Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-13 / 103. szám, szombat

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság új kormánya tagjainak életrajza OLDftlCH ČERNlK mérnök Született 1921. október 27-én Ostraván. 1937-töl 1949 lg mint géplakatos dolgozott a Vítkovice! Klement Gottwald Vasműben. 1949 tői 1954-ig a CSKP ostravai kerületi bizottságában, majd mint az opaval Járási bizottság titká­ra, később mint vezető titkára tevékenykedett. 1956-tĎl 1960-lg a CSKP KB titkára, 1960-tól 1963 lg tüzelöanyagügyl és energetikai miniszter, 1963-tól az Állami Terv­bizottság elnöke, a kormány alel­nöke. 1958-tól a CSKP KB tagja, 1980-tól nemzetgyűlési képvise­lő, 1966-től a CSKP KB Elnöksé­gének tagja. Dr. PETER COLOTKA prnfesszor Született 1925. január 10-én Sedllcka Dubová községben, a Dolný Kubln-1 Járásban. 1950-ben fejezte be Jogtudományi tanulmá­nyait a bratislavai Komenský Egye­temen, ahol 1956-lg mint asszisz­tens, 1956-tól 1964-lg mint tanár­segéd, később mint tanár műkö­dött, 1963-tól az SZNT Igazság­ügyi megbízottja. 1963-tól az SZNT képviselője, az SZNT Elnök­ségének tagja, 1966-tól a CSKP KB és az SZLKP KB tagja. Több jog­tudományi tanulmány szerzője. FRANTIŠEK HAMOUZ Született 1919. augusztus 15-én a rakovnlkl járásban, Chrášťany­ban. Kereskedelmi akadémiát vég­zett. Előbb a Vita vállalatnál, majd az Észak-csehországi Zslra­dékfeldolgozó vállalatnál dolgo­zott. 1948-tól 1951-lg az Oleaspol külkereskedelmi vállalat osztály­vezetője, 1951-től 1953-lg a Moto­kov központi Igazgatója, 1954 tői 1958-ig a KGST helyettes titkára Moszkvában, 1959-től 1963-lg a külkereskedelmi miniszter első helyettese, majd külkereskedelmi miniszter. Dr. GUSTÁV HUSÁK Született 1913. január 10 én Bra­tislavában, ahol Jogot végzett. Mint belügyi megbízott vett részt a Szlovák Nemzeti Felkelésben. 1945-től 1946-ig közlekedésügyi és műszaki megbízott, 1946-tól 1950 lg a Megbízottak Testületé­nek elnöke. A személyi kultusz Időszakában — 1960-lg — börtön­ben volt. Tagja volt az SZLKP 5. Illegális Központi Bizottságának, a felkelés Idején az SZLKP KB és a KB Elnökségének tagja és a KB alelnöke. 1943-től 1945-lg az SZNT elnökségének tagja. OR. OTA SIK professzor, a tu­dományok doktora Született 1919. szeptember 11-én Plzeftben. 1940-től 1945-lg a maut­hausenl koncentrációs tábor fog­lya volt. A háború után a CSKP prágai kerületi bizottságán, majd a CSKP Központi Bizottságán dol­gozott. Pártfőlskolát végzett, amelynek 1953-től tanára. 1960-tól a CSTA levelező tagja, 1962-től a CSTA Közgazdaságtudományi In­tézetének igazgatója. 1962 óta a CSKP KB tagja. Dr. LUBOMlR ŠTROUGAL Született 1924. október 19 én Veselí nad Lužnlct községben. Jo­gl tanulmányalt a prágai Károly Egyetemen 1949-ben végezte. 1948-től 1959-ig a CSKP Ceské Bu­déjovlce-1 kerületi bizottságának dolgozója, majd vezető titkára. 1959-től 1981-ig mező-, erdő- és vízgazdálkodási miniszter, 1961­től 1965-ig belügyminiszter, 1958­tól a CSKP KB tagja. JOSEF BORÜVKA Született 1911. december 18-án Cáslavky községben. 1927-től 1949-ig a mezőgazdaságban dolgo­zott. 1949 tői 1956-lg a CSKP Hra­dec Králove-1 kerületi bizottsága mezőgazdasági osztályának veze­tője, majd a kerületi bizottság vezető titkára. 1960-től a Dolanyí EFSZ elnöke, 1964-től nemzetgyű­lési képviselő. MARTIN DZŰR altábornagy Született 1919. július 12-én Ploš­tinban, a Liptovský Mikuláš-i já­rásban. Parasztszülűk gyermeke. Előbb faipari szakiskolát végzett, majd 1947-ben megszerezte a gim­náziumi érettségit. 