviratokban, valamint a prágai várban átadott szerencsekívánó-ívekben megnyilvánuló bizonyítékait. Sajnálom, hogy nem áll módomban külön-külön mindenkinek válaszolni, s ezért ezen az Ütőn kívánok mindazoknak, akik szerencsét kívántak nekem, jó egészséget, megelégedettséget és sok sikert munkájukban, s fogadják egyúttal őszinte köszönetemet is. Járjon sikerrel közös munkánk, hogy tovább építhessük hatánkat, egész népünk bolOog nyugalmas életét. LÜDVtK SVOBODA Pártonkívüliek is legyenek a kormányban JAN PILLÉR ELVTÁRS VÁLASZAI (ČTK) — Jan Pilier, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja tegnap pontosan éjfél Btán 1 órakor válaszolt a Mariánské Lázné-i Casino épületében tartott kérdés-felelet est 163 kérdése közül az utolsókra. Mariánské Láznő polgárai és a fürdővendégek általában azon problémák iránt érdeklődtek, amelyeket társadalmunknak jelenleg kell megoldania. Jan Pilier elvtárs bevezetőben rámutatott a kritika elnyomásának korábban alkalmazott néhány körmönfont módszerére. Mint mondotta, 1963-tól 1965-ig nem jutott szóhoz a CSKP Központi Bizottságának ülésein. A vita mindig Idő előtt fejeződött be. Azok a felszólalók azonban, '.jkik nem foglalkoztak probléL^^jal mindig szóhoz jutottak. •^Hprt mondom ezt — jelentette ki —, mert le kell lepleznünk ezeket a jelenségeket is, hisz sok roszat szültek. Hangsúlyozta, hogy a jogos követelések nagy részét a gazdasági élet terén nem lehet nyomban kielégíteni. Csupán a bérek és a fizetések terén támasztott követelések évi 20 milliárd korona kiadást jelentenének. Ezzel népgazdaságunk öngyilkosságot követne el. A jelenlevők tapssal fogadták Jan Pilier kijelentését: A CSKP Központi Bizottsága azt akarja, hogy a kormányban pártonkívüliek is legyenek. Már folyamatban van a megfelelő pártonkívüli szakemberek kiválasztása, hogy mielőbb miniszterhelyettesek, s később miniszterek legyenek. Arra a kérdésre, hogy miért nem adták vissza a szakszervezet Mariánské Lázné-i üdülőit a csehszlovák állami fürdőknek, Ladislav Klikorka, a szakszervezet üdülőinek igazgatója egyebek között ezt válaszolta: — Minden üdülő a szakszervezet tulajdona, amely egyébként az üdülőket ki is fizette az államnak. Ez is az elmúlt időszak egyik deformációja, amelynek során azt követelték, hogy a szakszervezet tulajdonát más szervezeteknek adják át. LUDVÍK SVOBODA ELVTÁRS T. G. Mcisaryk sírjánál (CTK) — ludvík Svoboda köztársasági elnök feleségével és lányával dr. Ladislav Nováknak, a köztársasági elnöki iroda vezetőjének kíséretében tegnap ellátogatott a lányi temetőbe, ahol T. G. Masaryknak, a Csehszlovák Köztársaság első elnö kének sírjára tisztelete jeléül állami trikolórral díszített virágcsokrot helyezett. Bolgár pártás kormányküldöttség érkezik hazánkba (CTK)— A CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására április második felében a Bolgár Népköztársaság pártós kormányküldöttsége hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. A küldöttséget Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke fogja vezetni. A küldöttség prágai tartózkodása alatt aláírja a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményét. Washington — Amerikai sajtókörök szerint az Egyesült Államok magatartása a VDK-val folytatandó előzetes tárgyalások színhelye körül annak a huzavonának a megnyilvánulása, amely a kormányon belül mutatkozik a célokat Illetően. Több megfigyelő utal arra: Washington tulajdonképpen nem tudja, hogy mit akar, és miként oldja meg a vietnami kérdést, és Johnson ajánlatai főként a lázongó amerikai közvélemény megnyugtatására szolgálnak. McCarthy