1941-ben kezd­te meg tényleges katonai szolgá­latát, 1943-ban átment a szovjet hadsereghez, ahol a 119. lövész hadosztály katonája lett. 1943 jú­liusában belépett az I. önálló csehszlovák hadtest kötelékébe. 1945-től különféle szakaszokon dolgozott a hadseregben és a Nemzetvédelmi Minisztériumban. 1952—1953-ban megfosztották párt­Igazolványától és üldöztetést szenvedett. 1959-től a nemzetvé­védelml miniszter helyettese. Két 1939-es Csehszlovák Hadikereszt, az SZNF Érdemrend első fokoza­tának, a Fehér Oroszlán Érdem­rend aranyfokozatának, valamint a Vörös Csillag és a Vörös Zászló Érdemrend tulajdonosa. Széles körű hadtudományi műveltséggel rendelkezik, 1943 óta tagja a CSKP-nak. MIROSLAV GALUSKA Született 1922. oktöber 9 én Prágában, ahol elvégezte a Keres­kedelmi Akadémiát. A felszaba­dulás után a Rudé právo külpo­litikai rovatvezetője, majd a Tvorba vezető szerkesztője. 1952­tól 1958-ig a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, 1958-től 1961-lg hazánk angliai nagyköve­te, 1961-től 1962-lg a Rudé právo főszerkesztője, 1963-tól 1964-lg a Kultúrna tvorba főszerkesztője, majd 1964-től 1967-lg a montreali világkiállítás csehszlovák részle­gének főbiztosa. Dr. JlRl HÁJEK, professzor a tu­dományok doktora Született 1913. június 8 án Krhanice községben, a benešovl járásban. Jogtudományi tanulmá­nyait a prágai Károly Egyetemen végezte. A felszabadulás után két évig szakszervezeti dolgozó volt, 1948-tól tanársegéd, 1949 tői 1954 lg a Politikai és Gazdaságtu­dományi Főiskola tanára, 1954-től a Károly Egyetem nemzetközi fa­kultásának dékánja. Hájek elv­társ nagyköveti rangban képvisel­te hazánkat Nagy-Britanniában, 1958 tői 1962-lg a külügyminisz­ter helyettese, majd Csehszlová­kia állandó ENSZ-küldötte volt. 1965 tői 1967-lg az Iskola- és kul­turális ügyek minisztere, 1967-től oktatásügyi miniszter. 1948 óta a CSKP KB tagja. JOLIUS HANUS mérnök Született 1923. február 12-én Turíčky községben, a losonci já­rásban. Tanulmányait a bratisla­vai Szlovák Műszaki Főiskolán végezte. Hanus elvtárs részt vett az árval gát és a nosicei Ifjúsági Gát tervezésében. MILOSLAV HRUSKOVIČ mérnök Született 1925. Január 25-én Pukanec községben, a lévai já­rásban. Tanulmányait a bratisla­vai Szlovák Műszaki Főiskola elektrotechnikai fakultásán fejez­te be. 1962-től a bratislavai He­gesztési Kutatóintézet igazgatója. 1962-től az SZLKP KB, 1968-től az SZLKP KB elnökségének tagja. 1964-től nemzetgyűlési képviselő. VÁCLAV HtLA mérnök Született 1925. szeptember 21-én Skryje községben, a rakovnlkl Já­rásban. Kereskedelmi Főiskolát végzett. A köztársasági elnöki Irodában, majd a kormányappa­rátusban dolgozott. 1966-től a CSKP KB közgazdasági bizottsá­gának tagja. Dr. VLADIMÍR KADLEC professzor Született 1912. október 4-én Prá­gában. 1935-ben fejezte be jogtu­dományi tanulmányalt a Károly Egyetemen. A felszabadulás után a Nemzeti Bankban, a Pénzinté­zetek Központjában, majd a köz­társasági elnöki Irodában dolgo­zott. 1952-től 1962-lg a Cseh Mű­szaki Egyetem tanársegédje, 1962-től a Közgazdasági Főiskola tanára és rektora. JOSEF KORČÁK Született 1921. december 17-én Holštejnben. Elvégezte a CSKP KB Pártfőiskoláját. 1948-tól 1951 lg a CSKP blanskői Járási titkárságának titkára, majd veze­tő titkára, később a CSKP KB osztályvezetője. 1955-től 1960-lg a CSKP brnól kerületi bizottságá­nak vezető titkára, 1960-tól 1962-lg a dél-morvaországl kerü­leti pártbizottság titkára. 1963­tól a Központi Energetikai Igaz­gatóság vezetésével megbízott mi­niszter. 