szenátor, aki a vietnami béke programjával akar indulni az elnökjelöltségért, leszögezte: a huzavona erős kétségeket támaszt a kormány állítólagos jószándékával szemben, hiszen Johnson elnök annak idején többször is kijelentette, hogy „kész bármikor és bárhová elmenni tárgyalásokra" a béke érdekében. Az a tény, hogy Washington Immár a második javasolt várost utasítja vissza, ennek ellenkezőjét mutatja — állapítja meg McCarthy. Az amerikai taktikázásról nyilatkozott a francia rádió és televízió Hanoiba kiküldött munkatársának Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke. Mint rámutatott, Johnson elnök március 31-i nyilatkozata nem alkalmas arra, hogy kielégítse a VDK és a világ közvéleményének követeléseit. Az Egyesült Államoknak — mondotta — feltétel nélkül meg kell szüntetnie a VDK egész területének bombázását, és fel kell hagynia a demokratikus Vietnam ellen irányuló összes háborús cselekménnyel. A miniszterelnök nyomatékul rámutatott, hogy hazája katonai és gazdasági téren egyaránt kiállja a háború megpróbáltatásait. „Az emertkai agresszorokra nézve lesújtó a hároméves háború mérleget majdnem 3000 repülőgépet vesztettek, s egyre tnkább elszigetelődnek a nemzetközi színtéren — hangsúlyozta Pham Van Dong. A hanoi Nhan Dan című központi pártlap tegnapi száma ugyancsak bírálja az Egyesült Államok halogató taktikáját az előzetes béketárgyalások színhelyének kiválasztása körül. A párizsi az Humanité kétségbe vonja, vajon lehet-e olyan helyet találni a világon, ahol az amerikaiak tárgyalóasztalhoz ülnek. Hasonló következtetésekre jutnak a politikai megfigyelők a legújabb katonai Intézkedésekkel kapcsolatban is. A Pentagon, amint azt Clifford, hadügyminiszter bejelentette, újabb 24 500 tartalékost mozgósít, és (Folytatás a 2. oldalon) INYUGAT-NÉMETORSZÄGI HÜSVÉTI KIRAKAT (P. Haško felv.) a húsvéti békemenetek Bonn — Duisburgban, Hamburgban, Saarbrückenben, Braunschweigben és Nyugat-Németország más városaiban szombaton megkezdődtek a hagyományos húsvéti békemenetek tízezrek részvételével. Munkások, alkalmazottak, tudósok, neves közéleti személyiségek, a demokratikus szervezetek képviselői vesznek részt a békemenetben, hogy tiltakozzanak a szükségtörvények, a bonni kormány atomfegyverekre támasztott igényei ellen, az Egyesült Államok vietnami, agressziója és a nyugatnémet kormány részéről ehhez nyújtott támogatás ellen, követelik a Német Demokratikus Köztársaság, az Odera—Neisse határ elismerését és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését. Három napig tartanak a békemenetek és amikor célhoz érnek, részvevőik tömeggyűléseket tartanak, amelyeken ismert nyugatnémet közélett személyiségek szólalnak majd fel. A bonni kormány a legkülönbözőbb akadályokat igyekszik gördíteni a békemenet útjába. A Szociáldemokrata Párt vezetői koalíciós partnerei hűségüket azzal próbálták bizonyítani, hogy kiilönhatározatban megtiltották a párt tagjainak a békemenetben való részvételt. A KÖZTÁRSASÁG félévszázados fennállása folyamán először nyílik alkalom nemzetiségi helyzetünk Igazságos, emberi rendezésére. Erre sem az első köztársaság, sem' a háború után eltelt közel negyed évszázad nem biztosított kellő teret és módot. Most, a köztársaság jubileumi ötvenedik évében a párt ösztönzésére olyan folyamat Indult, amely képes a múlt hibáit elsöpörni, és rendezni közös dolgainkat. A nagy társadalmi erjedés időszakában a progresszív, a fejlődést képviselő erők mellett különféle csoportok, rétegek aktivizálódnak és hallatják szavukat. Alig akad ember, aki ezt a kibontakozást valamilyen formában is ellenezné, mert