1962-től nemzetgyűlési képviselő. JOSEF KREJCI mérnök Született 1912. Január 29-én Po­chválovban. Tanulmányalt a Gé­pész- és Elektormérnöki Főisko­lán fejezte be. Előbb a Plzeňl Sko­da-művekben, majd a chomutovl Hengerdében dolgozott. 1965-től bányaipari és ércbányaügyl mi­niszter. 1965-től a kormányelnök helyettese és nehézipari minisz­ter. 1964 óta nemzetgyűlési kép­viselő, 1966 őta a CSKP KB tagja. Dr. BOHUSLAV KUČERA Született 1923. március 26-án Lomnice nad Popelkouban. Jogi tanulmányait a prágai Károly Egyetemen fejezte be. 1950-től a Csehszlovák Szocialista Párt ap­parátusának dolgozója, 1960-től központi titkára, majd 1968-tól a párt elnöke. BOŽENA MACHAČOVÁ Született 1903. szeptember 25-én Havllőküv Brodban. 1931-ben a moszkvai Lenin Iskolát végezte el. 1917-től 1923-ig gyári munkásnő volt. 1926-től számos pártfunk­ciót töltött be. 1939-ben a Szovjet­unióba emigrált. 1946 őta a CSKP KB tagja, 1948 óta nemzetgyűlési képviselő. JOSEF PAVEL Született 1908. szeptember 19-án Novosedly községben. 1932-ben belépett a CSKP-ba, 1935-től 1937-ig a moszkvai Nemzetközi Lenin Iskolában tanult és elvé­gezte a rjazanl katonai Iskolát is. 1937-től 1938-ig mint a nem­zetközi brigád önkéntese harcolt a spanyol polgárháborúban, In­nen került francia és afrikai kon­centrációs táborokba. 1943-tól 1945-ig a nyugati csehszlovák egységekben harcolt hazánk fel­szabadításáért. A felszabadulás után a CSKP Ostl nad Labem-1 kerületi bizottságán dolgozott, majd a plzeňl kerületi párt bi­zottság vezető titkára lett, ké­sőbb a párt Központi Bizottságán tevékenykedett. 1948-től a népi milícia parancsnoka, 1950-től a belügyminiszter helyettese, azon­ban ez év márciusában — az ál­lamrendőrség Illetéktelen hatás­köri túlkapásai miatt — lemon­dott tisztségéről. 1951-ben letar­tóztatták és mint „nyugati ké­met" 25 évi börtönre ítélték. 1955-ben helyezték szabadlábra. OLDftlCH PAVLOVSKÝ Született 1920. május 31-én Ho­doninban. Elvégezte a CSKP KB Pártfőiskoláját. 1949 tői járási és kerületi szinten a pártapparátus­ban dolgozott. 1963-tól hazánk moszkvai nagykövete volt. 1954­től 1964-lg nemzetgyűlési képvi­selő, majd a Nemzetgyűlés Elnök­ségének tagja. FRANTIŠEK PENC Született 1921. február 7-én Duchcovban. Ipari középiskolát végzett, jelenleg a prágai Ká­roly Egyetem jogi takultásának távhallgatója. 1945-től különféle felelős bányaipari posztokon dol­gozott. 1963-tól 1965 lg a CSKP KB osztályvezetője volt. STANISLAV RÁZL mérnök Született 1920. április 13 án Sopotnlce községben. Tanulmá­nyait a prágai Közgazdasági Fő­Iskolán fejezte be. 1951-től 1956­lg a vegyipari miniszter helyette­se, 1956-től 1963-ig az Ostl nad Labem-1 Vegyészeti és Kohászati Egyesülés vállalati igazgatója. 1963-tól 1965-ig a prágai Műszaki­ökonómiai Kísérleti Intézet osz­tályvezetője. 1965-től a Vegyipari Minisztérium fejlesztési főosztá­lyának Igazgatója. Dr. FRANTIŠEK ftEHÁK Született 1924. október 5-én Hflbiny községben. Tanulmányait a prágai Károly Egyetem jogi fa­kultásán és a Közgazdasági Fő­iskolán fejezte be. Előbb a Cseh­szlovák Államvasutaknál dolgo­zott. BOHUMIL SUCHARDA mérnök Született 1914. április 20-án. El­végezte a prágai Kereskedelmi Főiskolát, 1938-tól pénzügyi dol­gozó. 1953-tól 1962-ig a pénzügy­miniszter első helyettese, 1962­től 1965-ig a Központi Népi El­lenőrzési és Statisztikai Bizottság elnökhelyettese. 1967-től pénzügy­miniszter. Sucharda elvtárs 1962 őta tagja a CSKP Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottságának. MICHAL STANCEE Született 1921. október 20-án Malý Cepčínben [martini járás). Kereskedelmi Akadémiát és Párt­főlskolát végzett. A biztosítási és szociális biztosítási ágazatokban dolgozott. 1963-ban, az Állami Társadalom biztosító Hivatal és az Állami Népesedési Bizottság elnöke volt. Dr. JOZEF TROKAN mérnők, pro­fesszor Született 1919. június 3-án Tren­čianske Tepliceban. Tanulmányalt a bratislavai Szlovák Műszaki Fő­iskola építészeti fakultásán fe­jezte be, amelynek 1962 őta taná­ra. 1966 őta az SZLKP KB tagja. Az acélbeton-szerkezetek kísérleti statisztikájának kiváló kutatója, külföldi és hazai szaklapok ál­landó munkatársa. VÁCLAV VALEŠ mérnök Született 1922. április 7-én SmeCnőban. Kereskedelmi Akadé­miát végzett, majd a zálu21 Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Vegyi­üzem Igazgatóhelyettese volt. 1955 tői dolgozott a Vegyipari Minisztériumban, először mint a főosztály Igazgatója, majd mi­niszterhelyettes, Dr. FRANTIŠEK VLASÁK Született 1912. augusztus 30-án Llbušlnban. A prágai Károly Egye­tem természettudományi fakultá­sén fejezte be tanulmányait. 1952-től a Műszaki Fejlesztési Kí­sérleti Központ alelnöke, majd az Állami Tervhivatal elnökének he­lyettese volt. 1955-től 1958-ig ener­getikai miniszter, 1958-tól 1963-lg közlekedésügyi miniszter, 1963-től az Állami Műszaki Bizottság el­nöke. 1958-tól 1962-lg, majd 1966­től a CSKP KB póttagja. Dr. V. VLCEK Született 1912. július 30-án Prá­gában. A Károly Egyetem gyógy­szerészeti és természettudományi fakultásán fejezte be tanulmá­nyalt. 1949-től a roztoky! Penici­lín n. v. gyártásvezetője, 1952-től az Antibiotikumok Kísérleti Inté­zete klinikai osztályának vezető­je, hét csehszlovák szabadalom társszerzője. Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióprogramja szövegének kiegészítése A Csehszlovák Sajtóiroda közöl­ts velőnk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióprogram­ja szövegének végleges áttekinté­se során kiderült, hogy tenhnlkal hiba folytán nem hajtották végra a Javításokat a „Társadalmunkba* növekszik a tudomány jelentősé­ge" című fejezetben. Ezért az ak­cióprogramnak ezt a fejezetét vég­leges formá|ában az alábbiakba! közöljük: Társadalmunkban növekszik a tudomány jelentősége A szocializmus a munkásmozgalom és a tudomány szövetkezésével Jön létre, marad fenn és győzedelmeskedik. Ezen erők között nincs alárendelt viszony és kompromisszum. Minél határozottabban és elfogulatlanabbnl halad előre a tudomány, annál nagyobb összhang­ban van a szocializmus érdekeivel. Minél nagyobb sikereket érnek el a dolgozók, anaál tágabb teret kap a tudomány. A szocializmus a tudománnyal áll £s bukik, éppúgy, mint ahogy a dolgozók hatal­mával ill él bukik. Amennyiben azt akarjuk, hogy a tudományos kutatás szüntelenöl kezdeményezze az új megoldásokat, az olyan új gondolatokat, ame­lyek sohsem elégednek meg a megismerés elért fokával — s ez most minden vonatkozásban létfontosságú követelmény — akkor biztosítanunk kell a tudományos kutatás független, autonóm helyze­tét, s meg kell akadályoznunk azt, hogy a múlthoz hasonlóan alá­rendelje magát a külső beavatkozásoknak és a direktíváknak. A tu­dományos viták, a tudományos művek, folyóiratok stb. semmiképp nem cenzurálhatók. Ma, amikor világszerte tért hódít a tudományos-műszaki forrada­lom, erősen megváltozik a tudomány társadalmi helyzete. Érvénye­sülése a társadalom egész életében a gazdaság, az emberről és ax életkörnyezetről való