éppen ez a folyamat nyújt tág teret mindenki — barát és ellenség számára egyaránt. Nem kétséges, hogy a leghangosabbak sorában ott találjuk azokat, akik múltbeli hibáikat éppen az új melletti tüntető kiállásukkal próbálják majd palástolni vagy jóvátenni. De azok hangja sem fog hiányozni, akik az új folyamattól valamit várnak — természetesen mindenekelőtt a maguk számára. A szélsőséges áramlatokon túl ezrével, tízezrével akadnak olyanok is, akik joggal kérhetik számon a múlt hibáit, és joggal követelhetnek elégtételt. A megalázottak, a megsértettek, az erkölcsileg és anyagilag károsultak méltán pengethetik az érzelmi húrokat. A hatás bizonyára nem maradna el. De ma nem a hatáskeltés a döntő. A múltból örökölt fájdalmakat aligha enyhítené a bosszúvágy, mások sajnálkozása. Számunkra a múlt feltárása jelenti a tanulság levonását és az óvintézkedések foganatosítását, hogy az Ismétlődést eleve kizárjuk. Ám a szenvedélyek szárnyain nem jutnánk meszszire. A felkorbácsolt szenvedélyek észt bénítanak, ítélőképességet homályosítanak. A szomszédságban és vegyesen élő nemzetek életében a történelem folyamán akadnak fejezetek, amelyekre nem szívesen emlékeznek. A közép-európai kis nemzetek sokszor voltak a főúri vagy nagyhatalmi politika eszközei. Az esetleges kölcsönös sérelmekről az egyszerű nép — amely maga is e politika áldozata volt — nem tehetett. A múlt hánytorgatása, a történelmi számla „tartozik-követel" rovátkáinak töltögetése nem csupán indulatokat táplál, hanem energiát köt le, és elvonja a figyelmet a ma megoldásra váró problémáktól. Ez pedig bűn egy olyan időszakban, amikor minden erőt az együttélés, a jövő útjának egyengetésére kell összpontosítanunk. Népünk óriási lehetőségek előtt áll. A társadalmi problémákat a nemzeteknek és nemzetiségeknek összefogva, egymás támogatásával kell megoldaniuk, mert csak így oldhatók meg. Ha erőinket nem egy frontba tömörítenénk, ha provokatív hangoknak adnánk hitelt, jóvátehetetlen hibát vétenénk. A csehszlovákiai magyarság létérdeke, hogy támogassa a szlovák nemzet igazságos követeléseit az állami és társadalmi problémák rendezésére. Aki viszont ezt a támogatást visszautasítaná, az őszinte szándékot kétségbe vonná, vagy helyette a múlt hibáinak élesztgetésével bontaná sorainkat, jóvátehetetlen hibát követne el, amit a történelem, az unokák, az utódok sohasem bocsáthatnának meg. Nemzetiségi problémáink igazságos rendezésének követelménye a szocialista társadalom keretei között jogos és természetes. És nem irányul más nemzetek érdekei ellen. Érdekeink közösek. Elérésükhöz támogatást nyújtunk és támogatást kérünk. őszintén megvalljuk, hogy nyugtalanítanak az olyan, számunkra idegen hangok, amelyek kéréseinkben ellenséges szándékot vélnek felfedezni. Nyugtalanítanak és erélyesen visszautasítjuk őket. Problémáink Intézését a lenini nemzetiségi politika elvei szerint a köztársaság keretein belül kérjük. A háború után velünk szemben elkövetett sérelmekért nem vádoljuk a szlovák és a cseh népet, amely ezért a politikáért maga is drága árat fizetett. És visszautasítjuk a magyar főurak, kizsákmányolók politikájáért néha elénk tárt számlákat, mert ezeket a számlákat a magyar nép is vérrel, verejtékkel fizette évszázadokon át. B ARÁTI JOBBOT nyújtunk mindenkinek, aki a társadalmi haladás mellett, a népek, nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságáért száll síkra. Az egyetlen járható út: közös erőfeszítés közös célkitűzéseink valóraváltásáért. Nem engedhetjük, hogy erről az útról bárki ls letérítsen bennünVpt. ZSILKA LÁSZLÓ NE KORBÁCSOLJUNK SZENVEDÉLYEKET!