gondoskodás, a társadalmi kultúra és a sze­mélyiség, az Irányítás és az Igazgatás korszerű módszerei intenzív fejlesztésének, az emberek közötti kapcsolatok fejlesztésének • a korunkban felvetődő különféle kérdések megoldásának alapvető fel­tétele. Távlatilag éppen a tudomány és a technika terén dói el a szocializmus győzelme a kapitalizmus felett. Ezért a párt egyik elsőrendű feladatának tartja, hogy egyre szé­lesebb teret biztosítson a tudományos alkotómunka kibontakozásá­nak és a tudományos eredmények mielőbbi és minél hatékonyabb' érvényesítésének a társadalmi gyakorlatban. A szocializmus építésével egyidejűleg hazánkban felépült a kísér­leti és az alkalmazott kutatás és fejlesztés aránylag komplez bázisa, amely méreteit és jelentőségét tekintve összehasonlíthatatlanul na­gyobb, mint azelőtt volt. Felnőtt a szakképzett tudományos dolgozók gárdája, akik eredményeikkel Jelentősen hozzájárultak hazánk téséhez, * akiknek tudományos színvonalát világszerte elismeri* / Ennek ellenére nálunk eddig távolról sincsenek kihasználva mlnd-L azok a lehetőségek, amelyeket a szocializmus nyújt a tudomány fej­lesztésében, és főként a tudományos eredményeknek a társadalom javára való felhasználásában. Ennek okai közé tartozik, hogy az egyes rezortok még mindig válaszfalat emelnek a tudomány; a mű­szaki fejlesztés munkahelyei és a termelés közé. E tény oka a di­rektív irányítási rendszer merevsége, amihez hozzájárul az Irányító káderek alacsony fokú szakképzettsége; a kutatás terén pedig ai alkalmazott kutatási munkahelyek színvonalbeli különbségében ke­resendő elsősorban ez az ok, ami a szakképzett tudományos dolgozók hiányából ered. Elsősorban kutatási bázisunk műszerekkel való el­látottságát kell tökéletesítenünk, mivel az adott helyzet, főleg a fő­iskolákon, lehetetlenné teszi a kiterjedt kutatási munkálatokat. A tudományos és a műszaki kutatás dolgozói joggal követelik a nyomdaipari bázis fogyatékosságainak, nehézkességének felszámo­lását. Az eddigi helyzet megoldása érdekében mindenekelőtt lényegesen javítjuk kísérleti kutatásunk anyagi alapját úgy, hogy a döntő vo­natkozásokban tartósan elérje a világszínvonalat. A tudomány fej­lesztésénél ugyanakkor tekintetbe kell venni Csehszlovákiának, mint középnagyságú országnak lehetőségeit. Ez az ország a tudományos kutatás legmagasabb színvonalát csupán erőinek célszerű szakosí­tásával és összpontosításával, nagyarányú nemzetközi együttműkö­déssel és a világtudomány eredményeinek felhasználásával biztosít­hatja. Ezért a tudományos dolgozók értékelésének rendszerét is úgy kell fejleszteni, hogy az erkölcsi és az anyagi ösztönzők rend­szere közvetítésével jobban támogassa a progresszív, tudományos é* társadalmi szempontbői fnntos kiválasztott kutatási ágazatokat. Alapvető változások szükségesek a társadalomtudományokban, amelyek most teljes mértékben lelelnek az ahhoz szükséges isme­retek feltárásáért, hegy a szocialista társadalom új, ismeretlen nta­knn haladhasson. A marxista elmélet még a közelmúltban is lndó- "" koltan vagy megszokásból, de elsősorban az alkotó gondolkodásmód­nak nem kedvező légkör következtében csak arra szorítkozott, hogy magyarázza az osztályharcnak, a hatalom kivívásának és a tőke ki­sajátításának egyes tételeit. Ma azonban szembe kell néznie a po­litikai gazdaságtan, a politikai tudomány, a szociológia, a lélektan, a filozófia, az antropológia stb. olyan új és széles területeivel, ame­lyek kapcsolatban állnak a szocialista gazdasági és társadalompoll-' tlkal Irányítási rendszer építésével, a társadalmi osztályok és cso­portok átalakulásával, a modern technika alkalmazásával, az olyan emberi képességek és erők fejlesztése kedvező feltételeinek létre­hozásával, amelyek döntő fontosságúak a szocialista jövő szempont­jóból. A marxista elmélet csak az alkotó megismerés ilyen szélet frontján érheti el azt a szinvonalat, amely lehetővé teszi, hogy tár­sadalmunk mai gyakorlatának vezérfonalává, a szükséges gondo­lati dinamizmus alapjává váljék. A párt szervei közvetítésével ösztönözni fogja a társadalomtudo­mányok kibontakoztatását, és elősegíti azt, hogy figyelmüket össz­pontosítsák a fontos társadalmi kérdésekre. Nem avatkozik bela azonban a tudományos alkotómunka tulajdonképpeni folyamatába, hanem maguknak a tudósoknak kezdeményezésére és társadalmi lelelősségtudatára épít. Törekedni fogunk arra, hogy eltávolítsuk a tudomány és a társa­dalmi gyakorlat közé tornyosuló akadályokat. Bár mélyreható meg­oldást csak az új irányítási rendszer teljes és következetes bevezeté­sétől várunk, ezt a folyamatot támogatni fogják a központi Irányltát szintjén foganatosított új intézkedéseink is. A párt különösképpen' támogatni fogja azoknak a valós ösztönzőknek a fejlesztését, ame­lyeknek célja a tudnmány eredményeinek alkalmazása a termelésben és a társadalmi gyakorlat más területein, további célja pedig al alkalmazott kutatás lemaradt munkahelyein a szakképesítés szerinti összetétel gyors megjavítása. Ezzel egyidejűleg támogatni fogjuk a tudomány társadalmi szerepének, főleg hatékonysága kérdéseinek a tndomány és a gazdaság hazai feltételek közti viszonyának mélyebtil felmérését is. A társadalom tudományos önnygismerésének feltétele, hogy la­küzdjük a merevséget, teljes mértékben felújítsuk a szabad vitát, at eltérő nézetek összecsapását, amiben elméleti életünk tartós vele­járóját látjuk. A társadalomtudományok számára olyan helyet é* belső felépítést biztosítunk, amely lehetővé teszi a természettudo­mányokhoz hasonló szabad fejlődésüket. Célszerű lesz hatálytala­nítani azokat a különleges előírásokat és nomenklaturálls rendsza­bályokat, amelyek mind ez ideig megbéklyózzák a társadalomtudo­mányok életét. Ugyanakkor létrehozzuk az olyan pártintézmények (munkahelyek, bizottságok, szemináriumok) átfogő hálózatát, ame­lyek biztosítják a tudományos szervek szüntelen ellátását minél több' tudományos ismerettel. Ezek segítséget nyújtanak mind a döntések meghozatalában, mind azoknak teljesítésében és helyességük ellen­őrzésében. A szocialista társadalom fejlesztése egyben a tudomány társadal­mi elkötelezettsége és felelőssége szüntelen fokozásának, s a társa­dalom életének Irányításában és formálásában a tudomány érvénye- • sütésének folyamata. E cél érdekében az eddiginél nagyobb mér- f tékben fogunk törekedni arra, hogy a tudományos dolgozók részt vegyenek a képviseleti testületek munkájában, és a társadalomirá­nyítás más szerveinek tevékenységében. Növelni fogjuk a tudomá­nyos intézmények és a tudományos dolgozók tevékeny részvételét a társadalomirányításban és a nevelés rendszerében. Ezeken a sza­kaszokon létrehozzuk tevékenységűknek kedvező társadalmi és gaz­dasági feltételeit. Mielőbb elffkészítjük a fontos javaslatok tudomá­nyos szakvéleményezése és opponensi megvitatása kötelező rend­szerének kialakítását, amely az Irányítás valamennyi fokán hozzá­járul a szakmai szempontbői kifogástalan döntések meghozatalához. 1968. IV. i:

Next

/
Oldalképek
Tartalom